Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 39. szám

Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 39. szám __________________Vasárnap, június 3. F OLITim és TBStSRDRLMTLQR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK 5TB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : FÖMU.VKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Világosságot! Nem mai tapasztalat, hogy a gazdálkodás Esztergom váro­sának leggyengébb oldala, való­ságos vulnus Strigoniensis: esz­tergomi seb. Egy újabb esettel akarjuk e régi sebünket megvilágítani, előre jelezve, hogy közlendő adataink valódiságáért hely t­állunk. Az Esztergomba kiadott hadi­foglyok ellátási ügyét kívánjuk a város polgárságának s külö­nösen vezetőségének figyelmé­be ajánlani. Tudtunkkal kerek számban 230 hadifogoly van szétosztva városunkban, akikre 4, mondd : négy katonaőr vigyáz. A polgárok minden egyes náluk dolgozó hadifogolyért fizet­nek havonként a rendőrkapi­tányságon 13-78 K-át, melynek elosztása az előttünk fekvő rend­őrségi nyugta szerint ez : orvosi díj: . . 2-— K, kezelési illeték : 6-20 K. őrség élelmezése: 5*58 K. Ha összegezzük a befizetett pénzeket, látjuk, hogy a rendör- kcipitányi hivatal bevesz a 230 fogoly után egy évre 38032'80 K-át, mely ősszegből a városi tanácsorvos kap 5520 K-át, a 5 katonaör élelmezésére megy 15500'80 K. és a kezelési ille­tékekre J7112' 00 K. Megvalljuk, nem vagyunk lo­bogó vérű mai gyermekek, de ennek az elosztásnak láttára nem közönségesnek érezzük vé­rünk lüktetését. Mert kap a városi tanácsorvos elsőbben is egy olyan tényke­désért, melyet hivatalából kifo­lyólag végez 5520, mondd: ötezerötszázhúsz koronát, majd­nem annyit, amennyi a polgár- mesternek évi fizetése ? Kapja pedig ezt csak úgy mellékesen ; kapja az, aki mint katonai kórházi orvos is szép mellékes díjazásban részesül; s aki más tetemes mellékjövedelmeket is élvez ! A rendőrségi nyugták szerint továbbá 15500-8 0 K-át költenek egy évre a 3 katonaőr élelme­zésére ! Ha ez igaz, akkor mi csak a legnagyobb irigyléssel gondolhatunk erre a négy sze­rencsés népfölkelőre, mert a mai nagy drágaság dacára ugyancsak jó koszton élhetnek, ha egynek—egynek eltartására — csakugyan! —>■ 3850-20 K-át fordítanak, amiben külömben eleve is tamások bátorkodunk lenni. Növeli e horribilis kosztpénz dolgának pikantériá­ját az a közismert tény, hogy a katonaőrök élelmezésüket voltaképen a kincstártól kapják természetben, avagy pénzben (mely utóbbi tudtunkkal, napi 2-80 K-ban van megállapítva)! Mily alapon számíthat fel tehát a rendőrség élelmezésükre külön fizetési illetéket ? S szeretnők tudni, ki is élelmezi hát a fogolyőröket: a rendőrség-e, vagy a kincstár, avagy min- dakettő ? Óriási talány előttünk végül a 17112-00 K-át kitevő kezelé­si illeték-összegnek mire vagy hovafordítása is. Erre okvetlenül teljes világosságot kell derítenie rendőrségünknek, mert tisztán akarunk benne látni! Azt lehetne föltennünk, hogy ez összegnek egy része a fog­lyok lakásbérére fordítatik. Ámde ha jobban szemügyre vesszük a lakás dolgát, nem sokat von­hatunk le a 17112*00 K-ából. Tudtunkkal ugyanis a foglyok 4 üres lakásban vannak elhelyez­ve (ezek közül 2 a városé !), me­lyekért, ha igen-igen sokat számí­tunk, se fizethetnek 1500—2000 „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Arra kérem az Úristent... Arra kérem az Úristent Minden este, minden reggel Égő szívvel, halk fohásszal, Imádsággal, könnyes szemmel: Hogy a ’harcból, vad csatákból Hozzon vissza hozzád engem, ' 5 öleléssel, csókos ajkkal Neked akkor elrebegjem Szét elmesen, lágyan, szépen: „Édes, drága feleségem Mint a virágnak a harmat, Mint a csillag sötét éjnek, Mint a napsugaras kék ég A csalogány énekének, Virágillat a tavasznak, S őszidőnek csöndes álom, — • Angyaloknak muzsikája, 1 Üdvösségem, boldogságom: Olyan leszel nékem, drágám — Édes, kedves kis Olguskám ! Somogyi Imre. Nosce te ipsum. (Korrajz.) A vegyes házasság rendesen ve­gyesérzésű érdekszövetség szokott lenni. Balassa Gerő, a rút és élelmes budapesti alkalmi régiségkereskedő csak azért vette feleségül a szép és római katholikus Kúthy Margitot, mert az épen akkor végezte be az egyetemen, a tudományok tudomá­nyát : esztétikai tanulmányait. A faun rászorult a nimfára. Merkúr Minervára vágyott. Az önző kalmár önzetlen munkatársat keresett. A raffinált Balassa Gerő lelke és szive már régóta rabszolgája lett a pénz istenasszonyának. Ezt a lélektani helyzetet rögtön észrevette az éles eszű és romlatlan tudós leányzó. A teljesen egyedüli tanárnő már belefáradt árvasága szizifusi fáradal­maiba és azért lett a jómódú Ba­lassa Gerő u. n. élettársa, mert igaz­ság szerint, egyedül csak üzlettársa volt. Az újpesti Berger szatócs iva- d&k meg akarta firmáját magyar ne­mesi címerrel aranyozni. A föltűnően rút Balassa Gerőnek azonban még föltünőbb üzleti élel­messége volt, mint egész családjának. Azért akart különleges kereskedő lenni. Már ifjúkorában inaskodott va­lami zagyvalékos ó- és középszerű ócska régiségek boltjában azután pedig a bécsi salabakterekenél segéd- kedett. Pesti üzletét árverésekből böngészte össze. Később a fiatalabb művészek bankára és bérlője lett. Jól megszedte már magát, mikor a háború kitöré­sekor — mint hadiszolgálatra alkal­matlan, de spekulációra igen alkal­mas korszakában — üzlete fölvirá- goztatására gondolt. Ez pedig csak kiváló művészettörténeti és műértő műveltségű tanárnővel bírta volna megvalósítani. A budapesti egyetem bölcseletka­rának segítő egyesületében hirdetett Balassa Gerő. És erre pályázott dr. Kúthy Margit tanárnő. A főnöknek akkor még az üzlete is fura volt. A zsugori és ovatos régiségtáros nem tartott segédet, hanem olyan 'fura mindenest, a ki soffőr, hordár, inas sőt gyakran bizalmas kül­dönc volt. A szép új munkatárs már az első hónapban rendet teremtett. Leltáro­zott és selejtezett. Azután a kirakat­ban a legérdekessebb holmikat mu­tatta be. A forgalom napról-napra emelkedett. Margit nemzetközi leve­lezése új összeköttetéseket szerzett. Még a cég reklámaira és levélpapirosai ra is rákerült az uj címer, melyet Mar­git stilizált az ő nemesi címeréből. A sólymok csőrében skófiumos szal- lagon ez a diák jelige tündökölt: Nosce te ipsum ! Ismerd meg önma­gadat. A faun azonban nem ko- nyított a filozófiához, hanem csak a rebachoz. Ez a szerencsés mottó bátorította azután a faunt arra, hogy mint fe- lekezetnélküli, polgári esküvőn bizto­sítsa magának a legszerencsésebb üz­lettársat. A Balassa-cég ekkor már csodá­latosan föllendült. Az üzletet tete­mesen meg kellett bővíteni. A hadi- szállítók parvenűi valamennyien a Nosce te ipsuin műkereskedés mú­zeumába tolongtak. A legdrágább régi bútorok, a legritkább keleti sző­nyegek a legszínesebb japán és kínai porcelánok épen olyan kelendők lettek, mint a festmények a szobrok és egyéb műtárgyak. Valamennyi leltári szabott áron került versengő újbirto­kosaikhoz. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom