Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 96. szám

1917. december 25. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. 7 A petróleumellátás kérdése. (Válás* Merkúrnak.) A petróleum kérdésében ép úgy, mint minden közszükségleti cikknél, amelyek a háborús körülmények foly­tán hatósági felügyelet és rendelke­zés alákerülnek, csak egy szempont lehet egyedül jogos és méltánylandó : az illető közszükségleti cikkeknek a fogyasztó közönséghez való igazsá­gos és akadálytalan eljuttatása. A hatóság lelkiismeretességének és felelősségérzetének ebben a tekin­tetben rendkívül érzékenynek, finom­nak kell lennie, mert lanyha kezelés és ellenőrzés ebben az elkeseredé­sekkel túlfűtött időkben a legvesze­delmesebb következményekkel járhat. A petróleum elosztása vármegyénk egyes községeiben épen úgy, mint városunkban sok panaszra adott okot. A hatóságok, nevezetesen pedig az ahspáni hivatal előtt számos feljelen­tés tekszik, amelyek nyomán a meg­indult vizsgálat sok visszaélést tárt fel. E visszaélések egyes helyeken egészen rendszeresekké váltak és al­kalmasoknak mutatkoztak a fogyasz­tó nép elegedetlensegének felkeltésére. A petróieumellátás zavarainak a központ és a petróleumfinomító késlekedő és hiányos szállításai, ame­lyeket a hatóságok, a kereskedők és a közönség egyaránt ismernek, csak egyik okát képezik. Sajnos, hogy ezt az okot megszüntetni nem áll a hatóságok módjában. Arra azonban igen is törekedniük kell, hogy a nagynehezen ideérke­zett petróleumszállítmányok gondos kezeles és igazságos elosztás mellett bocsájtassanak a közönség haszná­latára. Eddig több esztergomi nagykeres­kedő kapta kézhez a vármegyénk és a város részére kiutalt petróleu­mot. Az érkezett mennyiségek el­osztása iránt az alispán rendelkezik. Rendelkezési joga azonban nagyon illuzorius akkor, amidőn egyes helye­ken váratlanul métermázsa számra tűnik el a készlet. Ily nagy meny- nyiség hiányát legtöbbször már csak akkor konstatálják a raktárban, amidőn a készlet elszállítására a drá­ga fuvar is előállott. Hogy ezen ál­lapotok kivált a vidéki közönségnek mily kellemetlenek, elképzelhető 1 Hogy hová lesz a készlet, arra különböző a válasz. A nagykereske­dők legtöbbször az elszivárgást, el- csurgást,' kiömlést hozzák fel az el­tűnés okául. Azonban inkább meg nem engedett cserekereskedés cél­jaira szolgálnak az ilyen eltűnt kész letek. A közönségnek azon része pe­dig, amely csak pénzért vásárolhat, nélkülözni kénytelen. A legutóbbi köz- igazgatási bizottságban szóba is ke­rült az esztergomjárási főszolgabíró azon lehangoló jelentese, hogy a já­rásban lakó nagyszámú gyári és bá­nyamunkás, aki petróleumért becse­rélhető gazdasági termékekkel nem rendelkezik, kénytelen a petróleum­hiány miatt reggel már, sötétben el­hagyni lakását, hogy este ismét a nyomasztó sötétség fogadja őt. A visszaélések lehető meggátlása, és a petróleumkezelés megbízható­sága egyaránt azt követelik, hogy a petróleum csakugyan központosítas- sék vármegyénk területére nézve, de nem a haszonnak egy kézbe való juttatása, hanem egyedül és kizáró­lag a közönség java érdekében. A kiszemelt Leimdöríer cégnek Esz­tergomban és Párkányban egyaránt van megfelelő raktára. Esztergom­város és az esztergomi járás részé­re Esztergomban a párkányi járás részé­re pedig Párkányban raktározza fel a petróleumot s innen jut az kicsiny­ben való árusítás céljából a keres­kedőkhöz. Nem volt szó arról, hogy a hivatásos kereskedőket a petróleum­árusításból teljesen kizárják. Csakis a nagybani visszaélések lehető ki­küszöbölése volt evvel a hatóság törekvése, amelyet, — mint értesü­lünk, — a kereskedelmi miniszter is jóváhagyólag vett tudomásul. A leg­közelebbi petróleumszállítmány tehat már az uj rend szerint kerül raktá­rozásra. A hatósági ellenőrzés tete­mes megkönnyítésén kívül a tervbe vett petróleumjegyek általános beho­zatalát is nagyban elősegíti ez a központosítás. H. . A Borászati Egylet tőkeemelése. Az idei karácsony ünnepe neveze­tes esemény a fennállásának 40-ik évébe lépő „Esztergomi Borászati Egylet, mint Szövetkezet,“ várme­gyénk és .városunk eme legrégibb egészéges gazdasági alapon való tár­sulásának életében. Az e napon tar­tandó rendkívüli közgyűlés mondja ki ugyanis a . szövetkezet 60.000 K részjegytőkéjének 120.000 K-ra való emelését, mely alkalommal tartaléka­lapjának szaporítása céljából 300 darab egyenkint 200 K-s uj részjegyeket bocsát ki darabonként 300 K kibo­csátási árfolyamon, mely részjegyek már 1918 január 1-től kezdve a ré­giekkel egyenlően részesednek az üzleteredményben. Amidőn eme ör­vendetes dologról olvasóinkat érte- síijük, nem csekély büszkeségünkre szolgál, hogy Borászati Egyletünk immár országszerte a legjobb hírne­vet vívta ki magának és vármegyénk városunk gazdasági fejlődésében oly érdemeket szerzett, amelyek többé nyomtalanul el nem tűnhetnek. A nyolc­vanas években az itt levő hatalmas szőlőterületek gyors pusztulásnak in­dultak, majd lassan egészen kivesz­tek. 1878-bari volt az utolsó bőter­mő esztendő a régi szőlőkön, mely azonban a borárakat erősen lenyom­ta. Ekkor alakult meg a Borászati Egylet s megkezdette áldásos műkö­dését. Nagy érdeme van abban, hogy a kopár hegyoldalak ismét megé'én- kültek s a pusztaság ismét kenyér­adójává lett a népnek. Mint minden egyesület életében, úgy a Borászati Egyletében is voltak jobb, rosszabb esztendők. A mostani hatalmas fel­lendülés azonban nemcsak a hábo­rús konjunktúrák eredménye, hanem mindenekelőtt a mai vezetőségnek a helyzetet helyes üzleti érzékkel' felismerő, bu^gó és lelkiismeretes munkálkodásáé és a réginek azon ki­tartó lelkesedéséé, amellyel eme in­tézményt a kedvezőtlenebb viszonyok* között is fenntartották, fejlesztették. A jelenlegi ig izgató Grósz Ferenc értékes munkabírásának és lelkese­désének teljét fordítja a vezetése alatt álló egylet fejlesztésére. Csüggedést nem ismerő erővel, tervszerű mun­kálkodással érhette el az egyesület ezen nagyfontoságú határnapját, ame­lyet nemcsak a naptár vörösbetűje avat ma ünneppé, hanem a sikerben osztozó vezetőség tiszta öntudata és nemes örömérzete is. Bárcsak tanu’ságul szolgálna ez a siker arra, hogy ne irtózzunk a gazdasági jellegű vállalkozásoktól. Egyedül ez az út az, amelyen a vá­ros vezetősége és polgársága egy jobb jövőt kiharcolhat magának ! Boldog karácsonyi ünnepeket kíván kedves előfizetőinek, mun­katársainak és minden olvasó­jának az Esztergom és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma újév reggelén jelenik meg. «• ☆ A hercegprímás a királynál. Őfelsége a király dr. Csernoch János bíboros-hercegprimast f. hó 16.-án Laxenburgban másfélórás külön ki­hallgatáson fogadta. Karácsony a főszékesegyház­ban. A főszékesegyházban karácsony ünnepén a nagymisét és szentbeszé­det dr. Csernoch János bíboros-herceg- prímás fogja tartani. A főispán fogadónapjai. Bátor- keszi Kobek Kornél főispán az ünne­pek miatt e hét folyamán kivétele­sen f. hó 28. án es 29.-én tart fogadó-napokat a közönség részére. A Belvárosi Kath, Olvasókör közgyűlése. Az „Esztergomi Belvá­rosi Kath. Olvasókör“ f. hó 26.-án d. e. 11 órakor tartja 35-ik évi köz­gyűlését a kör Mária-Terézia-uccai otthonában. Előadás a Szenttamás-Vízivá­rosi Körben. Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Körben karácsony másodnapján jótékony­célra megismétlik a múlt vasárnap nagy sikerrel előadott „Kapuzárás“ c. 3 felvonásos vígjátékot, vasárnap f. hó 30.-án pedig sziiveszteresti elő­adást rendeznek. Az előadások kez­dete esti fél 6 óra. Helyárak 2, L50, 1 K és 50 fill. Megsemmisített választás. A legutóbbi esztergomi megyebizottsági tagvalasztást, melyből O'sváth An­dor főjegyző került ki győztesen, alaki okokból megsemmisítették. Az Oltáregyesület közgyűlése. Az Esztergomi Oltáregyesüiet szer­dán d. u. fel 5 órakor tartotta ren­des évi közgyűlését Kanter Károly prelátus-kanonok elnökletével, melyen Reviczky Gáborné elnöknő beszámolt az egyesület nagyarányú évi műkö­déséről, dr. Madarász István igazgató pedig tanulságos felolvasással gyö­nyörködtette a hallgatóságot. A köz­gyűlést az elnök buzdító szavai fe­jeztek be. Kerkaku- tasi Ber­talan Vince, az érseki tanítóképző ny. tanára, a kiváló kath. pedagógiai író s a pápai „Pro Ecclesiae et Pont?* fice“ érdemrend tulajdonosa életének 61-ik évében f. hó 16-án reggel 6 órakor Rákospalotaújfalun elhunyt. Bertalan ősi nemes családból szár­mazott. Nagyatyja Deák Ferencnek volt benső barátja, mint az Andrássy grófok letenyeijószágigazgatója. Atyja, Bertalan József, jegyző volt Zalában. Fia az elemi iskoláit Nagybarkócon, Szepetneken és Nagykanizsán, a gimnáziumot Nagykanizsán, majd Szombathelyen végezte. Családi kö­rülményei és részben hajlama a ta­nítói pályára vittek Csurgón volt képezdész, azonban ingyenes ellátás­ban nem részesülvén, az akkori idők szokása szerint segédtanítónak ment. Szepetneken,Sárdon, Rátóton, Csend­lakon, Gannán és Vecsén segédtaní- tóskodott. 1879-ben katona lett és Kauzál Gusztáv őrnagy pártfogásával a Ludovika Akadémia növendékei közé került. Két év múlva azonban ismét a tanítói pályára tért vissza. Zalaszegváron, majd Hegymagason működött. A tanítóképesítő vizsgát magánúton Győrött tette le. Irodalmi működését 1888-ban kezdte meg oly intenzitással, hogy felkeltette Kom- lóssy Ferenc akkori esztergomi fő­egyházmegyei főtanfelügyelő figyel­mét, aki a páratlan buzgalmú hegy- magasi „mestert“ a főtanfelügyelői hivatal tollnokául hívta meg 1894-ben. Két év múlva nagysza­bású pedagógiai irodalmi működése alapján Vaszary hercegprímás a ta­nítóképző segédtanárává nevezte ki. 10 évig működött mint tollnok és segédtariár városunkban, miközben neve országosan ismertté vált. La­punkba is sokat dolgozott. 1906-ban betegsége miatt felmentették a ta­nári működés alól, majd tanári cím­mel nyugdíjazták. Nyugdíjazása után fiához, Rákospalotaújfalura költözött, de mint az „Esztergomjárási rk. Tanítói Kör“ elnöke, ezután is sű­rűn felkereste városunkat. Fáradha­tatlan buzgóságának legnagyszerűbb eredménye a radikális irányú „Taní­tók Szabad Egyesületéinek betiltása volt, mely célból országos tiltako- kozást sikerült felkeltenie Általában mindenütt felemelte szavát, ahol azt a katholicizmus, a magyarság és a tanítók java megkívánta. Számos önálló műve jelent meg, tankönyvei pedig országosan elterjedtek. Teme­tése végső kívánsága szerint Eszter­gomban ment végbe szerdán d. u. 3 órakor a szentgyörgymezői temető- kápolnából. A temetési szertartást dr. Walter Gyula c. püspök végezte Keményfy Kálmán vízivárosi plébános és a növendékpapság segédletével. A koporsónál Rákos István, a Ma­gyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége, Kócsán Károly a Kath. Tanügyi Tanács nevében mondottak megható beszédeket, a tanítóképző énekkara pedig szép gyászénekekkel vett búcsút a kath. tanügy kiváló előhar- cosától. Az „Esztergomjárási Kath. TanítóL Kör“ koszorúmegváltás cí­mén 50 K-t ajánlott fel a hadiárvák javára Bertalan temetése alkalmából. H. I. Érettségi a főgimnáziumban. Az esztergomi főgimnázium kará­csonyi érettségi vizsgálatai a múlt heten folytak le. Ez alkalommal Rét magántanuló jelentkezett, Habetler Ipoly és Burka Ferenc szentferenc- rendi szerzetesek, kik mindketten jó eredménnyel tették le a matúrát. Halálozások, Abai, szotyori Nagy Pál, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank tisztviselője, a cs. és kir. 26. gyalogezred önkéntes őrvezetője életének 37-ik, házasságának 10-ik évében f. hó 18.-án rövid szenvedés után elhunyt. Nagy Pál kellemes, jó •^odorával és mindig derűs kedélyé­vel kedvelt tagja volt társadalmi éle­tünknek. Temetése f. hó 20.-án nagy részvét mellett folyt le a belvárosi temető kápolnájából. Özvegye szül. Heszterényi Rózsi és három kis gyermeke siratják. Halála alkalmából a Kereskedelmi és Iparbank külön gyászjelentést is adott ki. — Brenner Margitka, dr. Brenner Károly ezred- orvos és neje nagyszentmihályi Zo­bel Margit 6 éves leánykája f. hó 12.-én Budapesten elhunyt. A farkas­réti temetőben helyezték örök nyu­galomra a korán égberöppent kis angyalka földi maradványait. — Mácsik Istvánná szül. Erdélyi Etelka Mácsik István vármegyei irodaigaz­gató neje f. hó 22.-én este életének 46-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 24.-én d. u. 3 órakor folyt le a. belvárosi temető kápolnájából meleg részvét mellett. Bertalan Vince f

Next

/
Oldalképek
Tartalom