Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 96. szám
1917. december 25. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. 7 A petróleumellátás kérdése. (Válás* Merkúrnak.) A petróleum kérdésében ép úgy, mint minden közszükségleti cikknél, amelyek a háborús körülmények folytán hatósági felügyelet és rendelkezés alákerülnek, csak egy szempont lehet egyedül jogos és méltánylandó : az illető közszükségleti cikkeknek a fogyasztó közönséghez való igazságos és akadálytalan eljuttatása. A hatóság lelkiismeretességének és felelősségérzetének ebben a tekintetben rendkívül érzékenynek, finomnak kell lennie, mert lanyha kezelés és ellenőrzés ebben az elkeseredésekkel túlfűtött időkben a legveszedelmesebb következményekkel járhat. A petróleum elosztása vármegyénk egyes községeiben épen úgy, mint városunkban sok panaszra adott okot. A hatóságok, nevezetesen pedig az ahspáni hivatal előtt számos feljelentés tekszik, amelyek nyomán a megindult vizsgálat sok visszaélést tárt fel. E visszaélések egyes helyeken egészen rendszeresekké váltak és alkalmasoknak mutatkoztak a fogyasztó nép elegedetlensegének felkeltésére. A petróieumellátás zavarainak a központ és a petróleumfinomító késlekedő és hiányos szállításai, amelyeket a hatóságok, a kereskedők és a közönség egyaránt ismernek, csak egyik okát képezik. Sajnos, hogy ezt az okot megszüntetni nem áll a hatóságok módjában. Arra azonban igen is törekedniük kell, hogy a nagynehezen ideérkezett petróleumszállítmányok gondos kezeles és igazságos elosztás mellett bocsájtassanak a közönség használatára. Eddig több esztergomi nagykereskedő kapta kézhez a vármegyénk és a város részére kiutalt petróleumot. Az érkezett mennyiségek elosztása iránt az alispán rendelkezik. Rendelkezési joga azonban nagyon illuzorius akkor, amidőn egyes helyeken váratlanul métermázsa számra tűnik el a készlet. Ily nagy meny- nyiség hiányát legtöbbször már csak akkor konstatálják a raktárban, amidőn a készlet elszállítására a drága fuvar is előállott. Hogy ezen állapotok kivált a vidéki közönségnek mily kellemetlenek, elképzelhető 1 Hogy hová lesz a készlet, arra különböző a válasz. A nagykereskedők legtöbbször az elszivárgást, el- csurgást,' kiömlést hozzák fel az eltűnés okául. Azonban inkább meg nem engedett cserekereskedés céljaira szolgálnak az ilyen eltűnt kész letek. A közönségnek azon része pedig, amely csak pénzért vásárolhat, nélkülözni kénytelen. A legutóbbi köz- igazgatási bizottságban szóba is került az esztergomjárási főszolgabíró azon lehangoló jelentese, hogy a járásban lakó nagyszámú gyári és bányamunkás, aki petróleumért becserélhető gazdasági termékekkel nem rendelkezik, kénytelen a petróleumhiány miatt reggel már, sötétben elhagyni lakását, hogy este ismét a nyomasztó sötétség fogadja őt. A visszaélések lehető meggátlása, és a petróleumkezelés megbízhatósága egyaránt azt követelik, hogy a petróleum csakugyan központosítas- sék vármegyénk területére nézve, de nem a haszonnak egy kézbe való juttatása, hanem egyedül és kizárólag a közönség java érdekében. A kiszemelt Leimdöríer cégnek Esztergomban és Párkányban egyaránt van megfelelő raktára. Esztergomváros és az esztergomi járás részére Esztergomban a párkányi járás részére pedig Párkányban raktározza fel a petróleumot s innen jut az kicsinyben való árusítás céljából a kereskedőkhöz. Nem volt szó arról, hogy a hivatásos kereskedőket a petróleumárusításból teljesen kizárják. Csakis a nagybani visszaélések lehető kiküszöbölése volt evvel a hatóság törekvése, amelyet, — mint értesülünk, — a kereskedelmi miniszter is jóváhagyólag vett tudomásul. A legközelebbi petróleumszállítmány tehat már az uj rend szerint kerül raktározásra. A hatósági ellenőrzés tetemes megkönnyítésén kívül a tervbe vett petróleumjegyek általános behozatalát is nagyban elősegíti ez a központosítás. H. . A Borászati Egylet tőkeemelése. Az idei karácsony ünnepe nevezetes esemény a fennállásának 40-ik évébe lépő „Esztergomi Borászati Egylet, mint Szövetkezet,“ vármegyénk és .városunk eme legrégibb egészéges gazdasági alapon való társulásának életében. Az e napon tartandó rendkívüli közgyűlés mondja ki ugyanis a . szövetkezet 60.000 K részjegytőkéjének 120.000 K-ra való emelését, mely alkalommal tartalékalapjának szaporítása céljából 300 darab egyenkint 200 K-s uj részjegyeket bocsát ki darabonként 300 K kibocsátási árfolyamon, mely részjegyek már 1918 január 1-től kezdve a régiekkel egyenlően részesednek az üzleteredményben. Amidőn eme örvendetes dologról olvasóinkat érte- síijük, nem csekély büszkeségünkre szolgál, hogy Borászati Egyletünk immár országszerte a legjobb hírnevet vívta ki magának és vármegyénk városunk gazdasági fejlődésében oly érdemeket szerzett, amelyek többé nyomtalanul el nem tűnhetnek. A nyolcvanas években az itt levő hatalmas szőlőterületek gyors pusztulásnak indultak, majd lassan egészen kivesztek. 1878-bari volt az utolsó bőtermő esztendő a régi szőlőkön, mely azonban a borárakat erősen lenyomta. Ekkor alakult meg a Borászati Egylet s megkezdette áldásos működését. Nagy érdeme van abban, hogy a kopár hegyoldalak ismét megé'én- kültek s a pusztaság ismét kenyéradójává lett a népnek. Mint minden egyesület életében, úgy a Borászati Egyletében is voltak jobb, rosszabb esztendők. A mostani hatalmas fellendülés azonban nemcsak a háborús konjunktúrák eredménye, hanem mindenekelőtt a mai vezetőségnek a helyzetet helyes üzleti érzékkel' felismerő, bu^gó és lelkiismeretes munkálkodásáé és a réginek azon kitartó lelkesedéséé, amellyel eme intézményt a kedvezőtlenebb viszonyok* között is fenntartották, fejlesztették. A jelenlegi ig izgató Grósz Ferenc értékes munkabírásának és lelkesedésének teljét fordítja a vezetése alatt álló egylet fejlesztésére. Csüggedést nem ismerő erővel, tervszerű munkálkodással érhette el az egyesület ezen nagyfontoságú határnapját, amelyet nemcsak a naptár vörösbetűje avat ma ünneppé, hanem a sikerben osztozó vezetőség tiszta öntudata és nemes örömérzete is. Bárcsak tanu’ságul szolgálna ez a siker arra, hogy ne irtózzunk a gazdasági jellegű vállalkozásoktól. Egyedül ez az út az, amelyen a város vezetősége és polgársága egy jobb jövőt kiharcolhat magának ! Boldog karácsonyi ünnepeket kíván kedves előfizetőinek, munkatársainak és minden olvasójának az Esztergom és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma újév reggelén jelenik meg. «• ☆ A hercegprímás a királynál. Őfelsége a király dr. Csernoch János bíboros-hercegprimast f. hó 16.-án Laxenburgban másfélórás külön kihallgatáson fogadta. Karácsony a főszékesegyházban. A főszékesegyházban karácsony ünnepén a nagymisét és szentbeszédet dr. Csernoch János bíboros-herceg- prímás fogja tartani. A főispán fogadónapjai. Bátor- keszi Kobek Kornél főispán az ünnepek miatt e hét folyamán kivételesen f. hó 28. án es 29.-én tart fogadó-napokat a közönség részére. A Belvárosi Kath, Olvasókör közgyűlése. Az „Esztergomi Belvárosi Kath. Olvasókör“ f. hó 26.-án d. e. 11 órakor tartja 35-ik évi közgyűlését a kör Mária-Terézia-uccai otthonában. Előadás a Szenttamás-Vízivárosi Körben. Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Körben karácsony másodnapján jótékonycélra megismétlik a múlt vasárnap nagy sikerrel előadott „Kapuzárás“ c. 3 felvonásos vígjátékot, vasárnap f. hó 30.-án pedig sziiveszteresti előadást rendeznek. Az előadások kezdete esti fél 6 óra. Helyárak 2, L50, 1 K és 50 fill. Megsemmisített választás. A legutóbbi esztergomi megyebizottsági tagvalasztást, melyből O'sváth Andor főjegyző került ki győztesen, alaki okokból megsemmisítették. Az Oltáregyesület közgyűlése. Az Esztergomi Oltáregyesüiet szerdán d. u. fel 5 órakor tartotta rendes évi közgyűlését Kanter Károly prelátus-kanonok elnökletével, melyen Reviczky Gáborné elnöknő beszámolt az egyesület nagyarányú évi működéséről, dr. Madarász István igazgató pedig tanulságos felolvasással gyönyörködtette a hallgatóságot. A közgyűlést az elnök buzdító szavai fejeztek be. Kerkaku- tasi Bertalan Vince, az érseki tanítóképző ny. tanára, a kiváló kath. pedagógiai író s a pápai „Pro Ecclesiae et Pont?* fice“ érdemrend tulajdonosa életének 61-ik évében f. hó 16-án reggel 6 órakor Rákospalotaújfalun elhunyt. Bertalan ősi nemes családból származott. Nagyatyja Deák Ferencnek volt benső barátja, mint az Andrássy grófok letenyeijószágigazgatója. Atyja, Bertalan József, jegyző volt Zalában. Fia az elemi iskoláit Nagybarkócon, Szepetneken és Nagykanizsán, a gimnáziumot Nagykanizsán, majd Szombathelyen végezte. Családi körülményei és részben hajlama a tanítói pályára vittek Csurgón volt képezdész, azonban ingyenes ellátásban nem részesülvén, az akkori idők szokása szerint segédtanítónak ment. Szepetneken,Sárdon, Rátóton, Csendlakon, Gannán és Vecsén segédtaní- tóskodott. 1879-ben katona lett és Kauzál Gusztáv őrnagy pártfogásával a Ludovika Akadémia növendékei közé került. Két év múlva azonban ismét a tanítói pályára tért vissza. Zalaszegváron, majd Hegymagason működött. A tanítóképesítő vizsgát magánúton Győrött tette le. Irodalmi működését 1888-ban kezdte meg oly intenzitással, hogy felkeltette Kom- lóssy Ferenc akkori esztergomi főegyházmegyei főtanfelügyelő figyelmét, aki a páratlan buzgalmú hegy- magasi „mestert“ a főtanfelügyelői hivatal tollnokául hívta meg 1894-ben. Két év múlva nagyszabású pedagógiai irodalmi működése alapján Vaszary hercegprímás a tanítóképző segédtanárává nevezte ki. 10 évig működött mint tollnok és segédtariár városunkban, miközben neve országosan ismertté vált. Lapunkba is sokat dolgozott. 1906-ban betegsége miatt felmentették a tanári működés alól, majd tanári címmel nyugdíjazták. Nyugdíjazása után fiához, Rákospalotaújfalura költözött, de mint az „Esztergomjárási rk. Tanítói Kör“ elnöke, ezután is sűrűn felkereste városunkat. Fáradhatatlan buzgóságának legnagyszerűbb eredménye a radikális irányú „Tanítók Szabad Egyesületéinek betiltása volt, mely célból országos tiltako- kozást sikerült felkeltenie Általában mindenütt felemelte szavát, ahol azt a katholicizmus, a magyarság és a tanítók java megkívánta. Számos önálló műve jelent meg, tankönyvei pedig országosan elterjedtek. Temetése végső kívánsága szerint Esztergomban ment végbe szerdán d. u. 3 órakor a szentgyörgymezői temető- kápolnából. A temetési szertartást dr. Walter Gyula c. püspök végezte Keményfy Kálmán vízivárosi plébános és a növendékpapság segédletével. A koporsónál Rákos István, a Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége, Kócsán Károly a Kath. Tanügyi Tanács nevében mondottak megható beszédeket, a tanítóképző énekkara pedig szép gyászénekekkel vett búcsút a kath. tanügy kiváló előhar- cosától. Az „Esztergomjárási Kath. TanítóL Kör“ koszorúmegváltás címén 50 K-t ajánlott fel a hadiárvák javára Bertalan temetése alkalmából. H. I. Érettségi a főgimnáziumban. Az esztergomi főgimnázium karácsonyi érettségi vizsgálatai a múlt heten folytak le. Ez alkalommal Rét magántanuló jelentkezett, Habetler Ipoly és Burka Ferenc szentferenc- rendi szerzetesek, kik mindketten jó eredménnyel tették le a matúrát. Halálozások, Abai, szotyori Nagy Pál, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank tisztviselője, a cs. és kir. 26. gyalogezred önkéntes őrvezetője életének 37-ik, házasságának 10-ik évében f. hó 18.-án rövid szenvedés után elhunyt. Nagy Pál kellemes, jó •^odorával és mindig derűs kedélyével kedvelt tagja volt társadalmi életünknek. Temetése f. hó 20.-án nagy részvét mellett folyt le a belvárosi temető kápolnájából. Özvegye szül. Heszterényi Rózsi és három kis gyermeke siratják. Halála alkalmából a Kereskedelmi és Iparbank külön gyászjelentést is adott ki. — Brenner Margitka, dr. Brenner Károly ezred- orvos és neje nagyszentmihályi Zobel Margit 6 éves leánykája f. hó 12.-én Budapesten elhunyt. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra a korán égberöppent kis angyalka földi maradványait. — Mácsik Istvánná szül. Erdélyi Etelka Mácsik István vármegyei irodaigazgató neje f. hó 22.-én este életének 46-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 24.-én d. u. 3 órakor folyt le a. belvárosi temető kápolnájából meleg részvét mellett. Bertalan Vince f
