Esztergom és Vidéke, 1916

1916-09-14 / 72. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. szeptember 14. Élj HÍREK. IH3 Talán nekünk, újságíróknak van legnehezebb szerepünk a háború alatt. Már magunk se tudjuk, mit szabad megírnunk, mit nem. Ezen­kívül a közönségnek is meg van a maga különleges kívánsága a lappal szemben. A publikum egy része ha­ragosan követeli, hogy az újság húzza nyársra, törje karóba, vesse máglyára a termelőket, akik kiuzso- rázzák a népet. A termelő előfize­tők viszont haragos leveleket irkái­nak e szerkesztőségekhez : „Miért bántanak bennünket folyton ? Drága a munkás, drága a csizma, drága a takarmány, mi nem adhatjuk olcsób­ban a portékánkat.“ A szabó magá­ból kikelve követeli a szerkesztőtől, hogy leplezze le a susztert, aki 30 K-ért talpal. A suszter összeszorult kézzel beszél a szabó uzsorájáról, aki 200 K-t kér egy rend ruháén. Az ábrándos hölgyek és urak novellá­kat és verseketkövetelnek, melyek csu­pa reménytelen szerelemről szóljanak, de a tárcában Szaniszló herceg ok­vetlen feleségül vegye Olga grófnőt, mert őket nem érdekli a háború. A kávéházi stratéga megharagszik, ha a tárcarovatot látja, mert szerinte nem volna szabad limonádét csur­gatni az újságnak, mikor vér folyik a világon mindenfelé. Az sem ritka­ság, hogy az előfizető lemond, mert a lap rosszul van szerkesztve : nem hoz se békekötést, se győzelmeket. S az újságíró maga is elhiszi néha, hogy ő az óka, amiért nincs béke, nincs szenzációs házasság, hajme­resztő rablógyilkosság a Pinegő- uc- cában, öngyilkos család a Fazekas- uccában, kéjgyilkosság az Angliában, végzetes csónakázás a Dunán, föl­darabolt holttest a vágóhídon, érde­kes égi tünemény, még egy gorlicei áttörés se, hogy ő a hibás, amiért nincs elég szedő, aki kiszedje a tár­cát s hogy mulasztás terheli a pa- pirelőállítás körül is. És töri a fejét, hogy miről írjon hát? Végre talál egy témát, de épp akkor hozzák az egymillióháromszázezredik miniszteri rendeletet, hogy arról sem szabad írni. És végül a lap mégis megjele­nik, amin sokszor az újságíró cso­dálkozik a legjobban. ☆ ☆ Kitüntetések. Őfelsége a király a hadikölcsönök kiboc.sájtása körül szerzett érdemeik elismeréséül vár­megyénkből a következőket tüntette ki a Ferenc-jfózsef rend lovagk er észt­jénél : Dr. Major Ödönt, Esztergom vár­megye árvaszéki elnökét és Pelczer Lipót esperes plébánost, a Kéméndi Hitelszövetkezet elnökét ; királyi tanácsosi címmel: Bleszl Ferencet, az Esztergomi Takarékpénztár vezérigazgatóját. A kitüntetések a hivatalos lap keddi számában jelentek meg és mindenfelé általános megelégedést keltettek. A kitüntetettek közéleti te­vékenysége általánosan ismert. Bleszl Ferenc érdemeit csak nemrégiben méltattuk, amikor arcképét is bemu­tattuk olvasóinknak. — Dr. Major Ödön kitüntetése valósággal szenzá­cióként hatott. Buzgó hivatali műkö­désén kívül a szakirodalom terén is megbecsülhetetlen munkásságot fej­tett ki, — hogy azonban e csendes, de eredményekben gazdag munkál­kodás a legfelsőbb helyen is figyel­met fog kejteni, ő maga gondolta legkevésbé. Épen ez okból kelt őszinte örömet az ő kitüntetése. — Pelczer Lipót kéméndi esperes-plébános szo­ciális munkásságát a haza és a nép iránti nagy szeretet sugallta, Az a nagyarányú tevékenység, amelyet a hadikölcsönök sikerének biztosítása körül kifejtett, csak egyik epizódja volt az ő szakadatlan népmentő mun­kájának. A derék kéméndiek bizo­nyára saját maguk hazafias buzgal­mának koronáját is látják szeretett lelkipásztoruk megjutalmazásában. A belügyminiszter az Eszter- gommegyében levő erdélyi me­nekültek segélyezésére tízezer koro­nát utalványozott. Az utalványozás­ról táviratilag értesítette a vármegye alispánját. Harctéri kitüntetések. Dr. Sebők Imre tanítóképző intézeti igazgatót, aki a háború kezdetétől egészen múlt őszig volt a hires százegyes brigád tábori lelkésze, a harctéren szerzett érdemeiért Őfelsége a lel- készi hadi érdemkereszttel tüntette ki. — Kántor Ödön 76-os zászlós­orvos, városunk fia, az ellenség előtt kifejtett önfeláldozó működésének elismeréséül a koronás arany érdem­keresztet kapta meg a vitézségi érem szalagján. — Philipp Konrád hadapród, főgimnáziumunk volt jeles növendéke, a kis ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. A lisztjegyekből a kereskedő nem vághatja le a lejárt szelvénye­ket. Varosunkban gyakran megtör­tént, hogy egyes lisztkereskedők olyan szelvényeket is levágtak a lisztjegyekről, amelyekre lisztet már nem adhattak ki, mert azok érvénye lejárt. Mivel a lisztjegy szelvényei a kereskedőknek igazolásul szolgál­nak, ily eljárás mellett az esetleges visszaéléseknek tág tér nyílott. Ér­deklődtünk illetékes helyen, hogy joga van-e ily szelvények levágására a hatósági lisztárusítóknak és azt az értesülést nyertük, hogy nincsen, mert oly lisztjegy szelvényeket, ame­lyekre liszt már ki nem adható, csakis a polgármesteri-, vagy a rendőrkapi­tányi hivatal semmisíthet meg. A közigazgatási bizottság ülése. Szerdán d. e. 10 órakor tartotta Esz­tergom vármegye közigazgatási bi­zottsága e havi ülését. A napirend előtt Meszleny Pál főispán örömmét közölte, hogy a közig, bizottság kel jeles tagja királyi kitüntetésben ré­szesült. Bleszl Ferenc, aki egész életének csaknem minden óráját a köz javára szentelte és mint alturista egyén, minden nemes mozgalom kez­deményezői és buzgó keresztülvivői között foglal helyet, a királyi taná­csosságot kapta, míg dr. Major Ödön árvaszéki elnök, aki kötelességeinek szorgos teljesítésén kívül a hadiköl- csön nagy munkájában éppen oly oldalról nyújtott értékes segítséget, amely oldalról avval á szakkörök a legkevésbé foglalkoztak, ebbeli mun­kásságának elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntet- tettet ki. A főispán szavaira a bizott­ság tagjainak lelkes éljenzése után előbb Bleszl Ferenc, majd dr. Major Ödön válaszoltak. Az alispáni havi jelentés kapcsán Brutsv Janos kérte az alispánt, hogy más vármegyék példájára saját hatáskörében rendelje el azt, hogy a vámőrlő malmok da­rálás címén ne 10%, hanem csak 5% vámot szedjenek, mivel a dará­lás kevesebb munka a molnárnak és így a vám se lehet sok. Perényi Kálmán alispán a közig, bizottság helyeslése mellett kimondotta, hogy a kérelemnek helyt ád. Etter Gyula a varmegye területén uralkodó vak­merő lopási eseteket teszi szóvá, amelyek szinte a régi betyárvilág korát idézik fel. Már nemcsak hida­kat, csirkéket, hanem nagyobb álla­tokat is egyszerűen elhajtanak. In­dítványozza, hogy a tetteseket ki­nyomozó csendőrök jutalmat kap­hassanak, a községek pedig éjjeli őrökről gondoskodjanak. Erős Rezső a terménylopások nagymérvű elhara- pódzásának eseteit teszi szóvá és csatlakozik Etter indítványához azon hozzátoldással, hogy az elöljáróság vonassák felelősségre olyankor, ami­kor legnagyobb szigorral el nem jár a nyomozás megejtésében. Majd az esztergomi izraelita imaház mögötti part sokat hányatott ügyében ho­zott a közig, bizottság elvi határoza­tot. Hosszabb tárgyalás indult meg a dömösi rév díjszabásának ügyében is, majd a szokásos jelentések jöttek sorra. Szerencsétlenség vadászat köz­ben. Arscher Ödön pilismaród asz­talos vadászat közben véletlenségből meglőtte Peczka Sándor 21 éves fiút, akit a sörétes fegyverrel a mellén talált el. Peczkát a Kolos-kórházba szállították. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Aki még hitt a táltosokban. A régi magyar mesék színes országá­ban nagy szerepe van a táltosoknak, amelyek újabban ismét feltünedez­nek a láthatáron. Az esztergomi rendőrségen már másodízben szere­pelnek a háborúval kapcsolatban, mindannyiszor csalások révén. E hé­ten Muzslai Jánosné szül. Gerendás Mária 42 éves Szt. Anna uccai asz- szony hitte el Luka Istvánná 55 éves, Jókai uccában lakó napszá­mosnőnek, hogy a táltosok meg tud­ják óvni harctéren levő urát a ve­szedelemtől. A táltosok Luka Ist­vánná közvetítésével a megóvás kö­rül teendő szolgálatuk jutalmazása fejében csirkéket, tyúkokat fogyasz­tottak és pénzt követeltek. Muzslainé már e hét elejéig 158 korona érték­ben ajándékozta meg a csodalénye­ket, akikkel Luka Istvánná igen jó lábon állott. Muzslainé kedden vélet­lenül gyanút fogott és váratlanul el­ment Lukáné lakására, ahol meg­tudta, hogy tyúkjait nem a táltosok fogyasztják el, hanem Lukáné A táltosoknak szánt tyúkok közül ket­tőt még a padláson talált. Azokat hazavitte, azután sietett a rendőr­ségre az esetetbejelenteni. Lukáné ellen csalás címén indították meg az eljárást. A burgonya maximális ára. A polgármester értesülvén arról, hogy számos vidéki- és helybeli termelő a burgonyát nem a meghatározott árakon, hanem annál sokkal drágáb­ban bocsájtja áruba, viszont a fo­gyasztók a túlköveteléseket is telje­sítik, közli ' a város lakosságával, hogy a kormány rendelkezése sze­rint f. é. szeptember 4-től a burgo­nyáért 100 kg.-ként a következő maximális árak adhatók: a) étke­zési burgonyáért, rózsa, hópehely, magnumbónum, kifli, sárgahejú és húsú burgonyáért f. évi november hó 15-ig 14 kor. b) minden más bur­gonyáért ugyanazon ideig 12 kor. A burgonyának -kilónkénti eladása is a fenti árak szerint történhetik. Az, aki a jelzett árnál többet követel, többért elad, vagy többet tizet, ki­hágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve be­hajthatatlanság esetén megfelelő el­zárással fog büntettetni. Halálozások. Ifj. Jakus János III. éves tanító-növendék, Jakus János városi' képviselő fia életének 18.-ik évében f. hó 10.-én d. u 4 órakor elhunyt. Temetése kedden d. u. 5 órakor folyt le a belvárosi temető kápolnájából volt tanárainak, növen- dektársainak és nagyszámú ismerő­sének meleg részvételével. — Özv. Metzker Ferencné, szül. De la Casse Mária, dr. Metzker József p. káplán, nyergesújfalui plébános édesanyja, életének 84. évében f. hó 9.-én Nyer­gesújfalun elhunyt. Holttestét a nyer­gesújfalui plébániatemplomban ked­den reggel 8 órakor tartott gyász­mise után beszentelve, Nagymarosra szállították, ahol ugyanazon napon d. u. 5 órakor a nagymarosi sírkert­ben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A szénkészlet bejelentése. Félő, hogy a télen nagy lesz a hiány tü­zelőanyagokban, mert ezeknek jóré­sze Erdélyből került ki az ország különböző vidékeire. Kapzsi uzsorá­sok', miként eddig tették mindenféle közszükségleti cikkel, biztosan fel­verték volna a szénnek az árát is. Valószínűleg ezt akarja megakadá­lyozni a kormány azon intézkedése, amely elrendelte ászén, brikett és fü- tőkoksz-készletek bejelentését. A pol­gármester kedden tette közé az erre vonatkozó hirdetményt, melyben fel­hívja mindazokat, akik szén-, bri­kett, vagy más fütőkoksz készletekkel mint viszonteladók rendelkeznek s mindazokat, akiknek szénkészlete a 100 mm. meghaladja, hogy készle­teiket a városi közig, irodában átve­hető bejelentő lapok felhasználásá­val a m. kir. közp. statisztikai hiva­talhoz (Bpest. II., Heltai ucca 5—7. sz.) azonnal s a jövőben minden hó­nap 8. napjáig hat hónapi elzárás, illetve 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt okvetlen je­lentsék be. Petróleum. Az a hir járta be a várost, hogy nincs petróleum, nem adnak a kereskedők petróleumot. Mi iesz, ha a villamos művek csak egy napra is csődöt mondanak, sötét lesz a város. Utána jártunk a do­lognak, hát a nagy közönségnek nincs teljesen igaza. Időközönkint valóságos vásárlási láz szállja meg a közönség egy részét, természete­sen, ha ők azután a kereskedők amúgy is igen mérsékelt készletét beraktározhatnák úgy a tulajdonké- peni fogyasztók, illetve a nagy kö­zönség nem jutna áruhoz. Eszter­gomban nem kell aggódni semmiért. Az esztergomi kereskedők megállják helyüket, eddig is gondoskodtak a nagy közönség szükségletéről és a lehe őségig ezután is megteszik kö­telességüket. «AAJr* f'Jkí* cn^'* T Elsőrendű j rostált étkezési mák -ws I 8 i métermázsánként 420 K-ért kapható a pénz és zsák előzetes beküldése ellenében Schlesinger Testvérek bél-gazdaságában Bény posta- és vasútállomás helyben. 'ww innrer t Tfvfw W» X «. Ws» tW* iW* iW* kW* } 653/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom