Esztergom és Vidéke, 1916
1916-05-28 / 41. szám
1916. május 28. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 ményezéséről s a hasonló szervezetű osztrák intézmény bécsi tárgyalásáról, hol már Magyarország képviselői is megjelentek. Mindeddig a szövetkezés a kölcsönös bizalom és őszinte rokon- szenv égisze alatt fejlődött, ennélfogva semmiféle merev jogforma nem nehezedik arra az érdekképviseletre, mely a három ország közt az idegenforgalom kölcsönös érdekeit van hivatva előmozdítani. Egységesen elhatározták ugyanis, hogy úgy» a munkabizottság mint a nagyválasztmány, tehát a szövetkezés vezető szervei, váltakozva gyű- léseznek jövőben, évenként Németországban Berlinben, Ausztriában Bécsben és Magyarországon Budapesten. Az elnöki tisztet, ezen az alapon szintén német, osztrák vagy magyar kiküldött tölti be. Meg kell ennélfogva alakulnia hazánkban is mielőbb az országos szervezetnek, mely elsőrendű városaink társadalmi gazdasági és politikai köreit képviselő férfiak közreműködését biztosítja az idegenforgalom célszerű támogatására. Ez az új országos magyar szervezet egészíti ki azután a német birodalmi és ausztriai hasonló s már régóta üdvösen működő intézményeket. Szövetségeseink és szomszédságunk barátságos együttműködése mivelünk új korszakot jelent gazdasági és társadalmi életünkben. Esztergom tehát semmiesetre sem hiá- nyozhatik a kulturvárosok kötelékéből, mert szintén megérdemli a béke első vívmányát. Dr. Kőrösy László. |Ü HÍREK. Több jóakaratot! A háborút elsősorban a katonaság, de nemcsak a katonaság vívja. A polgári társadalom is bőven kiveszi részét azokból az áldozatokból, melyek a végleges győzelmet biztosítják. Ebből következik, hogy a legnagyobb szükségesség ennek a két tényezőnek változatlan harmonikus együttműködése. Ámde természetesen a harmonikus együttműködés nem állhat abban, hogy a polgári társadalom mindent köteles legyen megadni és elviselni, s viszont a katonaság bármit is követelhessen tőle mérték és határ nélkül. A helyes eljárás csakis az lehet, hogy kölcsönös figyelemmel s méltánylással legyenek egymás érdekei, sőt gyengéi iránt is. Ép a katonaságnak legnagyobb érdeke úgy kezelnie a polgári társadalmat, hogy ennek a zúgolódásra minél kevesebb oka legyen. Hogy e tekintetben hibák mégis történtek és történnek, azt nem lehet eltagadni. Legyen rá bizonyság a következő eset is, amelyet közérdekből nem hagyhatunk szó nélkül: Ismeretes, hogy a katonai tartalékkórházaknak lefoglalt iskolák közt voltak íőreálisko- lánknak a sz. ferencrendi zárda nagy részét elfoglaló helyiségei is. A zárda csendes lakói egyetlen panaszszót sem ejtettek a kórházlétesítés ellen, noha több olyan kellemetlenség járt vele, melyeket jogosan szóvá tehettek volna. De ők tűrtek igazi szerzetesi türelemmel. Történt azonban oly eset is, amelyet már lehetetlen volt elviselniük. A kórház illemhelye ugyanis a gondozatlanság következtében oly állapotba jutott, hogy súlyosan veszélyeztetni kezdte a zárdalakók egészségét. Kértek, könyöregtek kitisztításáért. Hiába. Végre is pörre került a dolog; s az eredmény az lett, hogy a kórház parancsnoksága kitisztíttatta a szóbeli helyiséget. Hog}^ hasonló kellemetlenség a jövőben ne történhessék, a kórházparancsnok írásbeli szerződést kötött a zárda főnökével, melyben határozott kötelezettséget vállalt aziránt, hogy a betegektől használt illemhelyei a katonaság állandóan gondoztatni és kellő időben tisztittatni fogja. Azonban ennek ellenére semmi sem történt. A tartalékkórház szakadatlan teltsége s a tisztítás elmaradása ismét oly állapotot teremtett, amely még az elsőnél is rosszabb. Az illemhely amellett, hogy rövidesen az uccára való kiáradással fényét, oly bűzt áraszt a zárdában, hogy már eltompult szagló érzékkel is alig-alig lehet elviselni. A zárda főnöke mind a katonai, mind a polgári hatóságnál megtette a szükséges lépéseket, hogy a lehetetlen állapot mielőbb szanáltassék. ígéret történt itt is ott is, de cselekvés semmi ! Már két hónap telt el; s a tisztítás még mindig késik. A baj meg persze egyre nagyobb lesz. Mi és azt hisszük, a város egész igazságos érzésű lakossága, teljesen magunkévá tesz- szük a sz. ferencrendiek sérelmét és tisztelettel kérjük ezért a városi hatóságot, hogy haladéktalanul járjon el a közegészség szempontjából is veszedelmes állapot megszüntetésében. Eleget kell tűrniük a szegény pátereknek már csak azért is, hogy zárdájuk — amely, egyébként iskolahelyiség is! — hónapok óta fertőző, venereás betegekkel van tele. Annyit emberi érzéssel még a baráttürelemtől sem lehet kívánni, hogy büzhődt, fertőzött levegőt szívjon pusztán egyesek menthetetlen indolenciájáért. A csütörtöki megyegyűlésen, melyen a távollevő főispán helyett dr. Perényi Kálmán alispán elnökölt, aránylag kevesen vettek részt a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai, aminek oka főleg ábban keresendő, hogy fontosabb tárgy nem volt a napirenden. A közgyűlést megelőzőleg a jelenlevők lelkes ünneplésben részesítették dr. Perényi Kálmán alispánt azon alkalomból, hogy a hét folyamán töltötte be alispánsága 10. évfordulóját. A törvényhatósági bizottság nevében Mátéffy Viktor köszöntötte fel az ünnepeltet, aki szép szavakban válaszolt és Ígérte, hogy a hazának eme kis darabja iránt, mely szülőföldje is egyúttal, továbbra is változatlan szeretettel és ragaszkodással fog viseltetni. A tárgysorozatnak különösen említést érdemlő pontja volt Etter Gyula bizottsági tag indítványa, mely szerint a községi jegyzők, körjegyzők, II.-od és segédjegyzők szolgálati idejének a nyugdíjba való beszámításánál a háborús évek kétszeresen számíttassanak. A megyegyűlés az indítványt elfogadta s egyúttal azt is kimondotta, hogy az üresedésben levő jegyzői állásokat a háború tartama alatt nem fogják betölteni, nehogy a harctéren levő pályázni szándékozók emiatt meg nem érdemelt mellőztetésben részesüljenek. Említést érdemlő pontja volt a közgyűlésnek dr. Csinos Albin volt esztergomi főreáliskolai tanár fellebbézése azon városi képviselő- testületi határozat ellen, mely őt állásáról lemondottnak tekinti s egyben illetményeit is beszünteti. Dr. Csinos fellebbezését eg3^szerre tárgyalta a megyegyűlés Nagy Antal főreáliskolai tanár, városi képviselő fellebbezésével, aki beadványában fejtegette, hogy azon eljárás, amellyel Csinos állásától megfosztatott, ellenkezik a középiskolai tanárok szolgálati pragmatikájával. A megyegyűlés mindkét fellebbezést elutasította. A kérvények során tárgyaltatott Báthy Béla nyugdíjaztatás iránti kérelme, amelynek hely adatott s a törvény- hatóság az érdemes jegyzőnek működése feletti teljes elismerését nyilvánította. A közgyűlés 11 órakor ért véget. Tisztelgés az alispánnál. Lapunk más helyén emlékezünk meg arról, hogy dr. Perényi Kálmán alispánt, aki e hét folyamán, f. hó 23.- án töltötte be alispáni működésének tizedik évfordulóját, a törvényhatósági bizottság közgyűlése meleg ünneplésben részesítette. Kedden, az évforduló napján a vármegye tisztikara, pénteken pedig Esztergom város tanácsa tisztelgett testületileg az alispánnál, hogy kifejezze jóki- vánatait az évforduló alkalmából. A hajómegáidás programmja. Megírtuk, hogy f. hó 3.-án Esztergomban szentelik fel a Dunagőzha- józási társaság az első új típusú személyszállító hajóját, amelynek neve „Kranz Joseph I.“ A felavatási ünnepségen a kormány képviselői, továbbá számos előkelőség vesz részt. A társaság a hajómegáldási ünnepély programmját a következőkben állapította meg : Indulás Budapestről Esztergomba f. é. június 3.-án reggel fél 8 órakor az Első cs. kir. szab. Duna-Gőzhajózási Társaság Petőfl-téri kikötőhelyéről társasági különhajón (bufett a hajón). Érkezés Esztergomba délben 12 órakor. Küldöttség menesztése főmagasságú dr. Csernoch János bibor- nok, Magyarország hercegprímásához. Ő Eminenciája ezután kegyes leend a „Franz Joseph I.“ gőzöst ünnepélyesen megáldani. Az ünnepi szertartás után 2 órakor díszebéd a hajón. A „Franz Joseph I“ gőzös d. u. 4 órakor hagyja el Esztergomot. Érkezés Budapestre az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság Pe- tőfi-téri kikötőhelyén este 7 órakor. Turisták vándorgyűlése. A Magyar Turista Egyesület, mint anyaegylet, ma d. u. 4 órakor Esztergomban a Vaskapu-menedékházban vándorgyűlést tart. Napirend : 1. dr. Thirring Gusztáv elnöki megnyitója. 2. Parcsami Henrik: Esztergom múltja. 3. Elnöki zárószó. — Budapestiek részéről indulás a nyugati pályaudvarról reggel 6 órakor, érkezés Esztergomba 8 óra 24 p.-kor. Esztergomi turisták reggel 8 órakor gyülekeznek a Magyar Király szálloda előtt, ahonnan az esztergomi pályaudvarra mennek Farkas Elek elnök vezetése alatt. — Reggeli az Esztergomi Osztály turista-otthonában (a Magyar Király szállodában). A város neveztességeinek megtekintése. Vezetésre az esztergomi turisták közül néhányan fel lettek kérve. 12 órakor indulás a Vaskapura (1 órai gyaloglás), itt 1 órakor ebéd (gulyás; egyéb élelemről kiki maga tartozik gondoskodni; ital fönn kapható). Mindazon turisták, kik az ebéden nem vesznek részt, de a vándorgyűlésen jelenlenni óhajtanak, szíveskedjenek délután 2 órakor a városból tetszés szerinti úton indulni. Vendégek szívesen láttatnak. Esős idő esetén bővebb értesítést a Turista Otthonban nyerhetnek a tagok ! Bérmálás Szentkereszten. A péliföldszentkereszti szaléziánusok júnuius 4.-én fogják megünnepelni Védasszonyuknak, a Segítő Szűz Máriának ünnepét. Ez alkalommal dr. Kohl Medárd püspök is megjelenik a kegyhelyen, hogy az intézet növendékeit a bérmálás szentségében részesítse. A pontifikális nagymise után körmenet lesz a Szentkúthoz, ahol Krammer György esztergomi spirituális mondja az ünnepi beszédet. Változás a helybeli gyalogezrednél. Plavetz András ezredest, aki csak nemrég helyeztetett Esztergomba a 26. gy.-ezred állomásparancsnokául, a napokban felettes hatósága elhelyezte városunkból. Utódja még ismeretlen. Színház. A „Saskert“-ben levő nyári színházban szombaton este kezdődtek meg a szinelődások a „Legénybúcsú“ c. operette bemutatásával. Ma két előadás lesz. Délután a „Lengyelvér“ este pedig a „Piros ruhás hölgy“ operette kerül műsorra a társulat legjobb erőinek közreműködésével. Sebestyén Irma, Thurzó Margit, Koronkai Rózsi, Virágh Lajos és Deák Gyula felléptével. Záróra meghosszabbítás. Az esztergomi kisebb vendéglők záróráját, mely eddig esti 9 órában volt megállapítva, a rendőrség egy órával meghosszabbította. Az új rend a kávéházak és kávémérések régebben megállapított záróra rendjére nem vonatkozik.
