Esztergom és Vidéke, 1916

1916-04-02 / 26. szám

dányi Emil, Purjesz Lajos, Siriger Artúr, Surányi József, Szakács Andor, Turi Béla és Vészi József napilap szerkesztők. Reméljük, hogy Esztergomból is több tag fog csatlakozni a nevezetes Magyar Szövetséghez saját érdekében, Figyelő. Szeretetadományokat a frontra szállít a Hadsegélyző Hivatal Átvételi különítménye, IV. Váciutca 38 szám. A F. H. K. E. háborús gyermekkertjei. Ma, amikor az egész országot áthatja annak a gondolata, hogy a háború győzelmes befejezésének egyik főfeltétele, hogy az országnak megmunkáltassék a földje és biztosít'assék mindannyiunk kenyere, Craus István Nyitramegye főispán-kormánybiztosa, az egyesület elnökének kezdeményezésére, életre való mozgalmat kezdeményez a Felviáéki Magyar Közművelődési Egyesület. Mozgalmának az a vezető gondolata, hogy miután az ország férfi-közönsége a harctéren teljesíti a kötelességét, az asszonyra hárul a föld megmunkálásának a kötelesége. Az asszony hazafias készséggel teljesíti is ezt a kötelességét, ha viszont a társadalom addig, a mig ő verejtékes munkáját végzi, gondoskodik a gyermekei felügyeletéről, hogy azok föl n3 gyújtsák a házát s pusztulás veszedelmébe ne ejtsék a községet. A F. M. K. E. elnöksége mindjárt a kérdés megoldásának is megadja a kulcsát, a mikor fölveti az eszmét, hogy a mig a családanyák mindnyájunk kenyeréért munkában állanak, azokban a községekben, ahol ovodak nincsenek, gyűjtsék össze a gyermekeket (például a májustól-oVtóberig szünetet táró iskolákban) és tartsák őket reggeltől-estig felügyelet alatt, amig az anyjuk haza nem tér a munkából és át nem veheti ismét a gyermekeit. Az iskolát mindenesetre_..-ingyen engedi át erre az istenes célra az állam, a község vagy a felekezet. A felügyeletet szintén ingyenesen elválalná a község intelligenciája fölváltva, vagy az isKolai szünetet elvező tanító, vagy tanítónő,'legrosszab esetben pedig a község elöregedett és munkaképtelen lakossága. Az intelligencia végezné a gyermekek szellemi és lelki vezetését, a községi öreg és munkaképtelen lakosság pedig a gyermekek személyi (tisztasági stb.) gondozását. Élelmezést pedig szívesen ad a gyermekeknek az anyjuk vagy a hozzátartozóik vagy pedig a község melegszívű lakossága, amelynek bizonyára mindig lesz egy-egy kanálka leveskéje vagy főzeléke a szegényebb gyermekek számára. A F. M. K. E. elnöksége már meg is kereste a működési területéhez tartozó vármegyék egyházi és politikai hatóságait, a felvidéki püspököket, főispánokat és alispánokat, hogy hatóságaik területén lehetőleg sürgősen szervezzék meg ezeket a háborús gyermekkerteket, a melyek a társadalom minden ujabb megterhelése nélkül meg adják a családanyáknak a lehetőséget, hogy a harctéren küzdő férfiak helyett családjaiknak és mindnyájunknak a megélhetés főfeltételeit megszerezhessék. A F. M. K. E. elnöksége megtisztelésnek venné, ha ezt a tervét a testvér közművelődési egyesületek s a működési területén kivül álló vármegyek egyházi és politikai hatóságai is magukévá tennék. w ww ww wr"w««ipr w

1 w rw—:-w

www t A Fürdő Mozgó színházban április 4. és 5. azaz kedden és szerdána„Rezervista Kadét"-ot adják elő. A Rezervista-kadét az aktuális filmeket reprezentálja, oly méretekben, a művészi és technikai eszközök igénybevételének oly grandiozitasával, amivel élére rúgtat minden eddig látott ilynemű filmnek. Több ez a film, mint — aktuális. Ez a film dokumentum. Dokumentuma a mai időknek. A mai idők teljes lelke benne van, mert meséjében egyformán ott lüktet a fronton tuli és a front mögötti élet; a katonáé ép ugy, mint a civilé ; épen mert a hőse — a tartalékos. Az, aki egyúttal az igazi hőse ennek az egész világháborúnak. Hogy mi van minden e filmben, minek részletezzük ? Ismételjük, benne van a mai polgári élet és benne van a háború; hogy pontosak legyünk, a háborúnak az a részlete, ami az olasz határon folyik, amenynyiben a rezervista kadétot erre a harctérre rendeli a kötelesség. De nem kulisza-harctér ám ez, hanem a Valódi. Hogy a filmgyár miképen tudta megkapni operatőrje számára a hadvezetősegtől a harcteret annak minden nagyszerű izgalmával, terep csodáival, nem tudható; de hogy a film, mint harctéri-film is ver minden eddig látottat, szent bizonyosság. Ha majd ránk virrad a béke, persze megindul a nagy csereüzlet a ma még ellenséges államok filmgyárai Között. E cserében a legnagyobb értéke ennek a filmnek lesz. Érezte ezt a gyár is, mert a kísérő muzsikát nem kisebb emberrel irattá mint Lehár Ferenc; vagvis a film masfelóras Lehár hangversenyhez is juttat. A két • főszerep Lian Haid-nál es Mariscnka-nál kitű nő kezekben van . . . HÍREK. Tejben fürdik az én rózsám, ha felkel .. . Igy dúdolták ősapáink valamikor régén, békében. Ma már a rózsánk, ha ugyan felkel, méregben fürdik. Mert a méreg drága kávéjához, méreg drága áron se kap tejet. De a méreg volna a legkevesebb ebben a kérdésben, ha a tej nem lenne még kevesebb. A tej napról napra fogy, a gazdálkodó osztály a takarmányféléknek még sokszor a nélkülözhetetlenre kiterjedő rekvirálása miatt az állatállományát a legnagyobb gonddal tudja csak ugy, ahogy kitartani. A tej mizériák még hihetetlen módon fognak ennélfogva fokozódni. Eljön az idő, amikor a kávéról is le kell mondanunk, a horribilisán emelkedő árak miatt. A beteg gyermekek arca mindinkább halványabb lesz, de a kávéház gőzös levegőjében üldögélő, vastag szivarok füstjét eregető kávéházi vendégnek annyi tej áll a rendelkezésre, amennyi csak kell. A tüdőcsúcshurutos emberek, a gyenge tüdejüek és tüdőbetegek, akiknek pedig éltető eleme a tej, azok kénytelenek nélkülözni. Kissé visszás állapot ez. Ezen az állapoton csak ugy segíthetünk, ha minden ilyen fényűzési fogyasztást korlátozunk, illetve lehetetlenné teszünk, mert a tej amilyen fényűzési cikk az ilyen szempontból, annyira nélkülözhetetlen az előbbiből. A gyermekeknek, az új. óriási vérveszteséget pótolni hivatott nemzedék, fejlődése, egészsége függ a mindinkább növekvő tejmizériátol és ezen első sorban hatoságunknak kell gondoskodni, hogy máskép legyen. Főúri adomány. Kegyelmes főpásztorunk, dr. Csernoch János bibiboros herceg-prímás mindenre kiterjedő kedves figyelméről és szíves áldozatkészségéről tesz tanúságot azon 700 K-s adomány, melyet mult héten juttatott Bleszl Ferenc elnökhöz oly célzattal, hogy abból 500 K a hadba vonult hőseink hátramaradt családtagjaik segélyezésére, 200 K pedig a szenttamási kopár hegyoldal fásítási költségeire lesz fordítandó. A főúri kegyes adományokért ez uton mond hálás köszönetet a Segelyaktió és a Sétahely Szépítő Egyiet elnöksége. Eljegyzés. Belius Aladár, tart. hadnagy, a „Wiener Bankverein" budapesti fiókjának tisztviselője eljegyezte Kürschner Piroskát Tatról. „Közkórházunk mentesítése a katonai betegápolás kötelezettsége alói". Egyik helyi laptársunk a mult hét folyamán e címmel oly híradást közölt mintha a városhoz érkezett felsőbb rendelet értelmében közkórházunkat mentesítenék a katonai betegápolás kötelezettsége alól s az eddig igénybe vett helyiségeket fokozatosan átadnák eredeti rendeltetésüknek. Értesülésünk szerint ez a hir nem fedi a valóságot. Az említett felsőbb (belügyminiszteri) rendelet továbbra is megengedi, hogy amennyiben hely van a kórházban, katonabetegek ezután is felvehetők. Mivel közkórházunk eddig sem volt hadi kórház s a katonasággal szerződéses viszonyban tulajdonképpen nem állott, következőleg semmi sem fog változni az eddigi felvételi eljárásban. Az üres ágyak számának erejéig ezután is csakúgy vesznek fel katonabetegeket, mint mostanáig. Nem is volna helyes a háború alatt a kórház befogadó képességét csökkenteni, annál inkább sem, mert az eddigi állapotból a polgári betegekre egyáltalán semmi hátrány sem származott. Hiszen közkórházunk ép azért létesített külön fiókkórházat, hogy a polgári betegek ne szoruljanak ki a katonai betegek miatt, amint nem is szorultak ki sohasem. Teljesen téves az a föltevés, mintha a Kolos-kórház valaha kórházi kezelést nem igénylő lábbadozó katonákat tartott volna. Igazában csakis olyanokat vett fel, akik Röntgenvizsgálatot, vagy akik műtétet igényeltek. Népakadémia mai műsora. Az „ Esztergom- Szenttamási és Vízivárosi Káth. Polgári Kör" mai népakadémiája a következő műsorral folyik le: 1. Váradi Antal: „Imádkozik a király," Szavalja Zsolnai Margitka. 2. Kuruc nóták. Énekli Kummer Imre. 3. A vatikán foglya és a magyarok. Felolvassa Lipcsei Andor, a kör alelnöke. 4. Ábrányi Emil: „A kis Savoyard" Szavalja Nemesszeghy Viktor. 5. Magánjelenet. Előadja Tóth Aranka. 6. Huber: „Csatadal." Énekli a tanítóképző kis énekkara. 7. Ritkaságok múzeuma. Bemutatja Némo. Az estély kezdete d. u. fél 6 órakor. A Sétahely Szépítő Egylet felkarolása. Neiszidler Károly, Pozsony város egyik legelőkelőbb polgára, ki egyébként büszkeségünkre városunk szülötte és évtizedek óta Pozsony város országgyűlési képviselője, sőt jelenleg a Ház korelnöke, értesülvén azon nagyszabású működésről, melyet Sétahely szépítő egyletünk újabban kifejt, 100 K alapító, tagdijat adott át Bleszl Ferenc elnöknek azon ígérete kapcsán, hogy még ez évben felkeresi szülővárosát és megtekinti az Egylet sikeres alkotásait. Egyébként mint hiteles forrásból értesülünk, újabban a helybeli közönség is lelkesen támogatja az Egyletet és az Erős Rezáő és Molnár Szulpicz választmányi tagok által megindító t mozgalomnak már is szép eredménye van. Sok új rendes tag jelentkezik, Philipp Konrád és Bleszl Ferenc pedig 50—-50 K-val alapító tagoknak léptek be. Ezenfelül H. J. úrnő 100 K-t küldött a most folyó munkálatok költségeinek fedezetére. A jó érzésű, nemes adományokért ez uton mond őszinte köszönetet az Elnökség. Letört virág. B. Szabó Mihály nyug. honti főispán 18 éves Piroska nevű leánykája Budapesten, hol iskoláit végezte, nagynénje lakásán vadászfegyverével szivenlőtte magát •