Esztergom és Vidéke, 1916

1916-04-02 / 26. szám

dányi Emil, Purjesz Lajos, Siriger Artúr, Surányi József, Szakács Andor, Turi Béla és Vészi József napilap szerkesztők. Reméljük, hogy Esztergomból is több tag fog csatlakozni a nevezetes Magyar Szövetséghez saját érdekében, Figyelő. Szeretetadományokat a frontra szállít a Hadse­gélyző Hivatal Átvételi különítménye, IV. Váci­utca 38 szám. A F. H. K. E. háborús gyermekkertjei. Ma, amikor az egész országot áthatja annak a gondolata, hogy a háború győzelmes befejezésének egyik főfeltétele, hogy az országnak meg­munkáltassék a földje és biztosít'as­sék mindannyiunk kenyere, Craus István Nyitramegye főispán-kormány­biztosa, az egyesület elnökének kez­deményezésére, életre való mozgal­mat kezdeményez a Felviáéki Magyar Közművelődési Egyesület. Mozgal­mának az a vezető gondolata, hogy miután az ország férfi-közönsége a harctéren teljesíti a kötelességét, az asszonyra hárul a föld megmunká­lásának a kötelesége. Az asszony hazafias készséggel teljesíti is ezt a kötelességét, ha viszont a társadalom addig, a mig ő verejtékes munkáját végzi, gondoskodik a gyermekei fel­ügyeletéről, hogy azok föl n3 gyújt­sák a házát s pusztulás veszedel­mébe ne ejtsék a községet. A F. M. K. E. elnöksége mindjárt a kérdés megoldásának is megadja a kulcsát, a mikor fölveti az eszmét, hogy a mig a családanyák mindnyájunk kenyeréért munkában állanak, azokban a községekben, ahol ovodak nincsenek, gyűjtsék össze a gyermekeket (például a má­justól-oVtóberig szünetet táró isko­lákban) és tartsák őket reggeltől-estig felügyelet alatt, amig az anyjuk ha­za nem tér a munkából és át nem veheti ismét a gyermekeit. Az isko­lát mindenesetre_..-ingyen engedi át erre az istenes célra az állam, a köz­ség vagy a felekezet. A felügyeletet szintén ingyenesen elválalná a köz­ség intelligenciája fölváltva, vagy az isKolai szünetet elvező tanító, vagy tanítónő,'legrosszab esetben pedig a község elöregedett és munkaképtelen lakossága. Az intelligencia végezné a gyermekek szellemi és lelki vezeté­sét, a községi öreg és munkaképte­len lakosság pedig a gyermekek sze­mélyi (tisztasági stb.) gondozását. Élelmezést pedig szívesen ad a gyermekeknek az anyjuk vagy a hozzátartozóik vagy pedig a község melegszívű lakossága, amelynek bi­zonyára mindig lesz egy-egy kanál­ka leveskéje vagy főzeléke a szegé­nyebb gyermekek számára. A F. M. K. E. elnöksége már meg is keres­te a működési területéhez tartozó vármegyék egyházi és politikai ha­tóságait, a felvidéki püspököket, fő­ispánokat és alispánokat, hogy ható­ságaik területén lehetőleg sürgősen szervezzék meg ezeket a háborús gyermekkerteket, a melyek a társa­dalom minden ujabb megterhelése nélkül meg adják a családanyáknak a lehetőséget, hogy a harctéren küz­dő férfiak helyett családjaiknak és mindnyájunknak a megélhetés főfel­tételeit megszerezhessék. A F. M. K. E. elnöksége megtisztelésnek venné, ha ezt a tervét a testvér közműve­lődési egyesületek s a működési te­rületén kivül álló vármegyek egyhá­zi és politikai hatóságai is maguké­vá tennék. w ww ww wr"w««ipr w 1 w rw—:-w www t A Fürdő Mozgó színházban április 4. és 5. azaz ked­den és szerdána„Rezervista Kadét"-ot adják elő. A Rezervista-kadét az aktuális filmeket reprezentálja, oly méretek­ben, a művészi és technikai eszkö­zök igénybevételének oly grandiozi­tasával, amivel élére rúgtat minden eddig látott ilynemű filmnek. Több ez a film, mint — aktuális. Ez a film dokumentum. Dokumentuma a mai időknek. A mai idők teljes lel­ke benne van, mert meséjében egy­formán ott lüktet a fronton tuli és a front mögötti élet; a katonáé ép ugy, mint a civilé ; épen mert a hőse — a tartalékos. Az, aki egyúttal az igazi hőse ennek az egész világhá­borúnak. Hogy mi van minden e filmben, minek részletezzük ? Ismételjük, ben­ne van a mai polgári élet és benne van a háború; hogy pontosak le­gyünk, a háborúnak az a részlete, ami az olasz határon folyik, ameny­nyiben a rezervista kadétot erre a harctérre rendeli a kötelesség. De nem kulisza-harctér ám ez, hanem a Valódi. Hogy a filmgyár miképen tudta megkapni operatőrje számára a hadvezetősegtől a harcteret annak minden nagyszerű izgalmával, terep csodáival, nem tudható; de hogy a film, mint harctéri-film is ver min­den eddig látottat, szent bizonyos­ság. Ha majd ránk virrad a béke, persze megindul a nagy csereüzlet a ma még ellenséges államok film­gyárai Között. E cserében a legna­gyobb értéke ennek a filmnek lesz. Érezte ezt a gyár is, mert a kísé­rő muzsikát nem kisebb emberrel irattá mint Lehár Ferenc; vagvis a film masfelóras Lehár hangver­senyhez is juttat. A két • főszerep Lian Haid-nál es Mariscnka-nál kitű nő kezekben van . . . HÍREK. Tejben fürdik az én rózsám, ha fel­kel .. . Igy dúdolták ősapáink valamikor régén, békében. Ma már a rózsánk, ha ugyan fel­kel, méregben fürdik. Mert a méreg drága kávéjához, méreg drága áron se kap tejet. De a méreg volna a legkevesebb ebben a kérdésben, ha a tej nem lenne még kevesebb. A tej napról napra fogy, a gazdálkodó osztály a takarmány­féléknek még sokszor a nélkü­lözhetetlenre kiterjedő rekvirá­lása miatt az állatállományát a legnagyobb gonddal tudja csak ugy, ahogy kitartani. A tej mi­zériák még hihetetlen módon fognak ennélfogva fokozódni. Eljön az idő, amikor a kávéról is le kell mondanunk, a horri­bilisán emelkedő árak miatt. A beteg gyermekek arca mindinkább halványabb lesz, de a kávéház gőzös levegőjé­ben üldögélő, vastag szivarok füstjét eregető kávéházi vendég­nek annyi tej áll a rendelke­zésre, amennyi csak kell. A tüdőcsúcshurutos emberek, a gyenge tüdejüek és tüdőbete­gek, akiknek pedig éltető ele­me a tej, azok kénytelenek nél­külözni. Kissé visszás állapot ez. Ezen az állapoton csak ugy segíthetünk, ha minden ilyen fényűzési fogyasztást korláto­zunk, illetve lehetetlenné te­szünk, mert a tej amilyen fé­nyűzési cikk az ilyen szempont­ból, annyira nélkülözhetetlen az előbbiből. A gyermekeknek, az új. óri­ási vérveszteséget pótolni hiva­tott nemzedék, fejlődése, egész­sége függ a mindinkább növek­vő tejmizériátol és ezen első sorban hatoságunknak kell gon­doskodni, hogy máskép legyen. Főúri adomány. Kegyelmes fő­pásztorunk, dr. Csernoch János bi­biboros herceg-prímás mindenre ki­terjedő kedves figyelméről és szíves áldozatkészségéről tesz tanúságot azon 700 K-s adomány, melyet mult héten juttatott Bleszl Ferenc elnök­höz oly célzattal, hogy abból 500 K a hadba vonult hőseink hátramaradt családtagjaik segélyezésére, 200 K pedig a szenttamási kopár hegyoldal fásítási költségeire lesz fordítandó. A főúri kegyes adományokért ez uton mond hálás köszönetet a Se­gelyaktió és a Sétahely Szépítő Egy­iet elnöksége. Eljegyzés. Belius Aladár, tart. hadnagy, a „Wiener Bankverein" budapesti fiókjának tisztviselője el­jegyezte Kürschner Piroskát Tatról. „Közkórházunk mentesítése a katonai betegápolás kötelezett­sége alói". Egyik helyi laptársunk a mult hét folyamán e címmel oly híradást közölt mintha a városhoz érkezett felsőbb rendelet értelmében közkórházunkat mente­sítenék a katonai betegápolás köte­lezettsége alól s az eddig igénybe vett helyiségeket fokozatosan átad­nák eredeti rendeltetésüknek. Értesü­lésünk szerint ez a hir nem fedi a valóságot. Az említett felsőbb (be­lügyminiszteri) rendelet továbbra is megengedi, hogy amennyiben hely van a kórházban, katonabetegek ezu­tán is felvehetők. Mivel közkórhá­zunk eddig sem volt hadi kórház s a katonasággal szerződéses viszony­ban tulajdonképpen nem állott, kö­vetkezőleg semmi sem fog változni az eddigi felvételi eljárásban. Az üres ágyak számának erejéig ezután is csakúgy vesznek fel katonabete­geket, mint mostanáig. Nem is vol­na helyes a háború alatt a kórház befogadó képességét csökkenteni, annál inkább sem, mert az eddigi állapotból a polgári betegekre egy­általán semmi hátrány sem szár­mazott. Hiszen közkórházunk ép azért létesített külön fiókkórházat, hogy a polgári betegek ne szorulja­nak ki a katonai betegek miatt, amint nem is szorultak ki sohasem. Teljesen téves az a föltevés, mintha a Kolos-kórház valaha kórházi ke­zelést nem igénylő lábbadozó kato­nákat tartott volna. Igazában csa­kis olyanokat vett fel, akik Röntgen­vizsgálatot, vagy akik műtétet igé­nyeltek. Népakadémia mai műsora. Az „ Esztergom- Szenttamási és Vízivárosi Káth. Polgári Kör" mai népakadé­miája a következő műsorral folyik le: 1. Váradi Antal: „Imádkozik a király," Szavalja Zsolnai Margitka. 2. Kuruc nóták. Énekli Kummer Imre. 3. A vatikán foglya és a magyarok. Felolvassa Lipcsei Andor, a kör alelnöke. 4. Ábrányi Emil: „A kis Savoyard" Szavalja Nemes­szeghy Viktor. 5. Magánjelenet. Elő­adja Tóth Aranka. 6. Huber: „Csa­tadal." Énekli a tanítóképző kis énekkara. 7. Ritkaságok múzeuma. Bemutatja Némo. Az estély kezdete d. u. fél 6 órakor. A Sétahely Szépítő Egylet fel­karolása. Neiszidler Károly, Pozsony város egyik legelőkelőbb polgára, ki egyébként büszkeségünkre városunk szülötte és évtizedek óta Pozsony város országgyűlési képviselője, sőt jelenleg a Ház korelnöke, értesül­vén azon nagyszabású működésről, melyet Sétahely szépítő egyletünk újabban kifejt, 100 K alapító, tagdi­jat adott át Bleszl Ferenc elnöknek azon ígérete kapcsán, hogy még ez évben felkeresi szülővárosát és meg­tekinti az Egylet sikeres alkotásait. Egyébként mint hiteles forrásból ér­tesülünk, újabban a helybeli közön­ség is lelkesen támogatja az Egyle­tet és az Erős Rezáő és Molnár Szulpicz választmányi tagok által megindító t mozgalomnak már is szép eredménye van. Sok új ren­des tag jelentkezik, Philipp Konrád és Bleszl Ferenc pedig 50—-50 K-val alapító tagoknak léptek be. Ezenfe­lül H. J. úrnő 100 K-t küldött a most folyó munkálatok költségeinek fedezetére. A jó érzésű, nemes ado­mányokért ez uton mond őszinte köszönetet az Elnökség. Letört virág. B. Szabó Mihály nyug. honti főispán 18 éves Piroska nevű leánykája Budapesten, hol is­koláit végezte, nagynénje lakásán vadászfegyverével szivenlőtte magát •

Next

/
Oldalképek
Tartalom