Esztergom és Vidéke, 1916

1916-03-23 / 23. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FOMUNATARSAK D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Közoktatásunk jövője. A nagyháború valóban nagy tanulságokat vivott ki paedagógusaink számára, közoktatásunk jövője érdekében is. Ezentui más módszerrel kell tanítanunk a földrajzot, mely eddig csak a történelem ministránsa volt. Másképen foglalkoznak majd a történettanítással. A világtörténet sok fölösleges baliaszt-jára aligha lesz szükségünk. Mert a legújabb világtörténet lesz az új tananyag gerince. Középiskoláink tornatanításának számos mutatványa szintén elavult. A testedzés ezután katonai erő teremtésére lesz hivitva. A céllövés oktatása, néhány év előtt már okosan jelezte, milyen irányú reformra van szüksége parádés tornászatunknak. A bajor közoktatásügyi miniszter szintén hozzá szólt a mi valóságos közügyünkhöz : az együtt harcoló összes nemzetek közoktatásához. Erre a nyilatkozatra igy válaszolt Münchenben a bajor hadügyminiszter: — Köztudomású, hogy a német nép szellemi képzettsége mindig egyik leghatalmasabb tényezője volt Németország háborús sikereinek. Mert az egyes német katona jobb és alaposabb katonai képzettsége mellett kifejlesztett jellemvonásai szintén íelsőbbséget biztosítottak neki. A háború után az ifjúság minden iráuyú képzésére még nagyobb szükség lesz, mint eddig, mert ellenségeink mindenképen arra fognak igyekezni, hogy a németségnek a háborúban kivívott előnyeit utóiérjük. Tehát arra kell főkép törekednünk, hogy ifjúság testi megacéíozása révén az alkalmatlanok száma csökkenjen. Másrészt pedig ki kell fejlesztenünk minden egyes ifjúban azokat a tulajdonságokat, amelyekre a katonáknak szüksége van, hogy mindenkor önállóan és találékonyan cselekedhessenek minden elképzelhető helyzetben. Valóban leghatásosabb eszköz lenne a katonai kiképzés kezdetét a tizenhetedik életévre kitűzni, mely munkát természetesen csakis szakember vezethet. Minthogy a katonai előképzés hadügyi berendezésnek tekinthető, ennélfogva a törvényes rendelkezés a birodalmi törvényhozás joga lesz. Nálunk is mozdultak paedagógiánk irányítói, mikor az Országos Paedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum derék elnöke, dr. Radnay Rezső min. tanácsos a háború és az iskola címén szakelőadásokat rendezett szakférfiaink számára. Szász Károly iró, a képviselőház alelnöke íölolvasában meggyőzően utalt a háború arra a nagy tanulságára, mely szerint a nemzetek sorsát a testi edzettségen kívül erkölcsi erők döntik el. Ezek szerint a középiskolákban szükséges lesz ugyan a testi nevelés körének kiszélesítése, de az is szükséges lesz, hogy az iskola ne csak tanítson, hanem hitben és erkölcsben • szilárd, kötelességtudó nemzedéket neveljen. Iskolánk gyarapítja a műveltség nemzeti jellegét, gondosan arra törekedve, hogy ifjaink tökéletesen tanuljanak meg magyarul irni és beszélni és jóval alaposabban ismerkedjenek meg hazánk nemzeti irodalmával és történelmével. Tiz éves kora előtt ne tanuljon diákunk idegen nyelvet, mert az megrongálja magyar nyelvérzékét. Középiskoláinkban gyakorlati módszerrel tanítsák a német vagy francia nyelvet, kisebb csoportokban, az idegen nyelvet tökéletesen beszélő tanár vezetése alatt. Nagy súlyt kell vetnünk nemcsak paedagógiai, hanem általános művelődési szempontból a latin nyelvre, mely minálunk valóban nemzeti tantárgy. Végül kötelességünk lesz az iskolán túl is népünk testi és lelki erejét fejlesztenünk, miért is szívósan küzdenünk kell az egyke, a kivándorlás, a tüdővész, a vérbaj és az erkölcstelen és nemzetietlen irodalom és művészet, a kóros reakció és a hitetlenség ellen. Társadalmunk legyen ezen a harctéren a sovoniszta fegyvereivel készen! Kemény Ferenc igazgató A világháború^ egyetemes nevelés és iskolaügyi tanulságai c. előadásában a háborús peadagógia fogalmának meghatározása után, a tanulságokat csoportosította. Külön választotta az iskolán belül és kívül valamint az egész emberiségre vagy egyes nemzetekre vonatkozókat. Azután részletesen fejtegette a háború hatását a vallásos, erkölcsös, nemzeti, állampolgári vagy katonai nevelésre ; kiterjeszkedett azonban a neveléstudomány és gyermektanulmányozásra vonatkozó hatásokra is. Végül a gyakorlati neveléssel foglalkozott. E helyütt legfontosabbnak tartotta a munkára való ndvelés valamint a kötelesség és felelősség érzett fejlesztését. Paedogógusaink gondolatait azonban ki kell még egészítenünk legújabb vívmányaink értéklésének megfelelő eszméit is. Mert a közel jövőben középiskolai tanterveinket balkáni ismereteink alaposabb kiegészítésével kell gyarapítanunk. Mindaddig alig tanítottunk valamit Kelet-Európa történetéből. Sőt elkerülhetetlenül szükségünk lesz valamelyik domináló balkáni, pl. a bolgár nyelv elsajátítására új forgalmunk javára. Felsőiskoláinkban pedig meg keil honosítanunk a balkántudományt. Csakis ilyen uttőrő előkészítéssel biztosíthatjuk új nemzedékünk javára a jól gyümölcsöző gazdasági kereskedelmi és kulturális befolyásunkat. Ezen a jó uton leginkább kalauzolhatja honfitársait dr. 7hallóczy Lajos elsőrangú Balkántörténettudósunk, aki — szerencsénkre — Szerbia kormányzója lett. Ne késedelmezzünk ! Periculum in mora! Dr* Kőrösy László* Ha majd itthon lesznek... Ha majd eláll a világfergeteg és felragyog a béke napja, s a vonatok megtépetten, meggyötörve, számba megfogyatkozva visszahozzák diadalmas, győzelemkoszoruzta véreinket, hogyan lesz akkor ? Kiki elfoglalja ismét helyét az eke szarva mellett, a műhelyben, a gyárban, a bányában és végzi ugy a dolgát, mint hajdan, mint ha mi sem történt volna? Azok, akik egy fél világgal álltak szemben s világtörténelmet csináltak, be fognak újból temetkezni szűk körükbe és többé nem tartják a maguk ügyének az ország ügyét melyért annyit szenvedtek ? Azokat, akik közelről látták, személyesen tapasztalták, hogy a szervezett erővel csodákat lehet művelni és hogy győzni csak ezzel lehet, ezután is olyan nehéz lesz meggyőzni arról hogy ügyünket is csak szervezett erővel védhetjük meg és itthoni feladatokat is csak jól begyakorolt, és munícióval kellően ellátott hadseregei végezhetjük el? Ha majd itthon lesznek, akik most a halál mesgyéjén járnak, meg fog-e