Esztergom és Vidéke, 1916
1916-03-09 / 19. szám
SZER KÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCC A 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNATÁRSAK : D R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság közgyűlése. Az Esztergomi Takarékpénztár részvényesei e hó 5.-én délelőtt 10 órákor tartották a Takarékpénztár 71-ik üzletévét tárgyaló közgyűlését. Az elnöki tisztet lovag Mattyasovszky Lajos töltötte be, kit a társaság igazgatósága február 16.-án tartott rendes ülésében e tisztségre immár negyedízben választott meg. Az elnöki megnyitó lelkes hangon emlékezett meg arról a fontos szerepről, melyet a takarékpénztár a háború második, évében betöltött^s nagy megnyugvással állapította meg, hogy nemcsak a harcmezőkön, hanem itthon is szerencsével vívjuk meg a borzalmasságában eddig még nem ismert erőpróbát igénylő világháborút. Az igazgatóságnak a közgyűléshez intézett jelentése részletesen foglalkozván a lefolyt év történetével az általánosságban előállott viszonyokat a következőkben vázolja : A rendkívüli helyzet szerint változó közgazdasági viszonyok visszatükröződnek a pénzintézetek mult évi zárszámadásaiban is. A háború kitörése alkalmával jelentkező bizonytalanság megszűnt, a betevők bizalma teljesen visszatért, az adósok fizetőkészsége pedig — kevés kivétellel ismét helyreállott. Az ipart és kereskedelmet ugyan erősen sújtja a hadbavonultak távolléte, valamint a napról-napra emelkedő áruhiány és drágaság, ezzel szemben azonban a földbirtokos osztály a mezőgazdasági magas árak folytán soha nem remélt kedvező helyzetbe került. Az üzlettelenség és a magas terményárak folytán, különösen a tekintélyesebb pénzintézeteknél, nagy pénzkészletek halmozódtak össze, azonban ennek is megvan azon jótékony hatása, hogy kedvezően befolyásolja a hadikölcsönök eredményét. A pénzfelesleg ezúton az állam-, illetve hadipénztárba kerül, honnan ismét a lakosság kezébe szivárog vissza és így egészséges körforgást végez az országban. Ennek dacára bizonyos, hogy a hitel és gazdasági élet a háború befejezése után nagy átalakuláson fog átmenni, azonban ennek kedvező vagy kedvezőtlen voltát ma még gyanítani sem lehet. Adja a Mindenható, hogy a nagy vér és pénzáldozat, melyet nemzetünk a háborúban hoz, termőföldbe hulljon és hazánknak gazdagon gyümölcsözzön. A takarékpénztár mult évi számadásai dacára a háború áltál előidézett nagy változásoknak, rendes keretek között záródtak. Vármegyénk közepes termése folytán vidékünkön nagy pénzbőség nem jelentkezik, de viszont az üzletkör mértéken felül érintő kölcsön-visszafizetések sem történtek, úgy, ' hogy a háború második éve is különösebb nyom nélkül vonult el. A betét állomány — dacára a hadikölcsönökre történt tekintélyes kifizetéseknek — egy millió koronával emelkedett, a vagyonleltárban új kölcsönüzletek hiányában ugyan némi eltolódások mutatkoznak, de gyümölcsöző tőkeelhelyezések végöszszege nemcsak fennmaradt, hanem még emelkedett is. Ezen emelkedés főleg az értékpapír tárca javára esik, melyet mult évben 350.00G K 6°/o-os Magyar hadikölcsönnel, 200.009 K 47 2 %-os Magyar törlesztéses, járadékkal, 100 darab Magy. általános kőszénbánya-, 6 darab Első magy. részvény serfőzde részvénnyel gyarapították és ez által saját értékpapír állományuk értéke elérte a 6 millió K. A társaság a mult evi magyar hadikölcsönöknél is teljes hazafiassággal működött közre, minélfogva újból 1,669.460 K hadikölcsön jegyzést gyűjtött, ehez adva az első alkalommal általa aláirt 1,438.450 K-t, kitűnik, hogy eddig már 3,107.900 K-t helyezett a Haza oltárára, még pedig olykép, hogy ez összegnek csak mintegy 15 százaléka volt az ügyfelek készpénzbefizetése, mig több mint két milliót betétből adtak ki, fél milliót pedig saját számlára jegyzett. Mult évi üzleteredménye megüti az előző évek hozamát és mivel ez évben az osztalék megszorítására semmiféle külső gátló akadály nem volt a háború dacára, a két év előtti magasabb osztalék vagyis a részvényenkénti 190 korona hozatott javaslatba. Évi tőkeforgalom és jövedelemről a következőkben ad részletes számadást. Takarékbetétek állaga mult év végén 16,595.272 K 67 f. ezzel szem ben 1914 év végén volt 15,585.138 K 40 f. az emelkedés tehát 1.010,134 K .27 f. Jövedelmező tőke elhelyezések, vagyis kötvény, váltó, elő leg kölcsönökbe és érték papírokba fektetett vagyon végösszege az elmúlt 1915. év végén kitett 21.095,928 K 54 f. ezzel szemben 1914. év zártával volt 21.005,615 K 3! f. ilykép a többlet 90,313 K 23 f. A mult évi üzlet eredményként jelentkezett tiszta jövedelem felosztására az igazgatóság a következő indítvánnyal járult a közgyűlés elé ; adassék a tartaléktőke 10%-os járulékára 25.237 K 72 f; Osztalékra részvényenként 190 K 190.000 K ; Igazgatósági jutalékra 6.525 K 67 f; Igazgatói jutalékra 4.350 K 45 f; Tiszti jutalékra 10.876 K 12 f; Tiszti nyugdijalapra 1.787 K 70 f; Jótékony adományok 11.314 K 82 f; Különleges tartalékalapra 2.284 K 63 f; összesen 252.377 K 11 f. A jótékony adományok cimén szereplő összegben a háborús adományok 3.090 K-val szerepelnek. A lefolyt év végévél lezárt mérleg főbb adatai a következők: Kötvény tőke 13,369.627 K, váltó tárca 1,764 632 K, előleg tőke 95.593 K, értékpapír állomány 5,866.074 K, folyószámla kihelyezés 500.072 K, ingatlanok értéke 446.667 K, betétek 16,595.271 K, tartalékok összege 903.257 K, nyugdijalapok 397.509 K és a pénztár forgalma az 1915. évben 48,458.449 K-át tett ki. A társaság által kezdeményezett esztergom—párkánynánai összekötő villamos-vasút ügyében bejelentetett, hogy bár a világháború annak megvalósítását egyelőre megakasztotta, mégis bízik, hogy városunk ezen nagy horderejű ügyét a háború lezajlása után kedvezően fogja megoldhatni. Jelentésében közli az igazgatóság, hogy a véglegesen alkalmazott 12 tisztviselője közül csupán hat teljesít a társaságnál szolgálatot, mert egy még 1914. év őszén elhalt, öt pedig a harctérre került, ennek dacára úgy a folyó, mint a zárlati munkálatok mindenkor idején, pontosan és szabályszerűen vannak elintézve. Kétségtelen, hogy e nagy feladat sikeres megoldása a tisztviselők munkaszeretetéről és a társasághoz való ragaszkodásáról tanúskodik ; ezt kellőkép méltányolva, elismerésének a társaság legutóbbi igazgatósági ülésében megfelelő módon adott kifejezést. A hadbavonult öt tisztviselő közül három legfelsőbb kitüntetésben részesült, és ezek még jelenleg is a harctéren vannak, ellenben Brutsy Pál, kiriek- jobbkarját a Kárpátokban egy orosz srapnell összeroncsolta, már hónapok óta itthon gyógykezeltetik. A harctérre vezényelt ötödik tisztviselő, Huszár Antal nyűg főhadnagy, sajnos, áldozatul esett hazafias kötelességének; mult év április 7-én a Kárpátok egyik magaslatán elsáncolt oroszok elleni ütközetben fej lövést kapott és hősi halált halt. Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul, ezzel is kiemelte azt a bizalmat, mellyel a vezetőség iránt viselkedik. E hangnemben szólalt fel Grósz Ferenc részvényes, tolmácsolva a közgyűlés minden egyes tagjának érzelmeit hangoztatva az igazgató, az igazgatótanács és a tisztikar érdemeit. A tárgysorozat egyes pontjainak letárgyalása és a felmentvények megadása után Bleszl Ferenc igazgató emelkedett szólásra, köszönetét fejezvén ki Mattyasovszky Lajos elnöknek a közgyűlés vezetéseért, a részvényeseknek az egyhangúlag hozott határozatokban megnyilvánult bizalomért, végül kegyeletes szavakban emlékezett meg Burián János dr. igazgatósági tag elhunytáról, ki mindig meleg ragaszkodással viseltetett az intézet iránt és emlékét mai közgyűlési jegyzőkönyvben megörökíttetni indítványozta. A gyors egymásutánban, minden zökkenő nélkül lefolyt közgyűlés tagjai az eredményesen végzett mun: ka elismerésének jóleső emlékével zárták be a közgyűlést.
