Esztergom és Vidéke, 1916

1916-02-27 / 16. szám

• hető— az anyagi támogatásnak. Járuljanak minél többen adományaikkal az életrevaló hasznos egyesület alapjához; s akik nagyobb adományt nem adhatnak, tegyenek m eg anynyit, hogy legalább tagoknak jelentkeznek a szép cél előmozdítására ! A Szépítő Egyesület legyen az első voznó példa arra, hogy kell és lehet Esztergom haladását az egyesületek pártolása révén célirányosan előbbre vinni. Prisons. á városi tisztviselők kiképzése. A közigazgatási tisztviselők kikepzésbeli hiányosságnak legfőbb oka az, hogy a közigazgatási szakvizsgáról szóló 1883. évi 1. t.-c. vonatkozó 23. §-át mindezideig nem hajtották végre. Ha a törvény e rendelkezését végre hajtják, ez természetszerűleg maga után fogja vonni a gyakorlati kiképzés terén mutatkozó egész rendszertelenség megváltoztatását is, sót ha a közigazgatási tisztviselő tudni fogja azt, hogy a gyakorlati evek után meg a közigazgatás minden ágára kiterjedő szigorú szakvizsga letétele előtt áll és annak sikeres letétele nélkül pályáján tovább nem haladhat, maga fogja keresni a módot a rendszeres, alapos gyakorlati képesség megszerzésére is. — Ez az életem legboldogabb napja 1 — tört ki örömmel Vilimovszky. Olga az ujjait gyengéden Vilimovszky ajkára tette és a hercegre mutatva, halkan szólt: — Csak csendesen, mert fölébred. Vilimovszky értelmetlenül nézett a hercegre és gyanakvón kérdé : — Ki az ? ... — A város katonai parancsnoka, Budimirov herceg. A palotát, ahol lakott, egy gránát összerombolta és a leomló falak súlyosan megsebesítették, eszméletlen állapotban ide hoztam és gondozásba vettem. — De hisz te is meg vagy sebesülve ! Vagy miért van a karod bekötve, mi történt ? ! . . . Olga szeretett volna valami kitérő választ adni, hogy Vilimovszkyt megnyugtassa, de egyenes jelleme nem engedte, hogy hazudjon. — A herceg délután magához hivatott és ép nála voltam mikor a gránát becsapott, csakhogy én szerencsésebb voltam, mert ezen a kis horzsoláson kivül más bajom nem történt. Vilimovszky agyában rosz sejtelmek és zűrzavaros gondolatok támadtak. Ugy érezte, mintha valami Mivel, a legújabb korban a városok anyagi és kulturális fejlődése van hivatva előre vinni az államok fejlődését is, szükséges, hogy a városok vezetői : a városi tisztviselők a legszélesebb látókörrel bírjanak, társadalomtudományi, szociálpolitikai, közgazdasági, városfejlesztési tudás tekintetében a legképzettekbek, legműveltebbek legyenek. Ezeket a qualításokat nem biztosíthatja sem a mégis csak egyoldalú elméleti képesítés, sem a szigorú hivatali ellenőrzés, hanem fáradságot nem ismerő, szakadattlan önképzés. Ennek hiányában a vezető tisztviselők a városok szélesebb látókörű tagjai által vezetett bábokká, nem pedig a várospolitika zászlóvivőivé lesznek. A kormány a közigazgatási tisztviselőknek ezt a legfontosabb szükségletét felismerte és megtette ebben az irányban a kezdeményező lépést a jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamok rendszeresítésével. De csak a kezdeményező lépést, mert ez magában véve igen gyenge mód még az azokon résztvevő csekélyszámu városi tisztviselők közigazgatási, várospolitikai tudásának fejlesztésére is. A főváros adta meg a továbbiakra az útmutatást a tisztviselői számára létesített nyelvés továbbképző kurzusok létesítésével. Ennél jobban kamatozó, a közre áldásosabb hatású befektetést még nem létesített a főváros. A hivatalos jellegű továbbképző kurzusok azonban még rosz érzés a torkáig fölemelkedne és fojtogatná. A herceg megmozdult, lázban égő szemeit bágyadtan kissé fölnyitotta és vizet kért. Olga kiment, hogy friss vizet hozzon be. Vilimovszkyt, mikor egyedül maradt a herceggel, a felébredt féltékenysége és faji gyűlölete vad erővel ragadta el és a kardjával, egyetlen csapással ketté szelte a herceg fejét. — Már nem kell neki viz, — szólt ironikusan Olgához, — de nem is fogtok több légyottot rendezni, hacsak a másvilágon nem. Olga kezéből a pohár kiesett és félájultan rogyott egy székbe. — Mit tettél ft..-. Hát csak enynyi bizalmat érdemeltem tőled, hogy úgy meggyanúsíttassz ? 1 . . . Aztán fölált, az ajtóra mutatva, gyűlölettel vegyes megvetéssel kiáltott: — Gyilkos ! ! .. . Egy védetlen sebesültet orvul megtámadni! !. . . Pusztuljon a szemem elől, nem akarom tovább látni. Mikor egyedül maradt, arcát a kezébe temetve, keserves zokogásba tört ki. Németh Pál. mindig csak irányítói a tisztviselők önképzésének. Az itt felébresztett ambíció, nemes verseny fogja további kuttatásra, szellemi harcra sarkalni a tisztviselőket és vinni előre a tökéletesedés utján. * A városi közigazgatási tisztviselőnevelés legsürgősebb és hazai viszonyaink mellett is mondhatni máról-hólnapra keresztülvihető követelményei tehát ez idő szerint röviden a következők: A. városi közigazgatási pályánál a jogvégzettséghez nem kötött állásoknál ugyanazon qualifikáció követeítessék meg, mint a hasonló ügykörü állami hivataloknál, a jogvégzettséghez kötött állásoknál pedig a doktorátus ; de mindenesetre 3 évi gyakorlati szolgálattal. A városi tisztviselő rendszeres, fokozatos s a városi közigazgatás minden ágára kiterjedő gyakorlati továbbképzése törvényileg biztosíttassék. A három évi gyakorlati idő után kötelezővé tétessék a városi közigazgatás minden ágát s a céltudatos várospolitikának alapját képező tudományokat felölelő szigorú közigazgatási szakvizsga letétele. Törvényhozásilag biztosíttassék a városi tisztviselők hivatali működésének rendszeres és fokozatos ellenőrzése. Köteleztessenek eszerint az ügyosztályvezetők hetenkent, a polgármester havonként, alapos hivatalvizsgálat tartására és vizsgálatának eredményéről felettes hatóságahoz minden egyes esetben kimerítő jelentéstételre. A kormány által a fővárosban rendszeresített jog- és államtudományi továbbképző tanfolyam helyett a városi tisztviselők részére városi továbbképző tanfolyam rendszeresítessék, de ezzel egyidejűleg az egyes városok is köteleztessenek tisztviselőik részére egységes elvek szerint létesítendő, legalább a lényegében egységes munkaprogrammal ellátandó továbbképző-kurzusok rendszeresítésére, valamint fontos, aktuális kérdésekben pályadíjak kitűzésére. Hogy mindezen követelményeknek a legsürgősebben való megvalósítása halaszthatatlan szükségletet képez, azt mindenki kénytelen elismerni, aki a városi közigazgatási életet nyitott szemmel, bátran vizsgálat alá veszi. A felsorolt kézzelfogható okokat nem tekintve, hacsak magát, a most duló háború folyamán a közélelmezés terén tapasztaltakat tekintjük is, maga ez a tény hangosan követeli a tisztviselőképzés terén az uj rendszer megteremtését. A békés, alkotó munka jegyében születendő nagy korszak számtalan feladata nem tűrheti tovább a tehetetlen maradiság korhadt állapotát, hanem a munka erős, képzett munkásai és vezéreit várja az új küzdelemre. Ezek nevelése, fegyelmezése és munkaerejük tudásuk teljes mérben való kihasználásának biztosítása a jövő egyik legelső és legnagyobb feladata. K. N. Mezőgazdaságunk. (V. 1.) A napsugarak kezdik melegíteni a föld, az áldott termőföld felszínét — tavaszodik. A tavasz az egész természet ébredését jelenti és a gazdának új reményeket nyújt, új munkát jelent, melynek gyümölcsét a nyár, az ősz folyamán takarítja be. Váljon ez évben reménykedést hoz e a tavasz a gazdának ? Az idő nem áll meg, az halad, a természetben nincs háború, de azért a gazda ábrázatja elborul a verőfényes tavasz közeledtével, mert fél már előre nem a velejáró munkától, "hanem attól, hogy nem lesz akivel dolgozzék az őszi áldásért. Mezőgazdaságunk értékét munkaerejét már véres csataterekre vitték s most bevonulnak még azok is akik erejük megfeszítésével még némileg pótolni tudták volna a hiányt, a munka pedig nem várhat, azt elodázni csak a termés kárára lehet. A katonai központokban rengeteg a segéd szolgálatos ember, akiket ott majdnem azt lehet mondani, értéktelen katonai munkák elvégzésére használnak fel, holott ezeket otthon hatványozottabb és a köznek jobban megfelelő munkára lehetne felhasználni. Igaz, hogy megkönnyítették az orosz foglyok megszerzését, de ennek is megvannak hátrányai és inkább csak az uradalmakban használhatók fel célszerűbben, ahol tömegesen végzik a munkákat megfelelő felügyelet alatt, esetleg mindegyik fogoly megkapja azon munkakört amelyhez ért. Az egy muszkával dolgoztató asszony megteheti e ezt ? A kormány már a közmunkákra is ráterelte a gazdaközönség figyelmét, de hát kivel?'Talán célszerűbb lenne, ha a községek a tavaszi munkák beálltával közmunkák elvégzésére hadifogoly munkás osztagokat vehetnének igénybe, vagy pedig a katonaság bocsájtana a községek rendelkezésére a segéd szolgálatosokból ily csoportokat. Amíg ezek nagy általánosságban beválnának, addig városunkban ez nehézségbe ütközik. A mi gazdáink nem nagyon alkalmazhatnak a szőllő munkákhoz bármilyen munkást. Asszonyaink nem értenek a szőllőmetszéshez, tehát nem is utasíthatják, oktathatják az ahhoz nem értő idegen munkást. A kapálás sem olyan természtü munka, amit bárki is elvégezhet. Mi lesz hát fő jövedelmünket képező terményünkkel — a szőlővel ? Ez mindenesetre van olyan fontos dolog, hogy érdemes vele épen úgy foglalkoznia gazdaközönségünknek, mint a városi hatóságnak.