Esztergom és Vidéke, 1916

1916-02-17 / 13. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÖMUNATÁRSAK : D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KÖRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Elő az elrejtett gabonával. A kormány figyelmeztető igéretét beváltja : aki nem jelenti be önként elrejtett gabonakészletét, azt a készlet fölkuttatása és elkobozása után kérlelhetetlen szigorúan megbüntetik. Hivatalos jelentés adja tudtunkra, hogy ez a hatósági eljárás megindult, országszerte folyamatban van s máris találtak megtévelyedett embereket, akik eldugott gabonájuk megtaláltatván, elvették méltó büntetésüket ugy a készletek elkobozása, mint az energikus megtorlás formájában. Föltesszük hogy ezek a hivatalosan közzétett adatok megteszik a maguk példaadó hatását. Ezekből láthatja mindenki, hogy korántsem puszta ijesztgetésről, hanem a legkomolyabb akciók egyikéről van szó. A közérdek megóvása ennek az akciónak a jogalapja, az a kötelesség, hogy gondoskodás történjék az ország amúgy sem bő termésének mindenkit egyaránt kielégítő beosztásáról. Csak igy vehetjük elejét annak, hogy a jövő aratásig népünk legfőbb táplálkozási szükségletében, a kenyérben nélkülözés ne szakadjon a nyakukba és hogy a magunk szükségletének biztosítása mellet eljuttathassunk szövetségeseink fölsegélyezésére is azt a mennyiséget, ami tartalékos és egyenlő beosztás mellett termésünkből fölöslegül megmarad. Nyilvánvaló, hogy ennek a gondoskodásnak a sikere ma • egyik legfontossabb ága hadiérdekeinknek. Ez a siker első föltétele annak, hogy halhatatlan katonáink az eddigi dicsőséggel folytassák és győzelmes-; sen fejezhessék be a mi élethalálharcunkat és hogy dugába dűljön elenségeink pokoli terve, amely fegyveres tehetetlenségüket kiéheztetésünkkel szeretné jóvátenni. Épp olyan nyilvánvaló az is", hogy akik gabonakészletük bejelentését és beszolgáltatását elmulasztják azok a legfontosabb hadiérdekkel helyezkednek szembe, közönséges cinkosaivá válnak ellenségeinknek és árulóvá igaz ügyünknek, amelyért milliók áldozták eddig is vérüket és életüket. A bűnösök büntetése az ilyen hazaáruló magamegfeledkezésért tehát nem maradhat el: . ezzel számoljon mindenki, aki gabonakészletét elvonja a közérdek szolgálatából. És számoljon azzal is, hogy a megtorlás korántsem merül ki a fölkutatott gabonakészlet elkobozásával és a kivételes hatalommal ráróható büntetéssel. Ezenfelül kijár az az illetőnek még az anyagi károsodásuknál jóval súlyosabb és egykönnyen nehezen ekszpiálható az az erkölcsi megbélyegzés is, hogy a nemzet, melyet kiakartak játszani és meg akartak károsítani, a megvetéssel sujt le rájuk. Mindezt vegyék számon és akiknek még rejtett gabonakészletük van ezekhez szabják magatartásukat. Oktatásul itt van előttük azoknak a példája, akik már megjárták és kapzsi haszonlesésüknek megkapták a méltó büntetését. Jelentsék be készleteiket, mert még mindig nem késő és ezáltal kerüljék el azt a megalázó kipellengérezést ami egészen" bizonyos rajtavesztés esetében kérlelhetetlenül az osztályrészük lesz és amelynek szégyenét soha többé le nem moshatják magukról. És bármenyire idegen is a magyar lélektől az árulkodás, aki tud ilyen rejtetrgabonakészletekről : tegyen róla tartózkodás nélkül jelentést a hatóságnak, mert ezzel éppen olyan hazafias szolgálatot és kötelességet teljesít, mintha veszedelmes kémet adna a hatóság kezére. Amaz épp oly árulója szent ügyünknek, mint emez, a hallgatás, a leleplezés által tehát egyik esetben ugy mint a másikban bünrészesség, terhét felelősségét vennék a lelkükre. Az esztergomi Oltáregylet hangversenye. A megyei és városi hadiárvák javára az esztergomi kaszinóban tegnap előadott első hangverseny régen nem élvezett elsőrendű művé szí eseménnyé növekedve a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikerrel zajlott le. Alig két hét előtt még csak az eszme fogant meg és ime ezen rövid idő alatt a fáradhatlan ügybuzga'om, a hadiárvák ügyének lelkes felkarolása, a szereplők odaadása valóságos csodát művelt, mert úgy a művészeti rész, mint az élőképek nemcsakhogy tökéletesen sikerültek, hanem az egész előadáson oly báj és összhang lebegett, aminőt csak igazi lelkesedés szülhet. Áldozatkész közönségünk impozánsan vette ki részét a hadiárvák javára való adakozásban, betöltvén az egész termet és 3000 korona körüli összeget tévén le a haza oltárára. A dunai őrszem című és a herceg-prímás O Eminenciájának fáradozása révén megszerzett dalműnek művészi előadása, melynél Büchner Antal vezetése alatt remekelt a főszékesegyház énekkara, egyszerre a háborús világ hangulatát árasztotta a hallgatóság lelkébe, melynek hatása alatt a legnagyobb érdeklődéssel kisérte a katonai hárfás trió tökéletes előadását melyben Vejhovszky József tökéletes hárfa, Czkal János és Soltész Emil művészi gordonka és hegedű játéka . valósággal elragadtatta a közönséget. Szervátky László művészi szavalata következett, mely ugyan a műsorban jelzett költeménytől eltért, azonban mint a megválasztott mű szépségeivel, mind az előadónak hangulatos előadási módjával a legnagyobb sikert aratta Lelkes fogadtatásban volt része a nyilvánosság előtt régen nélkülözött művésznőnknek, Brenner Juliskának midőn a délibábos puszta fiainak régi magyar dallamait majd a rabnemzet nagy zeneköltőjének, Chopinnak E dur nocturne-jét a legtisztább művészettel adta elő s kesergően ábrándos akkordokkal a háború véres zivatara által elpusztitott Lengyelországban küzködő hős véreinkhez vitte gondolatainkat. Előadás és művészi felfogás terén Brenner Juliska nem szorul dicséretre és így természetes, hogy játékát visszafojtott lélekzettel hallgatták és a tetszésnek valóságos orkánja kélt a zongora hangjai nyomán. A hős Schlichter István harcidalának nagyszabású, a 26-ik gyalogezred zenekari kísérete mellett felségesen érvényesülő és Bnchner Antal zenei geniejét fennen dicsérő előadása a legméltóbb módon zárta le a hangversenyrészt, hogy rövid szünet után megnyíljék az álomország csodás világa és városunk asszonyai, leánykái s a tábor önkéntesei a maguk virágzó ifjúságának üdeségével, bájosságaval kápráztassák el a lelkes közönséget. Hangulatos költemények után, melyek Szvoboda Román költői tehetségét dicsérik, egymás után bontakoztak ki a világháború által felidézett fantáziának visioi, a mozgósítás diadalmas, büszke és keserves napjai, amidőn a háború géniuszának lángpallosa végigsuhintott Csaba vezér hős népén, Árpád fiain és babért igérő kezével tépte el az apát és fiút a szeretett kis családtól, hogy a véres harcmezőre szólítsa, mely a következő, a haza Örök dicsőségét zengő hősi magyar roham képében igazi megdöbbentő élethűséggel elevenedett meg. Igy, igy mentek ők rohamra, a feledhetetlen hősök, s kis családjuk itthon epedt utánuk, aminek a harmadik kép költői beállítása adott kifejezést, melyben Berán Bucika korát meghazudtoló érzéssel és előadó készséggel szavalta el a könnyfakasztó, hős apa után esengő hangulatos költeményt, melynek látományszerüen felelt meg a háttérmisztikus homályában haza gondoló katona alakja. Kevés szem maradt szárazon, ám a következő képben ime már feltűnt az isteni szeretet oltalmazó gondolata, mely keblére hívja a háború kis árváit, mintegy szent fogadalomra hívja fel minden érző leiket, hogy a hősi halál kell, hogy váltsága legyen minden árva szenvedésének és nyomorának, amint váltsága lesz a dicsőséges békének, mely az ötödik képben megragadó fenséggé