Esztergom és Vidéke, 1916
1916-12-31 / 101. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1016. december 31. ki névszerinti szavazással. Az új intézmény ilyképen 4 hónapon belül megvalósul. — A város által létesíteni tervezett szeszközpont ügye került ezután hosszabb megvitatás alá. Az ügyet maga a polgármester referálta. Mivel a szeszközpont létesítése jól jövedelmező vállalkozásnak ígérkezik, a városi közjövedelmek gyarapítása szempontjából üdvös volna, ha a szeszközpontot maga a város házi kezelésben létesíthetné. Ámde ennek sokféle nehézség állja útját. Különösen a szakszerű vezetés hiánya a legnagyobb akadály. Hogy azonban a város mégis részesedjék a szeszközpont jövedelmeiben, indítványozza, hogy a .termelők által szövetkezeti úton létesítendő központba 5000 K értékű részjegy jegyzésével lépjen be a város. Az ehhez szükséges pénzösszeg a hatósági lisztárusítás jövedelméből volna fedezendő. A polgármester előterjesztésére először dr. Gróh József szólal fel és melegen üdvözli az eszmét. Majd Adorján János fejtegette, hogy kár ezen kincseket érő közjövedelmi forrást, a szeszgyártás jogát a városnak kiengedni a kezeiből. Brutsy János Adorján téves állításait igazítja helyre és mint szakember, hosszabb polémiát folytat Adorjánnal. A képviselőtestület a létesítendő szövetkezetben való üzlet-részjegyzési indítványt egyhangúlag elfogadta. Rendkívüli megyegyűlés. F. hó 28.-án d. e. 10 órakor Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek főtárgya a különböző albizottságok tagsági helyeinek betöltése volt. A megyegyűlés azonban nem szűkölködött egyéb nevezetesebb eseményekben sem. Ezek közül külö nősen felemlítendő a megyebeli földmíves gazdák hatalmas — 100 tagú — küldöttsége, akik megindító szavakkal ecsetelték a mindegyre szigorúbbá váló rekvirálás okozta jogos aggodalmakat és kérték a törvényhatóságot, hogy illetékes helyen emelje fel szavát az élelmiszeradagok újabb leszállítását elrendelő végzés visszavonása érdekében. A küldöttséghez dr. Perényi Kálmán alispán intézett megnyugtató szavakat és biztosította a gazdákat, hogy a vármegye vezetősége mindent meg fog tenni, hogy a rekvirálásoknál ne a leszállított, hanem a régebben kiszabott adagok legyenek az irányadók. E célból sürgősen érintkezésbe fog lépni az Orsz. Közélelmezési Hivatal elnökével. A megyegyűlés foglalkozott a kereskedelemügyi miniszternek újabb leiratával is, amelyet a vármegye közönségének azon kérelmére adott, hogy a Mária-Valéria hid kocsi és gyalogjárójának megújítása alkalmával a létesítendő összekötő vasút sínéit egyidejűleg helyezzék el a híd egész hosszában. E praktikus és nagyon is sok meggondolandó érvel támogatott indítványt annakidején Bleszl Ferenc kir. tanácsos, az összekötő-vasút létesítésének lelkes szószólója vetette fel a közig, bizottságban. A miniszter a tervet szintén üdvösnek ismeri el és hogy a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon, a hid vonatkozó átalakítási munkálatait elhalasztja boldogabb időkre, amidőn újra lehet majd beszélni a dolog felől. — A különböző bizottságok kiegészítése kerülvén sorra, azokba a következő megyebizottsági tagok választattak meg: A közigazgatási bizottságba: dr. Fehér Gyula, Kobek Kornél, Mátéffy Viktor, Boronkay Jenő és Erős Rezső 1917. január 1.-től 1919. december 31-ig terjedő időtartamra. Az állandó választmányba : Boronkay Jenő, Brutsy János, Etter Gyula, Bleszl Ferenc. Hulényi Győző, dr. Major Ödön, dr. Fehér Gyula, Maty- tyasóvszky Lajos, Erdőssy István, Pauer Károly (új.) Kudora János, Pelczer Lipót, dr. Seyler Emil, Ma- gyary László, Soós Károly, Kobek Kornél, Zwillinger Ferenc, Katona Sándor, Vimmer Kálmán, Hermann József, Renner József, dr. Wiplinger Ödön, Kernstock Károly, Mátéffy Viktor, Erőss Rezső, dr. Kiinda Te- ofil, Hajdú István, Tóth János, dr. Gróh József és Luczenbacher Pál. Az állandó bíráló választmányba : Erőss Rezső, dr. Katona Sándor, Magos Sándor, Mattyasóvszky Lajos és Mátéffy Viktor. Az egészségügyi bizottságba: dr. Zwillinger Ferenc, Vimmer Kálmán (új), dr. Prokopp Gyula, Etter Gyula, Kobek Kornél, Palkovics László, Mátéffy Viktor (új), Vimmer Imre, Ma- gyary László, Pisuth Kálmán, Bleszl Ferenc (új), Pongrác Kázmér és Maty- tyasóvszky Lajos. Az egyenes-adó kivető bizottságba rendes takokul: Brutsy János és Bleszl Ferenc póttagokul Erőss Rezső és Hartmann Péter választattak meg 1919. december végéig terjedő időre. Ugyanezen időtartamra az alispán Grósz Ferencet rendes, Ma- gyary László és Ledergerber Pált póttagokul nevezte ki ezen bizottságba. Az igazoló választmányba nyilvános szavazás utján: Etter Gyula, dr. Fehér Gyula, Vimmer Imre, dr. Vip- linger Ödön és dr. Zwillinger Ferenc választattak meg. A főispán ugyanezen időtartamra Bleszl Ferencet elnökké, Bogisich Mihály, dr. Seyler Emil és dr. Reviczky Gábort tagokká nevezte ki. A tiszti főügyész helyetteséül a következő év folyamára Meszéna Kálmán választatott meg. A bizottságok megalakítása után nagyobb érdeklődést még a megfellebbezett Esztergom-városi rendőrfogalmazóválasztás ügye keltett. A törvényhatóság a fellebbezést elutasította s így most már az izgalmas rendőrfogalmazóválasztás felett végleg napirendre térhetünk. A közgyűlés végén Bleszl Ferenc a bizottsági tagok nevében üdvözölte a főispánt és az alispánt a bekövetkező újév alkalmából. Az Esztergomi Zeneegyesület, amely májusban Geyer Stefi hegedűművésznő felléptével magas művészi nívón álló jótékonycélú hangversenyt rendezett, újabban ismét egy hasonló hangverseny tervével foglalkozott. Ezúttal dr. Paul Weingarten bécsi hírneves zongoraművészt nyerte meg vendégszereplésre. A nemzetünket I. Ferenc József király halálával ért nagy gyászeset miatt azonban a szép terv egyidőre nyugszik, hogy adandó alkalommal annál átgondoltabb és sikeresebb műsorral kerüljön megvalósulásra. Hadi emlékek katalógusa. A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság egy katalógus-sorozatban fogja kibocsátani azoknak a szabadon álló hadiemlékeknek, katonasíroknak, emléktábláknak és emléklapoknak terveit, amelyeket magyar művészek a bizottság felkérésére készítettek és fognak készíteni. A bizottság ezzel azt a hazafias és művészi célt kívánja szolgálni, hogy a hősök emléke mindenütt, még a legkisebb községben is és a legszegényebb hajlékban is művészi emlékjellel örökíttessék meg. Működése teljesen altruisztikus jellegű. Maga a belügyminiszter a törvényhatóságokhoz intézett egyik rendeletében melegen támogatja a bizottság nemes törekvését, amelynek első dokumentuma az a katalógus, mely a bizottság kiadásában Lukács György elnöklése melleit Györgyi Kálmán szerkesztésében most került ki a sajtó alól. A rendkívül szép, művészi ízlésű katalógus pompás reprodukcióikban mütatjá be a magyar művészek hadiemlék-terveit. Ott találjuk benne Györgyi Dénes, Almási Balogh Lóránt, Kalehl Kálmán, Hi- kisch Rezső, Spiegel Imre, Horváth Béla és H. Pintér Gyula, Tóth Gyula, Vágó László, Spiegel Frigyes, Jónás Zsigmond, Sváb Gyula, Bras- sován Szilárd, Hoepfner Guido, Kertész K. Róbert, Tscheuke Hermann, Janszky Béla, Vágó József, Bethlen Gyula, Kónya Zoltán, Thein János, Vass Viktor, Kallós Ede, Kovács Erzsébet, Braun Arnold, Móiret Ödön, Pongrácz Siegfried, Dankó Ödön, Fekete Oszkár és Szege Sándor, Haranghy Jenő terveit. A bizottságot a tervezések művészi színvonalának biztosítása mellett az a szempont is vezette, hogy minél olcsóbb kivitelű tervek kerüljenek a katalógusba, miáltal a szegényebb községek és magánosok részére is hozzáférhetővé kíván tenni művészi emlékműveket. A gyönyörű reprodukciók mellé árjegyzéket is csatolt a bizottság s az egész katalógus elé Herczeg Ferenc szép és meleg előszót írt. Kívánatos, hogy a katalógusból minél szélesebb körben ismertekké váljanak a tervek, amelyek csakugyan méltóan^ képviselik a hősök emlékének megörökítésénél a magyar művészek tehetségét és kegyeletét. A bizottság irodája, ahol az emlékmű-tervek és minták megtekinthetők. Budapest, VII., Károly- körut 3. szám alatt van. Gyűjtők figyelmébe. A Hadsegélyező Hivatal által kiadott nemzeti gyászpajzsok és gyászérmek korlátolt számban még kaphatók a hivatalnál, V., Akadémia-ucca 17. — A gyászpajzs kartonpapírból készült, egy darab ára 20 fillér, a gyászérem — (I. Ferenc József arcmásával 1830—1916. fölirással) fekete szalagon 1 korona. A kiadványok egész jövedelme az élesett katonák özvegyei és árvái alapját illeti. 976/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám. S El El eh El El El El El El El eh El El El El EH EH EH EH EH EH EH »1 TUNGSRAM LÁMPA“ gazdaságos, mert hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje mindenütt a „ Tungsram“ védjeggyel ellátott lámpát. Kérje mindenütt a „Tungsram“ védjeggyel ellátott lámpát. Hazai gyártmány! Gyártja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság Újpest 4. sss ss sss sas sss ss sssss0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 * * Hasznait • • lerfl firiilisfek, női kosz- g és kakátok • •• Fekete és kék színre gyönyörűen festetnek 24 óra alatt. ElsöEsztergcmiGőzmosódaésKelmefestő-gyár ^ ÁrOk-UtCa 46. szám. Tábor.féle papirkereskedés Széchenyi-lér.
