Esztergom és Vidéke, 1916

1916-02-06 / 10. szám

be, ugy a munkát s végeztessék, hogy a kalászt érlelő nyár meg tudjon felelni minden hozzáfűzött várakozásnak. A földmivelésügyi miniszter az említett rendeletében kiállításba he­lyezi a mezőgazdasági munkák köz­ségi -és járási intézkedő szerveinek a legmesszebbmenő hatósági segít­séget is. Kilátásba helyezi a szük­séges tavaszi vetőmagot, egyszóval ott ahol jóakarat, jóindulat s a köz­érdekre való hivatkozás a mező­gazdasági munkák végzésénél nem segít, kényszer eszközöket is igény­be lehet venni, de ugy miként a földmivelésügyi miniszter mi is bí­zunk földmivelő népünk józanságá­ban és erkölcsében, s már a helyzet kényszere folytán is remélhetjük, hogy minden munkaképes férfi, nő és gyermek ott lesz a nemzeti ter­mést biztosító munkánál. Össze kell tehát fogni a társadalmi szervezetek­nek a közigazgatási hatóságokkal és megfeszített erővel résen kell áll­niok, hogy elhárítsanak minden aka­dált a nemzeti termelés útjából. Szárítsuk fel a hadiárvák könnyeit! Az esztergomi Oltáregyesület, mely a múlt évben is azon töreke­dett, hogy mialatt hős katonáink a csatatéren érettünk áldozzák fel a legdrágább kincsüket, életüket, egész­ségüket és boldogságukat, azalatt az otthon megbecsülhetetlen boldogságát élvezők róluk még nem feledkező és csak az ő javukat szolgáló tevé­keny életet éljenek, most a szegény apátlan hadi árvákra függeszti te­kintetét, akik a hős apában minde­nüket, gondozójukat, gyermeki szi­vüknek legdrágább kincsét, édes atyjukat vesztették el és igy a haza oltárára a legnagyobb áldozatot tették le. Az ő jövendő megtartásuk, ké­kesem könnyeik felszárítása, lelkük megnyugvása és a kegyetlenül fo­gyatkozó hős magyar nemzet részére való megóvásuk gondolata szülte meg azon, kegyelmes Főpásztorunk, a bibornok Hercegprímás úr által is a legmelegebben pártolt és fővédnök­sége alá kegyesen elfogadott nemes eszmét, hogy a mindnyájunk szive hez oly közel álló hadi árvák javára az esztergomi kaszinó által nagylel­kűen felajánlott kaszinói helyiségben valóságos művészi esemény számba jövő és élőképekkel egybekötött nagyszabású hangverseny rendeztes­sék, mely nemcsak az előadásra ke­rülő művészi ének, zongora és he­gedű számaival, hanem városunk lelkes ifjú hölgyei által bemutatandó élőképeivel is bizonyára a legmara­dandóbb emlékeket fogja kelteni. A nemes és megható cél érde­kében a legnagyobb hazafiúi lel­kesedéssel hívjuk fel tehát varosunk és vármegyénk áldozatkész közön­ségét, hogy ezen nagyszabású elő­adáson megjelenni és az Oltáregye­sület törekvését a legmesszebbmenő­leg támogatni kegyeskedjék, miáltal nemcsak a legtökéletessebb. lelki élvezethez, hanem a jótettnek meg­nyugtató tudatához fog a legnagyobb mértékben hozzájutni, Az előadás .febr. 12 én d. u. félhat órakor lesz az esztergomi ka­szinó nagytermében és másnap azaz febr. 13 án d. u. 4 órakor meg ismételjük. Egy jegy ára 2 kor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk. Az esztergomi Oltáregyesület. A pápa levele a biboros-her­cegprímáshoz. A karácsonyi ünne­pek és az újév alkalmából a bíboros főpap ugy a maga, mint a papsága és hívei részéről hódoló felíratott in­tézett XV. Benedek pápához. Ezen hódoló feliratra a pápa válasza a háború miatt csak most érkezett meg. A pápa levele magyar fordí­tásban igy szól: Szeretett Fiunk ! Üdvöt és apostoli áldást! Leveledből meggyőződtünk, hogy neked nagy a szomorúságod és hogy a közállapo­tok téged nem kis fájdalommal töl­tenek el, miértis nem szűnsz meg imáiddal Istent ostromolni a békéért. Leveledben Irántunk tanúsított érzel­meidhez képest megemlékezel azok­ról a törekvéseinkről is, amelyeket mi a béke kieszközlése és a háború borzalmainak enyhítése érdekében önzetlenül és készségesen eddig ki­fejtettünk. A te fájdalmad, Szeretett Fiunk, a mi fájalmunk is amiért te könyörögsz, azért imádkozunk is. Vajha az irgalmasságában határt nem ismerő Isten mindkettőnk könyörgé­sét kegyesen meghalgatná és mind­azokat a szomorúságokat, amelyek már régóta ránk nehezednek, meg­enyhítené ! Minket egyébiránt azokon kívül, amiket te leveleddel oly.sze­retetreméltóan kérsz, megvigasztal ama törekvéseinknek öntudata is, amelyeknek tanuja, miként jól tudod, számos írásunk és cselekedetük. Mi­dőn jókívánságaidat kegyesen fo­gadjuk és ugyanolyan érzelmekkel viszonozzuk, neked, Szeretett Fiunk, nemkülömben papságod és híveidnek apostoli áldásunkat, az égi javak zálogát, szeretettel adjuk az Urban. Kelt Rómában, Szent-Péternél, az 1916. év január havának 13 ik nap­ján, pápaságunk második évében. XV. Benedek pápa s. k. Uj kanonokok. Az esztergomi székeskáptalan két uj tagot kapott. Ö felsége a káptalan tagjává Hal­mos Ignác dr. nagyszombati kano­nok-plébánost és Báti László lévai prépost-plébánost nevezte ki. Hal­mos Igynác dr. Esztergomban nem uj ember, mert mint fiatal pap hosz­szú időn a szemináriumban tanár volt, majd alkormányzója volt ezen intézetnek. 1898-ban választatott nagyszombati plébánossá. Báti László mint lévai prépost plébános agilis részt vett Bars vmegye életében és úgy tudjuk, hogy élénk fájdalom­mal vesz Léva városa búcsút pré­post plébánosától. Az Oltár egyleti hangverseny. A hadiárvák javára rendezett oltár­egyleti hangverseny iránt városunk­ban és a megyében a legnagyobb fokú érdeklődés nyilvánul meg. Az oltaregylet vezetősége szerdán dél­előtt tisztelget a Bibornok herceg­prímás urnái, hogy a kegyelmes urat a fővédnökség kegyes elfogadására kérje meg. A kegyelmes főpásztor a küldöttséget igen szivessen fogad­ta, 400 koronás nagylelkű adomá­nyával váltotta meg a jegyét és nemcsak a fővédnökséget volt kegyes elvállalni, hanem magas megjelené sét is megígérte. A rendezőség el­határozta, hogy a tiszta jövedelem­ből a dicsőséges házi ezred rokkant alapját is jelentős adománnyal fogja támogatni csekély viszonzásául azon lekötelező szívességéért, mellyel ez­redünk nagyrabecsült és közszeretet­nek örvendő parancsnoka Crantz ezredes úr a rendezőség törekvéseit a legmesszebbmenőleg támogatni ke­gyes volt. A febr. 13 iki előadás, azaz a vasárnapi már félőt órakor fog kezdődni és azon 1 kor. állóje­gyek is lesznek, a szombati azaz febr. 12 iki előadáson azonban, mely fel hat órakor kezdődik, minden jegy ára 2 kor. A nagy közönség egyéb­ként falragaszokonis értesítve lesz a tudnivalókról. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. r. tanácsú város.hétfőn d. e. 10 órakor képviselőtestületi ülést tart, amelyen a megüresedett alkapitányi állást betöltik. Házfőnök változás. A Szent Ferencrendíek félévi tartományi ér­tekezletén határoztatott el, hogy P. Scheirich Bonaventura esztergomi házfőnök budapesti házfőnöké ren­delték és az itteni ház vezetését Pethő P. Lénárdra bízták. A polgármester érdeklődik. Repülő osztagunk egyik tagja pén­teken reggel a ködös levegőben kó­válygott Szentgyörgymező felett, hogy nem tudna-e valami jó hírt felderíteni. Az egyhangú városrész­ben csakugyan valami rendkívülit látott. Szentgyörgymezőn járt a pol­gármester. Ez aztán újság ! Kano­nok, sőt prímás is járt eleget e vá­rosrészben, a városházáról az ügyér és végrehajtó is elszokott lá­togatni ide, de polgármester — csak egyszer egy évben — március 15 én járt a puha homokkal kövezett ut­cákon. Repülőnk leljebb ereszkedett és követte a polgármestert útjában. Uram fia I ámulatában majd kiesett a gépből. A' polgármester a vágó­hidra ment. Hát hallottunk már ilyet? — Ő maga akarta látni azt a pat­kány várat — pardon vágóhidat és ugy látszott az arcán, hogy sehogy sincs megelégedve a látottakkal. Bi­zonyára nem a patkányokat keveselte, hanem talán a tisztaság szerénysé­gét irigyelte. Hanem azért látott ott mást is — egy két éve félbehagyott vágóhídnak meredező falait, melyek mintha óriási betűkkel már előre is egy nagy pert hirdetnének, amely majd azután betetézi a város vesz­tett pereinek sorozatát. Repülőnk egész jól látta, hogy a polgármester csóválja a fejét, bizonyara nem tud­ta megérteni, hogy miért hagyták félbe ily soká az építést. Mást is lá­tott. Ugyanis véletlenül bele látott a polgármester lelkébe és ott elol­vasta a követkéz őket: Szeretek dol­gozni, hanem itt adnak is munkát eleget. Katonáink még mindég ví­gak. A hosszú és bizony nehéz há­ború még mindég nem tudta kato­náink humorát tönkre tenni, amit semmisem bizonyít jobban mint az alább közölt meghívó, mely egyene­sen a harctérről érkezett hozzánk. Hiába farsang van 1 íme a meghívó : Meghívó! 1916. I. 18. A cs. és kir. 11 .• es tábori vadászzászlóalj legény­sége nyilt körű táncmulatságot ren­dez, melyre a kívül cimzeturat tisz­telettel meghívja a rendezőség. Tánc­rend. Hajnali ábránd ekrazittal és töltött bombákkal. Ropogós csárdás, gyalogsági fegyverekkel. Keringő srapnel és gránáttal. A nehéz tüzér­ség mintkét részről közreműködik. Szünóra: Rohampolka farkasverme­ken, robbanó aknákon és tüskés drót akadályokon keresztül. Melyhez a zenét a tábori tüzérségi ezredek szolgáltatják. Uj állásfoglalás nyakig érő hóban. Záradékul uj födözék, ásás, verem készítés és tüskés drót­fonó verseny. A zenét a jóhirű 30*5 és ennek fiatalabbik unokája a 15 centis nehéz ütegek szolgáltatják és tart világos reggelig. A mulatságot kedvezőtlen idő eseten is megtart­juk. Kéretnek az urak csukaszür­ke ruhában és a tisztelt hölgyek fe­hér ruhában vöröskeresztes karszal­íaggal megjelenni szíveskedjenek. A belépti dijat az államkincstára fi­zeti és befizetett összeg fennmara­dóit részét, az otthon maradott ár­vák és özvegyek gyámolitására for­dítja a Rendezőség. Adományok. Lollok Lénárd esztergomi praelatus kanonok ezer koronát adományozott a Kolos köz­kórház folyó kiadásaira. A bőkezű adományért a kórház igazgatósága ez uton is hálás köszönetet mond. Nyitva hagyott lakás. Szabó Ferencné panaszolja a rendőrségen, hogy a mult napokban lakását nyit­va hagyta, mert kis gyermekei van­nak otthon. A fiókok egyikében 20 kor. pénz, két arany gyűrű, egy ezüst zsebóra volt és mindez eltűnt. A rendőrség nyomozása eredmény­nyel járt, mert a tettes megkerült egy suhanc alakjában, aki belopa­kozott a lakásba és az emiitett ér­tékeket magához vette. Persze a fiú tagadott, hisz ez a tolvaj első dol­ga, hanem mikor pénzt találtak ná­la, annak lopását beismerte, de a többiről tudni nem akar. Követendő példa. Amint olvas­suk, Győr vármegyében nem kíván­csiak a kenyérjegyre s-illetékes he lyen elhangzott kijelentés szerint ezentúl is kenyérjegy nélkül fogyaszt­ják kenyerüket. Ha még nagy cen­trumokban érthető a kenyérjegy al­kalmazása, a vidéken — mi is ugy véljük — éppen nem indokolt. Halálos szerencsétlenség Ke­nyérmezőn. A kenyérmezői major­ban orosz hadifogoly munkások dol­goznak, akiknek őrizetére néhány népfelkelő katona van kirendelve. Csütörtökön a munka végeztével Pap Gábor népfelkelő terelte Össze az oroszokat, miközben Brunkó An­talné, akinek férje szintén katona s ő kenyérmezői majorban lakó nő­vérénél tartózkodik — tréfásan rá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom