Esztergom és Vidéke, 1916
1916-12-03 / 95. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. december 3. szemben. De ne örüljünk neki előre, mert a kisebbedés csupán a magát pesszimistának valló helyettes íőszámvevő optimizmusa szerint fog bekövetkezni, aki a nagy cselekvő hátralékból a jövő évben az ideinél mintegy 14000 K-val többet remél behajthatónak, amiben mi kötve hiszünk neki. Ezeket tartottuk jónak a képviselőtestület s az egész. polgárság figyelmébe ajánlani. Reméljük, hogy egy év múlva nem kell velük magunkat újra megismételnünk. Morc. » »» »» ♦» ♦» -♦»- ♦♦ ♦» -♦ Igazságos mértékkel. Hogy az élelmiszerpiacon végzetes bajok vannak, az kétségtelen. De hogy az ipari cikkek forgalmában s a nagybankok és kartellek soha nem remélt nyereségei mögött még súlyosabb visszaélések vannak, azt még kevésbbé lehet tagadni. A kormányrendeleteknek nincs erejük, a maximális árakat semmibe se veszik, s a hiányzó áruk tiltott utakon kerülnek forgalomba. De ki tehet erről? A gyárosok szövetségének igazgatója a képviselőházban maga ismerte el, hogy a maximális árak áthágásáért a vevők a felelősek, mert azok kinálnak többet. A milliós vállalatok égig emelik titokban és nyiltan az ipari cikkek árait. Egy év alatt anyA levelet összehajtotta és megindult hazafelé; útközben még betért Judithoz, ki olyan javas asszony hírében állott. — Judit lelkem volna e valami orvosság féle amitől csak úgy fájdalom nélkül ellehet aludni. Judit meglepetten pillantott Var- gánéra. — Aztán minek az kelmédnek ? — Keresztül ment a szekér az egyik kis malackámon és a derekát letörte, nagyon szenved szegény már nem nézhetem tovább, füllentett az öregasszony. — Hát van nekem ; hogyne volna — szólt megnyugodva Judit. — Itt van egy üvegecske, ebből elég egy-két csöpp is, dehát kár úgy elprédálni azt a jószágot. — Nem tudnék én abból enni Judit, hisz úgy szerettem szegénykét, olyan kezes volt. Görcsösen szorította meg a kis üveget és sietett haza. Otthon elővette Imris fényképét, egy-két szót még gügyögött hozzá: légy boldog, legyetek boldogok, én nem alkalmatlankodom, hiszen nem is akartalak zavarni boldogságodban, csak oly jól esett volna közeledben lennem. Hirtelen az ajkához - emelte az üvegét és egy csöppig kiitta, a tartalmát és keblére szorította Imris fényképét. Az arcán boldog mosoly ömlött szét, mit a halál hideg szele sem vitt el onnét. (Vége.) Németh Pál. nyit harácsolnak össze nyereség gyanánt, mint az egész alaptőkéjük. Befolyásukra a kormány központokat alkot a gazda valamennyi terményének és szükségleti cikkeinek a lefoglalására ; központokat, melyekben sehol sincsenek a gazdák egyenlő arányban képviselve. A gyárosok szabadon árusíthatják uzsoráig emelkedő áron gyártmányaikat, úgy tartják vissza készleteiket, ahogy nekik tetszik. A kofák valósággal terrorizálják a védtelen háziasszonyokat. A cukorgyárak két millió kilogramm cukrot hagytak az oláhok kezén, mert felhalmozták készleteiket. Szabad a fosztogatás az egész vonalon, amerre a gyáripari cikkek forgalma tart s mégis a gazdára kiáltják a „Feszítsd meg !“-et. A gazda bűnös, holott ép a gazda az a kiválasztott termelő, akinek a termését az állam lefoglalja s aki annyit kap egész évi verejtékes munkájáért, amennyi a kormányrendelettől s a bizományosok tetszésétől függ. A gazda minden lépését rendeletek szabályozzák s maholnap már a baromfiak is csak igazolvány mellett tojhatnak, hogy egy új központ a tojást menten lefoglalhassa. Soha egy elismerő szavuk nincs a gazdák iránt, akik dolgoznak s munkájuk eredményével az állam rendelkezik. Akik így beszélnek a gazdákról, akik egy kalap alatt emlegetik a földmivelőket mindenféle uzsorásokkal, azoknak fogalmuk sincs arról, mi történik most ősszel s majd tavasszal a falun ; ha látnák, hogy alig van ház, ahol egy férfi akad, ha szinről-szinre bámulhatnák, hogy azok az irigyelt falusi asszonyok, öregek és serdület- len gyermekek milyen megfeszített erővel dolgoznak ; ha tudnak azt, hogy mennyi gyász borult a falura, mely a harctéren is a legtöbb vért. hullatja ; végül ha hallanak, mennyi gyermek, mennyi asszony pusztult el az idegölő munka és nélkülözés közepette : akkor bizonyára elnémulna káromló szavuk, mert a mi földművelő népünk, a magyar gazda, asz- szonya, gyermeke is ép olyan hősi munkát végez a barázdán, mint a falu népe a csatatéren. S ha igázságszolgaltatás ítélkezne a verejtékező és szenvedő földmivesnép ellen szórt rágalmak felett, leütné a kalapot a sajtó azon munkásainak fejéről, akik a magyar gazdáról így beszélnek. U. E. Szeretetadományokat kér a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítménye IV., Váczi-ucca 38. A pannonhalmi Szent Benedek-Rend 1916-17. évi névtára. A pannonhalmi főapátsági főiskolában dr. Zoltvány Irén igazgatása alatt a hittudományi-karon négy, a középiskolai tanárképzőben 13 és a gimnáziumi tanfolyamban 17 tanár foglalkozott a jövő sarjaival. 75 növendéke közül IV. éves volt 10, III. 5., II. 11., és I. 7. A gimnáziumi tanfolyamot 12 VlII-os, 14VII-esés 15 novicius végezte. A bencés-rend tagjai közül áldozópap 169, gimnáziumi tanár 126, doktor 41. Hat főgimnázium, 25 plébánia, 110 fiók, 44 templom és kápolna állott gondozása alatt. A rend kegy uraságához tartozik 35 község. Az első helyen fölsorolt esztergomi székház főgimnáziumában dr. Molnár Szulpic igazgatása alatt 12 bencés tanár tanított 370 diákot a letűnt háborúsévben. A győri főgimnáziumban Meszlé- nyi Lambert igazgatása alatt 17 tanár 531 tanulóval tevékenykedett. A komáromi főgimnáziuma Horváth Kristóf igazgatásával 13 tanár oktatott 375 ifjút. A kőszegi főgimnázium dr. Bárdos Rémig igazgató vezetése alatt állott, hol 14 tanár, 345 növendéket gondo • zott. -A pápai főgimnázium igazgatója dr. Teli Anasztáz volt, ahol 12 tanár fejtett ki szép sikert 325 tanítvánnyal. Végül a soproni főgimnáziumot Lóskay Fidél igazgatta, ahol 14 tanár 302 diákkál foglalkozott. A pannonhalmi főapátság joghatósága alá tartozott a győrszentmár- toni plébánia 2859 hívével, Bakony- péter 546, Bársonyos 1264, Csanak- falva 1390, Deáki 2187, Győrszent- iván 4701, Komáromfüss 786, Lázi 2090, Tényőfalva 1995 és Vesz- prémvarsány 910 hivővei. Fiók egyházak : Dénesd 510, Tömörd 255 és Kicsanak 44 hívével. A bakonybéli apátság plébánia : Bakony bél 1366 és Kajár 850. A tihanyi apátsághoz tartozik Tihany 720, Aszófő 876, Balatonend- réd 1507, Balatonfüred 225, Ka- poly 401 és Zamárdi 1137. A dömölki apátság első plébániája a hasordónevű 3353. A zalavári apátság plébániája 2334, Csácsbozok 758, Nagyzida 1401, Zala vár 1445 és Baksaháza, mint fiók. A rend által vezetett és föntartott irgalmas-nőverek működtek Győr- szentmártonban és Zalaapátiban. Az Isteni Szeretet Leányainak társházai : Gvőrszentiván és Celldömölkön. — Végül az Isteni Megváltéról nevezett szerzetesnők társháza Kajáron jótékonykodott. Ki kell még egészítenünk a kul- túrális adatokat az egyházkerületi húsz kath, népiskola fölemlítésével is. Dr. Hajdú Tibor, a hat év óta tevékenykedő főapát a hetvenhete- dik az összes apátok sorában. — Nesztora az érdemes rendnek a kilencvenéves Sashegyi Damaszcén István, Benjáminja pedig a húsz esztendős Barnabás Gyula. A régi jó esztergomi főgimnáziumi igazgatók közül még mindig jó egészségnek örvend Hollósi Rupert István dömölki apát. Valóban a múlt kegyelete, a jelen hálája és a jövő reménye sugárzik méltató sorainkon végig. (Dr. K. L.) HÍREK : ......: Eszem-iszom ne legyen ebben a városban és ebben az országban ; ezt akarja a kormány, ezt akarja az élelmezési diktátor és nem akarhat mást egyetlen józanul gondolkodó magyar hazafi sem. Bizony nem valami nagyon szimpatikus a bemutatkozása Kürthy bárónak, amikor első intrádára kiveri kezünkből a kávéházi tejesuzsonnát és hozza még redukálja a napi lisztfogyasztásunk kontingensét is. Kell! Muszáj ! És akármilyen nyelven és ildómon fejezzük is ki ezt a kényszerűséget, a szükség nagy törvénybontó és még nagyobb törvényalkotó. Ha végigtekintünk a háború eddigi során, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképen a mai napig még nem volt Magyarországon nélkülözés, koplalás, csikorgatás. És hogy ne legyen ezután sem, ezt célozza a szigorúbb rendszabály, amely arra irányul, hogy jobb, gazdaságosabb beosztás és szétosztás mellett mindenkinek jusson annyi, amennyi kell okvetlen, hogy a szerszám ki ne essék a kezéből. A magyar konyha zsírossága és a magyar élet könnyelmű pazarlása külföldön nagyobb hírnévnek örvend, mint a magyar önálló államiság és a magyar kultúra. Ennek kell végetvetni már egyszer. A háború jó alkalom, hogy szoliddá, takarékossá váljunk és nevelésünk a békére is meghozza gyümölcsét. Ha béke fog ránk köszönteni, legalább addigra megtanultunk, bár kissé akaratunk ellenére, hogy nem kell okvetlen minden pénzünket megennünk és anélkül is lehet élni, hogy az ember ebéd után az újjával elérje a torkán megállt libacombot. ☆ Hercegprímás a királyi pár előtt. A király és a királyné pénteken kihallgatáson fogadták dr. Cser- noch János bíboros-hercegprímást. Gróf Széchenyi Emil a királyné főudvarmestere. Az összes fővá-