Esztergom és Vidéke, 1916

1916-11-26 / 93. szám

1916. november 26. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 országban : szilárdan megalapozta egyrészt a hadikölcsön jó neve, másrészt a katonáink derekas mun­kája. Megvan hozzá a lehetőség is, hiszen a forgalom még sohasem lá­tott pénzbőséggel telítette az orszá­got. Ragadjuk meg tehát a kínálkozó kedvező feltételeket, buzdítsunk min­denkit a hadikölcsön sikerevei és bizonyítsuk be, hogy nemcsak as­pirálunk rá, de életrevalóságunk folytán jogunk is van a végső győze­lemre. ☆ Gyászmise a főszékesegyház­ban. A főszékesegyházban szomba­ton délelőtt 9 órakor volt az első gyászmise a megboldogult I. Ferenc József királyért, amelyen az összes helyi hatóságok, állami, vármegyei, városi, prímási és káptalani hiva­talok tisztviselői megjelentek. A gyászmisét dr. Csernoch János bi- bornok-hercegprímás pontifikálta a főkáptalan tagjainak segédletével. Mise alatt a főszékesegyház ének­és zenekara R. Biebl D. moll rekvi­emjét adta elő, amelyet a jeles szer­ző Erzsébet királyné gyászos halála alkalmából írt és emlékének aján­lott. A gyászmise után a jelenvoltak a vármegyeház nagytermébe vo­nultak, hol gyászközgyűlésben hó­doltak az elhunyt uralkodó emlé­kének. A vármegye gyászközgyülése. Esztergom vármegye törvényható­sága szombaton d. e. fél 11 órakor I. Ferenc József király elhunyta al­kalmából gyászközgyűlést tartott, amelyen Meszleny Pál főispán tar­tott kegyeletes emlékbeszédet I. Fe­renc Józsefről, akiben „az Árpádok utódát, a Habsburgok unokáját. Sz. István koronájának viselőjét veszí­tette el a magyar nemzet.“ Indítvá­nyára a közgyűlés mély gyászának kifejezéséül az elhunyt uralkodó emlékét jegyzőkönyvbe iktatta. Dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok ja­vaslatára a főispánon kívül a tör­vényhatóság képviseletében dr. Perényi Kálmán alispán vesz részt a temetésen. A város részvéte. A király ha­lála alkalmából dr. Antony Béla pol­gármester a város közönségének részvétét táviratban fejezte ki a mi­niszterelnök előtt, kit megkért, hogy a város közönségének érzelmeit a legfelsőbb helyre jutassa. Gyászmisék az elhunyt kirá­lyért A főszékesegyházban kedden d. e. 9 órakor dr. Rajner Lajos félsz, püspök ált. érseki helytartó, szerdán és csütörtökön pedig dr. Kohl Medárd félsz, püspök, prel. ka­nonok mond misét I. Ferenc József lelkiüdveért. Katonai eskütétel Esztergom­ban. Az Esztergomban állomásozó katonaság csütörtökön tette le az esküt IV. Károly király nevére a kaszárnya udvarán. A fontos és fel­emelő aktust tábori mise előzte meg, amelyet dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok mondott. Mise után rövid ünnepi beszéd következett, azután először a tisztek, majd a többi katonák esküdtek hűséget az az új hadúrnak. A reformátusok gyászistentisz­telete. Az esztergomi református egyházközség templomában ma, va­sárnap délelőtt 10 órakor lesz a gyászistenitisztelet Istenben boldo­gult Ó cs. és apostoli királyi felsége emlékére. A gyászistentiszteletre úgy a katonai, mint a polgári hatóság hivatalos. Értekezlet a vármegyeházán. Szerdán délelőtt a vármegyeház nagytermében dr. Perényi Kálmán alispán elnökletével nagyfontosságú értekezlet volt, amelyen dr. Antony Béla polgármester, továbbá a járá­sok főszolgabirái, a községi jegyzők és számos közigazgatási tisztviselő jelent meg. Az értekezleten- dr. Szi­lárd Béla tb. vármegyei főjegyző volt az előadó, aki ismertette az Orsz. Közélelmezési Hivatal újabb rendelkezéseit a meglevő fölös élel­miszerkészletek feltárására és rek- virálására vonatkozólag. Nemcsak a termelőknél, hanem a fogyasztóknál is fel kell jegyezni minden készle­let. Ezen munkát olykép könnyí­tik meg, — hogy bejelentőlapokat kézbesítenek minden háztartásnak, amelyekért a kiküldött bizottság el­megy és az esetleges téves adato­kat a helyszínén szerzett adatok alapján kiigazítja. Az értekezlet meg­határozta az egyes személyek részére visszatartható gabona és lisztkészlet mennyiségét, amelyet lapunk más helyén közlünk. Majd az értekezle­ten megjelent kir. pénzügy igazgató és kir. ügyész tájékoztatták a jelen­voltakat az újabb kormányrendele­tekről és az adókivetés egyes mó­dozatairól. Gyászistenitisztelet a zsinagó­gában. Az esztergomi izraelita hit­község a király temetése napján, csütörtökön délelőtt 11 órakor gyász­istentiszteletet tart, melyre a ható­ságok’ is hivatalosak. Az istenitisz­teleten Spiegel Ármin főrabbi mond gyászbeszédet. Az esztergomi izraelita hitköz­ség új elöljárói. Az esztergomi izraelita hitközség legutóbbi részle­ges tisztújító közgyűlése alelnökké Eisler Bernát kereskedőt, a hitköz­ség pénztánokává pedig Porgesz Béla kávéház- és mozitulajdonost választotta meg. A hercegprímás intézkedései I. Ferenc József halála alkalmá­ból. Dr. Csernoch János bibornok- hercegprímás 1. Ferenc József király halála alkalmából kiadott körlevelé­ben a következőket rendelte el egy­házmegyéje területére nézve: 1. A főegyházmegye minden templomá­ban a lehető legnagyobb ünnepies­séggel rekviem tartandó a király lel­ki üdvéért, amelyre az összes hely­beli hatóságok, hivatalok és taninté­zetek meghívandók. Az esztergomi főszékesegyházban és nagyobb vá­rosok templomaiban három rekviem tartandó, lehetőleg egymás után kö­vetkező három napon. Az esztergo­mi bazilikában a temetés napján tar­tott rekviem után gloriosumot is kell celebrálni. 2. A főegyházmegye minden áldozópapja tartozik ü Fel­sége lelki üdvéért három szentmisét fölajánlani. 3. Az egyes rekviemek előestéjén és az absolució alatt, va­lamint a temetést megelőző este, a temetés napján reggel és délben fél­óráig szóljanak meg az öszes haran­gok. 4. Az egyházi épületeken gyász­lobogók lengjenek. 5. A temetés napján a főegyházmegye összes kath. isko­láiban szüneteljen az előadás, a ta­nulóifjúság jelenjen meg a gyászis­tentiszteleten. Alkalmas napon, a helyi viszonyok figyelembevételével minden tanintézet iskolai gyászünne­pélyt tartson, amelynek keretében a királyról gyászbeszéd mondandó. Népkonyha. A Sz. Erzsébet egye­sület f. hó 18.án tartott közgyűlé­sén elhatározta, hogy a városi Sze­gényházban népkonyháját december hó 3.-án vasárnap ismét működésbe helyezi. A kiadások fedezésére gyűj­tést fog indítani az egyesület. A gyűjtőiveket az egyes tagok szíve­sen vállalták. — E célra eddig dr. Fehér Gyula prelatus-kanonok 50 K-át adományozott. — Ezúton is kérjük a nagy közönséget, hogy a népkonyha ügyét felkarolni szíves­kedjek. Aranylakodalom. OblattLipót és neje szül. Frisch Helén f. hó 25.-én tar­tották legszűkebb családi körben házasságuk 50. évfordulóját. Halálozások. Kranier Károlyné szül. Sorger Antonia életének 60.-ik, boldog házasságának 37. évében hosszas szenvedés után f. hó 20.-án d. u. 4 órakor elhunyt. Temetése 22.-én, szerdán d. u. 2 órakor tör­tént a Hévíz u. 10. sz. gyászházból az esztergomi izr. sírkertbe nagy­számú ismerősök és tisztelők rész­vételével. — Kiinda Lacika, B. Kiinda Aladár nánai jegyző és ^jneje szül. Székely Ilona 8 éves fiacskája no­vember 21.-én reggel 6 órakor el­hunyt. A kis halott földi maradvá­nyait szerdán d. e. 10 órakor he­lyezték örök nyugalomra a nánai temetőben meleg részvét mellett. Elhunyt királyunk utolsó láto­gatása Esztergomban. A megbol­dogult Ferenc József király három Ízben látogatta meg Szent István szülővárosát Esztergom története szerint. Először 1852-ben országos körútja alkalmával járt nálunk, má­sodszor a főszékesegyház fölszen­telésekor, 1856-ban. Az ifjú uralko­dó ezt az eseményt országos ün­neppé avatta. Harmadszor Simor János hercegprímás aranymiséjére 1886-ban érkezett hozzánk. Ez a rendkívüli esemény szintén országos jelentőségűvé vált, mert nemcsak a magyar kormány tagjai, hanem a képviselőház, a főváros és az ünnep­lők egyéb küldöttségei is megjelen­tek városunkban. Simor János her­cegprímás koronázta meg Ferenc Józsefet királlyá 1867-ben Budapes­ten. Alikor a .király az ő kedvelt ma­gyar főpásztorát látogatta meg arany­miséje alkalmával, városunkban diadalkapuk emelkedtek és összes épületeink este fényes kivilágításban tündököltek. Ferenc József király rendkívül jól érezte magát a her­cegprímás új palotájában és nagy érdeklődéssel szemlélte meg a fő­székesegyház nevezetességeit, sőt még Szent István szülőhelyének ká­polnáját is az ősi várfalak között. Ekkor ismerte meg városunk köze­lebbről Ferenc József királyt. Az a nemzedék, mely azt az eseményt átélte, örökre megőrzi emlékezetét. Gabona- és élelmiszerkészlet bejelentő lapok kézbesítéséf^Esz- tergomban házról-házrajárva kézbe­sítik ki városi alkalmazottak azon bejelentő lapokat, — amelyeken a háztartásban levő élelmiszerek- mennyiségét fel kell tüntetni a ház­belieknek. A város polgármesteri hi­vatala értesíti lapunkat, hogy ezen bejelentő lapokon a- fejenkint vissza­tartható gabona és liszikészlet tévesen van feltüntetve. Az évi szükséglet 1916. évi december hó 1-től 1917. augusz­tus hó 15-ig a következő adatok alapján számítandó ki : Gabonából: A földmiveléssel foglalkozóknak és i.5 éven felüli családtagjaiknak sze- mélyenkint és havonkint 18 kgr. A többi családtagoknak 14 kgr. A más foglalkozásoknak általában 10 kgr. Lisztből: A földmiveléssel fog­lalkozóknak és 15 éven felüli csa­ládtagjaiknak személyenkint és na­ponkint 400 gr. A többi csalágta- goknak és más foglalkozású egyé­neknek általában 240 gr. A nehéz foglalkozású munkásoknak 300 gr. A tankötelesek összeírása. Esz­tergom város területére nézve a tan­kötelesek ezévi összeírása f. hó 30.- án, december 1,-én és 2.-án történik meg. Az összeírás eszközlésére vá­rosi tanítók és tanítónők kérettek fel. A cukorárusítás szabályozása. A polgármester rendeletéből mind­azon kereskedők, kiknek a hatóság közfogyasztásra szánt fehércukrot adott viszont elárusításra, a cukor­árusításnál a következő szabályo­kat tartoznak követni : 1. Cukrot ki­zárólag cukorjegy ellenében szabad elárusítani és csupán oly mennyiség­ben, melyet a vevő által bemutatott cukorjegy feltüntet. 2. A kereskedők a bemutatott cukorjegyet átveszik, összegyűjtik és azt felhívásra a hatóság rendelkezésére bocsájtják. A cukor ára a kicsinyben való elá- rusításnál 1 K 24 fillérben áilapit- tatik meg. Mindazok tehát, kik en­nél magasabb árat követelnének, ki­hágást követnek el s a törvény szi­gorával büntettetnek. A polgármes­ter figyelmezteti a viszontelárusító- kat, hogy készlet esetén fehér cuk­rot kivétel nélkül minden cukor jegy- gyei jelentkező vevőnek kötelesek ki­szolgáltatni, — de csupán a jegyen feltünteti mennyiségben, más áruvé­tel kötelezettsége nélkül. Tekintettel arra, hogy ez alkalommal az egész havi szükségletet feltüntető cukor­jegy adatott ki, a vevő által bemu­tatott jegyen feltüntetett mennyiség a vevő tetszése szerint az egyes utalványoknak megfelelő heti rész­letekben, avagy teljes egészében is kiadható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom