Esztergom és Vidéke, 1916

1916-10-29 / 85. szám

1916. október 29.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

zatos előlépés folytán üresedésben levő legifjabb mesterkanonoki stallumra dr. Csernock János biboros- hercegprímás ajánlatára Ugornyai Robitsek Ferenc dr. címzetes kanonokot, a budapesti központi papnevelő intézet alkormányzóját nevezte ki. Dr. Robitsek Ferenc neve nem ismeretiért azok előtt, akik a legújabb idők katholikus mozgalmait figyelemmel kisérik hazánkban. Hogy csak a legismertebb, nevéhez fűződő sikeres akcióját említsük, elég a templomi köriyvestáblák városunkban is bevezetett intézményére rámutatnunk, amely az ő fáradhatatlan agitációja révén honosodott meg Magyarországon s már eddig is számtalan jó köayvet juttatott a nép kezébe. Egyik leghatalmasabb szavú agitátora volt ő a szaléziáhus rend Magyarországra való betelepítésének is. Szentkereszt mostani benépesedése és várható fejlődése bizonyára nagy léptekkel halad majd előre dr. Robitsek magasabb polcra való jutásával. A fővárosban is számos intézmény köszönheti felvirágzását, sőt létesülését Robitsek dr. hivatás- és munkaszeretetének. A központi szeminárium uj bérházai, amelyek koronájaként a múlt hetekben felavatott Béke-kút ä főváros egyik legeredetibb művészi alkotása, nagyrészben az ő fáradozása folytán jöttek létre. Mint iró- ember az aktuális kérdések megvitatásában és népszerűsítésében válik ki különösen. Szónoki tehetsége is sok tisztelőt szerzett neki a fővárös- ban. Életrajzi adatait röviden az alábbiakban közöljük : Ugornyai Robitsek Ferenc dr. Budapesten született 1859. május 24.-én. Pappá 1882. október 8.-án szenteltetett, mely után Kemencére került káplánnak. A következő évben Komáromban, majd a budai várpalotában lett káplán. 1889- ben a központi szemináriumban tanulmányi felügyelővé neveztetett ki, 1892-ben tb. pápai káplán, 1893-ban saját kérelmére nagymarosi plébános, majd esperes-plébános lett. 1905 ben a központi papnevelőbe került vissza alkormányzónak s mint ilyen 1909- ben tb. esztergomi kanonokká neveztetett ki.

Egy különös értesítés. Horváth Árpád, esztergomi származású tanárjelölt, ki jelenleg a krasnojarski (szibériai) fogolytábor lakója, folyó évi szeptember 5.-i dátummal a következő — katonailag cenzúrázott — levelezőlapot küldte dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgatónak :

„Herr Direktor! Meine Kameraden, Haza szent u nd Nevében (müssen Sie unsere geübten Freunde, Nagy István und Vitéz Mihály und Utódjait sind ganz gesund. Ich weiss ganz gewiss, dass meine echmaligen Schulkameraden, Kiválogatják und Közülünk — leider — im vorigen Monate verwundet waren. Aber ich hatte schon anderthalb Jahr keine Nachricht von meinen Landsleuten, Elviszik und Harctérre und Ellenünk erhalten ! Seien Sie so gnädig — Herr Direktor — Illetékes und Köröket und Értesíteni zu berichten, dass wir, ich und Hazaárulókat und Följegyezzük ganz gezund sind. Mit aufrichtiger Ehre grüsst Sie Horvath Árpád.11

A magyar rész összefüggésben így hangzik :

„A haza szent nevében köszöntőm és tudatom, hogy Nagy István és Vitéz Mihály utódait kiválogatják közülünk és elviszik a harctérre ellenünk. Szíveskedjek az illetékes köröket értesíteni, mi a hazaárulókat följegyezzük."

Nagy István tudvalevőleg Moldva fejedelme volt 1458—1504-ig, Vitéz Mihály pedig havasalföldi vajda, aki 1600-ban Erdélyt is uralma alá hajtotta, midőn az állhatatlan Báthory Zsigmond lemondott fejedelmi hatalmáról. Mivel a mai Románia Eloldva és Havasalföld egyesüléséből keletkezett, utódaikon a románokat, vagyis a szöveg helyes értelmezése szerint a magyarországi oláhokat kellene értenünk.

Új apátplébános. A király Schreiber Aladár ipolysági alesperes-plébá- nosnak a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett bizerei címzetes apátságot adományozta. Az új apátplébános esztergomi kápláni működése alkalmával sok jó barátot szerzett városunkban, akik bizonyára lelkes örömmel veszik tudomásul a kellemes modorú és agilis plébánosnak ezen kitüntetését.

Az erdélyi menekültek hazatérése. Unger Hugó rendőrkapitány f. hó 27.-én reggel közölte a városunkban tartózkodó erdélyi menekültekkel, hogy hétfőn délelőtt 11 órakor külön vonaton hazaszállíttatnak és egyben felhívta őket, hogy bútoraikat haladéktalanul csomagolják össze és a lakásukra küldendő fuvarosoknak adják át. Pénteken délben azonban sürgöny érkezett a belügyminisztériumból amelyben tekintettel a hazafelé igyekező menekültek nagy torlódásara, közük a rendőr- kapitánnyal, hogy a küiönvonat egyelőre nem indulhat. A halasztás, bármily rosszul essék is itteni menekültjeinknek, tulajdonképen az ő javukat szolgálja, mivel így nincsenek kitéve azon utazási kellemetlenségeknek, amelyekben ideérkezésük előtt bőven volt része mindegyiküknek.

Halálozás. Kührner Antal építőmester, városunk egyik törekvő, érdemes polgára hosszas betegeskedés után Budapesten, ahol gyógykezelték, f. hó 25.-én reggel 6 órakor életének 48., boldog házasságának

17. évében elhunyt. Holttestét Budapestről városunkba szállították és szombaton d. u. 3 órakor a belvárosi temető kápolnájából temették meleg részvét mellett. Özvegye szül. Pelczmann Ilona, Ágnes es Imre gyermekei, valamint kiterjedt rokonsága gyászolják.

Waldvogel őrnagy újabb kitüntetése. Városunk derék fiát, Waldvogel József cs. és kir. őrnagyot Őfelsége újabban ahadiékitmé- nyes vaskoronarend 111. osztályával tüntette ki a harctéren szerzett értékes szolgálatainak megérdemelt elismeréséül.

Román hadifogságban Dr. Zsiga János vm. árvaszéki jegyző, tart. huszárhadnagy, Zsiga Zsigmond volt esztergomi gyógyszerész fia az erdélyi határszélen folytatott harcok alkalmával, mint értesülünk, román hadifogságba esett.

A központi választmány ülése. Esztergom vármegye központi választmánya november hó 4.-én d. e. 10 órakor a vármegyeházán ülést tarta jövőévi orszgy. képv. választói névjegyzék egybeállítása tárgyában.

Az Orsz. Kath. Tanítói Segélyalap dr. Walter Gyula v. püspök, prelátus-kanonok elnöklete alatt csütörtökön tartotta meg ez évi közgyűlését városunkban. A közgyűlés lefolyásáról egyik legközelebbi számunkban részletes beszámolót közlünk.

Fegyelmi ügy. Vérén János rendőrbiztos ellen felettes hatósága fegyelmi vizsgálatot rendelt el a hadifogoly munkások ellátási pénztárának szabálytalan kezelése miatt és egyben őt állásától is felfüggesztette.

Összezúzta a lábát. Kóczián Károly szobi illetőségű 13 éves kőbányamunkás ballabát f. hó 15.-én munkaközben egy elpattanó nagy kődarab összezúzta. ^Súlyos sérüléseivel a Kolos-kórházba szállították. A sérülés oka : véletlenség.

Megszökött tolvaj fiú. Kesztöl- czön egy 14 éves fiú edesatyjától 30 kor.-t, egy ismerősétől pedig 100 kor.-t ellopott és avval eltűnt a községből. A csendőrség keresi.

Gyászmise a háborúban elhunyt katonákért A főszékesegyházban halottak napján d. e. 9 órakor a háborúban elhalt összes katonák lelkiüdveért gyászmise lesz, amelyet dr. Csernoch János bibor- nok-hercegprímás fog mondani. A gyászmisére az összes helyi hatóságok meghivattak.

Megrongált hintó. F. hó 21.-én

Glázer Samu köbölkúti körorvos bintójaból ismeretlen tettesek a le- délbőrt, valamint a kis ülés felett levő takaróbőrt késsel kivágták és magukkal vitték. A kár 480 kor. A csendőrség nyomozást indított a tolvajok ellen, akikben csizmafoltozáshoz, vagy készítéshez értő egyéneket sejt.

Gazdátlan podgyászok. Az esztergomi vasúti állomáson már régebb idő óta 14 vaggon menekült pod- gyász és bútor van felhalmozva. Ezeket még az erdélyi menekülés idején irányították városunkba, tulajdonosaik azonban még mindeddig nem jelentkeztek. A rendőrség és a vasúti állomásfőnökség a lapok útján szóllítja fel az Esztergomba jött erdélyi menekülteket, hogyha netán van közöttük olyan, akinek a vasúti kocsikon tulajdona volna, azonnal jelentkezzék az állomáson, hol azt kellő igazolás után átveheti.

Megemlékezés elhalt katonáinkról. A kath. püspöki kar mindegyik tagja halottak napja alkalmából az idén is elrendeli, hogy egyházmegyéje valamennyi templomában engesztelő mise tartassák hősi halált halt katonáinkért.

A pamutárúk rekvirálása. A

hivatalos lap egyik száma közli a kormány rendeletét, melyben fel vannak sorolva azok a pamutárúk, amelyek rekviráció alá esnek. Ezen árúkészleteket október 31-ig be kell jelenteni a pamutközpontnak.

Házvétel. Az Esztergom-Szent- tamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör a napokban megvette Leitgeb János kereskedőnek Vörösmarty-u. 13. sz. alatti házát, amelyet megállapított tervek alapján mintaszerű körhelyiséggé alakit át. A házvételi szerződést már megkötötték és a kör november 1.-én el is foglalja az új helyiséget, amely a nagy drágaságra való tekintettel egyelőre csakis a legszükségesebb átalakításokban részesül. A ház előnyös megszerzésében nagy érdeme van a kör diszelnökének Keményfy Kálmán Dániel szentszéki ülnök, vízivárosi plébánosnak. Az uj körhelyiség ünnepélyes felavatása csak a tervbe vett átalakítások teljes befejezése után történik, amidőn a kör bizonyára egyike lesz a leglátogatottabb esztergomi egyesületeknek. Itt említjük meg, hogy a kör tagjai által szervezett hatósági lisztárusitás továbbra is az eddigi helyen, a Dóczy- féle fióküzletben fog lefolyni, amely helyiséget a tulajdonos a kör iránt való buzgóságból ingyenesen engedte át a lisztárusitás céljaira.

Betörés Muzslán. F. hó 13.-án virradóra ismeretlen tettesek kifeszi- tették Szórád András muzslai lakos gőzmalmának hátsó ajtaját és a malom padlására felhatolva, az ott levő gépszijakból félméter hosszúságú darabokat levagdostak. A tulajdonos az esetet azonnal jelelentte a csendőrségen, ahol a nyomozást megindították. Az ügyet különben a komáromi ikir. ügyészségnek is tudomására hozták.

A hősök megbecsülése. A hadvezetőség a kormánnyal egyetértőleg olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek azt célozzák, hogy elesett és kitüntetett hőseink úgy az iskolában, mint a községekben megkü- lömböztetett megbecsülésben részesüljenek. A hadvezetőség ezért elrendelte, hogy a póttestek valamennyi kitüntetettjéről kimutatást készítsenek, azokat küldjék meg az elsőfokú politikai hatóságoknak, amelyek kötelesek gondoskodni, hogy a kitüntetett hősök névsora az iskolákban és községekben köztudomásra jusson.

A beteg katonákat nem lehet hazaszállítani. Félhivatalosan jelentik: Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy a hadműveleti területen levő egészségügyi intézethez kérelmek érkeznek aziránt, hogy betegeket vagy sebesülteket mögöttes országrészben levő kórházba szállhassanak. A kérelemhez rendszerint valamely kórháznak az írását mellékelik arról, hogy az illető kórházban a beteg részére van hely. Az ilyen kérelem megengedhetetlen, mert egyrészt a sebesülés, vagy megbetegedés foka nem igazolja a mögöttes országrészbe való elszállítást, másrészt pedig a betegszállító vonatok elindításánál egyesek kívánságát nem lehet figyelembe venni.