Esztergom és Vidéke, 1916
1916-09-28 / 76. szám
Esztergom, 1916. XXXVIII. évfolyam 76. szám. _____________Csütörtök, szeptember 28. P OUT! HR! és TF)R5F)DF)LMILF)R SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : | SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM j TELEFON 21., $ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI , ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. t FŐMŰNATÁRSAK: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ( t 4 t $ l Új népvándorlás. Az élelmes angolok bérelték ki a nemzetközi közlekedés óriási üzletét. A Cook-Részvény- társaság a világ mind az öt részébe szállította és ellátta utasait tengeren, vasúton, hajón, sőt a sivatagon, még a tevehátán is. Angol részvénytársaságok világvendéglői nőttek ki minden világváros talajából, sőt még a csekélyebb népességű, de nevezetes látványosságok kisvárosaiban is. Az olasz királyipalotás városokban, Velencében, Milánóban, Turinban, Genuában, Firenzében, Rómában és Nápolyban (hogy csak az első állomásokat említsük), már német, francia, angol sőt orosz vendéglő virult. A részvénytársaságos vendéglősök szokták az utasokat egyik városból a másikba ajánlani. Magyar vendéglő azonban nem volt látható Itáliában, hová pedig több ezer magyar utazott évenként. Franciaország azzal dicseke-' dctt, hogy idegenforgalma évi három milliárd frankot hagyott hátra. Nem sokkal kevesebbet szedett be a szerényebb sorsú olasz nemzet. Tanulságos, hogy a kisded Tirol évi forgalma száz millió koronát gyümölcsözöd. Svájc természetesen még többet vághatott zsebre, mert legügyesebben gyakorolta eiső sportját, érdekes havasai és tavai világreklámozását. A művelt világ elsőrendű hivatása volt a háború kitöréséig, saját országai természeti ritkaságainak föltárása, tájszépségei és műemlékei gyarapítása. Nekünk is elvégre szintén belé kell illeszkednünk természeti ritkaságaink páratlan tájképeink és értékes műemlékeink, nevezetességeinek megismertetésével a művelt világ érdekkörébe. Meg kell azonban először tanulnunk az idegenforgalom meghódításának művészetét és okulnunk régóta boldoguló szomszédunktól. Ausztriában a kormány és társadalom vállvetve iparkodott az idegenforgalmat folytonosan fokozni Németország, Itália és Franciaország példájára. Az osztrák vasútügyi minisztérium az egész országra terjedő mozgalmat indított az idegenforgalom érdekében. Tirol, Salzburg, Stájer és Dalmácia remek vidékeinek érvényesülését állami kamat garancia biztosította. A nagytőke tehát bátran hozzá mert fogni az új vállalkozásokhoz. Tömérdek új külföldi szállóban tudakozódó irodát szervezett, hogy az idegeneket odahaza világosítsák föl. Sőt idegenforgalmi kalauznemzedéket nevelt mikor külföldi vendéglői személyzetét alaposan kioktatta az idegen- forgalom meghódítására. Ahol hiányzott a vasúti összeköttetés, ott gépkocsi járatokat szerveztek. Aki azelőtt először utazott Ausztria szebb tartományaiban, az meggyőződhetett arról, hogy akár Salzburgban, akár Grác- ban, akár Innsbruckban az idegenforgalmi iroda volt az utazó- közönség meghitt találkozóhelye. Mert ezt az intézményt támogatta évtizedek óta az állam, a vasút és a társadalom. Az osztrák vasút nemcsak kifogáSíalan közforgalmat teremtett, hanem az idegenforgalom különleges éraekeit is fölkarolta. Útvonalai remek vidékein ugyanis kényelmes turistaszállót épített és az új látványosságokat ingyenes illusztrált füzetek terjesztésével népszerűsítették. A Süd-Bahnhof pedig nya- ranta mérsékeltebb árú-, személy- és podgyász vonalakat állított forgalomba. Ezt az áldozatkészséget rendkívüli anyagi siker jutalmazta. Ez az élelmes és praktikus idegenforgalmi politikát kellene hazánkban is meghonosítanunk, ha a jövendő új népvándorlást felénk akarjuk terelni. Meg kell még tanulnunk azután a vendégekkel való bánásmódot is. Ausztriában a vendég teljes kielégítése volt az első reklám. Mert valamennyi életrevaló város okos vendéglőse régóta tudta, hogy a jó- hirnél még messzibbre szokott szállani a rossz vendéglő elriasztó rossz hire. Szövetséges országaink a háború lezajlása után meg akarják látogatni a mi szép hazánkat. Számítsunk tehát rendkívüli népvándorlásra, mert Németországból, Ausztriából, a Balkánról és a velünk érző semleges országokból sokáig hozzánk íog özönleni az idegenforgalom és nem Párizs, London vagy Róma felé. Elő kell tehát készülődnünk Budapest és néhány nagy városunk példájára, nálunk Esztergomban is az idegenforgalom szélesebb körű megszervezésére, hogy valamikép ismét le ne késsünk a haladás gyorsvonatáról. Dr. Kőrösy László. Szeretetadományokat kér a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítménye IV., Váczi-ucca 38. ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR . NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. 6 K HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete kedden délután 4 órakor közgyűlést tartott a városháza nagytermében. Körülbelül 40 képviselő vett részt a közgyűlésen, amelyen több jelentős tárgy került napirendre. A tárgysorozat előtt dr. Antony Béla polgármester elparentálta a képviselőtestület legutóbb elhunyt tagját, Roszival István prelátus-kanono- kot, kinek emlékezetét jegyzőkönyvben örökítette meg a közgyűlés. Ezután a polgármester szép szavakkal méltatta azon magas kitüntetést, amelyben a képviselőtestület egyik legérdemesebb tagja, Bleszl Ferenc részesült, akit a legfelsőbb kegy királyi tanácsosi címmel tüntetett ki. A városi képviselőtestület szervezete egy kisebbfajta állami élet képét mutatja, úgymond a polgár- mester, amely önkormányzata révén jelentős tényezője a város gyarapodásának, boldogulásának. "Sajnos, hogy a legtöbb képviselőtestület pártérdekeknek áll szolgálatában. Akadnak azonban minden városban egyesek, akik szülővárosukat teljes erejükkel istápolják és megküzdenek a sok nehézséggel, amely útjokba akad. A közönség sokszor nem ismeri fel valódi értéküket, mert sokszor éppen azt tünteti ki bizalmával és szeretetével, aki nagy hanggal és frázisokkal, nem pedig tettekkel bizonyítja városa iránti szeretetét. Igen sokan csak azért nem vesznek részt a közügyekben, habár tehetségük, rátermettségük volna hozzá, mert tudják, hogy a szomorú helyzeten úgysem képesek segíteni. Annál jobban meg kell tehát becsülni azokat, akik mindezek dacára nem veszítik el kedvüket a közügyek iránt. Bleszl Ferenc ezek közé tartozott. Sokszor talán saját ügyei szenvedtek nélkülözést e város iránti lelkesedéséből kifolyólag, de ő szívesen hozott meg minden áldozatot a jobb jövő reményében. Jóleső megelégedéssel és örömmel látjuk, hogy Bleszlt nemcsak a város szeretete övezi, hanem Őfelsége magas figyelme is kitüntette. Az új kir. tanácsosnak a képviselőtestület őszinte üdvözletét tolmácsolja. Hosszantartó taps és éljenzés után Bleszl Ferenc állott szólásra. E nem keresett, nem várt királyi kitüntetés alkalmából köszönetét mond az őt üdvözlő képviselőtestületnek. Úgy érzi, hogy ez üdvözléssel képviselő- társai Bottyán ősi palotájában családi ünnepet rendeztek, — a kitartó, becsületes munkának ünnepét. Ha 40 évi működésére visszatekint, jogos
