Esztergom és Vidéke, 1916

1916-08-20 / 65. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1916. augusztus 20.

vagyis szülővárosunk kultúr- otthonának megteremtése.

Dr. Kőrösy László.

Békés feladatok.

A praktikus gondolkozás nél- külözhetlen kelléke az előrelátás, a jövőre való előkészülés és mindazoknak az intézkedéseknek szükségessége valószínűnek látszik.

Kétségtelen, hogy a béke napjaiban változott, a háború előtti és természetesen a mostani háborús viszonyoktól lényegesen eltérő viszonyok fognak beállani.

Nem tartozik e rövid cikk keretébe, hogy mily morális változásokat szül a háború és fog még szülni; erre csak any- nyiban kell utalni, hogy az erkölcsi világ kialakulása nem csekély mértékben függ az anyagiaktól, a közélet morálja tehát szoros összefüggésben áll a létfeltételekkel. Foglalkozzunk tehát annak fejtegetésével, miféle gazdasági feladatokkal leszünk kénytelenek megküzdenie a rendes viszonyok beálltával.

Ne higyjük, hogy abban az órában, amelyben a háború lidércnyomásától szabadulunk, gazdasági életünk minden átmenet nélkül oly sima pályára fog futni, amelyen a munkagépezet akadályokba nem ütközve rohamosan előre fog haladhatni. Sőt, éppen ellenkezőleg, számolnunk kell azzal a biztosan beálló körülménnyel, hogy a

háború által megritkított munkaerőkre óriási feladatok fognak várni, melyeknek megoldása alól munkabíró-embernek nem lesz szabad magát kivonni. A fokozott tevékenységet természetesen ész és tervszerűen kell kifejteni, ha azt akarjuk, hogy megfelelő sikerhez vezessen.

Gazdasági életünk három fő- tényezőjére : a mezőgazdaságra, az iparra és a kereskedelemre, egységes irányelvek mellett, különböző módon végrehajtandó kötelességek hárulnak.

Sokat foglalhoznak most a gazdasági körökben a kötött birtok kérdésével. Bármiként intézzék is el ezt a fontos kérdést, emellett nem szabad megfeledkezni ama másik, nem ke- vesbbe fontos kérdésről sem, hogyan használjuk ki jobban, céltudatosabban az áldott magyarföldtermőképességét ?Szakértők egybehangzó véleménye szerint Magyarország földjének termőképességét meg lehetne kétszerezni. Németország földje gyengébb minőségű a mienknél, mégis okszerű megmive- lés által sikerült hozamát any- nyira fokozni, hogy holdankinti hozama felülmúlja a mienket. Köszönheti ezt Németország annak, hogy siet elfogadni minden bevált újítást, hogy mező- gazdasági kitűnő gépeket használnak és műtrágyázással pótolják a föld termőképességének gyengéit. Nálunk a nagybirtokosok nem zárkóznak el a német példa követése elől, bárha

sok mindent kell tenniük, hogy a német mezőgazdaság okszerűségét utolérjék. Kisgazdáink meg csak immel-ámmal kullognak nagybirtokosaink mögött. Gazdálkodásuk a modern gaz- gálkodástól annyira elmarad, hogy főleg ennek az elmaradottságnak tulajdonítandó ho- zamfogyatékossagunk. Ezen a háború után feltétlenül változtatni kell.

Iparunkat tőkeerősebbé kell tenni. Nagy figyelmet kell fordítani a házi iparra, mely hivatva van arra, hogy az év nagyobbik felében munkahiányban szenvedő mezőgazdasági munkásoknak kereseti alkalmat szolgáltasson; még ennél is több figyelmet kell fordítani a műiparra, hogy kivitelképes színvonalra emelkedjék és ezzel is gyarapítsa a nemzet jóllétét.

Óriási feladatok várnak a magyar kereskedelemre, melynek, eddigi szűk kereteiből ki kell lépni. A kereskedőnek nem csak az a feladata, hogy keressen ; nem szabad megelégednie azzal, hogy eleget keres, sőt esetleg keres annyit is, hogy vagyont gyűjthessen. Ha a kereskedő hivatását így fogja fel, akkor is lehetséges ugyan, hogy működésével — persze akaratlanul — előmozdítja az ország jóllétét, de ezzel az önző fe;- fogással nem szolgálja hazáját úgy, amint azt tőle megkívánható. A kereskedő igazi hivatása magasabb rendű. Kipuhatolni és kihasználni kell mindazokat a bevételi forrásokat,

amíg egyúttal hazájának erőforrásaivá válnak. Ezeket az országhatárokon túl kell megtalálnia. Fájdalom a kicsinyesség átka alól kereskedőink nem tudnak szabadulni. írtóznak foglalkozni a sablontól elterő tervekkel, sajnálnak ezek mérlegelésére időt fordítani, amelyet mindennapi apró cseprő üzletecskéik lebonyolításától kellene elvonniok, nemhogy még talán pénzáldozatokra is szánnák magukat. A mi kereskedőink így értelmezik az óvatosságot, amelyet — igaz — sohasem szabad szem elől téveszteni. Ez a szükkörű, szűkkeblű felfogás kihívja az összehasonlítást a külföldi, különösen a német kereskedő munkálkodásával.

Ne higyjük, hogy a német kereskedők könnyelmű játékos módjára mennek bele minden kínálkozó vállalkozásba. Nagyon alaposnak kell lennie a kilátásnak, hogy a vállalkozás jövedelmező lesz, ha a német kereskedő azzal foglalkozni kezd. De azután nem sajnál tőle sem időt, sem pénzt. Már előzetes munkálatok, a tájékozás arra nézve, hogy biztos-e a vállalkozás jövedelmezősége, rendkívüli áldozatokat követelnek. Vagyonokat fektetnek a németek oly vállalkozásokba, melyekének — kevés kivétellel — búsás kamatait csak évek múlva élvezhetik. Ezzel azonban nem csak saját vagyonukat szaporítják, hanem a közjóllét emeléséhez hathatósan és öntudatosan hozzájárulva, hazátabb világfürdők közé sorozhatjuk.

A meglepő fejlődés és nagyarányú haladás, amelyet a fürdőtelep kül- viszonyai és a város falai a rendezettség, a csinosodás és kultúra nézőpontjából feltüntetnek, több tényező szerencsés öszműködésének örvendetes eredménye.

Hatalmas emeltyűje a lendületnek a tulajdonos: Erdődy Imre gróf

nagylelkű áldozatkészsége. Jogosan megilleti az érdem nem kis része azt az értelmességet, komoly ügye- kezetet, munkásságot és józanságot, amely a már csaknem teljésen meg- magyarosodott lakosságot jellemzi. Különösen mindazáltal annak a hi- vatottságnak, rátermettségnek, finom érzéknek és odaadásnak köszönhető, amellyel a fürdő ügyeit a bérlő Winter- család elismerésre méltóan vezeti.

Alig múlt egy negyedszázada, hogy a fürdő bérletére 1890-ben, a nem rég elhalálozott Winter Sándor vállalkozott.

Tudta nagyon jól, hogy a hazai fürdők gyér látogatottságának fő oka az a menthetlen közöny, amely tétlen egykedvűséggel tűri a legkezdetlegesebb viszonyokat és legkevésbbé sem számol a haladó kor fokozódó igényeivel.

Minden tehetségét és tapasztalatát, munkabírását és ' lelkesedését amaz erős elhatározásának sikeres megvalósítására öszpontosította tehát, hogy ne hiányozzék a. telepen egyetlen tényező sem, amely szerepet játsz- hatik teljes átalakulása, tökéletes modernizálása és általános megked- veltetése körül.

Példát óhajtott szolgáltatni, hogy a magyar fürdő ép úgy fejleszthető, ép oly magas színvonalra emelhető, mint a külföldi.

Meggyőzően óhajtotta bebizonyítani azt az elvitázhatlan, de — sajnos — igen kedves méltánylással találkozó igazságot, hogy milliókat lehetne a hazai közgazdaság javára, a jólét előmozdítására megmenteni, ha fürdőink berendezéseinek korszerű tökéletesítése és az idevonatkozó vívmányok szorgos meghonosítása által vissza tudnók tartani azokat a kincseket hordó áradatokat, amelyek a külföldi fürdőkbe özönlenek.

A valóban utánzásra méltó közhasznú munkát, amelyet az atya közel egy negyedszázadon keresztül lelkesült hévvel, szívós kitartással, lankadatlan eréllyel végzett, sokoldalú képzettséggel, bő tapasztalatokkal, nemes ambícióval, hódító modorral folytatja két fia, akik szívben-lélekben összeforrva, kizárólag azon eszmék és tervek megvalósításának szentelik idejüket és tehetségeiket, amelyek sikerei a további fejlődés és tökéletesülés, lendület és emelkedés kilátásaival kecsegtetnek.

Az egyik fivér most üzleti tevékenységének szinterét a harcmezővel váltván fel, egészen Winter Lajos vállaira súlyosodnak a több irányba elágazó vállalat nem könnyű gondjai.

Nyugtot nem engedő alkotásvágyának szünetlenül működő kohójában forrt ki a fürdő legújabb nagyszabású létesítményének mély emberbaráti érzületre valló gondolata.

A harcterekről érkezett sebesültek

a város különböző magánházaiban lévén elhelyezve, nem ritkán a legszerényebb kényelem és ápolás azon elemi feltételeit is nélkülözték, amelyek hiánya kedvezőtlen befolyást gyakorolt állapotukra. Winter Lajos csakhamar megpendítette a kívánatos intézkedés, egy külön hadi kórház eszméjét, amely élénk viszhangot keltett az illetékes tényezők köreiben és általános tetszéssel találkozott. Megvalósítása nem is késett sokáig.

Rövid idő alatt készen állott a sziget nyugati oldalán a hatalmas épülettömb, amelynek főbejárója felett e jelentőségteljes szavak díszlenek :

PRO PATRIA.

A szó legszorosabb értelmében a legmodernebb ilynemű intézmények közé tartozik a kórház és 600 sebesült számáranyújt oly kényelmes, kellemes és barátságos otthont, aminő igen kevés helyen várakozik a vitéz harcosokra.

Auguszta kir. főhercegasszony nagyon meg volt lepetve, amidőn f. hó

2.-án a kórház tágas, szellős, világos helyiségeit és azok célszerű, Ízléses felszerelését látta.

Vécsey Arthur Vöröskeresztegyleti főmegbizott, Winter Lajos és neje, továbbá Dr. Gara Zsigmond főorvos és Reichardt Melitta főnöknő kalauzolása mellett megtekintette az ösz- szes kórtermeket, a villamos üzemű gépekkel berendezett konyhákat, a gazdagon felszerelt élés- és ruhatárakat, a hűtőkamrákat és iszapmedencét.

Távozása előtt nyomatékos szavakban kölcsönzött kifejezést megelégedésének és mondott meleg köszönetét mindazoknak, akik az intézeti ügyek vezetése, a betegek kezelése, ellátása és gondozása körül fáradoznak.

A magas vendég megjelenése lelkesedést keltő ünnepi mozzanat volt a fürdőben.

Vidáman lengtek a szép házsorokon a központi hatalmak zászlai, fennen hirdetve az örömet, mely a szivekben hullámzott. Az ablakok párkányán mosolygó virágok illatával az a szeretet szárnyalt a légben, amely a jelen súlyos viszonyok között oly fáradhatlanul munkálkodó főhercegasszonyt országszerte övezi. Az épületek homlokzatait díszítő lombfüzérek és viruló gallyak a hálás érzelmekről suttogtak, amellyekkel a lelkek ama gyöngédségért adóztak, amellyel az enyhülés, vigasz és erősítés balzsamát csepegtette a sebzett keblekbe.

Szünetelt néhány órán át a példás rend, amely a telepen uralkodik. Az idegzsongító csendet örömteli zaj váltotta fel. Pezsgő elevenség szállt a zavartalan nyugalom hallgatag berkeibe.

A hangulatos képek különben máskor sem hiányoznak a fürdőben. Folyton ismétlődő körvonalakkal, szinte szabályosan kimért időben lépnek naponként a szemlélő: elé. Legfeljebb a színezés árnyalatai és az alakok változásai lopnak eltéréseket a keretekbe.

A korai reggeli órákban szótalan csend honol a terjedelmes, szorgo-