Esztergom és Vidéke, 1916

1916-08-13 / 63. szám

1916. augusztus 13.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

miét van az, hogy Esztergom város és m -gye — ez az oly bőven megáldott kedves város és megye — örökös botrányok hazája. Minket fájdalmasan érintett ez az őszinte és igaz bírálat, amelyre nem tudunk megfelelni.

Selyem

központot alapítanak. Nem a selyemfiukat fogják egy nagy magtárban elraktározni, hanem a selyemgyárosok egyelőre maguk között, hivatalos közreműködés nélkül teremtik meg a selyem központját. A selymet mindenki ismeri, ha nem közelről, akkor látásból. A selyem a Bom- bix családhoz tartozó éjjeli lepkék hernyóinak mirigyváladéka — mondja a mindentudó lexikon. Azt azonban már nem mondja meg a mindent tudó lexikon, hogy a selyem a divatos életnek egy olyan kellemesen suhogó szépsége, amely után édes álmodozással vágyódik az olcsó, gyűrött mosóruhás fehérnép. Amikor' a selyemszóra rátévedt a a tekintetünk ebben a háborús időben, első pillanatra elakarunk siklani mellette észrevétlenül. De valami megállít. A véres háború eseményeivel, rémképeivel telitett gondolatkörünkbe a selyem révén befurakodik az utcák ünnepi képe, a hullámzó korzó népe és azon vesszük észre magunkat, hogy megállunk és utána nézünk a selyemnek, a divatnak, amely ma a háborúban megdrágult és megváltozott életviszonyok mellett is ép úgy éli fénykorát, mint a rég elfelejtett, boldog békeidőben.

Az olcsó, gyűrött mosóruhától a a suhogó selyemig nagy a távolság. És mégis milyen sokan futották be szédületes gyorsasággal ezt a távolságot azok közül, akik a külső szépségért, a suhogó selyemért feláldozták a benső szépséget és vele a ragyogó fehérséget. Épen most a háború alatt megnőtt ezeknek a selyemvágyóknak- a száma, falvakban, városokban, ha úgy ünnepnapján körülnézünk az utcákon, a sétányokon, nem vesszük észre, hogy a fényűzés a divat, a putz a háború folytán alábhagyott volna. Ha nem is lehet általánosítani, mégis szemmel- láthatólag megállapíthatni azt, hogy a háború falvakban és városokban sokakat juttatott, ha nemis jobbléthez de olyan fölös pénzhez, amelyből jutott selyemre, divatos ruhára. Akik a háború előtt egyszerű fejkendővel, mosóruhában jártak, azok közül sok megkalaposodott s ma putzos dáma. Önkéntelenül is eszünkbe ötlik, amikor ilyen „kiöltözöti“ suhan el mellettünk, a békés idők hangja :... selyem kendő, selyem kötény, selyem szoknya, nem vagyok én ilyesmihez hozzászokva .. .

Sok szomorú gondolatot ébreszt még bennem ez a szó : selyem. Rosz- szul esik, hogy éppen a mai időkben terelődik rá tekintetünk a selymes, divatos életre, amely járványszerű betegségként szedi áldozatait

az egyszerűségben fenséges polgári körökből. A selyem ellen, a divat ellen ma ép úgy harcolni kell, mint a magyar földre éhes ellenség ellen. Mert a selyem és divat nem jár egyedül, vele tart a dölogtalanság, hűséges kísérője a léha, könnyű élet, a fokozatos erkölcsi elmerülés. Azért, akik a mai időkben selyembe bújnak akik divat után futnak, ne igen mutogassák magukat. Azoktól féltjük az életet, a jövőt, amelyért olyan lelkesen harcolnak, szenvednek, vé- reznek az ő hozzátartozóik is, mig ők itthon, munkátlanul uj ruhákban hivalkodnak.

m

I HÍREK. 1

m

inéi

tovább harcainak a frontokon, annál súlyosabbá válik a harc a front mögött. A hosszú ideig tartó front-harc kétségtelenül megnehezítette a fogyasztó közönség harcát a mindenféle eladóval elárusítóval, termelővel és ipari munkással szemben.

Törvényes intézkedések bizonyos tekintetben védik a fogyasztó közönséget a piaci élelem- és áru-uzsorával szemben, de akkora az emberekbenafalánk- sági vágy, hogy semmiféle intézkedés még eddig nem tudta meggátolni a nagy mértékben dühöngő áruuzsorát. Hiszen, ha szigorúan és lelkismeretesen számbavesszük minden árunál és minden ipari munkaprodukciónál az anyagot, az előállítási és termelési költségeket, hamar rájövünk hogy fogyasztókkal szemben a legarcátlanabb kapzsiság és haszonvágy érvényesül.

A bőrnemüek árusításánál és feldolgozásánál, a szappanárak felcsigázásánál, a posztóárak emelésénél, szóval az ipari és üzleti cikkeknél és minden élelmicikk körül legtöbször az uzsora szenvedélyével kell harcolnia a fogyasztoközönség- nek. Ezt a harcot pedig a fogyasztók nem bírják sokáig, ha minden téren nem lépnek fel a hatóságok a legnagyobb szigorral és megfelelő intézkedésekkel a fogyasztó publikum segítségére.

Ma már az üzleti és piaci szemérmetlenség határtalan, amely nem pirul el, ha embertársát kiuzsorázzaés ezt a hitvány szenvedélyét a helyzet hazug beállításával mentegeti, Igazán kíváncsian és aggódva kérdezzük: még meddig ?

$ ^

Megyegyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága pénteki közgyűlését a vármegye kistermében tartotta Dr. Perényi Kálmán alispán elnökletével. Az elnöklő alispán napirend előtt Dr. Helc Antalt parentálta el, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A közgyűlés nevezetesebb eseményei közül a következőket jegyeztük fel: Palkovich László főszolgabíró jelentésében a megüresedett illetve megüresedendő községi jegyzői állások mielőbbi betöltését kérte. A f. évi május hó 24.-én tartott megyegyűlés ugyanis kimondotta, hogy a hadbavonult jegyzők és segédjegyzők esetleges igényeire való tekintettel a megüresedő jegyzői állásokat csak a háború végeztével töltsék be. Palko- vics főszolgabíró jelentésében kimutatja, hogy mily hátrányok származnak a szüntelen helyettesítésekből, továbbá a hadbavonultak érdekei a betöltések által nem szenvednek, kéri tehát a május 24.-én meghozott határozat hatályon kívül való helyezését. A közgyűlés ily értelemben határozott. Gogolga Rezső csévi jegyző nyugdíjaztatása f. évi szept.

1.-től hosszabb eszmecsere után kimondatott. A székesfehérvári Vértes Vitéz szoborbizottság anyagi támogatás iránti kérelmét a vármegye közönsége azért nem veheti figyelembe, mivel a rokkantkérdést csak országosan egységes mozgalommal tartja megoldhatónak és a hadirokkantak országos alapjába már előzőleg 1000 koronát adományozott. Etter Gyula osztatlan figyelem között szólalt fel ezután és bejelentette, hogy az adófelszólamlási bizottsági tagságról lemond. Nem annyira a nagy teher, mely evvel a tisztséggel jár, készteti őt a lemondásra, mindinkább azon tarthatatlan állapotok, amelyek az adófelszólamlási bizottságban különösen azóta uralkodnak, amióta Dr. Bálint József előadó ott helyet foglalt, aki az adókivetésnél is, az adófelszólamlásnál is döntő szóval rendelkezik. A szellem, amely most uralkodik az adófelszólamlási bizottságban, meggyőződésével teljesen ellenkezik. A vidéki tagokat, a törvényhatóságok kiküldöttjeit meg sem hívják az ülésekre és így a felek érdekei teljesen támasz nélkül vannak. Legutóbb pedig mindezekhez a meggyanusítás is hozzájárult, amit eltűrni akkor, amikor előtte kizárólag az adózó közönség érdeke lebeg, nem hajlandó. Perényi Kálmán alispán szerint a vármegye adózó közönsége sínylené meg, ha oly erélyes és buzgó képviselője, mint Etter, lemondását vissza nem vonná. Kéri őt, ne törődjék 'a gyanúsításokkal és maradjon meg azon a helyen, ahová nálánál jobbat nem ültethetnénk. Etter eme panaszokat már egyik legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen is előhozta, ahonnét panasz is ment a pénzügy- miniszterhez. Erre azonban mindez- ideig válasz nem érkezett. Javasolja most az alispán, hogy most a közgyűlés írjon fel a kormányhoz, hogy eme tarthatatlan állapotok eltűnjenek. Egyúttal azon reményének ad kifejezést, hogy Etter visszavonja lemondását. ' Ez a jelenlévők osztatlan örömére meg is történt. Következett Esztergom város és az Eszter- gom-szászvári kőszénbánya részvénytársaság közötti villamos-művek és a kapcsolatos távvezetés iránti szerződés jóváhagyásának olvasóink előtt ismeretes ügye. A megyegyűlés jóváhagyta a szerződést és elfogadta a bemutatott terveket, az ellenük beadott föllebbezést pedig visszautasította.

Korházi hírek. Kovács Gyula párkányi születésű 9 éves fiú egy vizelzáró gép mellett játszadozott, miközben vigyázatlanságból jobb kezének mutatóújját levágta. — Molnár Ferenc 4 éves pilismaróti fiú minap a konyhában megcsúszott és ballábát eltörte. Mindkettőt a ,,Kolos“ kórházban ápolják.

Gyanús idegen. Égy barna arcú nőt keres mostanában az esztergomi rendőrség, aki a városban már többeket rászedett különféle mesékkel. A jámbor cselédeket nyoszolyólá- nyokul hívta esküvőjére, mások előtt viszont mint egy sebesült katona felesége keltett szánalmat. Természetesen álnevei is ennek megfelelően változtak. Már több ruhadarab, kölcsönpénz és élelmiszer tűnt el nyomában.

Községi élet. (Az alispán múlt havi jelentéséből.) Hegedűs Gyula pilismaróti jegyző betegsége folytán hivatalát Kelemen Ferenc kesztölci jegyző látja. — Gogola Rezső csévi jegyzőnek engedélyezett 8 heti, szabadságideje alatt a csévi jegyzői teendők ellátásával Sztankovics Endre dorogi segédjegyző bízatott meg. — Kuralon f. é. július 11.-én a megüresedett községi birói állásra Michló Sándor, — pénztárnokká pedig Schnehter István esküdt választottak meg. — Esztergom városban a köz- igazgatás ügymenetre általánosságban fennakadás nélkül folyik s az ügyek elintézése késedelmet nem szenved. A lakosságnak gabonával és liszttel való ellátására vonatkozó rendeletek folytán felmerült munkaszaporulat több napidíjas alkalmazását tette szükségessé. A vonatkozó munkálatok nehézség nélkül folynak.

A rendőrfogalmazói állás A városban régebb idő óta üresedésben levő rendőrfogalmazói állásra már kiírták a pályázatot, melynek beadási határideje f. hó 30.-a.

Az angyalcsinálás áldozata.

Egyik utóbbi számunkban megírtuk, hogy a párkányi főszolgabiróság Bú- cson rendszeres angyalcsinálásoknak jött nyomára és a fobűnöst özv. Cse- kes Jánosné személyében le is tartóztatta. Újabban értesülünk, hogy egyik 17 éves búcsi leány, aki részese volt a magzatelhajtásoknak, a kiállott tilos műtét következtében e hét folyamán elhalálozott. Az esetet azonnal táviratilag jelentették a komáromi kir. ügyészségnek, hol elrendelték a holttest hatósági felboncolását.

Ellopott csónak. Beszédes Imre esztergomi lakos jelentette a rendőrségen, hogy csütörtök reggelre a kisdunapartról új, kátrányozott „Vihar“ nevű csónakját ismeretlen tettes ellopta. A vizsgálat folyik.