Esztergom és Vidéke, 1916
1916-08-03 / 60. szám
Csütörtök, augusztus 3, XXXVIII. évfolyam 60. szám Esztergom, 1916 POUTlHm és TfíRSRDRLMILfíP. SK-ERKESZTOSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMŰN ATÁRSAK : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EQY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE S K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTER SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Városi gazdálkodásunkról. Köztudomású, hogy Esztergom városának elég jeletékeny ingatlan vagyona van, melyet azonban kénytelen bérbe adni. Először azért, mert a mezőgazdasági művelésre alkalmas íöl- dek szerteszét vannak szóródva; másodszor pedig azért, mert a város nem foglalkozik gazdálkodással. Saját céljaira tehát csak annyit műveltet, amennyi takarmányra épen igás vagy tényé sz állatainak szüksége van. Mielőtt városi gazdálkodásunkról elmélkednénk, előbb tekintsünk az 1907. évi városi úvagyonleltárba. A város ingatlanbirtoka 5832 kát. hold és 864 n. öl volt. Becsértéke 3,104-057 K, nyersjövedelme 139.991 K. A jövedelmező in- govagyon és jog 1,145.427 K-t képviselt, de csakis 78.181 K-t jövedelmezett mindössze. A nem jövedelmező ingatlanok területe 1158 kát. hold és 640 n. öl., becsértékük 748.297 K, a nem jövedelmező ingóvagyon értéke pedig 418.898 K. . Ezekbői az adatokból kiderül, hogy Esztergom város cselekvő vagyona 5,528,144 K becsértékű, 218.173 K nyers besser- tékű míg a szenvedővagyön összege 2,501.301 K eszerint tehát 1907 év végéna város tiszta vagyonát 3,026.843 koronára fine sülték.- Valóság szerint pedig a város valóban a szegény gazdagokhoz sorolható. Nézzük meg most városi erdészetünk üzemét. Az erdőterületünk 5000 k. hold. Az erdőtörvény előtt a városi erdőket rendkívül elhanyagolták. Nozdroviczky Miklós erdőmester, majd félszázados szakszerű kezelésben azonban erdészetünk a város elsőrendű jövedelmi forrásává vált. Az 1908. évi költségvetés szerint a városi erdő 100.0 00 kínál többet jövedelmezett. Az er- dőmesterfölügyeletealatt öt erdőőr állott. A fatermést városi raktárban értékesítették. A vadászati jog hajdan 6000 K-át biztosított a város pénztarának. Azóta hanyatlásnak indult városi erdészetünk is. Csekély 3000 K bért fizet 1908 óta a városnak 300 hold- nyi tó területért CorcJms Béla halászati vállalkozó. Mindezekután nyilvánvaló, hogy sem a város ingatlan vagyona, sem a város erdeje vagy halastava nem jövedelmez kielégítő módon. Másutt jóval kisebb becsértékű vagyonnal jóval több sikert érnek el gazdálkodó városaink. E helyütt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a mi életrevaló alföldi városainkban a gazdasági tanácsos, gazdasági akadémiát végzett szakember, azért teremtett viruló városi mintagazdaságot és dúsan jövedelmező városi bolgárkertészetet. A múlt században a komáromi zöldségkereskedők szolgálták ki városainkat a bécsi gőzhajón szállított mozgó vásárcsarnokokkal a forgalmas Lőrinc-uccában. — Megjelentek azután az ügyes és élemes bolgárok, amíg a háború tabula rázát nem csinált. Csak mi nem ügyeskedtünk és élelmesked- tünksoha ezen a hasznos téren. Itt az idő most vagy soha, hogy okuljunk végre valahára saját kárunkon, hogy városunk az átmeneti korszakban megteremtse házi gazdálkodásával és sáját termő földjein a főzelék és a zöldség szükségleteit elővarázsolja városi iparunk örömére. Idővel azután a halastavat is vegye át, maga a város saját hatáskörébe!^ intenzivebb és modernebb kezelésben, hogy az élelmi cikkek ez a mannája is egészen a mienk maradjon. így alakuljon át végül lassan városi gazdálkodásunk korszelleme és a város közönségének valódi érdekei szerint. Városi képviselő. Az új magyar női divatról. Kedves Margitom ! Tudósítóm röviden esztergomi barátnőimet, hogy a fényűzés ellen alakult budapesti országos liga már nyilvános pályázatot hirdet olyan új magyar női ruhák tervezésére, melyek a mostani divattal nem lesznek hadilábon, hanem azért szövetben és pénzben nagyszerű takarékosságra serkentenek minket. Vedd tehát tudomásul, egész társaságoddal, hogy lesz az ősszel először is új uccai ruha (már mint kabát meg szoknya), másodszor délutáni öltözék (látogató), harmadszor esti ruha, negyedszer blúz, ötödször pongyola, hatodszor nappali köpeny és végül hetedszer felöltő. Az új ruhák anyaga, Takaros és Takarékos iMargitom, jórészt pamutbársony, plüs, félgyapjú vagy tiszta selyem lészen. Szigorúan tilos a sötétkékszövet, a eoveravat használata. A Fényűzés Ellenes Liga azonban igen tapintatosan intézkedett az iránt, hogy díszítésül magyar csipkét, nemzeti hímzést vagy sűjtást becéz, mert az ilyen rokonszenves honi stilű tervrajzok a bíráló bizottság előtt előnyben részesülnek. Ezért szólhatunk végre valahára, Kedves iMargitom, új magyar női divatról. Megszűnnek tehát kedves Margi- tom az eddigi szertelen tékozlások égbekiáltó kihágásai, mert a költséges prémszegélyezés épen úgy háttérbe szorul, mint a drágalátos prém gallérdísz oktalan pazarlása. Meghatározza ezután a komoly Liga az új ruhák méreteit is, az anyagkimélés szempontjából. Az új kosztüm pl. ötödfélméter, a robe- manteaux 4 m., a köpeny negyedfél ; a szoknya bősége 3 m., szegélye a földtől 20—25 cm. Veszteg- zárba kerültek ruhaujjainknál ezentúl az idétlen u. n. sonkaújjak és a gallérnál a több soros, Ízléstelen prédák. A tisztelt pályázók, — (lesz köztük közülünk a néhány példány !) 30 cm. nagyságban; színesen készítik el terveiket, hogy azután azokat bármelyik szabóteremben elkészíttessük. Augusztus elején jár le ez a határidő. Érted, Kedves Margitom ? Addig még te is beleugorhatól! A kiváló tervek mindegyik típusa két díjat nyerhet, ilyenformán ; uccai ruha 150 és 75 K, délutáni öltözék 100 és 50 K, esti ruha ugyanannyi, blúz 60 és 30, esti kabát és délutáni felöltő külön-külön 100 és 50 korona. Érdekes Kedves Margitom a zsűri összeállítása is. Három tapasztalt tagot küld az Iparművészeti Társulat, a Nőiszabók Ipartestülete és a Fényűzés Ellenes Liga. Ez a kilenc kritikus dönti el azután a szóban forgó új magyar nőiruhák kritikus kérdését. A tervrajz ugyan a szerzőé, de azért a Liga megvásárolhatja és az összes pályaműveket a Nemzeti Szalon kiállításán mutatja be. Egyébként az Árgus szemű Liga divatos kiállítása gyarapítására szívesen lát minden olyanféle tervet vagy holmit, mely ízléses ugyan, de azért egyszerű és jutányos legyen a női ruházati készlet kiegészítésére, pl. kalap, ernyő, kézitáska stb. motívumokat. Ha már nem nyaralhatunk az idén sem, legalább ^ nyár végén, az Er- zsébet-téri katonabandás cukrásznál hüsülhetnénk egy kicsit fagylalt meg jegeskávé társaságában és akkor külön ligát köthetünk a nagy Liga esetleges monopóliumai ellen. Ugy-e jó lesz, kedves Margitom ? Ölel és csókol Ellád.
