Esztergom és Vidéke, 1916

1916-07-23 / 57. szám

1916. július 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 bizonyára tekintélyesebbek lesznek, mint a szegediek. Nem szokatlan, hogy egyes iro­dalomtörténeti művekben a magyar irodalom és műveltség főfészkéül a nagy magyar Alföldet szeretik föl­tüntetni ; holott nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti irodalom és művelt­ség főfészke a Dunántúl. Már a hon­foglaló magyarság is a dunántúli országrészben ütötte fel sátrát és az irodalomtörténetben elég Berzsenyire, a két Kisfaludyra és Vörösmartyra hi­vatkozni. Széchenyi, Deák szintén dunántúli volt és egész sora a kiváló magyar embereknek Dunántúlról származott. Ez a sorozat bizonyára hosszabb, mint azoké a férfiaké, kik az ország más részeiből származtak. Valóban érdemes volna tehát össze­gyűjteni Dunántúl jeleseit, de ér­demes lenne ezt megtenni egyes vármegyéknek is külön-külön. Igaz tisztetettel maradtam Doktor Urnák kész hive Haugh Béla. Kedves Kolléga Ur I Közérdekű levelére van szeren­csém a következő sorokban vála­szolnom. Minthogy illetékesnek tartom első sorban is, fölkérem, rendelje meg Sebők Zsigmond összes műveit rész­ben a főgimnázium tanári, részben pedig ifjúsága könyvtára számára. Akkor bebizonyíthatja, hogy a meg- dicsőült Sebők Zsigmond magyarsága és magyarossága esztergomi sajátsá­gokat és vonatkozásokat, tehát va­lóságos esztergomipszihét fejeznek ki. Elfogult tollú iró hirdethetett csak olyan abszurdumot, hogy a tősgyö­keres magyar Párkányban született fiúnak és esztergomi iskolában ta­nult fiúnak Szegedre kellett mennie kifogástalan magyarságú és magya- rosságú nyelvkészséget tanulnia. Igazság szerint pedig Tisza Lajos, Szeged újjáteremtő kormánybiztosa ve­zérkorában ott akkor olyan kiváló te­hetségek buzgólkodtak, mint pl. Mik­száth Kálmán, Gárdonyi Géza, Se­bők Zsigmond és Pósa Lajos. Vala­mennyi már jóhirnevű iró volt, mi­kor Szegedre származott. Mindamellett nem volna fölösleges nálunk is azt bizonyítani, hogy a mai irodalmi nyelv nem az Alföldön, hanem a dunántúli Magyarországon keletkezett, a hol elsőrendű állam- férfiaink, szónokaink, költőink és íróink teremtették meg mai irodalmi nyelvünk kincstárát. Sebők Zsigmond valóban sohasem szögedieskedett, mert esztergomi romlatlan anyanyelvén már nem bír­tak kifogni sem a budapesti saját­szerű zsargon, sem az alföldi táj­szólás fonákságai. Mindezek után pedig épen nekünk, a szellemi élet önzetlen napszámo­sainak hivatásunk, sőt kötelességünk Sebők Zsigmond halhatatlan nevű földin k kultuszát hatáskörünkben állhatatosan éleszteni szülővárosunk és vármegyénk nimbuszáért! Kedves Kolléga Úr őszinte nagy- rabecsülője. Dr. Kőrösy László. g&x A tisztviselők románca. Azt kérded, hogy milyen ember a tisztviselő? Nem is tisztet, hanem inkább terhet visel ő! Nappal hivatalban görnyed A főnöke rá-rá formed Gépel, másol, fogalmazgat, diktál, sokszor ír Cipőt talpal, görnyed, reszket, ameddig csak bir S odahaza hiányzik a hús, a só, a zsír! Hétköznapon 70 akta van az asztalán; Gép ha von’ se végezhetné ő el azt talán- Mégis ő e honba’ minden Nélküle itt semmi sincsen Ő a törvény, ő a jog, de hogy mit is eszik Felesége, aprósága: meg se kérdezik, Vagy esetleg öt magát is ad akta teszik. Most, hogy végre 20—35 percentet kapott ügy járt, mintha fürdetik a halálos rabot, Nemsokára csak elvesz ő, Betegsége: hitelező ■' Az adósság úgy csüng rajta, mint hernyó áfán, Ez a percent ezt a hernyót piszkálgatja tán ? Tisztogasd meg ezt a fát jól Teleszky apám ! A város üdvözlete. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy a város képvi­selőtestülete hétfőn tartott köz­gyűlésén elhatározta, misze­rint dr. Rajner Lajos püspök, ált. érseki helynököt aranymi­séje alkalmából tel iratban üdvözli. A felírat szövege a következő : Méltóságos és Főtisztelendő Püspök, Érseki Hely nők Úr! Mai napon tartott közgyűlésünk­ben tett és általános örömmel el­fogadott indítvány következtében valóban kedves kötelességet telje­sítünk, midőn az e hó 25.-én el­következendő áldozári ötven éves jubileuma — aranymiséje — al­kalmából szívünk legbensőbb ér­zelmeivel üdvözöljük. Esztergom szab. kir. város 1875 óta, vagyis immár négy évtizedet meghaladó időn át mondhatja la­kosának, k gcsendesebb, legszeré­nyebb és egyúttal legmunkásabb polgárának Méltóságodat és ezen egy emberöltőt meghaladó idő alatt valóban megtanulta megbecsülni és méltányolni azt a példásan tisztes és tartalmas életet, amelyet Méltó­ságod folytatott és folytat. Méltóságodban e város közön­sége olyan egyházi férfiút ismert meg, akinek egész élete szentelt hivatásának szolgálatában telt el anélkül,hogy lelki békéjének egyen­súlyát a mindennapi élet megza­varhatta volna, avagy vállalt köte­lességeinek eszményi köréből vi­lági hívságok csak pillanatokra is kiragadhatták volna. Méltóságod mindazonáltal éber figyelője volt a köz- és a társa­dalmi élet eseményeinek, olyan figyelője, aki a szeretet törvényé­nek mindenkor kellemes kényszere alatt mindazon nagyobb méretű mozgalmaknak, amelyek a lelki élet ápolása, avagy a közjóiét elő­mozdítása érdekében megindultak, folytak és folynak, leglelkesebb pártolója volt. Méltóságod — jóllehet arra egyenesen kiválasztott egyéniség volt — mindig szerényen elhárí­totta magától a vezető szerepet, azonban készséggel ott állt a ve­zetők mögött, hogy bölcs tanácsá­val azok tevékenységét irányítsa, ellenben szentelt hivatásában és magas hivatalában mindvégig ve­zér maradt, lelki vezére pap társa­inak és amaz eszményi feladatok­nak, amelyeket az egyház magáé­nak vall és kiválasztott fiai által teljesített. A világi élettől teljesen függet­len papnevelés a magyar Sión falai között Méltóságodban bírja egyik leglelkiismeretesebb és leg­tudományosabb ellenőrét s annak a potestas jurisdictionis gyakorlá­sának, amely Méltóságod kezébe érseke helynöki minőségében leté­tetett, legnagyobb és legmaradan­dóbb értéket az ad, hogy a kor­mányzói hatalom gyakorlását a fáradhatlan munkásság jegyében mély bölcsesség, széleskörű tudás, bámulatos türelem és tapintat ve­zeti ! Esztergom szab. kir. város kö­zönsége mindazon alkalmakkor, midőn Méltóságod térdre borul Isten Ő szent Felsége oltáránál, ájtatos lélekkel várja a szentéletű főpap áldását, csodálkozó bámu­lattal adózik annak a ritka lelki­erőnek és kitartásnak, amely a magas kor dacára a legnehezebb testi fáradalmakkal is számol és szembeszáll s valóban tiszta meg­győződéssel valljuk, hogy érezzük, miszerint Méltóságod tevékénysé- gének lelki és testi energiájának forrása az Úr kegyelme ! Esztergom szab. kir. város kö­zönsége midőn Méltóságodat pappá szenteltetésének ötvenedik évfor­dulója alkalmából a legmélyebb tisztelettel üdvözli, arra kéri a Mindenhatót: Fogadja a bemutatandó arany­miséjét szeretetének teljével és az aranymisés főpapot s személyében a legjobb és a legigazabb lelkészt részesítse minden áldásában azért, mert a szeretet törvényei szerint él és cselekszik! Kelt Esztergomban , a szabad királyi város közönségének 1916 évi július hó 17.-én tartott köz­gyűléséből. Méltóságodnak kitűnő tisztelettel : Dr. Antony Béla s. k., polgármester. v a­Tanári kienevezés. Dr. Borz Gyula oki. középiskolai tanárt, lapunk jeles munkatársát, a kultuszminiszter Budapestre, a tisztviselőtelepi áll. főgimnáziumhoz nevezte ki. . Rajner püspök adományai. Dr. Rajner Lajos püspök aranymiséje alkalmából több fejedelmi adományt eszközölt, — amennyiben az általa alapított és bölcs elnöksége alatt működő Keresztény Szeretet Orszá­gos Gyermekvédő Művének 5000 K-t, az alesperesi tiszteletdíjalapra 20.000 K-t, a főegyházmegyei papi .nyug­díjalapra 10.000 K-t, Esztergom vá­ros szegényeinek pedig 2000 K-t adományozott. Kinevezés tényleges állomány­ba. A király Stovicsek Béla dorogi káplánt, aki a háború eleje óta mint tartalékos tábori lelkész működött, a haditengerészeti lelkészi kar tény­leges állományába nevezte ki. Az új haditengerészeti lelkész, mint a hí­res vasdandár egyik regimentjének, a hős 83. gyalogezrednek tábori lel­késze, hősiességéért több ízben ré­szesült kitüntetésben. Halálozás. Özv. Niedermann Jó- zsefné sz. Molnár Terézia életének 58. évében f. hó 16.-án Karlsbadban váratlanul elhunyt. A megboldogult úriasszony néhai Niedermann József esztergomi rendőrkapitány özvegye volt. Holttestét Esztergomban helye­zik örök nyugalomra. Az elhunyt­ban dr. Gedeon Endre főreáliskolai tanár neje sz. Niedermann Berti édes anyját gyászolja. Értekezlet a város idegenfor­galmának fellendítése tárgyában. Annakidején megírtuk, hogy lapunk jeles főmunkatársának', dr. Kőrösy Lászlónak kezdeményezésére a Ma­gyar Túrista Egyesület Esztergomi Osztálya a város idegenforgalma fel­lendítése céljából akcióba lépett. Múlt hó 29.-én a Vaskapui kilátónál megtartott választmányi ülésen ugya­nis megalakított egy szűkebb bizott­ságot, amely az idegenforgalom fel­lendítésének módjait és eszközeit ta­nulmányozza, hogy azokat alkalmas időben megvalósulásra is vezérelje. Ez a bizottság f. hó 21.-én este tar­totta első értekezletét a „Magyar Király“ vendéglő helyiségében, ame­lyen már kezdtek kibontakozni egy hatalmas idegenforgalmi akció szár­nyai. Legelsőbben is egy feltétlenül művészies kivitelű plakát tervezésé­nek és kiadásának ügyéről folyt szó. A plakát készítésére már akadt is önkéntes ajánlkozó Pethely Gyula neves iparművész személyében, aki az idei bélyegpályázaton az első di­jat nyerte. Hosszas tanácskozás folyt egy magyar és német szövegű esz­tergomi kalauz kiadásáról is, mely­nek megírását az e téren már ismert tollú főmunkatársunk dr. Kőrösy László vállalta magára. A bizottság mindenekelőtt a jövő hónapban meg­nyíló fővárosi idegenforgalmi irodá­val lép összeköttetésbe és megszerzi annak szervezeti szabályzatát. Míg Esztergomban is hasonló iroda léte­síthető, felkéri a fővárost, hogy kia­dandó ismertető füzetében Budapest környékének ismertetésénél városun­kat is meleg ajánlásban részesítse. Háború utáni nyári hónapokra a fő­székesegyházi kincstár és a herceg- prímási képtárnak meghatározott na­pokon és órákban való nyitvatartása ügyét is előjegyzésbe vette a bizott­ság. Városunk idegenforgalom-fel­lendítő akciója ezekben körvonalozva lévén, a szükséges anyagi és erköl­csi támogatás céljából annak idején a bizottság széleskörű propagandát fog kifejteni. Szt. Anna-ájtatosság. A hely­beli Szt. Anna-templomban szerdán lesz a búcsú, amely 8 napi ájtatos- sággal van összekötve. Az első litá­nia kedden d. u. 6 órakor lesz. Szer­dán Szt Anna-napján reggel 6 óra­kor körmenet, utána szent beszéd, ezt követi énekes szt. mise. Ezen­kívül még 8, 9, 10. és 11 órakor lesz szt. mise. A litániák nyolc na­pon át d. u. 6 órakor tartatnak. Gabonavásárlási igazolványok kiváltása. A f. évi termésből való gabona és liszt beszerzéséhez szük­séges vásárlási igazolványok kiadása csütörtökön kezdődött meg a város­háza nagytermében. Az igazolványok kiadása naponkint d. u. 3—7 óra között történik. Talált női hulla. F. hó 16.-án délelőtt Dunamocs és Karva között a dunamocsi határban egy ismeret­len női hullát vetett ki a Duna vize. A hulla 25—30 év körüli, 170 cm. magas, erős termetű, barna, jobb módú nő lehetett. Külerőszak nyomai nem voltak rajta feltalálhatok. Ható­sági vizsgálat megejtése után a duna­mocsi temetőben hántolták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom