Esztergom és Vidéke, 1916
1916-07-20 / 56. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. július 20. logban a miniszter már intézkedett, részben tárgytalanná vált. A villamvilágitás ügye került most sorra. Dr. Antony Béla polgármester tekintettel arra, hogy a közgyűlés tagjai már eddig is több fontos határozat hozatalában vettek részt, az ezután következő tárgyak pedig a városranézve különösen nagy- fontosságúak, öt percre fel akarta a tanácskozást függeszteni. A város atyáinak egy része azonban erősen benne volt már a tanácskozás hevében és a rövid pihenőt fölöslegesnek tartotta. Tiefenthal Gyula városi főmérnök erre hozzákezdett a tárgy ismertetéséhez. Világos okfejtéssel tárta fel a város villamos telepének nagy baját, mely abban nyilvánul, hogy az esti órákban fellépő terhelés a telep teljesítő képességét meghaladja, tartalék pedig nincsen s így a gépek javítása a legnagyobb üzemzavarok nélkül lehetetlen. (Az ügyet különben lapunk f. évi 51. száma részletesen ismertette.) A város az Esztergom- Szászvári Kőszénbánya r.-társasággal lépett összeköttetésbe és vele oly előnyös szerződést kötött, amely 20 évre nemcsak a villanyszükséglet zavartalan kielégítését biztosítja, hanem költség szempontjából is a leg- jutányosabb. A főmérnök több felvetett kérdésre felvilágosítással szolgálván, a szerződés elfogadásának ügye névszerinti szavazásra bocsájtatott, melynek eredménye volt, hogy a szerződést 54 igen szavazattal 2 nem ellenében elfogadták. Következett a nehezebb dió, a távvezeték kérdése. Az Esztergom- Szászvári Kőszénbánya r.-t. dorogi telepétől Esztergomig az igénybeveendő villamos áram vezetéséhez mintegy 10 km. hosszúságban távvezetéket kell létesíteni, melynek nagy nehézsége az, hogy a vezetékhez szükséges rézsodronyok már nem kaphatók s így a vezetéknek vasból kell készülnie, amely nem oly tartós. A távvezetékhez szükséges kellékek beszerzése iránt való intézkedés rövid határidőhöz volt kötve és így a közgyűlésnek még aznap kellett határoznia annak létesítése iránt. Dombay Nárcisz felteszi a kérdést, vájjon ennyi nehézség összetorlódása mellett érdemes-e ily kockázatos vállalkozásba kezdeni a mostani háborús időben, amikor minden drága, a vasvezeték pedig a szakértőkben aggodalmakat is kelt? Milyen mód mellett lehetne az egész felelősségteljes ügyet eloldázni jobb dőkre ? Tiefenthal szerint az egész dolog üzleti vállalkozás. A villamos telep a városnak eddig is a legjövedelmezőbb vállalkozása volt és a mostani bajok is éppen a nem várt fejlődés következtében állottak elő. Minden ily vállalkozás kockázatokkal jár, de viszont minden reményünk megvan arra nézve, hogy e nehéz idők dacára, a mostani befektetés kifizetődik. Vasvezetéket a háború óta már több helyen létesítettek. Kipróbálva ugyan még nincsen, de 5—6 évig eltart, azután pedig már kicserélhető rézzel. A vasvezeték költsége 36 ezer koronában van megállapítva, ennyi jövedelemre pedig azon idő alatt okvetlen számíthatunk. A mostani fejlesztés eloldazása pedig azon esetben volna csak lehetséges, ha a fogyasztók önként oly nagy számban kapcsoltatnák le vezetékeiket, hogy a tartalékul szánt gépek működésüket beszüntethetnék. A kérdés névszerinti szavazással nyert megoldást, amennyiben 48 igen szavazattal — néhány nem ellenében elfogadtatott a szükséges távvezeték építése, az erre vonatkozó szállítási szerződés megkötése és a szükséges beruházási költségek kölcsön útján való fedezése, nemkülönben a kenyérmezői hadifogolytábor távvezetékének a város részére való átvétele. A közgyűlés eme nagyszabású ügy elintézése után köszönetét fejezte ki Tiefenthal Gyula főmérnöknek, a szerződéseket elkészítő dr. Prokopp Gyula főügyésznek, továbbá a polgármesternek, akik e munkában való odadó részvételükkel ezúttal is a város jól felfogott érdekét tartották szem előtt. Akár egész éjjel... A polgármesternek igaza volt, amikor az imént letárgyalt ügy előtt szünetet indítványozott, mert annak tárgyalása alaposan kifárasztotta a képviselőket. A főmérnök ugyan elemében volt. csak úgy dobálódzott a tízezrekkel, százezrekkel es a terminus-technikusokkal, de a hallgatók legnagyobb része előtt mindez „terra inkognita“ volt s így a hallgatóság körében már jókora nyugtalanság volt észlelhető. A polgármester erre komoly szavakkal figyelmeztette a városatyákat, hogy most a városnak rendkívül fontos érdekeiről van szó és a képviselő- testület minden tagjának lelkiisme- retbeli kötelessége a közgyűlés menetét figyelemmel kisérni. A tárgy- sorozat egybeállításánál ő szándékosan helyezte eme fontos ügyeket utoljára, amelyek tárgyalása hosz szabb időt vesz igénybe. Kérte a közgyűlés tagjait mindvégig való együttmaradásra. A város érdekében kötelességünk, — úgymond, — ha kell, akár egész éjjel is együttmaradnunk és tanácskozunk 1 A polgármester szaváit megértő éljenzes követte és a hangulat ismét nyugodtabbá vált. A dolog megérte séhez tartozik az is, hogy ekkor már az óra az esti hetet mutatta és még nehány fontos tárgy volt napirenden. Az áram megadóztatásának ügye. Dr. Gróh József már régebben indítványt nyújtott be a városhoz, melyben arról van szó, hogy a polgárság a villamos áram fogyasztása arányában adót vessen ki önmagára s az így befolyó évi jövedelmet a város fordítsa a mezőgazdaság fejlesztésére, nevezetesen a közlegelők javítására, mezei, szőlőhegyi, erdei utak építésére, a földmives osztály helyzetének javítására és általában egy tervszerű mezőgazdasági programm megvalósítására. A város pénzügyi bizottsága szerdai ülésén foglalkozott az üggyel és azt pártolólag terjesztette a képviselőtestület elé. Az adózás a p. ü. bizottság módosítása szerint úgy történne, hogy mindazok, akik villamos világítást használnak, a fogyasztott áram után hektovatt óránkint 6 hll. helyeit 7 fillért fizetnek. Ilyenformán mintegy 20—25 ezer K folyna be évenkint mezőgazdasági célra. Az ügyet a v. főmérnök ismertette. Az időközönkint felhangzott megjegyzésekből már eleve ki volt érezhető, hogy a kérdés egy kis parázs vihart rejt a méhében. Erre való tekintettel az indítványozó maga emelkedett elsőnek szólásra és gondosan egybeal ított, lelkes és meggyőző beszéddel iparkodott a közhangulatot az ügy részére megnyerni. Dr. Gróh szavai nem is tévesztették el teljesen hatásukat, mert ha az áram megadóztatásának célszerűségéről nem is sikerűit méggyőznie a hallgatóságot, a város részére kiépítendő mezőgazdasági programm szükségességét ideálisan szép megvilágításban tárta a közgyűlés elé. Ezért nem is volt része semmiféle meg- támadtatásban. Minden felszólaló elismeréssel adózott Gróh dr.-nak a szép gondolat fölvetéséért, a villamos áramadó azonban még Tátus Jánosnak sem tetszett, aki pedig némi maliciával vágta szemébe az „uraknak“, hogy ők ezen adót bizonyára megszavazták volna, ha nem az esztergomi földmives osztály javát célozza. Az áramfogyasztási adó ügye, tekintettel a megvalósulás előtt álló nagy állami adótervekre, továbbá arra, hogy éppen azon társadalmi osztályra róna terheket, amely a mezőgazdaságtól távol áll, ilyképen megfeneklett. A polgármester felkérésere maga dr. Gróh József is belenyugodott abba, hogy ezen indítványa lekerüljön a napirendről. Végül egy névszerinti szavazás folyt még le a papnevelőintézeitől vasarlandó temetői telekvétel ügyében, azonkívül néhány személyi ügy intéztetett el a folytonosan ürülő teremben. Esti 8 órát harangoztak, amikor az utolsó városatya is eltávozott a fórumról, amely már régen látott oly fontos és érdekes közgyűlést, mint a hétfői volt. Riporter. HÍREK. Dr. Rajner Lajos üdvözlése. A „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ alapítóját, dr. Rajner Lajos félsz, püspököt aranymiséje alkalmából feliratilag üdvözölte. Mivel Rajner dr. mindennemű ünnepélyesebb tiszteletnyiívánítást a háborúra való tekintettel szerényen elhárított, a felirat átadása minden küldöttség mellőzésével történt. Esztergom vendégei. Hétfőn a bécsújhelyi hadapród iskola növendékei parancsnokukkal, Belmont Antal altábornaggyal elükön városunkba érkeztek. A hadapródok a vízivárosi zárdaiskolában nyertek elszállásolást. Gabonavásárlási igazolványok. A polgármester közhírre teszi, hogy gabonavásárlási igazolványok a városház nagytermében f. 20. tói, vagyis ma d.u.-tól kezdve kiválthatók. A követelhető legmagasabb árak Esztergom vármegyében : Búza: 1916. július 16.-tól december 15.-ig . . 41'50 K december 15.-e után 37 50 K Rozs, kétszeres, árpa: 1916. július 16.-tól december 15-ig . . 34 — K december 15,-e után 31'— K Köles .....................40'— K Aki a miniszteri rendeletben megállapított legmagasabb áron felül elad, vagy vesz, vagy aki akár szándékosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módon közreműködik abban, hogy a legmagasabb árakat kijátssza, vagy aki bárkinek a korlátozás kijátszására, vagy meghiúsítására irányúló eljárását bármely módon elősegíti, vagy titkolja, kihágást követ el. Már most jelent kezzék a városházán az is, ki 1916 évi augusztus 16.-á'ól kezdődőleg a hatósági lisztellátast veszi igénybe. Tanító választás. A kőhídgyar- mati róm. kath. iskolaszék folyó hó 16-án töltötte be a nemrég elhunyt Müntzberger Károly tanító, állását. Az 5 tanító és 23 tanítónő pályázó közül Ujváry Ferenc, oki. tanító városunk szülötte nyerte el az állást. Vízbefúlás. Hétfőn d. u. 3 óra tájban Schőnwald Emil 15 éves kereskedőtanuló, aki özv. Deuts Mórné üzletében volt alkalmazva, egy csomagot vitt a propeller állomáshoz s ott várakozás közben játszadozni kezdett. Véletlenül megcsúszván, a Dunába esett és csakhamar elmerült. Holttestét még nem találták meg. Ellopott gépszíj. A prímási téglagyár gépházából f. hó 16.-án éjjel egy 2000 K értékű gépszíjat loptak el ismeretlen tettesek. A rendőrség nyomozást indított a tettesek kézre- kerítése iránt. Eladó galíciai csikók. A főispáni hivatal értesítése szerint a jövő hét folyamán 50 drb Galíciából való csikó kerül Esztergomban eladásra közvetítők kizárásával. Érdeklődhetni a főispáni titkári hivatalban. Mértékhitelesités. Az állami mértékhitelesítő e héten, egészen szombatig a Deák Ferenc ucca 10. sz. ház udvari helyiségében a közforgalomban levő mértekek hitelesítését eszközli. Mindazok, akiknek birtokában közforgalomra szánt, vagy közforgalomban levő mértékek vannak, ez alkalommal azokat hitelesíteni el ne mulasszák, nehogy később büntetésben részesüljenek. A fémrekvirálás a rekviráló bizottságok megalakításával f. hó 18.-án megkezdődött. Városunkra nézve a bizottság a városházán műdödik. Elnöke : Mátéffy Viktor, szakértője Marosi Ferenc. A bő szoknyák és magasszá- rú cipők ellen A szász cipesz- egvesület felterjesztésében arra kérte a kormányt, hogy a bő szoknyák ellen hozott rendszabályok mintájára intézkedjenek a magasszárú női cipők dolgában is, tekintettel az eme térén is tapasztalható anyagpazarlásra. Az egyesület azt a választ kapta, hogy a hadügyminisztérium a belügyminiszternél már indítványt tett a magasszárú, magassarkú női cipőknek és általában mindenféle, hasonló női luxuscipők viselésének általános eltiltásara. A „Vasárnapi Újság“ július 20.-i száma a háborús felvételeknek ismét pompás sorozatát közli a harctérre kiküldött munkatársaitól Balogh Rudolftól és Jelfy Gyulától, kik mellett az amatőrök is gazdagították e szám illusztrációs tartalmát. Szövegrészében Havas Alisz nagy feltűnést keltett új regényének a „Szent Borbála képé“-nek és Walter Bleom „Az elvesztett haza“ című regénye fordításának folytatását közli. Benedek János hazafias költeménye a magyar tanítókról, Szőllősi Zsig mond tárcája, s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, „ Világkróniká“- val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. 496/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,
