Esztergom és Vidéke, 1916

1916-06-15 / 46. szám

Esztergom, 1916. XXXVIII. évfolyam 46. szám. Csütörtök, június 15. POUT! HR lés TRRSRDRLMILRR SZER KÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMŰNATÁRSAK: DR RÉTHEI PR1KKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR . NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A jövő zenéje. A turistaságnak a háború után még több létjogosultsága lesz. Pedig ez az egészséges foglalkozás nem is régen hono­sodott meg nálunk. Természetrajza szerint ideg- erősitő testgyakorlat, izomfej­lesztő szórakozás, tüdőtágító mesterség. Lélektana szerint pedig gyönyörködés a termé­szet változatos szépségeiben, megváltás mindennapi gond­jainktól, sőt még fölfedező fog­lalkozás is. Az ifjú Budapest fiatalos kép­zelőerejével már a háború előtt világvárosi álmokba szőtte fé­nyes jövője igézetes képét, mert valóban végtelen és csodálatos foglalatot fedezett föl jobbpart­ja ismeretlen tájszépségeiben. Minden világváros már régen kiaknázta környezete változatos­ságait saját fejlődése érdekében. Folytonosan gyarapodó fővá­rosunknak azonban először va­lóban meg kell hódítania gyö­nyörű vidékét, üdítő forrásait, iralos levegőjét, üdítő erdőjét visszhangos tölgyét és árvalá­nyos lankását, ahol nemcsak megpihenhet, hanem föl is üdül­het kedve szerint. A főváros szomszédos vidéke igen szívesen fogadná fölfede­zőit, kiknek fölajánlaná árnyas fáit, hűvös bokrait és mezei virágai miriádjait: kristály vi­zét, melyet erdei tündérei fa­kasztottak ; szűz levegőjét, melynél nincs gyógyítóbb szer; visszhangos hegyeit, melyekről édes anyánkat, a szőke Dunát, több vármegyén keresztül kisér­heti szemünk, beszédes rom­jait, legendás szírtjeit ; végül mosolygó völgyeit, hol népda­lok is teremnek az énekes ma­darak zenekarában. Mindez a sok természeti kincs a fővá­rosé lehet. Tagadhatatlan, hogy káprá­zatos tájszépségekkel áldotta ír,eg a teremtő Isten főkép Esz­tergomot és hires vármegyéjét különösen azon a tájékon, a a hol Pestmegyével ölelkezik. Ez a remek, Isten adta kör­nyék legméltóbb megálmodott kelet-európai világvárosunk sze­relmére. Ez az elhagyatott er­dei tündér a ragyogó palotás királyfi szívét keresi. Valóban nem vesztene egyik sem, ha belészeretnének egy­másba, mert a vidék jólétet a főváros pedig gyönyörű pa­norámát kapna hozományul. Várt leány várat nyer. Míg a főváros a balparton Pesttől Zebegényig terjesztette ki nya­ralózónáját, a családi házak mé­gis Újpesttől Vácig nőttek ki a telekbankárok homok buckái­ból. Ezt a különös honfogla­lást csakis a vasúti közlekedés idézte elő. Az összehasonlíthatatlanul vál­tozatosabb jobbpart Budától Esztergomig eddig a hamupi­pőke korszakát élte. Jutalmul azonban már nem gőzvasutat, hanem villamos összeköttetést ígért neki a béke korszaka. Ilyen rohamos haladás vár tehat a főváros legértékesebb szomszédságára. Mert annyi bi­zonyos, hogy Pest Zebegény- nél és Buda Esztergomnál fog végződni a jövő zenéje sze­rint, nyugat felé. Őszinte elis­meréssel tartozunk elsősorban a budapesti turisták egyesületé­nek, mert ennek első Kolumbusai hódoltak meg először a Dobogó trónja előtt és az egyesület de­rék vezére ismertette először írásban képben és kalauzolás­ban a főváros kirándulói szá­mára az ország egyik legfön- ségesebb panorámáját, Napról-napra gyarapodik te­hát a főváros természetimádói­nak érdeklődése és szeretete gyönyörű szomszédsága iránt. És ez az érzés válik a közeli jövőben a jövő zenéjévé, a bu­dai—esztergomi vidék hódítása gyanánt, a főváros egészségi tárházává és éléskamrájává. Dr. Körösy László. A Vöröskereszt Egylet Péter-Pál napi gyűjtése. A Magyar Vöröskereszt Egylet, amely a legnagyobb kiegészítő szer­szervezete a hadseregnek, beszámo­lóval és kérő szóval fordul a közön­séghez. Beszámolóval, mert érzi, hogy számot kell adnia majdnem 2 éves háborús működéséről azoknak, akik oly bőségesen támogatták, de egyút­tal kérő szóval is, mert a hosszú háború határtalan feladatok elé ál­lította és hacsak működését korlátoz­ni nem akarja, kénytelen a közön­ség újabb áldozatkészségéhez fordulni. A Magyar Vöröskereszt Egylet mintegy 2000 kórházban 100.000 beteget ápol egyszerre és eddig több mint 1,000.000 katonát részesített ápolásban. Fenntartja a tudósító iro­dát, mely a harctéren levő katonák hollétéről ad értesítést, a hadifoglyo­kat gyámolító és tudósító hivatalt, közvetíti a harctéren levő katonák részére az adományokat, anyagilag támogatja a sebesült és beteg kato­nákat, valamint a harcban elesettek hátramaradt családtagjait. Sebesült katonákat szállít a had­színtérről, mely célra 9 kórházi vo­nat áll rendelkezésre. Továbbá szál­lítja a sebesült és beteg katonákat a vasúti és hajóállomásokról a kór­házakba. A hadszíntérre küldött a vonato­kon kívül 165 sebesültszállító kocsit, 23 társzekeret, 300 hordágyat és hordszéket. Egy 200 ágyas tábori kórházat, tábori kápolnával, tábori raktárakat és fiókraktárakat állított fel. Hivatásos és önkéntes ápolónőket engedett át szolgálattételre a kórhá­zaknak. Azonfelül kórházat állított fel Szófiában és Konstantinápolyban is. A jövő programmjai még nagyob­bak, hiszen a háború Csapásai nem szűntek meg, sőt ellenkezőleg ahosz- szú háború fokozta annak a társa­dalomra gyakorolt hatását. Hogy a Vöröskereszt Egylet hivatásának a a jövőben is megfelelhessen, kéri a közönség áldozatkészségét. Péter és Pál napja, junius 29-e a Magyar Vöröskereszté. Gyűjteni fognak ezen a napon az ország minden részében az Alföld rónáin, ahegyekbércein, a dom­bok vidékein, gyűjteni fognak e na­pon a templomokban, a hivatalok­ban, a városi tereken és utcákon, gyűjteni fognak mindenütt ahol a magyar szent haza érzése él, és ahol ezért áldozni tudó becsületes embe­rek vannak, és reméljük, hogy nem fog kitérni a gyűjtés elől senki, mert lehetetlen, hogy egy ember is legyen, aki megtagadja filléreit a sebesült ka­tonák, a háború borzalmai által súj­tott esdeklődőktől. Már pedig a Péter- Pál napi gyűjtés minden egyes fil­lérje a sebesülteknek, a nyomorgók­nak jut, mint egy ember fog Ma­gyarország egész népe ezen a napon áldozni és azt, amit az ad tulajdon­képpen, nem a Vöröskeresztnek adja, a Vöröskereszt Egylet csak az ut, amelyen az adományok a legszentebb célhoz jutnak. A Vöröskereszt Egylet ez utón is kéri a jólelkű, emberbarát és a nagy idők nagy kötelességei elől kitérni nem akaró embereket, tegyék ün­neppé a Péter-Pál napot, hogy ké­ső unokák is megemlékezve e nap­ról, azt olyannak lássák, ami dicső­séget és becsületet szerez a mai kornak. £11 hírek. I® Kitüntetés. Dr. Halmos Ignác, prelátus-kanonokot, az esztergomi papnevelő kormányzóját azokért a nagy és lelkes teljesítményekért, amelyeket a sebesült katonák lelki ügyei körül végzett, a Vörös Kereszt Egylet tiszti keresztjével, amelyet csak magasabb rangú tisztek szok­tak kapni, tüntették ki. A katonai körök tudták legjobban méltányolni az ő szerényen meghúzódó, nem kiabáló, de lelkes, jutalomra sem szá­mító tevékenységét. Közigazgatási bizottsági ülés volt szerdán d. e. a vármegyeháza nagytermében, melyen a szokásos havi jelentések meghallgatása és ki­sebb jelentőségű ügyek voltak napi­renden. Nagyobb figyelmet keltett Erős Rezső felszólalása, aki a nagy­terem botrányos akusztikáját tette szóvá, amely miatt az üléseken és a közgyűléseken résztvevők egymást alig érthetik és a terem mielőbbi rendes bebútorozását sürgette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom