Esztergom és Vidéke, 1916

1916-06-11 / 45. szám

1916. június 11. ESZTERGOM és VIDÉKE. 7 Észbontó, idegemésztö az a borzal­mas küzdelem, amelynek hihetetlen pusztításai szinte örjítőleg hatnak a mély búba és vigasztalhatlan gyászba merült emberiségre. Orkánszerűen tombol az a vihar, amely tövestül akarja kiszaggatni mind­azon erők és intézmények gyökereit, amelyek a társadalom nyugalmának, jólétének gazdagon gyümölcsöző fáit táplálták. Reméljük azonban, véget érnek a mondhatlan szenvedések, amelyek a szülők és hitvesek, a gyermekek és unokák, az özvegyek és árvák szíveit marcangolják. Annál is szívesebben tápláljuk e reményt mivel erősen hisszük hogy ha lezáródnak e rémes korszak kapui, megnyílnak an­nak az új iskolának az ajtajai, amely­nek eszményies munkája a nemzet fej­lődésével és izmosodásával, a haza emelkedésével és virágzásával kecsegtet. Tanulságok. A nagy események mindenkor bi­zonyos átalakító hatással voltak az emberiségre; és aki alaposan figyeli a mostani, immár majdnem két éve tartó borzalmas háborút, az a világ nagy kontúrjaiban láthatta, hogy a nemzetek egymás iránti barátsága tulajdonképen az anyagi haszon ingatag alapján áliott. Ha ez igy van a nemzeteknél, akkor szembe kellett hogy tűnjék az egyebeken észlelhető hatása is a háborúnak. A háború kitörésekor annyi szép, ragyogó er­kölcsi érték vetődött felszínre társa­dalmunkban, hogy gondolkodóink mél­tán állíthatták oda a háborút, mint erkölcsnemesítő tényezőt a világ elé és teljes jogosultsággal várhatták a közéletnek új, jobb alapokra való fektetését. Lassúk, mennyiben javult a helyzet, vagy rosszabbodott a há­ború alatt. Eddig azt hittem magam is, hogy7 az anya a nevelésnek jobb és na­gyobbik faktora, de ezentúl ha nem is egészben veszem tagadásba ez évezredes tapasztalást, annak nagy részében legalább is kételkedni fogok, mert a gyermekek iskolai fegyelmet- lensége oly nagy7 fokú, hogy szinte nem lehet ráismerni gyermektársa­dalmunkra, különöse« az alsóbb nép osztályoknál. Es ennek nem az anya elfoglaltsága az oka, mert a munkás anya eddig is járt kenyérkeresete után, hanem kizárólag az apa hiánya. A szófogadatlanság oly7 általános jel­leget öltött, hogy7 az anyáknak már fel sem tűnik és a „gazdát helyette­sítő“ 15—16 éves suhanc ma már majdnem kivétel nélkül garázdálko­dó legény. Az erkölcsök megtisztulásához váj­jon vezetett-e a háború? A nemes intencióval rendelt hadisegély a leg­több esetben egészen más célt szol­gál, mint amire szánva volt. A se­gélyezett és nagy keresethez jutott nők nem tudnak a pénzzel bánni és mind a városokban, mind a falvakon valóságban tobzódik a cifrálkodás és a torkosság. Ezek azonban csak az anyagi tőkét illetve annak kama­tait fogyasztják, hanem van más sú­lyosabb elbírálás alá eső háborús tünet is; és itt már nemcsak az alsóbb néposztályok asszonyairól le­het, sajnos, szó, hanem nagy általá­nosságban kell beszelni a sok-sok leány és asszony eltévelyedéséről. A hűtlenség nagyon súlyos követ­kezményeket fog maga után vonni, és aligha leszek rossz jós, ha a váló perek egész tömegét látom a jövő­ben közeledni. A háború elején feltűnt jószívűség lassan lelohadt, elveszett, nem mint­ha a sebesülteket gyámolító egyének tűntek volna el, hanem az anyagi erejük nincs meg akciójukhoz töb­bé, mert az élelmet adó elem elszív­ta, a jótékonyság tájainak minden erejét. És ennek az elemnek leiké­ből hiányzik a jótékonyság, a kö- nyörület, hanem annál több van benne a kapzsiságból és a könyör­telen helyzet kihasználásból. Renge­teg pénzüket belefektetik élelmicik­kekbe, hogy azokat felhalmozzák és azután meg nem engedett módon adjanak azokon túl, leszedve a fo­gyasztó közönség bőrét is. A meg­gazdagodás minden ördögét felidé­zik, de a hadikölcsön szellemét mesz- sze űzik maguktól. A zárakat megkérő kistermelő, nagy­termelő és közvetítő, minden sze­mérmet mellőzve, olyan összeget mond, hogy a fogyasztót menten kirázza a hideg tőle, és ha nem vetnek gátat ezen rablásnak, piaca­inkon nemsokára, nem adás-vétel lesz, hanem csere üzlet, tudniillik amennyit nyom a tyúk, csirke, liba, kacsa, hal, malac, sertés, tehen, bor­jú, ökör, ló és zöldség — annyi súlyú bankót kell majd érte adni, de legalább tizkoronásokban. Szer­telenség és szabadosság kerítette ha­talmába piacainkat, és mindezekhez a bátorítást onnét merítik, hogy mél- tóságos és nagyságos urak is fog­lalkoznak marha szállítással, illetve államnyúzással. Nagy7 pénzintézetek vaggonszámra veszik össze a zsírt, babot, lencsét váltók és kötvények helyett. Mindez nagy7 jelentőséggel van a kistermelő és kereskedő lel­kére, úgy7 hogy aki nem akar go­rombaságot zsebre rakni, az törölje szótárából e szót: „alku“ Maximálás ! Ugyan kérem akad­nak még naiv emberek, akik tudnak hinni ennek a fogalomnak helyzet­javító mivoltában ? Az árak maxi­málása csak akkor szokott bekövet­kezni, mikor az árak hőmérőjében a higany7 már a forrás ponton áll és a fogyasztók gyomrát ellepik a éhtífusz bacilussai, de azért az árak redukálását, vagy stabilizálását a maxi­málás még nem jelenti. Sem az ela­dó, sem a vevő nem respektálja a ha­tóságok ezen intézkedését. Az ela­dó az esetleges bírságot már régen beharácsolta búsás haszonnal, a ve­vő pedig, mint a vizbefúló — a be- retvához is hozzákap. Ilyen viszo­nyok között a helyihatóságok intéz­kedései sémivé törpülnek, mert az állam hatalmának egész súlyával nem nehezedett az árak megszabására. Hanem itt is van egy kis baj ! Tes­sék megpróbálni az állami ellen­őrzés alatt álló Haditermény bizto­sító r. t. nak eladni gabonát, illetve át­adni és venni tőle vetőmagot. Még valamit! Ha az államnak jogában állott a háború kitörése után a ga­bona készletre rá tennie kezét és megszabnia annak árát, talán ugyan igy tehetett volna elsősorban a had­sereg érdekében a sertés és marha állománnyal is. Igaz, hogy akkor egyesek nem szerezhettek volna mi- liókat, de az állam olcsóbban vett volna és nem csigázódott volna fel a termelő igénye a hetedik égig. Hogy a lelkek eme súlyos eldur­vulását hogyan fogjuk tudni kicsi­szolni, aztma mégnehézmegmondani. Vitái István. Dr. Majer Imre kitüntetése. A király, mint a hivatalos lap közli, Majer Imre dr. pápai kamarás pár­kányi plébánosnak a katonai lelkész­kedés terén szerzett érdemei elisme­réséül a Ferenc József-rend lovag­keresztjét adományozta. A kitüntetés őszinte örömet és lelkesedést kelt dr. Majer Imre minden tisztelőjének szivében. Változások a főgimnázium ta­nári karában. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát a jövő iskolaév­re főgimnáziumunk tanári karaban a következő, személyváltozásokat ren­delte el: új tanárok jönnek Blasko- vics Piacid Pápáról és Horváth Kan­did Pannonhalmáról. Házgondnok lesz : László Dániel, tanári könyvtá­ros : dr. Balogh Albin. Ideiglenes rajz­tanárnak jön Sopronból: Hellehrand J. világi. Távozik tőlünk: Garami Elek. Szülők és tanítványok egyaránt sajnálattal vesznek tudomást Garami tanár távozásáról, ki három évi itt­léte alatt kedves modorával és hu­mánus nevelői működésével általá­nos tiszteletet vívott ki magának. Tanítványai fájó szívvel vesznek tő­le búcsút. A hálás szülők pedig őszintén kívánják neki, hogy új ál­lomáshelyén jól érezze magát. Megismétlik az ovodai ünne­pélyt. Múlt számunkban említettük, hogy a Szent „Anna-zárda óvodája a háborús kiállításon oly nagy sike­rű iskolai ünnepélyt rendezett, hogy a jelenvoltak kérve-kérték az ovoda vezetőségét az ünnepély megismét­lésére. Az óhaj most teljesül, ameny- nyiben a kedves ünnepély jótékony­célra ma este megismétlődik a vár- megyeháza nagytermében. Kezdete fél 6 órakor. Belepő díj ülőhely7 1 korona, állóhely 40 fillér. Katonai hangverseny. A házi­ezred zenekara jun. 17-én este Pár­kányban a nagyvendéglő kerthelyi­ségében jótékony célra hangversenyt tart. A hangverseny terített asztalok mellett lesz. a tiszta jövedelem a rok­kant katonák és a Vöröskereszt-egy­let párkányi fiókja javára fordítatik. Bővebbet a falragaszok. Párkány részvéte Sebők Zsíg- mond halála alkalmából. Az egész ország igaz részvéttel vette tudomá­sul Párkány nagynevű szülöttének és büszkeségének, Sebők Zsigmond írónak szomorú halálhírét. Párkány7 község elöljárósága ez alkalommal a következő részvétlevelet intézte az író özvegyéhez: A magyar szépiroda­lomkimagasló és hivatott munkásának Nagyságod és családja Mindenének, községünk nagynevű szülöttének, Se­bők Zsigmond urnák elvesztése fölötti mély fájdalmában engedje Nagysá. god, hogy e pótolhatatlan vesztesér gében osztályosai legyünk s magya igaz szívvel fejezzük ki részvétünké1- annak elvesztése fölött, ki büszke­ségünk volt s kit szerény községünk adott édes hazánknak..Adjon a Min­denható visszamaradottainak erőt e csapás elviselésére s vigasztalódást nyerjenek már annak tudatában, hogy a váratlanul elhalt kimagasló iró, munkáiban, örökké élni fog. Párkány, 1916 junius 6. Kiváló tisztelettel Párkány község nevében : Krizsán Vince bíró, Ivani’s Gy7ula főjegy7ző. Iparosokhoz fölhívás. Miután az az ipartestületi tagsági díjak szedése az eddigi módon nem történhetik, mert a testületi szolga ezúttal kato­nai szolgálatot teljesít, arra kéri az elnökség a testületnek tagjait, hogy évi tagdíjukat személyesen behozni, avagy7 beküldeni szíveskedjenek az ipartestületbe vasárnapon a hivatalos órák alatt. Adományok a Kolos Közkórház részére. Az Oltáregylet a közkór­házban ápolt katona betegek része­re a pünkösdi ünnepekre özv. Re­viczky7 Gáborná utján ötven koronát dr. Fehér Gyúla a kórház Röntgen laboratóriuma részére ötven koronát, Groszner Berta a katona betegek részére 2 Ízben nagyobb mennyisé­gű dohányt és szivarka hüvelyt, Po- lusin Mátyás a kórház részére 32 K. értékben egy drb. orvosi kabátot ado­mányozott, mely7 adományokér a kórház igazgatósága őszinte köszö­netét fejezi ki. Ez alkalommal mond köszönetét a kórház igazgatósága, azon mozielőadásokért is melyeket Porgesz Béla több ízben ingyenesen rendezett a lefolyt mozi saison alatt a Kolos kórház beteg katonái részére. Nyilvános nyugtázás és köszö­net. Az esztergomi iskolák háborús gyermektanulmányi és pedagógiai ki­állításán a következő nagylelkű ado­mányok és felülfizetések folytak be: M. kir. vallás és közoktatásügyi Mi­nisztérium 200, dr. Csernoch János bibornok-hercegprímás 100, dr. Raj- ner Lajos 50, dr. Kohl Medárd 50, dr. Walter Gyula 50, dr. Kiinda Teofil 50, Bogisich Mihály 50, dr. Fehér Gyula 50, dr. Machovich Gyu­la 60, dr. Halmos Ignác 50, Mesz- lenv Pál 50. Fogolytábor tiszti kara 50, Komáromi Ferenc 30, Graeffel János 25, dr. Antóny Béla 20, Far­kas Tivadar 20, Isten nevében 20, dr. Perényi Kálmán 20, Brühl József 16, özv. Zubcsek Mihályné 14, Heis- chmann Ferenc 10, özv. Frey Fe- rencné 10, özv. Hübschl Sándorné 10, Mátéffy Viktor 10, dr. Molnár Szulpic 10, Nagy László Budapest 10, dr, Pacséri Károly 10, Pirchala Imre 10, Schrc-th Amália 10, Vichor Józsefné 10, dr. Aldori Mór 9, Bu- rány Ernőné 9, Schiffer Ferenc 9, Paulínyi őrnagy7 6, dr. Drahos János 5'90, dr. Frey Vilmos 5, dr. Gönczy Béláné 5, Jedlicska Rezső 5, Mark­stein Simonné 5, Perényi Árpádné 5, Reviczky Gábor 5, ifj. Vaniss De­zső 5, Draxler Alajosné 4, Földváry Ferenc Budapest 4, Friedrich Viktor- né 4, özv. Haar Adolfné 4, özv. Her- czeg G. Lajosné 4, Kurcz Lajosné 4, Langer 4, Lintner Etelka 4, Szán­tó Gyula 4, dr. Szilárd Béla 4, Vaj­da Árminné 4, Verner Rudolfné 4, Weisz Mórné 4, Pintér Ferenc 3‘60, Berán Károly 3, özv. Eggenhoffe

Next

/
Oldalképek
Tartalom