Esztergom és Vidéke, 1916
1916-05-25 / 40. szám
Esztergom, 1916. XXXVIII. évfolyam 40. szám. Csütörtök, május 25. SZER KÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. I t FŐMUNATÁRSAK : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EQY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE S K -NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR . NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A jövő reménye. Az emberi és anyagi értékeket romboló háborúban a legtermészetesebb s a véres harcok tartósságával s a nagy áldozatokkal kapcsolatosan fokozódó érzése az emberi léleknek békevágya. Hiszen e rövid földi létünk megelégedése és boldogsága a béke alapkövén nyugszik. A háború borzalmainak is egy enyhítő, szelídítő vonása van, hogy a rövid háborúnak is célja a hosszú békének megszerzése. E gondolatot fűzték már a régiek is a háború fogalmához e szólásmódban: si vis pacem, para bellum, — ha békét akarsz, készülj a háborúra. A békevágya ott él a győzőnek és legyőzöttnek lelkében egyaránt. S ha olvassuk, hogy a vereségek csapásait szenvedő ellenségeink nemzetlelkéből kikitör a béke utáni vágy, nagyon jól tudjuk és érezzük, hogy derék vezéreinket diadal- útjukon is a mi békevágyunk kiséri. De a vágyunknak alapja nem a türelmetlen zúgolódás. Amidőn ilyen hosszúra nyúló világháborúban szövetségeseinkkel együtt annyi súlyos áldozatot hoztunk az Igazság mérlegének egyik serpenyőjébe, azt akarjuk — s ehhez fűződik békevágyunk, — hogy a másik serpenyőbe megfelelő ellenértékek kerüljenek. A zúgolódás hangjának el kell né- mulnia katonáink hősi önfeláldozása, fegyvereink diadala mellett. S bármily erős is lelkűnknek békevágya, ne feledjük el, hogy a mi türelmünk hős vitézeinknek harci készségét és kitartását növeli / A mi békevágyunk eredményekhez, a jövőre áldásos értékekhez fűződik. Az ezekre vonatkozó remény éltetője kitartásunknak. Reméljük, hogy amidőn annyi áldozatnak részese nemzetünk, hogy amidőn katonáink vitézsége előtt nemcsak a magyar, hanem a velünk küzdő szövetséges nemzetek zászlóit is meg kell hajtani, reméljük, hogy a várva-várt béke egy szebb, jobb és boldogabb jövőnek lesz kiinduló pontja. Hisszük, hogy nemzetünk a fegyverzaj elné- multával meg fogja kapni létfeltételének jogait; reméljük, hogy a béke idejét nem a törvényes jogainkért való küzdelem emészti majd fel, hanem hogy e küzdelem az ország anyagi boldogulásának fog szólni; s elvárjuk, hogy azok, akik e nemzet élén állanak, akiknek a kezében van az erő és a hatalom, e hatalmat arra használják fel, hogy behegedjenek a háborúütötte sebek, hogy csillapuljon az áldozatokózta fájdalom s hogy ez az ország a gazdasági fejlődés olyan útjára lépjen, amely útnak határjelzői a szegény nép megélhetése és boldogulása. A háború eredményei közé fogjuk számítani azt is, hogy azok, akiket illet, el fogják ismerni, hogy a trónnak a legnagyobb erőssége a hűséges magyar nemzet, s hogy a jövő békéjének is egyik feltétele, hogy ezen az áldott földön egy erős, hatalmas, boldog Magyar- ország legyen. E remény él lelkűnkben, ez erősíti, fokozza türelmünket, kitartásunkat. Mert hogy tud tűrni, szenvedni és áldozatot hozni e nemzet hazafias közönsége, azt fényesen bizonyította be e súlyos időkben. S itt különösen a hivatalnoki osztálynak áldozatkész türelme váltja ki lelkűnkből csodálkozásunkat. Mert azoknak a polgártársainknak türelme, akiknél a megélhetés eszközei szinte csodás módon megnövekedtek, akik az áldozatkövetelés nehéz napjaiban lelketlen módón meggazdagodni tudtak, ezeknek a türelme nagyon érthető ; ezeknek a lelkében ne keressük a bé- Kevágyat. De a hivatalnoki osztály előtt, amely ugyanazzal a fizetéssel szenvedi a drágaság nehézségeit, hajtsuk meg legalább az elismerés zászlaját. Legalább tiszteletünk és elismerésünk legyen jutalma minden honfitársunknak, aki tűrni és szenvedni tudott a megpróbáltatás legsúlyosabb napjaiban. A békevágya erősbödik lelkűnkben, de mi csak a győzelem békéjét óhajtjuk. Hálás szívvel gondolunk küzdő hős vitézeinkre; s míg a dicső béke angyala le nem száll közénk, remélve türünk és szenvedünk, de a kitartás erejében meg nem gyöngülünk ! Csukovits Sándor. Emléket az elesett hősöknek! Időtlen idők óta nem volt a halál ily nagy űr a földön mint napjainkban. Vérző, vonagló ember szívekből hegyet rakott már trónusa előtt. Mi a front mögötti élők a nagy vérözönből mentsük meg a jövő számára a megmenthetőt: a borzalomból a dicsőség gondolatát, a fájdalomból a kegyelet érzését, az enyészetből az örökkévalóság álmát. Egy egész nemzet gyászának kell emléket emelni a nagy halott koporsója felett. Mert ki a háborúban fejezte be földi pályafutását az a nemzetért hozta meg a legnagyobb emberi áldozatot, az az áldozatával jogot nyert az utódok hálás kegyeletére, az a nemzet, az annak a városnak, megyének halottja, melyben bölcsője állt. A világháború messze kongó ökölcsapásai, méla bús hangot ütöttek meg városunk nehány kegyeletes szívű polgára lelkében is. Mindannyiunkért, a valamennyiünk szívéhez nőtt hazáért elvérzett hős védőinek, dicsőségteljes s fájdalmas emlékét sem az idő feledést hullató vén fája, se a közöny futó sivár homokja ne fedhese el soha! Égbe nyúló hatalmas emléket kívánnak emelni, az utánnunk jövendők lelki épülésére, hogy oda járhassunk hálatelt imával kegyeletünket leróni, hogy messziről láthasák a késői unokák és szívükbe fogadhasák a fájdalom és dicsőség szimbólumaként és őket is emlékeztesse mindvégig a hála és kegyelet kötelességére. * * * Esztergom város, Esztergom vármegye és a házi ezred, a 26-ik gyalogezred elesett hős katonáinak emlékét megörökítendő egyelőre egy szükebb körű előkészítő bizottság van alakulóban városunkban, melynek tagjai Meszleny Pál, Esztergom vármegye főispánja, Bleszl Ferenc az esztergomi takarékpénztár igazgatója, dr. Antóny Béla, Esztergom város polgármestere, Gróh István, az Országos magyar iparművészeti iskola tanára és számosán városunk vezérszerepet vivő polgárai sorából. Az előkészítő bizottság egyik tagja a megindítandó mozgalomról jelentést tett dr. Csernoch Jánosbiboros hercegprímásnak is, ki nagy érdeklődéssel vett tudomást a kegyeletes tervről. Eínczinger Fereyic. A főapát városunkban. Dr. Hajdú Tibor panonhalmi főapát hétfőn városunkba érkezett a bencés székház hivatalos látogatására. Itt léte alatt egyszersmind látogatást tett a bibo- ros-hercegprímásnál a város egyházi és világi notabilitásainál. A herceg- prímás szerdán délelőtt a bencés székházban viszonozta a főapát látogatását.