Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-18 / 22.szám

elhangzott és szűnni nem akaró tapsot a kárpáti őrszem szép elő­adásával hálálta meg A közönség teljes megelégedés­sel hagyta el az ősi termet és egy pillanatig sem unta el a teljes két óráig tartó előadást, áldozatkészsé­géről pedig ismét fényes tanúbizony­ságot tett, amidőn közel 800 koro­nát áldozott a nemes célra. A harmadik előadás március 21-én lesz d. u. 6 órakor s ennek műsora is méltó lesz az előzőkhöz, amennyiben a reáliskola ének- és zenekara fog közreműködni és az Urániától beszerzett háborús vetített képek mellé a véres harcmezőket megjárt szeretett plébánosunk Mátéffy Viktor úr fog élményeiről beszá­molni. Remélhető, hogy Büchner Antal úr és felesége művészi zon­gora játékában és Gőzön Gyula úr énekében is gyönyörködhetünk, Szegedy Anczika pedig a háborús költészet egyik remekét fogja előadni. Ha szabad hinnünk a jelekben, Liszt Ferenc Libériája fogja azután a méltó koronát feltenni ezen rövid idők alatt ily tökéletesen összeállított és előadott művészi eseményekre. Dolgozzatok, míg a mécsetek ki nem alszik. Tépést csináljon minden honleány! Az Iparbank közgyűlése. Élénk érdeklődés nyilvánult meg az Iparbanknak f. hó 14-én megtar­tott XL1. évi rendes közgyűlésén. Dr. Koperniczky Ferenc praelatus kanonok, közgyűlési elnök széles­körű tudásra valló megnyitójában a háborús állapot folytán előállt köz­gazdasági helyzetet tüzetesen ismer­tette, melyből kifolyólag a hazai pénzintézetekhez hasonlóan a helyi intézetek is redukálták a mult üzlet­évi osztalékot. Bejelenti, hogy az igazgatóság Dr. Gróh József igazgatósági tagot a helyettes igazgatói teendők ellátá­sával bízta meg, amit a közgyűlés egyhangú helyesléssel tudomásul vett. A tiszta nyereség felosztására vonatkozó tervezetet egyhangúlag el­fogadta a közgyűlés. A megüresedett igazgatósági tag­sági helyekre egyhangúlag Jedlicska Rezső és Toldy János, míg a felü­gyelőbizottságba póttagul Bérezi Endre választatott meg. Bleszl Ferenc részvényes érdekes példákkal illusztrálta ama különbsé­get, mely az esztergomi intézetek és a legtöbb vidéki pénzintézet közt mutatkozik; míg az esztergomi pénz­intézetek a mult évi osztalékot csak kevéssé redukálták, igen sok intézet a tavalyi osztaléknak csak harmadát, vagy felét adta részvényeseinek. Érne körülmény is élénken bizonyítja, mily biztos alapokon nyugszanak az esz­tergomi pénzintézetek. A közgyűlés végén Marosi Jó­zsef igazgató szíves szavakkal mon­dott köszönetet Dr. Koperniczky Ferenc elnöknek a ritka szép meg­nyitóbeszédért és a tapintatos elnök­lésért, mire a közgyűlés az elnöklő főpap lelkes éljenzésével véget ért. Adakozzunk a Vöröskereszt Egyesületnek. — Lépjünk be a „Vöröskereszt" Egyletbe. Ideges, nagy várás az egész életünk. Elége­detlenek a mával, többet sze­retnénk a holnaptól s hosszú hónapokon át reszketve, remeg­ve, fáradtan várunk valamit. Valami nagyot, amelynek tör­ténnie kell, amelyet már mind­nyájan óhajtanánk s amely után eljöhet a — béke. Kiesik a toll ujjaink közül, agyunkat elkerülik a gondola­tok, nincs türelmünk semmihez, s ugy élünk, mint akik szeret­nék, ha már átmehetnének egy másik világba. Várjuk azt a másik világot, melynek gyü­mölcsei most érlelődnek lelkünk­ben s zavartalanul majd akkor élvezhetjük, ha biztos lesz a talaj lábaink alatt. Nincs most egy nyugodt percünk, melyből fel ne rázna a háború véres rémsége, az irtózatos kegyet­lenségek, a kar és lábnélküli törzsek véres fetrengése, az el­vérző sebesültek, az átlőtt tü­dővel hörgők halálimája— —a duklai szorost megtöm­ték gépfegyverekkel. Száz és száz gépfegyver egymás mel­lett, mögöttük a mieink, a hon­védek, a bátrak, a testvéreink. Ez megnyugtató, talán inponáló s kacagni, nevetni tudtunk volna, ha látjuk a borzasztó szép lát­ványt, amint a muszkatestek véréből sármassza lesz a völgy talaján s halálhörgésük károm­kodással vegyest túlharsogja a gépfegyverek monoton kattogá­sát. Ezt látni talán jólesett vol­na, de irtózatosan hat a mieink szenvedése, s mig egyik érzés a másikat hajtja lelkünkben, belefáradunk, belefásulunk és szeretnénk siettetni az időt, hogy egyszer már vége legyen. Vége ennek a rémséges idő­nek, mely idegölő napjai mel­lett feltámasztja a kultúra, a társadalom minden ellenségét, fekélyét, parazitáját, élelmiszer­uzsorását. Itt bent is mellünk­nek szegezi a léleknélküli ku­fárkodók lándzsáját, kiüti a ke nyeret kezeink közül, kiveszi az utolsó garast zsebünkből, s nem törődik azzal, hogy uzso­rájával százezreket hajszol a nyomorba, hogy étlen, szomjan, fűtetlen szobában tüdővészes anya apró csemetéi hiába kér­nek, könyörögnek betevő fala­tért —nem. Ide vasököl kellene, aki egy csapásra leteritené a száz fejű hydrát— (***) Hercegprimási udvarból. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás tegnap titkára kíséretében Budapestre utazott a Szent István társulat ma tartandó évi közgyűlésére. Március 15. A nemzet nagy ünnepét ha csendben is, de inpozán­san ülte meg a város. Az ünnepi misén a vármegye, város, adóhivatal, járásbíróság, és tanintézeteken kívül nagy közönség vett részt és áhítatos élvezettel gyönyörködött Táky Gyu­láné remek énekében. — A honvéd temetőben Vimmer Imre polgármes­ter a város, Brutsy János a helybeli függetlenségi kör, Draxler Alajos az Esztergomi Polgári Egyesület, a főgimnázium, főreál, és az érseki tanítóképző intézet küldöttei rövid szavak kíséretében koszorúzták meg a hősök sírját. — A kórházzá alakí­tott főgimnázium épületében az ifjúság külön házi ünnepélyt rendezett és megkoszorúzta az intézet honvéd szobrát. Este 8 órakor az Esztergomi Polgári Egyesület ünnepies választ­mányi gyűlést tartott, melyen sok egyesületi tag megjelent. Draxler Alajos hazafias szavak kíséretében nyitotta meg a gyűlést és felkérte Vitái Istvánt, az egyesület titkárát ez alkalomra szerkesztett emlék beszéd felolvasására. A mult és jelennek párhuzamba hozatala és a győzelembe való teljes reményének adott hazafias tónusban kifejezést felolvasásában. Az egyesület a megvakult katonák felsegélyezésére 50 koronát utalt ki, ezenfelül Borovszky János 100. évét betöltött agg 48-as honvédünknek 10 koronát küldött amihez Farkas Elek nyug. székesfővárosi igazgató tanító bort és szivart adott. Himnusz elé­neklésével a hazafias gyűlés véget ért. Szent kötelességünk Márkus József a főváros megboldogult nagy­érdemű férfiáról megemlékeznünk. Mert a fényes tehetségű és pálya­futásu nagy ember, fiatal korában, mint fővárosi jegyző nősült meg vá­rosunkban. Ekkor vette feleségül Feigler János szolgabíró és hegedű­művész Janka leányát. Aki elsőrendű zongorás tehetség volt. A daliás úriembert minden esztergomi isme­rőse szerette. Vidám társaságban nagyszerű bariton hangjával tűnt ki. A kiváló tehetségű Márkus család­ból való Emilia, a Nemzeti Színház elsőrendű művésznője is. A megbol­dogult férfiú országos érdemeket szerzett szülővárosa szolgálatában. Polgármestere, később főpolgármes­tere, tehát első polgára lett Buda­pestnek. Fia, Jenő népszerű fővárosi tanácsos és leánya, Lili jóhírnevű zongoraművésznő. Zsenge gyermek korukban mindketten a nagyapai házban vakációztak. Tehát az ak­kori Lőrinc-uccai gyerekvilágban szó­rakoztak. Jobb időkben bemutatjuk olvasóinknak azt az érdekes litogra­fált szinlapot, melyet Márkus Jenő, Aldori Viktor és társai adtak ki. Megható, hogy a hatalmas Márkus Józsefet túlélte édes anyja. Az or­szágos érdemű férfiú jó emlékét örökre megőrzi Esztergom városa is. Jön a bécsi hajó. A Dunagőz­hajózási Társaság bécsi hajói már­cius 27-én ismét megindulnak. A Budapest és Bécs között közlekedő hajók menetrendje a következő : Bu­dapest Petőfi-térről este 7 órakor in­dul az első hajó március 27-én, és 28-án délután 3 órakor érkezik Bécsbe. Onnan az első hajó 29-én reggel 8 órakor indul és este 8 órakor érke­zik meg Budapestre. A névre szóló betéti könyv jogi természetéhez ad ujabb adalé­kot a Kúria 1914. nov. 5-én 1116/v. sz. Ítélete, mely kimondja, hogy: ha a betétkönyv névre szól s azon a társasági alapszabályoknak oly ren­delkezése, amely szerint a betétösz­szeg a betétkönyv hozójának volna kifizetendő, sem idézés, sem utalás utján feltüntetve nincs : a betétkönyv nem tekinthető bemutatóra szóló pa­pírnak, amiből következik, hogy an­nak kiállítója a betét kifizetését igény­lőnek a betét felvételére való jogo­sultságát vizsgálat tárgyává teheti. A piac. A közönség megnyugta­tására szolgáljon, hogy a hatóság, erélyesen korlátozza a piaci árakat. Szombati hetivásár alkalmával túlma­gas árak miatt több árust megbün­tetett a rendőrség. Lopás. Drága minden élelmiszer és mert az emberek szeretik a jót, hát lopnak. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka ellopták Féja Imréné két hizott lúdját, amely a károsult bevallása szerint testvérek között is megért 28 koronát. Érdekes, hogy egy sovány ludat, mely ugyancsak abban az ólban volt — a tolvaj otthagyta. Hja, ha lúd — hát le­gyen kövér 1 Nagy takarítás Párkányban. A galíciai menekültek Budapesten már megmutatták nagyban, hogy milyen elem és ezen természetük nem tagadta meg magát kicsinyben sem Párkányban. Az ott lakó hat menekült minden engedély nélkül egy istálóból teremnek kinevezett helyiségben egész vendéglőt nyitottak, melyben persze az ott állomásozó ugyancsak galíciai katonaság részére nagyban mérték a jóféle spirituszból készített pálinkát. Több féle tilos dolgok jutottak a hatóság tudomására amiért letartóztatta az egész társa­ságot és ekkor olyan dolgok is ke­rültek felszínre, melyek már súlyo­sabban esnek a serpenyőbe. Az ügy érdekében nem írhatunk meg min­dent, de hogy kik ezek a menekültek — jellemzésül csak annyit, hogy egy katonaszökevény is akad köztük. A lakosság különben már alaposan ráunt az ott levő katonaságra és bi­zony nem minden ok nélkül. Kereskedelmi- és iparkama­ránk közgyűléséről, a lapunknak megküldött jelentésből a következő adatokat közöljük : Hlatky­Schlichter Lajos elnök távollétében Zechmeister Kálmán alelnök vezette a gyűlést, melynek előadója Szendrői Mór tit­kár volt. Megjelent Fischer Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom