Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-14 / 21.szám

lovag Mattyasóvszky Lajos elnöklete alatt. A közel háromnegyed évszázad óta fenálló hatalmas intézmény a mai közgazdaságilag megpróbáltatással teljes időkben ís fényes tanújelét adta annak, hogy a szolid alapokon fekvő vidéki pénzintézet, helyes vezetés mellett, válságok viharában is nyugodtan helyt állhat. Önerejének biztos tudata kisugárzik a mult év üzlet menetét tárgyaló kimeritő igazgatósági jelentésből és zárószámadásainak számtömkelegéből. Az igazgatósági jelentés feltárván a háború előidézte helyzetet utal arra, hogy az évi mérlegben világos kifejezésre jutottak azon folytatólagos óvintézkedések, melyeket a társaság szilárdítása érdekében ez évben is foganatosítottak, de egyben a mérlegből tükröződik vissza a korábbi előrelátó rendszer célirányos és gyümölcsöző volta is. Ez óvatos és elővigyázó eljárás eredményét ugy a részvényesek, mint betevőink szívesen veszik tudomásul. Az ipar és kereskedelem a legválságosabb helyzetbe jutott és ennek folytán a pénzintézetek is erős rázkódtatásnak voltak kitéve, minek illusztrálására csak jelezzük, hogy a mult év augusztus

j 3-án az Osztrák-Magyar Bank 8%-ra, a világhírű Angol Bank pedig 10% ra emelte fel kamatlábát. Ily körülmenyek között ujabb üzletkötésektől lehetőleg tartózkodott az intézet, főtörekvése odairán, ult, tálasára is. Mert a falu kicsinyben maga az ország. A háromszáz földiből mégis csak esik veszendő. Ilyenkor elindulnak kettecskén a gyászoló házba és nyugodt beszédükkel vigasztalják a kétségbeesetteket. — Magyarok vagyunk! Belé kell nyugodnunk, ha már a jó Isten ugy rendölte, komámék! A min már nem lehet változtatni, azon nem érdemes keseregni. Azután gondolják meg komámék, hogy a fiuk milyen dicsőségesen halt meg. Hát lehet szebb halál, ha hazánkért áldozzuk életünket ? Nem lehet, komámék! A megboldogult fiúnak a jutalma a menyországban az örök üdvösség és Magyarországban az örök dicsőség. Azután máskor megsebesültet látogatnak, aki a kórházi kezelés után néhány hétre szülőföldjén üdvözül. Hiszen a falusi legények majd olyanok, mint a testvérek otthon, a háborúban pedig valamennyien bajtársak. Mert csendesen együtt szolgálnak. Ilyenkor pedig meghallják a hazatért vitéztől, hogy Pista pajtása szintén a 26-osoknál dolgozik, még pedig emberül. Szeretik a tisztjei, mert hát olyan szépen dalol, meg a társai is, hogy olyan aranyos jókedvű legény. Az ilyen balzsam azután néhány napra meggyógyítja a kettecskén éldegélők bánatát. Ez is ősi magyar orvosság. (Vége köv.) hogy a társaság érdekeinek biztonságáról gondoskodjon és üzletágait a régi keretekben fentartsa. A jóváhagyás végett bemutatott mérleg tanúsága szerint az üzletkör a régi keretekben záródott. Csupán az értékpapír állomány emelkedett 300,000 koronával és a betétek állaga apadt 400,000 koronával. Betét üzletre nézve meg kell jegyezni, hogy az, az év első felében szép lendületnek indult és tekintélyes összeggel emelkedett; ennek tulajdonitható, hogy dacára annak, miszerint a második félévben a moratóriumtól eltekintve, mindenkinek kiszolgáltatta azt az összeget, melyre meggyőződése szerint szüksége volt, továbbá dacára annak, hogy a háború kitörése alkalmával, a kedélyek megnyugtatása és a minden alapot nélkülöző izgalom megszüntetésére, többnyire kis betevőknek néhány nap alatt több mint fél millió koronát adott ki, végre, hogy a hadi kölcsönre, felmondás nélkül azonnal, közel másfél millió koronát folyósított és igy e három irányban, a háború alatt közel három és fél millió koronát fizetett ki, mindezek dacára a könyvecskékre és folyószámlákra elhelyezett betétek állaga egészben csak négyszázezer koronával apadt. A mult évi mérleg — régi reális eljárásunkhoz hiven — a legszigo rubb elvek fen tartásával állította össze. Kölcsöntőke követeléseiből leirta mindazon tételeket, melyek behajtását feltétlenül biztosnak nem találta; ingatlanait a legminimálisabb értékben vette fel; értékpapírjait pedig még valamivel az 1914. július 25-ki árfolyam alatt állította be a mérlegbe. Legtöbb intézet mérlegének öszszeálltása alkalmával a tőzsde szünet és alacsony árfolyamok miatt ér tékpapir állománya értékelésével jutott ez évben zavarba, mely helyzet azonban ez intézetet szintén nem érintette sőt az értékpapír tárca netáni folytatólagos 10o/

0 árfolyamesése ellen is biztosit eljárása és e fél millió tartalék betudásával az értékpapírok értéke, még a mult év végén jelentkező, páratlan alacsony magánforgalmi árakon is jóval alul szerepel a vagyonleltárban. Ehhez járul még azon kedvező körülmény, hogy a mult év végén mutatkozó végtelen nyomott árfolyamok időközben már lényegesen emelkedtek és bizton hihető, hogy az a reményteljes szivárvány, mely harctereink felett már is jelentkezik, dicső fegyvereink végleges sikeréhez, ez pedig nemcsak az árfolyamok további javulásra fog vezetni, hanem nekünk, valamint dicső szövetségeseinknek nyugodt és boldog jövőt fog biztosítani. Á társasági nyugdijszabályzatok rendelkezéséhez képest jelenti az igazgatóság, hogy nyugdíjintézet 1913. évről áthozott 365,214 K. 27 fillérnyi vágyna, a folyó évi járulékok és kamatokból, az ez évi nyugdijak kifizetése után fenmaradt 11,376 K. 85 fillérrel gyarapodott és igy a nyugdíjintézetnek a társaságnál betétként elhelyezett vagyona 1914. dec. 31. 376,591 K. 12 fillérre emelkedett. A mérleg és zárszámodások főbb számtételei a következők: jelzálog kötvények 13,751,555 K., váltótőke 1.875,881 K., előlegek 77,563 K., értékpapír állomány 5.300,614 K., folyó számlakövetelések 603,671 K., ingatlanok értéke 446,219 K., tartalékok 844,146 K., folyószámla és takarék betétek 15.585,138 K., mérleg végösszege 22.451,740 K., jövedalmi számla végösszege 1.371,630 K., összkiadási költség 1,120,478 K., tiszta jövedelem 251,152 K. és a pénztár összforgalma a mult évben 59,922,316 K. volt. Az elért 1914. évi üzleti eredmény következőleg osztatott meg a közgyűlés határozata szerint : tartaléktőke 10%-os,, járulékára fordíttatott 25,115 K, osztalékra részvényenként 180 K-val 180,000 K, háborús tartalékra 10,000 K, igazgatósági jutalékra 6,505 K, igazgatói jutalékra 4,337 K, tiszti jutalékra 10,842 K, tiszti nyugdij-alapra 2,146 K, jótékonycélokra 10,470 K. és különleges tartalékalapra 1,735 K. összesen: 251,152 korona. A lefolyt év személyi változások tekintetében gyászosan változatos volt. Mindenek előtt őszinte részvéttel és mély fájdalommal kell megemlékezni a társaság nagyérdemű ügyész és kiváló igazgatósági tagja, Mattyasóvszky Kálmán korai elhunytáról. Szerénységgel párosult kimagasló ügyvédi és ügyészi képességeivel, fáradhatatlan ügy buzgalmával és gazdag tapasztalataival hűségesen szolgálta ő hosszú időn át a társaságot és igy hálával és kegyelettel emlékezik a közgyűlés reá. — A megüresedett ügyészi állásra dr. Wiplinger Ödön ügyvéd választatott meg, ki igazgatóságunknak és a helybeli ügyvédi karnak egyik régi kiváló tagja és ki mint ügyészi helyettes már 19 éve szolgálja az intézetet a legszebb eredménnyel. Az új ügyész állandó helyettesének dr. Mattyasóvszky Béla ügyvédet jelölte. Ezen bejelentés készséggel jóváhagyatott, mert az új helyettes a társaság teljes bizalmát birja. Grósz Ferenc buzgó igazgatótanácsos egyik szomszédos társintézet igazgatójának választatván meg, tanácsi és igazgatósági tagságáról lemondott, helyébe Magos Sándor c. kúriai bíró választatott be a tanácsba. Kartalyi István főkönyvelő saját kérelmére, 36 évi buzgó működés után, 1914. május 1-én teljes rendszeres illetményeivel, nyugdíjaztatott. Ennek folytán Brenner Ferenc pénztáros főpénztárosnak, Etter Ödön pedig főkönyvelőnek lett előléptetve. Ezzel egyidejűleg, Einczinger Ferenc főkönyvelő megbízatott a jelzálogos kötvények és a betétpénztár kezelésével. A tisztikarban nyugdíjazás és betegség folytán hiányzó munkaerők pótlására gyakornokként Marsóvszky Béla és Huszár Antal ny. főhadnagy alkalmaztatott. — A társaság régi ügyészén kivül elhunytak még: Hübschl Sándor, dr. Andor György és Viola Kálmán érdemdús igazgatósági tagok, kik iránti hála és kegyeletet ez alkalommal is kifejezésre juttatva, érdemeiket és emléküket jegyzőkönyvben megörökíteni rendeli a közgyűlés. A tisztikart is erősen megtizedelte mult évben a kérlelhetetlen halál. Kartaly István ny. főkönyvelő, Horváth Kálmán ny. könyvelő és Bélafi Béla gyakornok költöztek el és a tisztikar fájdalmához, az elhunytak érdemeinek elismerése mellett, a közgyűlés részvéttel csatlakozott. A háború folyamán a társaság öt tisztviselője teljesít katonai szolgálatot és mind az öt tisztviselő fizetését és lakbérét az első 6 hónapra teljes összegében kiutalványozta a társaság ezen időn túl pedig a hadra kelt 3 tisztviselő fizetésének 75%-át, a kétönkéntes fizetésének pedig az eddigi elvek szerint 50%-át járultatjuk ki, de ezen felül a lakbérek teljes összegükben kiadatnak, sőt az önkéntesek járuleka is, a megfelelő hónapokra 75%-ra fog emeltetni, ha azok háborúba vonulnának. A hadbavonult 5 tisztviselő távolléte folytán hiányzó munkaerő némi pótlására, főleg a mérleg készítési munkaiatokra való tekintetből 4 napidíjast alkalmaztak és ezek közül kettőt a számadási munkálatok befejezése után is visszatartottak. A munkaerő e részbeni pótlása dacára úgy a mérleg készítése, mint a folyó munkák elintézése nem csekély feladatot rótt és ró még most is a többi, régi tisztviselőkre. Megnyugvással jelenti az igazgatóság azonban, hogy a tisztviselők, a helyzet magaslatán állva, teljes odaadással végzik kötelességüket, minek bizonyítéka azon körülmény, hogy a háború dacára jelentkező tekintélyes forgalmat szabályszerűen bonyolítják le, az évi mérleget pedig több héttel a köteles idő lejárta előtt állították össze. A takarékpénztár tekintélyének bizonyságául felolvastatott a Magyarországi pénzintézetek országos szövetségének üdvözlő irata, melyet Mándy Lajos min. tanácsos, elnök intézett a társasághoz és következőleg szól: „Az 1914. évi üzleti jelentésükből vettük tudomásul, hogy az elmúlt évvel befejezte n. b. intézetük működésének 70. esztendejét. Olyan jelentékeny idő az elmúlt, hogy mi nem hagyhatjuk megemlékezés nélkül már azért sem, mert az Esztergomi Takarékpénztár a vidéki intézeteink legkiválóbbja között is a legelsők sorában van,bizonyságául annak, hogy azok a nemes tradíciók, amelyek a régi magyar takarékpénztárak szervezésénél szerephez jutottak az önök intézetének nem csak megalapításánál működtek közre, hanem vezető irányelvük gyanánt állanak működésükben mostanság is. Szövetségünk figyelemmel kisérve a pénzintézetek anyagi és erkölcsi életét, a legőszintébb üdvözléssel köszönti önöket abból az alkalomból, hogy 70. évesműködésük után a régi elvek-