Esztergom és Vidéke, 1915

1915-02-18 / 14.szám

eddigi nagyipar-teremtő hiú eről­ködésünket az ősi íöldmivelést fejlesztő helyes, reális igye­kezetté. Szép a nagyipar és igen kí­vánatos volna legalább akkora, amekkora belső szükségletein­ket fedezni tudná; de a mi erőnk s boldogulásunk igazi forrása mégis csak az ősterme­lésben van. Ezt kell nagyra nevelnünk! A nemzeti közvéleménynek ez irányban való kétségtelen ja­vulása minden bizonnyal nagy elégtétele eddig méltatlanul ócsá­rolt őstermelőinknek s ősterme­lésünknek. Csénty. Adakozzunk a Vöröskereszt Egyesületnek. — Lépjünk be a „Vöröskereszt" Egyletbe. Az új községi bíráskodás. Az 1911. évi I. t. c. az egységes polgári perrendtartás törvénye 1915. év január hó 1-én életbe lépett. A törvény­Budapestre, Erzsike tehát mindenről alaposan értesült, ,mert Béla valósá­gos naplót küldött haza részletekben. Még Nóra összetépett sürgönyéről is tudomást szerzett a .félrevezetett le­ányka, aki hálás örömmel köszönte a bizalmas híreket. Most már több ezer kilométernyi távolságból Tornyára irányult tekin­tete. Látta a vidám Erzsikét, aki tudta, hogy az ádáz titkos ellenség­gel harcol. Tehát szegénykének szin­tén csak háborúskodnia kell. De még csak azt szerette volna ám látni, milyen üdvös hatást kel­tene, ha ő most néhány sort szen­telne Erzsikének örömkönnyektől sugárzanék mind a két menyország­színű szeme. Visszarakosgatta a hűséges Béla aktáit és nyomban megírta Erzsiké­nek, hogy mióta derék bátyja meg­sebesült, azóta az ő szive is meg­sebesült, mert kételkedett abban, akinek hinnie kellét volna. Béla már javulás útján van. Az ő szivén is behegedne az a seb, melyet egy hiú és szívtelen asszony szánt neki, ha gyógyító irt kap válaszával. Erzsike csak most írhatott leg­először Bencének. Ez az írás való­ban gyógyító ír volt. Ezentúl állandó összeköttetésbe került Tornya a orosz harctérrel. Béla ismét visszaérkezett a tá­borba. Ekkor már minden jóra for­dult. Néhány nap múlva Harmath Bence néhány száz muszka foglyot szállított a vonatra. Tábornoka ugyan­ekkor jutalmul egy heti szabadságot utalványozott neki. nek a községi bíráskodásról szóló része részletesen a 755. §-tól a 767. §-ban nyer szabá­lyozást. A községi bírósági ügyvi­telre, valamint a törvény vég­rehajtására vonatkozó utasítás egyidejűleg jelent meg a 197000 — 914. számú B. M. rende­letben. Az új törvény a szóbeli tár­gyalásokkal a közvetlenség el­vét hozta be a jogi életbe s módot és alkalmat nyújtva a bíráskodás összes fórumain a hosszas és élettélen periratok kiküszöbölésével a feleknek köz­vetlen személyes, vagy pedig a képviselettel leendő tárgyalások­hoz. Minket közelebbről a köz­ségi bíráskodás érint, tekintve, hogy a mindennapi élet apróbb ügyei miatt bírósághoz utalt jogkereső fél a sokszor csekély értékű pertárgyra hogyan nyer elégtételt a bíróságok legalsó forumján. A községi bíróság szerve­zetén módosít az új törvény, megjelölve a bíróság tagjait vá­rosokban és községekben. Köz­ségekben a bíráskodást a bíró, a jegyző gyakorolja két elöljá­rósági taggal, rendezett tanácsú Bence alig várta már, hogy meg­szabaduljon a mihaszna foglyoktól. Éjjel-nappal utazott, csakhogy mi­előbb meglepje Erzsikét. Ez a meglepetés pedig fölséges eseménnyé vált. Harmath Bence daliás mellén a német vaskereszt és az osztrák-magyar nagy hadi kitün­tetés ragyogott mikor a Tornyai kúriába lépett, Erzsike megdicsőülten tekintett a mosolygó hősre. Mintha legszebb álma valósult volna meg. — Lehetséges-e, hogy maga az, Bence? — kérdezte boldogan, mind a két kezét megragadva. — Minden lehetséges must már aranyos Erzsike, ami eddig lehetet­lenségnek látszott. Egy heti szabad­ságomat maguknál töltöm. De előre is kijelentem, hogy innen már csak, mint a maga vőlegénye vonulok a harctérre.. Ez lesz az én igazi babé­rom, Erzsikém. Az eljegyzésre természetesen ösz­szecsődült a városból Bence vala­mennyi jóbarátja. Mindenk^ büszkén tekintett az igazi hősre. Hiszen az eljegyzése is katonás hőstett, mert legyőzte a hidrát. Az eljegyzés hire persze Buda­pestre is elszállott a háziasszony zajos szalonjába. A kövér delnő ek­kor cigarettára gyújtva, így szólt udvarához: — Nos uraim, én ismét teljesen szabad vagyok. Aki önök közül va­lami országos hirű hőstettet követ el, annak átadom én is fellegváram kulcsát. (Vé^e.) városokban az erre meghatal­mazott tisztviselő, illetőleg a békebíró. Panasz szóbelileg is megte­hető, amelyre köteles az eljáró bíró 15 nap alatt tárgyalást ki­tűzni — és lehetőleg egy tár­gyaláson ítélettel a pert befe­jezni. Ha alperes nem jelenik meg a tárgyalásra elmakacsol­tatik — míg felperes távolma­radása esetén a per megszűnt­nek nyilváníttatik és felperes az okozott költségek megtérítésére köteleztetik, azonban panaszos panaszát újból beadhatja. A községi bíróság által ho­zott ítélet 15 nap alatt a kir. Járásbírósághoz felebbezhető. Az ítélet végrehajtása köz­adók módjára történik, ami az ítélet gyors foganatosíthatása és költség kímélése szempont­jából kiemelkedő újítása a tör­vénynek. Ügyvédi költségek nem számíthatók fel községi bíróság előtti perben, a kiadások csupán a készkiadások erejéig ítélhetők meg. A régi törvények 40 ko­ronás értékhatárát 50 koronára emelte fel az új törvény. A közvetlen személyes meg­jelenésselegyenrangúakepviselő jelenléte és itt is a legmesszebb­menő kedvezményt biztosítja az új törvény azzal, hogy oly egyénnel szemben, aki értelmi­leg a tárgyaláson ügyét képvi­selni kellően nem tudja, jogo­sítva van az eljáró bíró a tár­gyalás elhalasztása mellett új tárgyalást kitűzni és a felet utasítani képviselő küldésére. Ha a fél ellenszegülne, úgy pervesztessé válik. A községi bíráskodás reno­válása a fontos újításokkal az igazi népbíróság feladatát töké­letesebben tudja betölteni mint a régi, s tekintettel az érezhe­tővé vallott reformszükségletre, a köz érdekében a törvény egy olyan hézagot töltött be, amelyre igazán szükség volt. B. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegéiyző Hivatal Bpest Váci ucca 38, sz. A posta díjtalan szállítja. Hadifoglyaink foglalkoztatása. Közeledik a tavasz ! és félő, hogy az amúgy is jó talajnak bizonyult fogoly táborokban a különféle ra­gályos betegségek fölütik fejüket, a melyek esetleg oly vehementiával grassálnak, hogy ellenük a védekezés majd lehetetlenné válik Hogy ezen bajoknak elejét ve­hessük, jobban mondva kitérhessünk, legalább is azon kéne lennünk, hogy a hadifoglyok egészséges foglalko­zást nyerjenek: és mivel itt a ta­vasz, úgy legalább ajánlatosabb lenne, a hadifoglyokat mezei munkára fogni. Evvel elvonjuk őket azon keretből, a melyben jó formán mo­zogni is alig képesek. A friss — jó levegőn való folytonos, vagy lega­lább is gyakori tartózkodás ellent­állóbbá tenné szervezetüket, meged­zené őket. Azon kívül tekintettel arra, hogy 70—80% földmíves mu­zsik, úgy nyugodtak lehetnénk, hogy földünk jól meg lenne művelve és továbbra is kezelve. Ezen tényke­désükkel a földbirtokos osztály csak nyerhetne. Éppen a minap olvastam, hogy az alispán urat és a gazdákat az aggasztja, hogy az aratáskor majd nem fognak tudni elégséges erőt kapni. Itt van hát a kínálkozó alka­lom, vonjuk már most be a parla­gon heverő hatalmas nyers munka­erőt, nyújtsunk nekik már mostantól módot arra, hogy elsajátíthassák szo­kásainkat, szokják meg környeze­tünket, és akkor az aratás annál könnyebben fog menni. Egészségi szempontból pedig vég­zetes hibát — követnénk el, saját jól felfogott érdekünben ha az oly közel lévő foglyoknak nem igyekez­nénk módot nyújtani — egészségük megtartására. R. A. Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesül­teknek ! Németország gazdasági ereje. Átirat a győri kereskedelmi iparkamarához. Németország világrengető, hatal­mas erejét a világháború nem tudja egészen lefoglalni. Gazdasági életé­nek fentartására annyi gondot fordit, hogy az a békeidő mélyen szántott kerékvágásából ki ne zökkenhes­sék. A duló világháború közepette Né­metországnak jut ereje, van akarat­ereje, s megvan hozzá minden ké­pessége, hogy kiállitásszerű vásárt rendezzen. Erre vonatkozik az alábbi felhí­vás, melyet a lipcsei kereskedelmi kamara vásárbizottsága küldött meg a győri kereskedelmi kamarának, s melyet a szövetséges országok ke­reskedelmi kamaráin kívül eljuttatott a semleges országok kamaráihoz. A fölhívás a következő: Németország gazdasági erejének és nagyságának bizonyítékul is Lipcse város tanácsa kiállító és bevásárló körök kezdeményezésére elhatározta, hogy a lipcsei tavaszi vásári f. évi március 1-től március 5-ig minden bizonyai megtartja. A vásárforgalom­ban résztvevő üzletágakat, az illeté­kes szakszövetségek biztosítása sze­rint, a békeidőhöz hasonlóan számos kiállító fogja képviselni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom