Esztergom és Vidéke, 1915

1915-02-07 / 11.szám

4 M£TER«OM és VIDÉKE. 1§15. február 7. ben azonban szemtani lettek az orosz barbárságnak. Látták Homonnát és Mezőlaborcot, ahol a legszebb házakat gyújtották föl a kozákok. Az összes üzleteket kirabolták, mert alig lehetett valamit is vásárolniuk. Látták a híres Andrássy kastélyt is, ahol vadul dőzsöltek a muszkák, de azért nem tették tönkre. Mezőlaborczon az összes középületek romokban hevernek. A vasúti állomásból csak néhány égbekiáltó fal maradt meg. A síneket fölszaggatták, a hidakat fölrobbantották. Mindenütt meglátszott tehát az ágyúk nyoma. Legjobban szerették azonban az oroszok a magy. kir. állami iskolákat. Homonnán túl, egy faluban felgyújtottak ilyen intézményt. Előbb azonban kihurcolgatták a padokat a kocsma elé és a bádog födelet elkobozták. A vasúti talpfákból fedezéküket erősítették. Ami gránátaink azonban csakhamar kikergették a romboló vakondokat. Valóban megv érdemlik ezek a gonoszok Isten ostorát, melyet most vitézeink suhogtatnak fölöttük! Elmarad a vidéki muzeumok államsegélye. A háborús viszonyok változást okoznak a vidéki muzeumok és könyvtárak évente szokásos államsegélyben is. A tegtöbb vidéki múzeum és könyvtár államsegélye ez évben elmarad. Általános elvként azt tekinti a vallás és közoktatásügyi ministerium, hogy a háború tartamán csak azoknak a vidéki muzeumoknak és könyvtáraknak utalják ki az államsegélyt, amelyeknél ezt valamely nagyobb dolog föltétlenül kívánatossá, illetve elmaradhatalanul szükségessé teszi. Kérelem az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság azon ügyfeleihez, kik takarékperselyeket vettek át használatra. Alulírott részvénytársaság tisztelettel felkéri mindazon betevőit, kik annak idején házi-takarékperselyt váltottak és azokat az elmúlt 3 év alatt a perselypénz elhelyezése végett az intézet pénztáránál be nem mutattak, hogy a perselyeket ez év március 31-ig visszaszolgáltatni szíveskedjenek, mert az évek óta rendeltetésétől elvont perselyekre ezen üzletág fejlődése folytán szükségünk van. Figyelmeztetnek a betevők, hogy azon esetre, ha ezen 3 óta használatlanul álló és a Takarékpénztár tulajdonát képező perselyek a kijelölt idő alatt viszsza nem adatnak, kénytelen lesz a társaság azon jogával élni, hogy a persely 5 korona árát, a betevő ügyfél közbenjötte nélkül, a betétből kiutalja és az 5 korona tőkét meg nem haladó betéti könyvecskét megsemmisítse. Esztergom, 1915. február 7-én. Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága. Új katonai járványkórház készül létesülni városunkban, aminek már a legfőbb ideje is volna, mert talán a közegészség rovására mégsem lett volna szabad annyira igénybe venni „a szükség törvény bont" elvet, hogy árvaházba legyenek elhelyezve fertőző betegek, ahol csak egy deszkafal, vagy folyosó választ el a betegektől 60—70 gyermeket. Választók figyelmébe. Mindazok akik választói jogosultságot akarnak maguknak szerezni, de az elemi iskola 4. osztályáról bizonyítványuk nincs, f. hó 21-ig jelentkezzenek a polgármesteri hivatalnál. A mult évben működött bizottság a városház tanácstermében f. hó 22. és 23-án d. e. 8—12 és d. u. 3—6 óráig fogja a választók írni és olvasni tudását megbírálni. — A közönség érdekében azon kérdést vagyunk kénytelenek felvetni, hogy mily intézkedés történik azokra vonatkozólag, akik most a hadseregnél vannak és így módjukban nem áll a jelentkezés ? A jó munka önmagát dicséri. A helybeli csizmadiák első ízben 1000 pár csizmát szállítottak a hadvezetőségnek és valóban büszkék lehetnek csizmadiamestereink, hogy iy nagy mennyiségből alig 10 párt utasított vissza az átvevő bizottság, de ezt sem végleg, hanem csak pótlásra. Büszkeségük annál jogosultabb, mert a mirit halljuk, vidékünk városaiból szállított csizmák 10 — 20—25 százalékát is visszadobtak, sőt egy szállítónak, természetesen nagyobb mennyiségnél 2000 párt utasított vissza a bizottság. Csizmadia mestereink újból 700 pár csizmának készítésével lettek megbízva s ugyancsak nagyobb mennyiségben vállaltak katonai munkát szabómestereink is. Ismét két betörő. Lapunk legutóbbi számában közöltük, hogy rendőrségünk Brutsy János feljelentése következtében erélyesen nyomoz. A nyomozás ha nem is teljes, de kedvező eredménnyel járt, a menynyiben házkutatást tartott a rendőrségen már nem egészen ismeretlen Bánzy Mihály és Bánzy István helybeli lakósok lakásán és legelőször is a szemébe tűnt a rendőrségnek egy kerek óra, melyben később Piroska Sándor vasúti málházó a helybeli vasútállomás III. oszt. váróterméből még 1914. november havában eltűnt órát ismerte fel. Lefoglalt a rendőrség még egy jókarban levő 16-os Lankaszter vadászfegyvert is, melyet Nozdrovicky Miklós erdőmesternek is megmutattak, aki Lahonyai Imre erdővéd fegyverére ismert. Lahonyai városi erdővéd még 1911. február havában a városi fatelep őrházába hagyta fegyverét, melyet akkor ismeretlen tettesek feltörtek és a fegyverét elvitték, ami természetes is, mert hisz az egyik Bánzy a Kőalatt lakik és így egész jó alkalma van a vadászjegy és bérlet nélkül vadászgatni. Talált a rendőrség még egy 290 cm. hosszú borfejtő gummicsővet, mely pálinkaszagú volt és amelyben özv. Szóda Mihályné tulajdonára ismert; egy nagyobb üveg pálinkát, meiy nagy rokonságot mutatott Brutsy János raktárából ellopott törköllyel. Igy hát a két jómadár léprekerült. A bűnjeleket a rendőrség a járásbírósághoz küldötte át, hol megindították az eljárást, de egyelőre csak az egyik Bánzy ellen, mert a fiatalabb bevonult katonának. A kiütéses tifusz fellépése következtében a táborban elhelyezett önkéntes iskolát a katonai hatóság Dorogra az óvodába helyezte át. Ugy értesülünk, hogy a ragály lokalizálása érdekében a tábort teljesen lezárták, ahol már eddig is több haláleset fordult elő. A polgármester pedig felhívja a közönséget, hogy a táborba semmiféle cimen kimenni tilos és aki ezen» rendelkezés ellen vét, kihágási eljárást indít ellene a hatóság. A mogorva jegyzők ellen, AZ ország egyes vidékein ismételten panaszok merültek föl a községi elöljárók és egyes jegyzők ellen, hogy a hadbavonultak segélyre vagy támogatásra igényt tartó családtagjaival szemben nem járnak el a kellő előzékenységgel. Több ilyen panasz érkezett a belügyminiszterhez is, aki most körrendeletet adott ki. A belügyminiszter védelmébe veszi a jegyzői kart azok ellen a támadások ellen, amelyek itt ott fölmerült panaszok nyomán általánosságban kovácsoltak vádat a jegyzők érdemes testülete ellen. De hogy szórványosan se forduljanak elő olyan esetek, amelyek a jegyzői kar ellen támadásokra alkalmat adnának: fölhívta az alispánt, hogy a hadbavonultak családtagjai ügyeinek odaadó intézésére és az illetőkkel szemben való előzékeny bánásmódra az elöljáróságokat és a jegyzőket hívja föl s abban a nem várt esetben, ha mégis szabálytalanságok fordulnának elő, a fegyelmi megtorlás iránt intézkedjenek. Lopnak. Igy télvíz idején napirenden szokott lenni úgy a fővárosban, mint minden vasúti állomáson a szénlopás. Természetesen ami állomásunk sem volt ettől soha mentes, de hát ez évben nem oly könnyű szenet lopni, mert kevés is érkezik az állomásra és ha érkezik is már ott várják a fuvarosok, hogy azonnal vigyék a megrendelőkhöz, de nem így a liszt. Liszt t. i. rengeteg menynyiségben érkezik az állomásra és azt azonnal kirakják, mert a vaggonra szükség van, de már innét elszállítani nem oly könnyű és bármennyire őrzik is bizony az elmúlt napokban egy 75 kilós zsák kevert hadi liszt eltűnt a nyitott raktárból, de még eddig bizony nem jött nyomára a rendőrség. Tavaszi gazdasági munkálatok sikere érdekében a m. kir. belügyminiszter 2210. sz. alatt rendeletet bocsájtott ki, valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, melyben elrendeli, hogy a törvényhatóság területén sürgősen Írassa össze mindazon menekülteket akik ott tartózkodnak és földmíveléssel foglalkoztak, vagy foglalkozni kivannak. A gazdasági egyesületek, gazdakörök meghallgatásával az ily menekültek munkákra osztatnak ki, ami által kettős célt ért el a rendelet. Munkaerőhöz juttatja a gazdákat és megkönnyíti a szerencsétlen menekültek megélhetését. Ez okból egyelőre a galíciai menekülteket sem küldik Ausztriába. Hogyan számláznak a németek. Egy Baján állomásozó katonaorvos valami finom orvosi műszert rendelt Berlinből. A műszer számlával együtt mégis érkezett. A számla azonban elütötta rendes kereskedelmi írásféléktől. Nevezetesen a kereskedelmi részen túl, hatalmas nagy betűkkel van odá írva : Wir müssen siegen!" (Nekünk győznünk kell!) Az ilyen önbizalommal bírónak kell is győznie. Nyerscukornak szesszé való feldolgozása. Az osztrák kormány a magyar kormánynyal egyetértve a mezőgazdasági szeszgyáraknak megengedte, hogy nyers cukrot szesszé dolgozhassanak fel. Ezzel a rendszabállyal a gabona- és burgonyakészletek kímélése céloztatik. A nyerscukornak szesz előállítására való felhasználása novum a szesziparban. Nemrégiben az élesztőgyáraknak is megadták a nyerscukor feldolgozását. „Kerek ez a zsömle, nem fér a zsebembe . . .* énekelték a boldog régi korban, amikor még akkora volt, a zsömle, hogy nem fért bele a zsebbe. Bezzeg bele fér most — nem egy, hanem egy egész tucat is belőle. Ha az idézett nóta szerzője most élne, sohasem született volna meg ez a kedves népdalunk. A mai napok zsömléje ugyanis akkorára zsugorodott össze, hogy maholnap nem is látjuk a zsömlét, csak a négy fillért, amit érte adunk. És még a pesti pékek fel akarják emelni az árát — ennek a zsömlének. Ha még azt mondanák, hogy azért akarják emelni az árát, hogy nagyobbra süthessék, mert maguk is röstellik, hogy milyen pici — még valahogy megértenők a dolgot, de így sehogysem tudjuk összeegyeztetni a drágítási igyekezetet a józan ésszel. Annyi bizonyos, hogy sok furcsaságot csinált ez a háború. A többek közt produkált óriásig gabona árakat és törpe zsömléket. És mindkettőnek a belépti díját nekünk kell megfizetni. Tavaszi vetőmag beszerzés. A földmivelésügyi miniszter nagyobb mennyiségű tavaszi vetőmag és pedig tavaszbúza, árpa, zab és tengeri beszerzéséről gondoskodott, azt lehetőleg kedvező áron bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére s annak eladásával a Magyar Mezőgazdák szövetkezetét bízta meg. A vetőmagvak ára a zsákok árának részbeni beszámításával állapíttatott meg, úgy hogy a beszerzés, közvetítés, úgyszintén a raktárakba történt beszállítás költségei, valamint a zsákoknál mutatkozó ártöbbletet a földmivelésügyi minisztérium fedezi. Ezek szerint az árak zsákokkal együtt métermázsánként a következők: tavaszbúza 48 K, sörárpa 32 K, takarmányárpa 29 K, bánáti tengeri 24 K. Ezen árakon kívül a vetőt terheli a vasúti szállítási költség Budapestről, illetve a raktározás helyének vasúti állomásáról. A vetőmag iránti megrendelések a tavaszbúzára nézve folyó év január hó végéig a többi vetőmagvakra nézve pedig legkésőbb február hó 15-ig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez (Budapest, V. Alkotmány-utca 29.) intézendők. Csak az oly megrendelés fog figyelembe vétetni, amelyre nézve a községi elöljáróság bizonyítványával igazoltatik, hogy a tényleges vetésre szükséges s amelynek kapcsán a rendelő métermázsánként 5 korona foglalót a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez egyidejűleg beküld. A vételár többi része a vetőmag megküldésekor utánvéttel fog a megrendelőtől beszedetni s ugyanekkor fi- * zeti a fél a bérmentetlenül feladott árú szállítási költséget is.