Esztergom és Vidéke, 1915

1915-02-07 / 11.szám

4 M£TER«OM és VIDÉKE. 1§15. február 7. ben azonban szemtani lettek az orosz barbárságnak. Látták Homonnát és Mezőlaborcot, ahol a legszebb háza­kat gyújtották föl a kozákok. Az összes üzleteket kirabolták, mert alig lehetett valamit is vásárolniuk. Lát­ták a híres Andrássy kastélyt is, ahol vadul dőzsöltek a muszkák, de azért nem tették tönkre. Mezőlabor­czon az összes középületek romok­ban hevernek. A vasúti állomásból csak néhány égbekiáltó fal maradt meg. A síneket fölszaggatták, a hi­dakat fölrobbantották. Mindenütt meglátszott tehát az ágyúk nyoma. Legjobban szerették azonban az oro­szok a magy. kir. állami iskolákat. Homonnán túl, egy faluban felgyúj­tottak ilyen intézményt. Előbb azon­ban kihurcolgatták a padokat a kocsma elé és a bádog födelet el­kobozták. A vasúti talpfákból fede­zéküket erősítették. Ami gránátaink azonban csakhamar kikergették a romboló vakondokat. Valóban meg­v érdemlik ezek a gonoszok Isten os­torát, melyet most vitézeink suhog­tatnak fölöttük! Elmarad a vidéki muzeumok államsegélye. A háborús viszonyok változást okoznak a vidéki muzeumok és könyvtárak évente szokásos állam­segélyben is. A tegtöbb vidéki mú­zeum és könyvtár államsegélye ez évben elmarad. Általános elvként azt tekinti a vallás és közoktatásügyi ministerium, hogy a háború tarta­mán csak azoknak a vidéki muze­umoknak és könyvtáraknak utalják ki az államsegélyt, amelyeknél ezt valamely nagyobb dolog föltétlenül kívánatossá, illetve elmaradhatalanul szükségessé teszi. Kérelem az Esztergomi Taka­rékpénztár Részvénytársaság azon ügyfeleihez, kik takarékperselyeket vettek át használatra. Alulírott rész­vénytársaság tisztelettel felkéri mind­azon betevőit, kik annak idején házi-takarékperselyt váltottak és azo­kat az elmúlt 3 év alatt a persely­pénz elhelyezése végett az intézet pénztáránál be nem mutattak, hogy a perselyeket ez év március 31-ig visszaszolgáltatni szíveskedjenek, mert az évek óta rendeltetésétől elvont perselyekre ezen üzletág fejlődése folytán szükségünk van. Figyelmez­tetnek a betevők, hogy azon esetre, ha ezen 3 óta használatlanul álló és a Takarékpénztár tulajdonát képező perselyek a kijelölt idő alatt visz­sza nem adatnak, kénytelen lesz a társaság azon jogával élni, hogy a persely 5 korona árát, a betevő ügyfél közbenjötte nélkül, a betétből kiutalja és az 5 korona tőkét meg nem haladó betéti könyvecskét meg­semmisítse. Esztergom, 1915. feb­ruár 7-én. Esztergomi Takarékpénz­tár Részvénytársaság igazgatósága. Új katonai járványkórház ké­szül létesülni városunkban, aminek már a legfőbb ideje is volna, mert talán a közegészség rovására mégsem lett volna szabad annyira igénybe venni „a szükség törvény bont" elvet, hogy árvaházba legyenek elhelyezve fertőző betegek, ahol csak egy desz­kafal, vagy folyosó választ el a be­tegektől 60—70 gyermeket. Választók figyelmébe. Mindazok akik választói jogosultságot akarnak maguknak szerezni, de az elemi is­kola 4. osztályáról bizonyítványuk nincs, f. hó 21-ig jelentkezzenek a polgármesteri hivatalnál. A mult év­ben működött bizottság a városház tanácstermében f. hó 22. és 23-án d. e. 8—12 és d. u. 3—6 óráig fogja a választók írni és olvasni tudását megbírálni. — A közönség érdekében azon kérdést vagyunk kénytelenek felvetni, hogy mily in­tézkedés történik azokra vonatkozó­lag, akik most a hadseregnél vannak és így módjukban nem áll a jelent­kezés ? A jó munka önmagát dicséri. A helybeli csizmadiák első ízben 1000 pár csizmát szállítottak a had­vezetőségnek és valóban büszkék lehetnek csizmadiamestereink, hogy iy nagy mennyiségből alig 10 párt utasított vissza az átvevő bizottság, de ezt sem végleg, hanem csak pótlásra. Büszkeségük annál jogo­sultabb, mert a mirit halljuk, vidé­künk városaiból szállított csizmák 10 — 20—25 százalékát is visszadob­tak, sőt egy szállítónak, természete­sen nagyobb mennyiségnél 2000 párt utasított vissza a bizottság. Csizmadia mestereink újból 700 pár csizmának készítésével lettek megbízva s ugyan­csak nagyobb mennyiségben vállal­tak katonai munkát szabómeste­reink is. Ismét két betörő. Lapunk leg­utóbbi számában közöltük, hogy rendőrségünk Brutsy János feljelen­tése következtében erélyesen nyomoz. A nyomozás ha nem is teljes, de kedvező eredménnyel járt, a meny­nyiben házkutatást tartott a rend­őrségen már nem egészen ismeretlen Bánzy Mihály és Bánzy István hely­beli lakósok lakásán és legelőször is a szemébe tűnt a rendőrségnek egy kerek óra, melyben később Pi­roska Sándor vasúti málházó a hely­beli vasútállomás III. oszt. váróter­méből még 1914. november havában eltűnt órát ismerte fel. Lefoglalt a rendőrség még egy jókarban levő 16-os Lankaszter vadászfegyvert is, melyet Nozdrovicky Miklós erdő­mesternek is megmutattak, aki La­honyai Imre erdővéd fegyverére is­mert. Lahonyai városi erdővéd még 1911. február havában a városi fa­telep őrházába hagyta fegyverét, melyet akkor ismeretlen tettesek fel­törtek és a fegyverét elvitték, ami természetes is, mert hisz az egyik Bánzy a Kőalatt lakik és így egész jó alkalma van a vadászjegy és bér­let nélkül vadászgatni. Talált a rend­őrség még egy 290 cm. hosszú borfejtő gummicsővet, mely pálinka­szagú volt és amelyben özv. Szóda Mihályné tulajdonára ismert; egy nagyobb üveg pálinkát, meiy nagy rokonságot mutatott Brutsy János raktárából ellopott törköllyel. Igy hát a két jómadár léprekerült. A bűn­jeleket a rendőrség a járásbíróság­hoz küldötte át, hol megindították az eljárást, de egyelőre csak az egyik Bánzy ellen, mert a fiatalabb bevonult katonának. A kiütéses tifusz fellépése kö­vetkeztében a táborban elhelyezett önkéntes iskolát a katonai hatóság Dorogra az óvodába helyezte át. Ugy értesülünk, hogy a ragály lo­kalizálása érdekében a tábort telje­sen lezárták, ahol már eddig is több haláleset fordult elő. A polgár­mester pedig felhívja a közönséget, hogy a táborba semmiféle cimen kimenni tilos és aki ezen» rendelke­zés ellen vét, kihágási eljárást indít ellene a hatóság. A mogorva jegyzők ellen, AZ ország egyes vidékein ismételten panaszok merültek föl a községi elöljárók és egyes jegyzők ellen, hogy a hadbavonultak segélyre vagy támogatásra igényt tartó családtag­jaival szemben nem járnak el a kellő előzékenységgel. Több ilyen panasz érkezett a belügyminiszterhez is, aki most körrendeletet adott ki. A be­lügyminiszter védelmébe veszi a jegyzői kart azok ellen a támadások ellen, amelyek itt ott fölmerült pana­szok nyomán általánosságban ková­csoltak vádat a jegyzők érdemes testülete ellen. De hogy szórványo­san se forduljanak elő olyan esetek, amelyek a jegyzői kar ellen táma­dásokra alkalmat adnának: fölhívta az alispánt, hogy a hadbavonultak családtagjai ügyeinek odaadó inté­zésére és az illetőkkel szemben való előzékeny bánásmódra az elöljáró­ságokat és a jegyzőket hívja föl s abban a nem várt esetben, ha mégis szabálytalanságok fordulnának elő, a fegyelmi megtorlás iránt intéz­kedjenek. Lopnak. Igy télvíz idején napi­renden szokott lenni úgy a főváros­ban, mint minden vasúti állomáson a szénlopás. Természetesen ami ál­lomásunk sem volt ettől soha men­tes, de hát ez évben nem oly könnyű szenet lopni, mert kevés is érkezik az állomásra és ha érkezik is már ott várják a fuvarosok, hogy azon­nal vigyék a megrendelőkhöz, de nem így a liszt. Liszt t. i. rengeteg meny­nyiségben érkezik az állomásra és azt azonnal kirakják, mert a vag­gonra szükség van, de már innét elszállítani nem oly könnyű és bár­mennyire őrzik is bizony az elmúlt napokban egy 75 kilós zsák kevert hadi liszt eltűnt a nyitott raktárból, de még eddig bizony nem jött nyo­mára a rendőrség. Tavaszi gazdasági munkálatok sikere érdekében a m. kir. belügy­miniszter 2210. sz. alatt rendeletet bocsájtott ki, valamennyi törvény­hatóság első tisztviselőjéhez, mely­ben elrendeli, hogy a törvényható­ság területén sürgősen Írassa össze mindazon menekülteket akik ott tartózkodnak és földmíveléssel fog­lalkoztak, vagy foglalkozni kivannak. A gazdasági egyesületek, gazdakö­rök meghallgatásával az ily mene­kültek munkákra osztatnak ki, ami által kettős célt ért el a rendelet. Munkaerőhöz juttatja a gazdákat és megkönnyíti a szerencsétlen mene­kültek megélhetését. Ez okból egye­lőre a galíciai menekülteket sem küldik Ausztriába. Hogyan számláznak a néme­tek. Egy Baján állomásozó katona­orvos valami finom orvosi műszert rendelt Berlinből. A műszer számlá­val együtt mégis érkezett. A számla azonban elütötta rendes kereskedelmi írásféléktől. Nevezetesen a kereske­delmi részen túl, hatalmas nagy be­tűkkel van odá írva : Wir müssen siegen!" (Nekünk győznünk kell!) Az ilyen önbizalommal bírónak kell is győznie. Nyerscukornak szesszé való feldolgozása. Az osztrák kormány a magyar kormánynyal egyetértve a mezőgazdasági szeszgyáraknak meg­engedte, hogy nyers cukrot szesszé dolgozhassanak fel. Ezzel a rend­szabállyal a gabona- és burgonya­készletek kímélése céloztatik. A nyers­cukornak szesz előállítására való felhasználása novum a szesziparban. Nemrégiben az élesztőgyáraknak is megadták a nyerscukor feldolgo­zását. „Kerek ez a zsömle, nem fér a zsebembe . . .* énekelték a boldog régi korban, amikor még akkora volt, a zsömle, hogy nem fért bele a zsebbe. Bezzeg bele fér most — nem egy, hanem egy egész tucat is belőle. Ha az idézett nóta szerzője most élne, sohasem született volna meg ez a kedves népdalunk. A mai napok zsöm­léje ugyanis akkorára zsugorodott össze, hogy maholnap nem is látjuk a zsömlét, csak a négy fillért, amit érte adunk. És még a pesti pékek fel akarják emelni az árát — ennek a zsömlének. Ha még azt mondanák, hogy azért akarják emelni az árát, hogy nagyobbra süthessék, mert ma­guk is röstellik, hogy milyen pici — még valahogy megértenők a dolgot, de így sehogysem tudjuk összeegyez­tetni a drágítási igyekezetet a józan ésszel. Annyi bizonyos, hogy sok furcsaságot csinált ez a háború. A többek közt produkált óriásig gabona árakat és törpe zsömléket. És mind­kettőnek a belépti díját nekünk kell megfizetni. Tavaszi vetőmag beszerzés. A földmivelésügyi miniszter nagyobb mennyiségű tavaszi vetőmag és pe­dig tavaszbúza, árpa, zab és tengeri beszerzéséről gondoskodott, azt le­hetőleg kedvező áron bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére s an­nak eladásával a Magyar Mezőgazdák szövetkezetét bízta meg. A vetőmag­vak ára a zsákok árának részbeni beszámításával állapíttatott meg, úgy hogy a beszerzés, közvetítés, úgy­szintén a raktárakba történt beszál­lítás költségei, valamint a zsákoknál mutatkozó ártöbbletet a földmivelés­ügyi minisztérium fedezi. Ezek sze­rint az árak zsákokkal együtt mé­termázsánként a következők: tavasz­búza 48 K, sörárpa 32 K, takar­mányárpa 29 K, bánáti tengeri 24 K. Ezen árakon kívül a vetőt terheli a vasúti szállítási költség Budapestről, illetve a raktározás helyének vasúti állomásáról. A vetőmag iránti meg­rendelések a tavaszbúzára nézve folyó év január hó végéig a többi vetőmagvakra nézve pedig legkésőbb február hó 15-ig a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetéhez (Budapest, V. Alkotmány-utca 29.) intézendők. Csak az oly megrendelés fog figye­lembe vétetni, amelyre nézve a községi elöljáróság bizonyítványával igazoltatik, hogy a tényleges vetésre szükséges s amelynek kapcsán a rendelő métermázsánként 5 korona foglalót a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezetéhez egyidejűleg beküld. A vételár többi része a vetőmag meg­küldésekor utánvéttel fog a megren­delőtől beszedetni s ugyanekkor fi- * zeti a fél a bérmentetlenül feladott árú szállítási költséget is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom