Esztergom és Vidéke, 1915

1915-12-05 / 96.szám

sára, addig új szabályrendeletek alkotásával, régi visszaéléseket szüntetett meg. Á célszerű szabályrendeletek közül első helyen kell megemlitenünk a városi szervezési szabályrendeletet, mely a városi tisztikar reorganizálásával és a város háztartási viszonyai előnyös megváltoztatásával nagy mértékben járult hozzá a közigazgatás rendesebb és gyorsabb menetének biztosításához. Régi kellemetlen sérelmeket szüntetett meg a husvizsgálati szabályrendelet alkotásával. Régi áldatlan hiányokat pótolt a tisztviselők családi pótlékáról, a közsegítésekről, az érték és forgalmi illetékről és a tisztviselők nyugdij ügyéről alkotott jótékony szabályrendeletével. , > A város teherviselő képességének fokozása érdekében, réázint a lakosság kereseti forrásainak bővítésére, részint új jövedelmi források nyitására iparkodott. Az első célt szogálta az iparvállalatok támogatása, az idegenforgalom emelése érdekében létesített Turista-menedékház, a visegrádi villamos vasút létesítési ügyéhek a város részéről való támogatása. Gazdagította még a jövedelmi forrácsekélység, négyszáz korona. (Szobalányhoz) Teréz a kalapom, megyek mindjárt kifizetni. (Egy hosszú bucsucsókot vált a nejével és megy.) Az előszobából még hallanak a szavai: óh milyen meggondolatlan is vagyok én, ilyen semmiségért majd eljátszottam a boldogságom. Alig teszi be az előszoba ajtaját csengetés hallatszik. Azután egy idegen férfi hang: Csókolom kezeidet drága angyal. Feleség. — (Az ujjait az ajkára szoritja.) Csak lassan, mert ép most ment el. Idegen F. hang. — Láttam. Itt voltam a lépcsőházban, mert tudod, ha az ember rendez vous-ra megy, nem illő késni, aztán [minden percért kár volna, amit együttlehetésünkből kihasználatlanul hagynánk. — De mondd csak, mitörtént vele, olyan boldognak látszott, hogy szinte fényt árasztott az arca ? Féleség. (Gúnyosan kacag) Boldog, hogy jól áll az új kalapom, amit megvetettem vele, s szaladt a számlát kifizetni, nehogy megbánja. — Itt van, nézd meg te is, jól áll-e ? (öntelt pajkossággal) Ez volt az igazi diplomata trükk. (Felteszi a kalapot.) Idegen F. hang. — Ugy nézel ki, mint egy mesebeli királynő (pajkosan összeölelkeznek) miközben ajkuk egymásra talál. Németh Pál. sokat a kőszén "kutatás és kitárás joga, a Duna kotrás-jog bérbeadása ; de ugyanezt a közérdekű célt szolgálja az új hirdetési és idegenforgalmi illetékről szóló hasznos szabályrendelet. Dr. Antóni Béla polgármesteri tevékenysége köréhez tartozott nemcsak a város teherviselő képességének tokozása, hanem a közterhek közérdekű csökkentése. Ilyen gondviselés mellett csökkent a pótadó, sőt Szentendre, két esztendő alatt még egy régebbi nagyobb tartozását törlesztette le a nélkül, hogy ujabb kölcsönt vett volna igénybe. Mindez a város politikai müvelet pedig azt bizonyította,. hogy célszerű takaré kosság és ügyes gazdálkodás révén a közvagyon gyarapodott. Végül ki kell még egészítenünk dr. Antóni Béla példás polgármestersége szokatlanul bőven termő két esztendejében, hogy az utak javításával és a Dunaparti-sétány rendezésével szintén üdvös sikert aratott. Ezek a beszédes tények ékes szólással bizonyítják azt a biztató igazságot, hogy dr. Antóni Béla Esztergom városa polgármesteri székében hasonló üdvös várospolitikát teremtene és valósitana meg kiváló tehetségével és áldásos tevékenységével. Dr. Kőrösy László. Az Oltáregylet közgyűlése. Mult vasárnap d. u. 4 órakor volt ez évben a vizivárosi-zárda új épületében az Oltáregyleti közgyűlés. Nagy volt az érdeklődés, szép számmal jöttek össze a tagok, és várakozásukban nem is csalatkoztak. Sok szép gondolatot hallottak, melyek a szivükben lakó szeretetet az Oltáriszentségben jelenlevő Ur Jézus iránt még inkább lángoló szeretetre gyulasztották. A főkáptalan tagjai közül is ott láttuk : dr. Walter Gyula v. püspök urat, Schiffer Ferenc, dr. Machovich Gyula, Kanter Károly prelátus urakat, — továbbá ott volt dr. Drahos Lajos primási titkár, dr. Madarász István Oltáregyleti igazgató, Siposs Antal Félix, a zárda hitoktatója s a Mária kongregáció prézese. Özv. Reviczky Gáborné elnöknőn és Marosy Józsefné alelnöknőn kívül, jelen voltak Perényi Árpádné pénztárosnő, Bleszl Margit jegyző, Horváth Sári titkár, — a választmányi hölgyek teljes számban és sok buzgó tag. Mielőtt még a gyűlés megkezdődött volna, a jelenlevők tudomására adta a buzgó elnöknő, hogy a szenttamási-szegényházban kedden, november 30.-án reggel 9 órakor szent misével kapcsolatosan megkezdődik azon munkaszoba működése, melyet Lipcsey Andor vízivárosi káplán rendezett be szegény asszonyok részére, hogy ott állandóan dolgozhassanak. Itt a fölügyeletet az oltáregyleti hölgyek fölváltva gyakorolják. Fél öt felé az emelvényen helyet foglaló elnöknő rövid, de annál tartalmasabb beszéddel megnyitotta a közgyűlést. Különösen kiemelte, hogy most a háborús időben az Oltáregylet, ha nem is eredeti célját — az egyházi ruhák készítését és az oltárok díszítését szolgálta, hanem az értünk harcoló testvéreinknek készített meleg és más szükséges ruhaneműt, azért meg van győződve róla, hogy ezt is épen olyan kedvesen vette az Ur Jézus, mert hiszen 0 mondta: „Amit a legkisebbnek tesztek enyéim közül, ugy veszem, mintha nekem tettétek volna !" Azután megemlékezett az Oltáregylet két nagy jótevőjének elhunytáról : főmagasságú Vaszary Kolos herceg-prímásról és báró Wodianer Albennéról. Továbbá bejelentette, hogy dr. Breyer István helyett — kit hivatala Budapestre szólított; a Hercegprímás dr. Madarász István szentszéki jegyzőt nevezte ki igazgatónak. Igy a tisztikarban változás történt, s dr. Walter Gyula v. püspök urat, ki eddig mint elnök, mindig a legnagyobb szeretettel és támogatással viseltetett az Oltáregylet iránt, most védnökünknek választjuk. Mindezeket előadva s a jelenlevőket üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta. Ezután következett dr. Madarász István igazgató, nagy gonddal s figyelemmel összeállított felolvasása — „A nők és a kereszténység" — cimén. Ebben kifejtette, mily siralmas állapota volt a nőnek az ó-korban, s hogy mily nagy hálával tartozik az Oltáriszentségben jelenlevő Ur Jézusnak, ki őt azon szomorú siralmas állapotból kiemelte és a mostani álláspontra helyezte. Különösen azzal, hogy a sz. Szüzet választotta anyául! Ezt érzik is a nők; hálával tekintenek reá és fohászkodnak hozzá ! Ezután még különösen két példaképet állított az egybegyűlt hallgatók elé. Veronikát, — ki részvéttel sietett a szendvedő az Ür Jézus arcát letörölni s a jeruzsálemi sz. asszonyokat, kik az Ur Jézus sz. testét jöttek bebalzsamozni a sz. sirhoz. Legyünk mi is részvéttel a szenvedők iránt, kikben lássuk az Ur Jézust — különösen most a nehéz időkben. S díszítsük az oltárt, az Ur Jézus lakóhelyét, készítsünk ruhákat az eucharisztikus Ur Jézusnak, hogy méltó lakhelye legyen. De nemcsak a templomban díszítsük az oltárt, hanem szivünket is ; — mert ez élő oltár, mely ha tiszta; — szintén az Ur Jézus lakó helye ! Erre dr. Walter Gyula v. püspök ur mondott köszönetet a közgyűlés nevében a szép beszédért és indítványozta, hogy az a jegyzőkönyvbe is fölvétessék. Most Perényi Árpádné olvasta föl az oltáregyleti pénztárkönyvet, melyben pontrólpontra hallhatták a jelenlevők, mennyi bevétele és kiadása volt az Oltáregyletnek. A katonák és sebesültek részére befolyt pénzről a buzgó elnökné tett jelentést, mert ez egészen külön áll az oltáregylet pénzétől. Hogy ez évben is több, mint ezer koronát lehetett a meleg ruhára fordítani, csakis a Hercegprímás és a méltóságos Főkáptalan tagjainak áldozatkészsége tette lehetővé. Ezek után dr. Walter Gyula v. püspök ur emelkedett föl és mondott magas szárnyalású s a szívekbe mélyen belemarkoló remek beszédet, amely szorulszóra itt következik: Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Tetőpontjára hágott a végzetes megpróbáltatás, amely másfél év óta a legkülönbözőbb természetű szerencsétlenségek, csapások és borzalmak fékezhetlen áradával özönli el a világot. Háborognak a tengerek, remegnek a hegyek, iszonyodnak a síkságok, zokognak a felhők, ha a harcmezők áldozatainak megrendítő szenvedéseire, a honmaradottak fájdalmaira, nyomára tekintenek. A lelkeket leverő aggodalmak, bánatos kesergések emésztik. Az elhagyatott özvegyek és árvák felszáradni nem tudó köny eket ontanak. A rokkant hősök kebleiből megindító sóhajok fakadnak. A családok, az életpályák, a hivatások és foglalkozások a hiányok miatt búsulnak, amelyeket köreikben a veszteségek okoznak. Mindezen szomorú jelenségek önkéntelenül a kiváló történész szavaira emlékeztetnek, aki csaknem lálnoki sejtelemmel pillantotta meszsze jövőbe. „Ha Isten csodálatos módon nem segit — igy szólt néhány évtizeddel ezelőtt a nagy tudományú férfiú — oly pusztulás.fenyeget, aminő a római birodalmat dúlta fel a III. század közepén. Megnyílik az enyészet örvénye, amely minden jólét, szabad-