Esztergom és Vidéke, 1915

1915-11-04 / 87.szám

SZER KÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETÓ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNKATÁRSAK: D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI RAAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Középponti Pénzintézet. Országos érdekű intézmény megteremtése foglalkoztatja ez idő szerint az országos közvéleményt. Erre az új intézményre valóban nélkülözhetetlen szükség lesz a háború lezajlása után. Ma ugyan elég pénzbőség van pénzintézeteinkben országszerte, sőt még gyarapodni is fog a hadi költségek rengeteg öszszegeiből a háborús gondok után; de ennek az abnormis pénzbőségnek oka egyesegyedül a hitel igénybe vétel rendkívüli csökkenésében található. Ez a nyomasztó helyzet azonban a békekötés után teljesen ellenkező irányban fog megváltozni, mikor a rohamos hitel kereslet egyes pénzintézeteinket esetleg meggondolatlan és szabálytalan hitelmüveletekre ragadtathatná. Az uj föllendülés üdvös irányítását az új pénzmüveletek gondos szemmel tartását tehát csakis szakszerű és pártatlan revizoci intézménnyel lehet biztosítani. Erre volna hivatott a Középponti Pénzintézet. A pénzügyminiszter Középponti Pénzintézet alapszabályaira és revíziójára vonatkozó szabályzatok tervezeteinek kidolgozására dr. Schmidt József ny. államtitkár, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár vezérigazgatójának elnöklete alatt kilenc tagú bizottságot küldött ki. Ezek közé a kiváló pénzügyi kapacitások közé tartozik Bleszl Ferenc, a mi takarékpénztárunk páratlan vezérigazgatója, akinek ebbeni különvéleményét a legközelebbi számunkban egész terjedelmében közzé teszük. Az előkészítő bizottság elvégezvén hivatását, az új tervezet most a pénzintézeti érdekeltség- tárgyalása alá került, hogy a végleges tervezet — a fölmerült jogosult észrevételek figyelembevételével gyarapodj ék. A tervezet közzététele természetesen erős hullámokat ver nem csak a pénzintézeti közvéleményben, hanem még a politikai világban is. A szövetség elnöksége bizalmas értekezletre hivta az illetékes tényezőket, hogy fölvilágosítsa őket a Középponti Pénzintézet országos érdekű hivatásáról. A budapesti bankok szintén bizalmasan tárgyalják az új intézmény tervezetét, de a függetlenségi párt vezetői is a kik veszedelmes tendenciát látnak a hitelélet államosításával a pénzintézeti autonómiában. A Magyar Pénzügy, a pénzintézetek hivatalos lapja legújabb számában első sorban a pénzintézeti közvélemény megnyilatkozását várja a kérdés praktikuma és a tervezet hiányainak pótlására. A Középponti Pénzintézet célja lesz egyébként — Programm ja szerint — a magyar szent korona országainak területén működő pénzintézetek közös érdekeinek ápolása és en nek révén a közgazdasági érdekek előmozdítása. Ezt a célt két eszközzel óhajtja elérni: 1.) pénzbeli segítséggel, illetve hitelnyújtással a pénzszük világban, mikor ilyen segítség nél kül az intézetek az ilyenkor gyakran jelentkező hitel megvo' nások folytán nehézségekbe kerülnének ; továbbá olyan eset ben, mikor valamely pénzintézet szanálásra szorul, a min a középpont nem csak pénzzel, hanem mint fölszámoló vagy ha sonló minőségben közremüködhetik. — 2.) A pénzintézeti akciónak megfelelő irányba terelésével, a mi egyébként a takarékpénztári betétek megfelelő biztosságával kapcsolatos. Ez a nevezetes kérdés már évtizedek óta napirenden van, de eddig még mindig elintézetlen. Pusztán törvényhozási intézkedésekkel sem lehetne létre hozni azt, a mit a szakkörök nemzetközileg kifejlődött meggyőződése szerint, egyesegyedül alkalmasnak találnak : a komoly ellenőrzésre a szakszerű revíziót. Az új intézmény szervezői az autonómia érdekében akként gondoskodnak, hogy az állam százmillió K. névértékű teljesen befizetett üzletrészt vesz át és ezen kivül még huszonöt millió korona veszteségi tartalék alapot bocsát a Középpont rendelkezésére. A tagok pedig csak saját tőkéjüknek minden negyedmilliója után 4000 korona összegű üzletrészt tartoznak átvenni és ezt is csak tiz év alatt lefizetni. Hogy pedig az állam ne majorizálhassa a közgyűlést, azt olyképen oldják meg, hogy az állam üzletrészei együttesen mindenkor csak annyi szavazatot adjanak, mint azoknak a szavazatoknak a fele, melyek az intézetek üzletrészei számára a közgyűlésen, mint érvényes szavazatok igazolásban részesültek. Az új Középponti Pénzintézet elnökét, négy évi tartamra, a király nevezi ki. Az igazgatóságnak 16 választott és 4 kinevezett tagja lesz. A vezérigazgatót az igazgatóság választja saját kebeléből. Az elnök vezetése alatt álló választmány hatvan tagú. A felügyelő bizottság kilenc tagból keletkezik. A Középponti Pénzintézet tagja lehet pedig valamennyi pénzintézetünk. A tagok jogviszonyai szerint az üzletrészek kétfélék. A m. kir. államkincstár kivételével az A) sorozatba kerülnek azok az üzletrészek, melyek mennyisége nincsen korlátozva; a B) alá a száz milliók, névértéke soroz azonnal való befizetéssel, a mit az államkincstár vesz át. Mindkét sorozatban egyegy üzletrész 4000 K. Érdekes, hogy a m. kir. államkincstár az alakuláshoz a B. sorozatú üzletrészekre való befizetésén kivül, huszonöt millió K készpénzt bocsát a Középponti Pénzintézet rendelkezésére, melyből a veszteségi tartalék alap alakul. Ezt a rendkívüli támogatást a háborús világ okozta rendkivüli helyzet követeli. A végleges tervezetet a pénzügyminiszter a legközelebbi országgyűlés elé terjeszti. A Ház az ügyet a pénzügyibizottsághoz utalja, a hol azután külön ülésszakban vitatják meg. Korszakossá avatja végül az új törvényjavaslatot az a körülmény, hogy a 68. tv. alapján a Középponti Pénzintézet Budapestről az ország szivéből, nem csak egész Magyarországra kihat, hanem a társországokra, Horvátországra és Szlavóniára is. Uj korszak uj rendjét lesz hivatva tehát biztosítani az üdvös új intézmény. Figyelő. Használjunk hadisegély postabélyeget.