Esztergom és Vidéke, 1915

1915-10-10 / 80.szám

Az Esztergomi Kereske­delmi és Iparbank fel­hívása hadikölcsön jegy­zésre. Folyó hó 17-én kerül kibocsá­tásra a harmadik magyar hadikölcsön. Mint az előző két hadiköl­csönnél, ezúttal is Esztergomnak az elsők között kell lennie ama magyar városok sorában, melyek fiainak ál­dozatkészségével és hazaszeretetével a magyarság irányitóinak bizonyultak. A jegyzés minél nagyobb si­kere érdekében intézetünk is min dent elkövet. E célból nem csak kész­pénzzel, hanem lombardkölcsön alap­ján is elfogadunk jegyzéseket. A kölcsön alapján való jegyzést különösen a tisztviselőknek, katona­tisztek, tanárok, tanitók és kereske­delmi alkalmazottaknak és iparosok­nak ajánljuk figyelmébe. De még a legszegényebb napszámos embernek is módjában áll igy jegyezni. Minden 100 korona után a jegy zés alkalmával csak 7 kor ana 10 fillért kell lefizetni, mig a fennma­radó 80 koronára kölcsönt adunk igen alacsony kamatláb mellett. — Aki ily módon jegyez hadikölcsönt, nagyobb kamatot kap az államtól, mint amennyit fizetnie kell intéze­tünknél, mert mig a jegyző fél ne­künk csak a lefizetetlen rész után térit meg 6%-os kamatot, az állam­tól 100 korona után kap 6%-os ka­matot. A hadikölcsön jegyzés tehát üz­letnek is kitűnő. Mindenki annyit tör­leszt, amennyit tud és amikor akar. Mindenkinek szent kötelessége bármih en kis összeget — legalább 100 koronát — jegyeznie ! A hadikölcsönt jegyzők nevét — tekintet nélkül a jegyzett összeg nagyságára — kivánatra a lapokban is közzétesszük. Bizalommal és szeretettel várjuk Esztergom város és vármegye pol­gárságát ! Jegyezzünk* Hadikölcsönt ! Hazafias tisztelettel Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank A hercegprímás a Szent István-rend nagykeresztese és főpapja. A király dr. Cser noch János biboros-érsekhez a következő kéziraton intézte : „Kedves Csernoch Bibornok, Hercegpirmás ! Szentistván-rendem nagykeresztjének személyem kö­rüli magyar miniszterem előterjesz­tésére való egyidejű díjmentes ado­mányozása mellett Önt ezen rendem főpapjává kinevezem, mi­ről a rendi irodát értesítem. Kelt Bécsben, 1915. évi október hó 5. Ferenc József s. k." Bár jól tudjuk, hogy bibo­ros főpásztorunknak ez a ma­gas kitüntetése primási méltó­ságával van kapcsolatban, mégis igaz örömmel veszünk róla tu­domást s hódoló tisztelettel kö­szöntjük ő eminenciáját a ki­rályi kitüntetés alkalmával. Kí­vánjuk, hogy első szent kirá­lyunk emlékének tündöklő jel­vénye minél tovább díszítse ő főmagasságanak érdemes mellét! Ad multos annos! Üdvözlés. Azon alkalomból, hogy Dr. Csernoch János bíboros­hercegprímást a király a Szent-István­rend nagykeresztjével tüntette ki, Esztergom város a következő levél­ben üdvözölte: „Főmagasságú és főtisztelendő Bíbornok-Hercegprímás Érsek Ur! Kegyelmes Urunk ! A lel­keket felemelő igaz öröm érzéseivel vettük tudomásul O Császári és Ki­rályi Felségének azon legkegyelme­sebb elhatározását, amellyel Eminen­ciádat az általa adományozható leg­magasabb magyar rendjelével, a Szent István-ról elnevezett rend nagykereszt­jével kitüntetni méltóztatott. Bár ezen kitüntetés Eminenciád nagy elődei közül számosat ékesített, Eminenciád az elődöket mégis messze túlszár­nyaló olyan értékű tevékenységének jutalmául nyeri azt, amelyet a há­ború izzó kohója nemesített ma­radandó értékű és emlékű érccé, mert Eminenciád az Országot és Nemzetet létében fenyegető veszély idején a legelsők között foglalt állást, hogy főpásztori szeretetének Isten­től nyert varázsával a lelkek mil­lióit Istenben való hivséges bizako­kodásra vezesse, honszerelmének ál­dozatkészségével pedig a Nemzetnek fegyvertársával és hű Szövetségesei­vel együtt folytatott harcos vállalko­zását a lemondás határáig menő fe­jedelmi bőkezűséggel erősítse. Midőn Európa népeinek élet-halál harcai közepette ezen ragyogó tényekre is figyelmes a Koronának súlyos gon­dokkal terhelt Felséges Viselője és már most jutalmaz, valóban méltó a jutalom és méltó a megjutalma­zott is ! A hazafias érzelmek gazdag forrásból táplálkozó magyar lelkek­nek Eminenciád legkegyelmesebb ki­tüntetése felett megnyilvánuló hódo­latteljes és bensőséges elismerése nemzeti koszorújába igaz örömmel fűzzük Esztergom szabad királyi vá­ros hálás közönségének szerény ba­bérját, kérjük Eminenttádat ; Fo­gadja kitüntetése alkalmából tiszte­letteljes és őszinte üdvözletünket ama hő bensőséges óhajtásunk kíséretében — Jutalmaztassák Eminenciád' eddigi és további főpásztori és hazafias tevé­kenysége Isten Ő Szent Felségénél is jó egészséggel megáldott Jioszzú és folytatólagos, ragyogó pékiákban készségesen gazdag élettel!' Kelt Esztergom szabad királyi váfos ta­nácsának 1915. évi október W 9 -én tartott üléséből. Eminenciádn&k Hó , dolatteljes tisztelettel Vimme" Imre s. k., polgármester, O'sváth v Andor, s. k., főjegyző." Köszönetnyilvánítás. A hely­beli szt. Anna zárdabeli katona kór­ház ágyneműi részint az elhasaló dás folytán, részint pedig azér> mert az ágyak száma megszaporodott, elégtelennek bizonyultak, mié^ is a szükséges 84 db. párnahuzat céljára gyűjtést rendeztem, melynek során Eggenhoffer Lipót (Ipolyság) 10 ko­ronát, Berán károly 10 koronát vol­tak kegyesek adakozni. Befolyt ezen­felül Putz Lőrinc csolnoki községi bírótól 30 kor. azon a cimen, hogy nevezett a Lieber Ferenctől neki járó fenyítő perbeli költségeket e nemes célra átengedte. Fogadják a jószivü adakozók valamint Draxler Alajosné urnő, aki az összes ágyi huzatokat megvarrni kegyes volt, hálás köszönetemet és leljék jutal­mukat hős sebesültjeink örömében és hálájában. Minthogy pedig a helybeli katonai kórházak szükségletei folyton szaporodnak és egyes kórházak nem részesülhetnek a sebesültek ápolásá­hoz okvetlenül megkívántató dolgok ban, tisztelettel felkérem a jószivü közönséget, hogy a szt. Anna zár­dabeli kórházra szánt mindennemű adományaikat hozzám juttatni ke­gyeskedjenek. Hazafis tisztelettel: dr. Katona Sándorné. Az Esztergomi Polgári Egye­sület. Ezen egyesület mely a főcél — a polgárság kölcsönös megérté­sének előmozdítása mellett a jóté­konyságot is oly mértékben gyako­rolja teljesen önzetlenül, amily mérték kevés egyesületnek ada­tott meg, ismét tanújelét adta nemes céljának. Tagjainak nagy szá­ma, valamint azok adakozása tette lehetővé, hogy az egyesület éven­kint 15—20 szegény gyermeket ru­házott fel és e mellett még nemegy­szer sietett oda ahol a nyomor fel­ütötte rettenetes ábrázatát. Csütörtö­kön tartott választmányi ülésen is­mét aktuállissá vált a gyermekek felruházásának kérdése. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy tagjainak nagyrésze bevonulás miatt tagságidiját be nem fizethette és igy a pénztár sem áll oly mértékben a vezetőség rendelkezésére mint nor­mális viszonyok között, de sürgős esetékre is óhajt a vezetőség pénzt fenntartani, 200 koronát juttatott Marosi Józzefné urnő kezéhez a nap­köziotthon szegény gyermekeinek felruházására. Ugyanezen alkalommal Reiner ezredes úrhoz is 20 koronát küldött az egyesület a 26. gyalogez­red rokkant katonái alapjára. Az egyesület a fennti összegekkel együtt a háború kitörése óta 1329 koronát áldozott háborús jótékonyságra. Adakozások. A napközi otthon­ban elhelyezett gyermekek részére ruhanemüeket voltak szívesek bekülde­ni: Müntzb'erger nővérek, a belvárosi gyermekotthon utján, 2 izben mara­dék kelmét. Schmidt Lujza 22 méter, Schönbeck Mihályné pedig 9 méter barchetet, azonkívül maradékokat. Bayer károlyné 9 és fél méter bar­chetet (Marosi Józsefné utján) özv. Gamauf Istvánné egy halom ruhát átigazitásra, Brilly Gyuláné egy cso­mó használt ruhát. Székely Henrikné és Borz Erzsébet szintén használt ruhákat, Gerenday Margitka és Pi­piké (Piszke) 2 köténykét, 5 kis fe­liér ruhácskát, 1 kötött meleg kabá­tot és harisnyát. Marosi Józsefné 22 és fél méter krétont, Porgesz Béláné maradékokat, Schönbeck Mi­hályné ruha maradékokat és kis ruhákat. Egy magát meg nem nevező úrinő 1 kötényt, 1 nadrágot felső ruhát és 1 alsószoknyát. Fogadják a kis árvák nevében őszinte köszöne­tem nyilvánítását. Esztergom, 1915. október 9. Perényi alispánné. Névnapmegváltás. Dr. Perényi Kálmán ur, vármegyénk alispánja 20 koronát küldött hozzám, névnap­megváltás cimén, a napközi otthonok­ban levő gyermekek felruházására, a mit hálás köszönettel nyugtázok. 1915. október 9. Marosi Józsefné. Repülőgép. Már oly régen lát­tunk repülőgépet, hogy nagy ese­mény számba megy, ha egy elberreg városunk felett. Persze ezeknek a műmadaraknak most más-a terepük és más is a hivatásuk mint bámul­tatni magukat. Mindezt tudva, nagy feltűnést okozott pénteken reggel, mikor Komárom irányából nagy berre­gés hallattszott a magasból s nem sokára előtűnt egy hatalmas biplán, mely nagy gyorsasággal közeledett a város felé. Voltak akik nyugodtan nézték a közeledő gépet, de voltak olyanok is akik fantáziájukban már látták robbanni a bombákat. De hát ez bizony csak a gyenge szívűek agyában volt való, mert ehelyett le­vél esett le a gépről, mely Gyapay Dénes csendőrfőhadnagyhoz volt cí­mezve és „leadója" nem volt más mint a főhadnagy öccse, Gyapay Miklós pilóta hadnagy aki tudatja bát, ával, hogy Aspernból Budapestre repül. Pombás látványt nyújtott a fémmadár, amint a Vaskapu felett eltűnt az alacsonyan járó felhőkben és csak a motor zúgása jelezte, hogy ott fenn egy bátor magyar tiszt uralja a felhőket. — Tegnap ugyancsak 9 órakor reggel nagy berregés között repült vissza a gép városunk felett, de a nagy köd miatt látni nem le­hetett. Próba sertésvágás. Az a tel­hetetlenség amit a hentesek tanúsí­tottak, mint már megírtuk, arra indí­tották a hatóságot, hogy próba vá­gást eszközöljön. Csányi József ren­dőrfogalmazó alapos számítása után leszúrták szombatra az első sertést és ámbár minden kiadás ezen egy állatra nehezedett, mégis 40 fillérrel olcsóbba jött a sertés hus, 80 fillér­rel a szalonna és 30 fillérrel a háj klgja. Mivel több sertés vágásánál a kiadások tetemesen csökkennek klg.­kint, a hatóság alapos reményekkel indítja meg a vágást hetenkint két­szer és már gondoskodott is serté­sekről. Mindebből pedig látni, hogy a hentesek eddig sem dolgoztak in­gyen, hanem meg nem engedett mó­don használták ki a közönséget, amely most annál nagyobb elisme­réssel van a hatóság iránt. Részben visszaállítják a vo­natokat. Mint értesítenek bennün­ket folyó hó 11-től kezdve újból fog járni a reggel 7 óra 40 perces vonat Budapestre, Budapestről pedig 12 ó. 30 p.-kor indul egy vonat és ideérkezik 2 ó. 47 p.-kor. Almásfü­zitő felé reggel 3 ó. 50 p.-kor in­duló vonatnak csatlakozása van Győr felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom