Esztergom és Vidéke, 1915

1915-09-19 / 74.szám

f 1915. szeptember 19 ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Érdekes alkotórészei a városi képviselő-testület gépezetének : a már emiitett tizenkét főpap, huszon­négy földmives, husz tisztviselő, tizenhat kereskedő, tizenhárom ügy­véd, tiz iparos, négy gyáros, három nyomdatulajdonos ; az értelmiségből még nyolc tanár és tanitó, négy plé­bános, két szerkesztő, egy gyógy­szerész és több magánzó. A város tisztikarából tizenöten tartoznak a képviselő testületbe. Még tanulságosabb a vármegye és a város tisztikarának összehason­litása. A vármegyének a főispánon kivül negyvenhét, városunknak pe­dig hatvannyolc hivatalnoka és kö­zege van. A vármegye centruma a követ­kező tényezőkből alakult : 1. Alis­pán, 2. főjegyző, 3. másod főjegyző, 4. első-, 5. másod aljegyző, 6. levél­táros, 7. irodaigazgató, 8. iktató, 9. irattáros, 10—12. három irodai se­gédtiszt és 13—15. három dijnok a 16. főügyészen, 17. főorvoson és 18. az állami állatorvoson kivül. A vármegyei árvaszék szerke­zete : 19. Elnök. 20—21. két ülnök, 22. jegyző, 23. irodatiszt, 24. iktató, 25. irattáros, 26. segédtiszt és 27—28. két dijnok. Az esztergomi járás szolgabíró­sága személyzete: 29. Főszolgabíró, 30. első szolgabiró, 31. másod szol­biró, 32. irodai segédtiszt, 33—34. két dijnok, 35. közgazdasági gyakor­nok, 36—37.két utbiztos és 38. orvos. A párkányi járás szolgabíró­sága: 39. Főszolgabíró, 40. szolga­bíró, 41—42. két irodai segédtiszt, 43—44. két dijnok, 45—46. két ut­biztos és 47. orvos. Városunk bonyodalmas gépezete pedig a következő : 1. Polgármester, 2. pénzügyi tanácsos, 3. gazdasági tanácsos, 4. főjegyző, 5. tanácsjegyző, 6. főügyész, 7. tanácsorvos, 8. kerületi orvos, 9. mérnök, 10. erdőmester, 11. közgyám, 12. számvevő, 13. házipénztáros, 14. ellenőr, 15. adó­pénztáros, 16. ellenőr, 17. állatorvos, 18—20. három közigazgatási gya­kornok, 21—25. öt számtiszt, 26. kataszteri nyilvántartó, 27—28. két végrehajtó, 29. kiadó, 30. iktató és irattáros, 31—32. két irnok, 33 - 39. hét segédszemély, 40. gazda, 41—42. két gazda, 43. kertész. A rendőrség részletei : 44. Ka­pitány, 45—46. két alkapitány, 47. fo­galmazó, 48. irnok, 49—50. két napidíjas, 51 — 52. két biztos, 53. egy őrmester, 54—58. öt tizedes. A fogyasziási adókezelőség tiz személy. Tehát az egész tisztviselői kar hatvannyolc tagú instrumentum. A ki a vármegyei meg a városi tisztikar büdzséjét összehasonlítja, az rögtön észreveszi, hogy kicsoda a gazdálkodó gazda és kicsoda a fen­héjázó zsellér. Ez a vázlat még csak a város külső szervezetének túltengő szervi bajait állapítja meg. A belső szerve­zetről vagyis a képviselő testület és tisztikar természetrajzával külön lap­számunkban kell elszámolnunk. Városi képviselő. Az új igazgató. Az érseki ta­nitó képzőintézethez igazgatóul a her­cegprímás dr. Sebők Imrét a buda­pesti II. ker. érseki gimnázium igaz­gatóját nevezte ki. A polgárőrség. Mint értesül­tünk a polgáriőrség szervezését a legközelebb már megkezdik. Termé­szetes, hogy nehézségekbe fog üt­közni a szervezés, amennyiben a volt polgárörök legnagyobb része ka­tona, vagy már bevan sorozva, mindazonáltal reménykedik a rka­pitány a sikerben. Mi is azon néze­tünknek adunk kifejezést, hogy, ha nem is lesz tul nagy a polgárörök száma, de elegendő lesz a rendőr­ség kiegészítésére. Helyettesítés. Köztudomású do­log, hogy az elemi tantestületünk 3 tagja teljesít ez idő szerint katonai szolgálatot. Az igy támadt hiányt helyettesítéssel pótolja az iskolaszék. A szentgyörgymezői elemi iskolájá­hoz Sztahovits Jenőt küldte ki az iskolaszék. Dr. Perényi Kálmánné, alis­pánné mindhárom gyermek-otthonban gondozott fiu és leánygyermekek fel­ruházását elvállalta oly módon, hogy a hozzá beküldendő szövet stb. ma­radékokból az apróságok részére megfelelő ruhácskákat készit. Felkér­jük ennélfogva mindazokat, akik­nek szövet-, bárchet-, posztó-, kre­ton stb, maradékaik vannak, hogy azokat mielébb az alispánnéhoz be­küldeni szíveskedjenek. Adakozás. Az Oltár-egyletnek a következő nagylelkű adományokat voltak szívesek sebesült katonáink segélyezésére küldeni : mélt. Főkáp­talan 100 kor., Bencések székháza 57 K 20 fül., Gyurkoczy Izóra 2 imakönyv és fehérnemük. Hálás kö­szönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. Szentkereszten, az első ma­gyar szalézi otthon átalakítására már serényen mégkezdődtek az előmun­kálatok. A keddi búcsún alapos fölfor­dulást lehetetett látni. A földhordás, az anyaghalmozás és a mozgalmas munka meglehetősen földúlta egye­lőre a csöndes tájkép szent csönd­jét és rendjét. De előmunkálat nél­kül nem lehet építkezés, viszont építkezés nélkül nem boldogulhatott volna az intézmény nemes szándé­kaival az elavult régi épületben. A jövő év májusára tervezik az uj in­tézet fölavatását, mely bizonyára or­szágos jelentőségű esemény és ün­nep lész. Száz éves fürdő levél. Thür­heim grófné Mein Leben c. mün­cheni kiadású emlékirataiból közül­jük ezt az érdekes részletet : Karls­bad, 1815. jul. 26. — Rémségesen unatkozom. Ez a fürdőhely nemcsak nem vidám, de még kényelmetlen is. Találkozunk és nem társalgunk, mozgunk szórakozás nélkül, járunk de nem sétálunk. Mindenünk odavan . Először is az alvás, mert már reg­gel öt órakor kezdődik a tömegek zajongása a források irányában. A csevegés is megszűnik, mert nyolc perc múlva kötelesek vagyunk po­hár vizünkkel tovább kotródni. Ké­sőbb sétánkat kell föláldoznunk a fürdőért. Megzavarodik itt még étke­kezésünk rendszere is, mert hol eb­ből hol abból nem szabad rendel­nünk. Megszakad olvasmányunk, mert nem szabad szellemi erőnket túlterhelnünk. Kilenc órakor pedig, mikor a különös klima lehűl haza kell mennünk, mert különben meg­fásznánk és lefeküdnünk, mikor leg­kellemesebb lenne ilyenkor a szóra­kozás. Szinte sajnálom, hogy nem vagyok gyomorbajos, mert akkor meg birnám emészteni az ellenmon­dások lavináit. A szállítás megszigorítása. Mesterembereink érdekében irt Jó­barát tanulságos vezércikkét még ki kell egészítenünk egy örvendetes in­tézkedés ismertetésével. A hadügy­miniszter ugyanis azt követeli, hogy mielőtt valaki hadseregszállitás cél­jából pályázatát benyújthatná, az kö­teles az illetékes kereskedelmi és iparkamarától megbízhatósági bizo­nyítványt szerezni. A. kamarának a következőkről kell pontos felvilágo­sítással szolgálnia : Mennyi az illető vállalat vagyona, évi adója, mennyi értéket képvisel a gyár vagy az üz­lettelep berendezése, hány munkást foglalkoztat és mennyi munkabért fi­zet ezeknek a vállalkozó ? A munká­sok bérét egyenesen azzal a.szán­dékkal vizsgáltatja meg a hadügy­minisztérium, nehogy olyan vállalko­zók kapjanak a hadseregtől megbí­zatást, a kik munkásaikat kizsákmá­nyolják. Az ajánlattevő cégnek ezen­túl általános pénzügyi megbízható­ságát is megvizsgálják. A kamarák kötelesek a vállalkozó, kereskedő vagy iparos által bevallott adatokat lelkiismeretesen felülvizsgálni és azo­kat fölterjesztik a hadügyminisztéri­umba „megbízható" vagy „kevésbbé megbízható" jelzéssel lássák el. A vállalkozó azonban soha sem ér­tesülhet a kamara bizalmas megbíz­hatósági bizonyítványáról. A vállal­kozót beírják a kamarai lajtsromba, a hadügyminisztériumban pedig a hadseregszállítók nyilvántartó hivatala tartja számon. A kik a hadügymi­nisztérium lajstromába kerültek, ezek már közvetlenül is kaphatnak meg­bízást a hadseregtől. Mérlegdijat a gazda nem fi­zet. Több oldalról fölmerült az a kérdés, hogy a gazda köteles-e a gabona átadásánál mérlegdijat fizetni ? Ezzel szemben kétségtelenül meg­állapítandó, hogy a gazda mérleg­díj fizetésére nem kötelezhető. Aki követeli, visszaélést követ el, mivel a gabonaárakat megállapító rendelet csak arra kötelezi a termelőt, hogy a gabonát a hozzá legközelebb eső vasúti vagy hajóállomásra szállítsa, amivel szemben kapja az átadáskor érvényes maximális árat, mely egyút­tal minimális ár is, amiből levonás­nak helye nincsen. Kolera. Nyergesujfalun ismét felütötte fejét ez a veszélyes nya­valya. Mint hivatalos értesítésből tud­juk, két pozitív eset fordult elő Nyer­gesujfalun s az egyik beteg már bele is halt. A hatóság újból életbe­léptette a legszigorúbb rendszabályo­kat és igy alapos a vélemény, hogy nem fog tovább terjedni és nagyobb mérveket ölteni a kór. Mégis volt zsir. Már megír­tuk, hogy a hentesek nem akarnak nagy haszon nélkül a közönség ren­delkezésére állani. Tehát mindenki érezze a háború nyomorúságát, csak az élelmiszerek árusítói nem. A hente­sek egyszerűen bezárták boltjaikat és kijelentették, hogy hatósági ára­kon nincs semmijük, mert azon ők­sem vehetnek. Még igy talán ren­dén volna a dolog, ha a hatósági árak tényleg oly alacsonyak, ame­lyek nem felelnek meg a bevásárlási áraknak, — hanem, hogy az olcsó disznóból termelt zsirt eldugják és letagadják — azt a közönség akinek a zsírján ezreket szereztek a hentes urak — nem érdemli meg és jó lesz a fogyasztó közönségnek emlé­kébe vésni. A városban nem lehetett kapni egy deka zsirt és Novak Jó­zsef hentes 7, Wéber Géza 10, Fied­ler Gusztáv 1 métermázsa, Király Lajos 80, Nagy Ignác 50 és Hor­váth Lajos 60 klg, zsirt rejteget, amely még az olcsóbb sertésből szár­mazik — ez már nem üzleti élel­messég, hanem olyan cselekedet, amely a hatósági intézkedésen ki­vül egy szövetkezeti hentes üzletet is megérdemelne. A hadi gabona-ellátás külön bírósága. A kormány egy különle­ges bíróság felállítását tervezi, amely kizárólag a Hadi Termény rt. és bizományosai és a bizományosok és a termelők között felmerülő peres ügyek elintézésre volna hivatott, amennyiben ezek a peres ügyek gyors és szakszerű elintézést kivan­nak. Mint értesülünk, a kormány idevonatkozó rendelete már elkészült és a legközelebbi napokban megje­lenik. A rokkant katonák ellátása Az igazságügyminiszter igen érde­kes tervel foglalkozik, amely már a megvalósulás küszöbén van s egész sereg rokkant katonát fog a bírósá­goknál kenyérhez juttatni. Az igaz­ságügyminiszter ugyanis a polgári rabokat a munkás hiány enyhítésére ipari üzemekhez rendelte ki. Mivel itt nagyobb őrszemélyzetre van szük­ség, mint a börtönökben, — a tör­vényszéki, járásbirósági és ügyész­ségi hivatal szolgákat fegyveres bör­tönőri szolgálatra rendelik ki, a hi­vatalszolgai teendőket pedig a hon­védelmi miniszter által kijelölendő rokkant katonákkal végeztetik, akik megfelelő díjazásban részesülnek. Adakozzunk a Vöröskereszt Egyesületnek. — Lépjünk be a „Vöröskereszt" Egyletbe. Az irón jubileoma. Ez a millióknak mindennapi szolgája, any­nyi gondolatnak, érzelemnek leszö­gezője továbbitója s és emlékezetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom