Esztergom és Vidéke, 1915

1915-09-02 / 69.szám

érsek és az elhunytak közül Simor János hercegprímás, Steiner és Fogarassy püspök. Ez idén a nevezetes intézet uj hajlékába költözik melyet októberben avatnak föl. Jövő tavasszal pedig fényes és nagyszabású ünnepség keretében kezdi meg az intézet munkássága második szá zadát. Üdülő harcosaink közül Budapestről Bezerédy-uccai hadikórházból, háromszáz vitéz érkezett vasárnap a Szentendre gőzhajón Dömösre. A Magyar Folyamhajózás dömösi kikötő állomását dus girlandokkal és nemzeti lobogókkal díszítették. A délután érkezett hajót azonban már kora reggel bejelentette az a két gulyás ágyú, mely a Duna partján meg is kezdte működését. A falú ünneplő népe és az előkelőség tömérdek friss virággal és viszhangos éljenzéssel fogadta a gőzhajót, a honnan aranyos jó kedvvel szállóit ki a sok föllábadt fiatal harcos, a katonazenekar kíséretében. A kirándulás tanyáját a főkáptalani kert végen ütötték föl. A községből három hordó ajándék sör gurult ki a vitézek örömére. Valóban boldog órákat töltöttek fesztelenül dalolva, tréfásan adomázva gondtalanul táncolva. A derék üdülő harcosokat tisztikar kisérte néhány ápolónőn kivül. A mankós és botos legények pajzánul megtáncoltatták zord szerszámikat a verőfényben. Rengeteg levelező lapot küldtek azután a különféle fegyvernemhez tartozó fiuk a szélrózsa minden irányában. Végre lefotografálták a változatos csoportot, mely vidáman és mégis katonai fegyelemmel szállott föl estefelé a gőzhajóra sok szép emlékkel és még több ováció között. Törvényhatóságunk a király előtt. Mint értesültünk tegnap utazott el Meszleny Pál főispán, dr. Perényi Kálmán alispán, dr. Revicky Gábor szolgabíró és Müller N. bi zottsági tag, hogy részt vegyenek a rály előtti hódolatnak. Vármegyei közgyűlés. A vármegye új termében gyülekeztek a törvényhatósági bizottság tagjai mult hó 30-án. A teremben egy kis asztal s néhány szék képviselte a vármegye bútorzatát és amilyen gazdag volt a bútorzat, oly népes volt a közgyűlés is, mert a hivatalos urakkal együtt a karzati közönséget is beleszámítva alig volt 50 résztvevő. Az egyhangú közgyűlésnek tulajdonképen nem is igen volt érdekes tárgya az élelmezésen kívül. A vármegye élelmezéséről, illetve liszt ellátátásáról Esztergom város kivételével ugy gondokodott az alispán, hogy az esztergomi járás liszt ellátását rábízta a helybeli fogyasztási szövetkezetre, a párkányit pedig a párkányi Franki cégre. Mivel a vármegye községeiben nem termett mindenütt annyi buza, amennyi vetőmagra szükség volna ; bejelenti az alispán, hogy mindent elkövetett a vetőmag idejében való szállítás érdekében. Több segély kiutalás, a nemzeti áldozat készségszobrára 300 K. megajánlás és sok tudomásul vételen kivül a vármegyei segéd és kezelő személyzetnek 2 havi fizetést engedélyezett a közgyűlés segély cimen, valamint jóváhagyta a városi tisztviselők és tanítók drágasági pótlékát és elutasította a városi tanítónők fellebbezését. Végül elfogadta Brutsy János indítványát, melyben kéri a törvényhatóság a kormányt, hogy a mezőrendőri törvényt szigorítsa. Másodszor volt közgyűlés a vármegye új termében és ismét bebizonyosodott, hogy ott tárgvalni nem lehet, mert a beszédből semmit hallani nem lehet, mivel a halk beszédnél is olyan hangzavar keletkezik, amely lehetetlenné teszi a megértést. Győr segit Esztergomon. Esztergom^vármegye alispánja táviratilag fordult Győr városhoz, kérve, hogy a város adjon kölcsön három waggon lisztet. Esztergomban nincs liszt s mivel most nem lehet szerezni, a város nagy szükségben van. Győrött ilyen eset egy pillanatig sem merült fel. Hála a helyes városi közigazgatásnak, nemcsak szükség nincsen, hanem még a városnak módjában áll ily kérés teljesítése is. A mai tanácsülésen Szauter Ferenc dr. előterjesztésére elhatározták, hogy Esztergomnak adnak három waggon lisztet oly feltétellel, hogy azt természetben köteles visszaszolgáltatni. Igy olvassuk ezt a „Győri Hirlap "-ban rólunk. Őngyilkoság. Egy jó nevü iparosunkat súlyos csapás érte a mult napokban. Szerencsétlen gondolkozású leánya egy megondolatlan pillanatában fegyvert fogott fiatal élete ellen. Súlyos sérülésével a Kolozs korházban fekszik. Vasárnap is lehet dolgozni a mezőn. A belügyminiszter rendeletet küldött a vármegyék alispánjaihoz, amelyben arra kéri őket és a néppel érintkező közigazgatási tisztviselőket, hassanak oda, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó nép az idén kivételesen vasárnap is dolgozzék. A vasárnapi munkára, ha a háborút nem tekintjük is, a rossz időjárásra való tekintettel igen nagy szükség van. A miniszter rendeletének végrehajtására a lelkészeket és a tanítókat is felkéri. Hány tanár, tanitó esett el? Az. iskolák lapja ximű uj tanügyi újság összegyűjtötte a hadbavonult tanárokra, tanítókra vonatkozó adatokat, amelyek szerint eddig több mint 500 tanító és tanár esett el a haza védelmében. A lap első számában meg is kezdte a névsor közlését. Azonkívül nagyon sok fogoly, sebesült hadbavonult nevét is felsorolja. A zár alá vett gabona is lefoglalható. A hivatalos lap szerint a zár alá vett buza, rozs, kétszeres, árpa és zab zár alá vétele a végrehajtás utján való lefoglalást nem akadályozza. Az igy lefoglalt termé nyéket azonban csak akkor szabad eladni, ha azoknak a közélelmezés céljára való megszerzése iránt hatósági intézkedés nem történik. A részletes eljárást a rendelet külön szabályozza. Hadifoglyok visszaszállítása. A földmivelésügyi miniszternek rendelete szerint az engedélyezett hadifoglyok az iletékes katonai .parancsnokságnál való előzetes felmondás nélkül a fogolytáborba vissza nem indíthatók; a felmondásnak nyolc nappal meg kell előznie azt az idő pontot, mikorra a foglyok szállítását az illető község vagy magános ki vánja. A hírlapok előfizetési dijának felemelése. A Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos szövetsége augusztus 20-iki igazgató-választmányi ülésén megjelent vidéki lapkiadók végre az elkerülhetetlen előfizetési díjemelések kérdésében olyan megállapodásra jutottak, hogy a Hírlapkiadók Országos Egyesülete vidéki szakosztálya elé viszik az ügyet, hogy az előfizetési díjemelések nagyságát vidékenkint az állapítsa meg — lehetőleg október 1-től — a kiadói érdekek és a vidéki lapelőfizetőic érdekeinek kellő és méltányos mérlegelésével. A beszállásolás és a politikai hatóságok. Gyakran előfordult, hogy a katonaság korház vagy beszállásolás céljaira lefoglalt egyes épületeket a politikai hatóságok megkérdezése nélkül, holott, erre nézve szabályrendeletek állanak fenn, amelyek szerint csakis a politikai hatóságok beleegyezésével használhatók fel az egyes épületek korház vagy beszállásolás céljaira. Ezen rendelkezésekre — mint a Külügy-Hadügy Írja, — most ujolag felhívták a katonai hatóságok figyelmét és a rendelet ellen vétőket szigorúan felelősségre fogják vonni. Felhívás a rokkanthoz. Felhivatnak a város területén lakó, a jelen háborúban megsérült, de a katonaságtól már végleg elbocsájtott csonka és béna katonák, hogy saját érdekükben a polgármesteri hivatalban sürgősen jelentkezzenek. Megszűnt járvány. A szentgyörgymezői árvaházban kanyaró miatt beszüntették az óvodát, mely most, mivel a járvány teljesen megszűnt ismét megnyílik. Nagy lopás a határban. Özv. Brenner Józsefné jelentést tett a rendőrségen, hogy Öregtéglaháznál levő gyümölcsöséből 250 koronát meghaladó értékű gyümölcsét ellopták. Ugyancsak Lepcsán Jánosné is feljelentést tett, hogy határban levő diófájáról 80 kor. értékű dióját lopták el. Hát igazán nem tudna, a város elöljárósága gátat vetni ezen ázsiai állapotoknak? Ha ez igy megy tovább is, még megérjük, hogy a tulajdonos a már leszüretelt szőlőjét nézheti könnyező szemekkel s utána mehet fizetni mezőőri adót. Az amerikai magyar. Bár mily messzire szakadjon is el hazájától a magyar ember, mindég haza gondol és ha bajban van hona, siet annak segítségére. A hazaszeretet szép példáját olvassuk az amerikai „Szabadságiban. Az itthon levők épülésére közre adjuk azon levelet, melyet Surin Mihály honfitársunk intézett Dobay clevlandi bankárhoz : Tisztelt Dobay ur i Becses tudomására adom, hogy én is akarok egy 100 koronás hadikölcsön kötvényt venni és itt küldöm 15 dollár 70 centet. En is kiakarom segíteni a magyar hazánkat, igaz, hogy szegény ember vagyok, mert a munka viszonyok rosszul mennek, tehát híjába. Ilyen nagy borzasztó háborúban szent kötelességünkben áll utolsó centünket is feláldozni a magyar hazánkra, mert egyebet nem tehetünk innét Amerikából. Ezekután maradok kiváló tisztelettel Surin Mihály, Smithdale, Pa. Olvasóink figyelmébe. A mai lapunkban közölt közgyűlési referádán kivül a vasárnapi számban önálló kritikánk fog megjelenni városi ügyeinkről. A kenyérkereső nők száma legnagyobb Németországban, ahol a mezőgazdaság 2.720,000 nőnek biztosítja a megélhetését. A gyárakban majdnem ugyananyi: 2.680,000 nő talál foglalkozást. Az irodai munka is sok nőnek ád kenyeret a könyvvezetésben, gépírásban, gyorsírásban 480,000 nő működik; egyéb üzleti pályákon pedig 270,000; tanítónő van 89,000, ápolónő 72,000, állami hivatalnoknő 12,000. A színpadon mindenféle minőségben szintén 12,000 nő keresi kenyerét. A német egyetemekre 1913-ban 2600 nő rendes, 1200 pedig rendkívüli hallgatónak iratkozott be. Összesen több mint hat millió nő tartja fenn magát saját erejéből. Magyar birtokok és a külföldi bérlők. Pozsonyvármegye közigazgatási bizottsága tudomást szerzett arról hogy a gödingi cukorgyár a pozsonynádast, brunoci, felsőkorompai, magyarbéli és szenei bérgazdaságain olyan gazdatiszteket alkalmaz, akik sem nem magyar állampolgárok, sem nem felelnek meg az 1900. évi XXVII. t.-c. követelményeinek. A vármegyei közigazgatási bizottság ennek folytán felhívta a gödingi cukorgyárat, hogy három hónapon belül a fent felsorolt bérgazdaságokon magyar honos okleveles gazdatiszteket alkalmazzon. A gödingi cukorgyár bizonyára tudomással bírt arról, hogy létezik törvény, mely külföidi földbirtokosokat és földbérlöket arra kötelez, hogy ilyen gazdaságokat csak minősített magyar gazdák kezelhetnek. És ennek dacára fittyet hányt a törvénynek, holmi importált embereket alkalmazott, a magyar gazdatisztek pedig állas nélkül nézik, hogyan gazdagodnak a külföldiek a magyar földön s hogy rongyolódnak le a magyar gazdatisztek, mert a magyar föld nem ad neki többé kenyeret és megélhetést. A közigazgatási bizottság tehát nagyon helyesen cselekedett, hogy egy régi visszaélést meg szüntetni iparkodik. Zongora Bőzendorfer gyártmány, kitűnő jó karban jutányos áron eladó. Stein Testvéreknél Bátorkeszin. A passaréti lövészárok. Az Ország egyetlen hadilátványossága. Néhány nappal ezelőtt Budapesten a trónörököspár megnyitotta azt a lövészárok látványosságot, amel/et az Auguszta Alap Lónyay Sándorné ügyvezető igazgató indítványára létesített a pasaréten. Ez a lövészárok teljesen hü mása a tomasovi harctérnek. Az oroszokkal vívott nagy háborúnk alatt a tomasovi mezőn folyt a leghosszabb ideig tartó állóharc, hős katonáinknak idejük volt a modern teknika minden eszközét felhasználva, kiépíteni lövészárkukat. Oly sokat olvasunk a lövészárok harcokról, a fedezékekről, a futóárkokról, a földalatti lakásokról, aknamezőkről, a lövészárkok birtokáért duló ádáz harcokról és fogalmunk sem volt eddig ezekről az uj harcászati eszközökről és formákról. Most minden az egész harctér a maga természetes alakjába látható Budapesten a Pasaréti Lövészárokban. Megpróbáljuk vázlatosan leirni, hogy mi mindenből áll ez a lövészárok. A Pasréti lövészárok a zugligeti és