Esztergom és Vidéke, 1915

1915-09-02 / 69.szám

érsek és az elhunytak közül Simor János hercegprímás, Steiner és Fo­garassy püspök. Ez idén a neveze­tes intézet uj hajlékába költözik me­lyet októberben avatnak föl. Jövő tavasszal pedig fényes és nagysza­bású ünnepség keretében kezdi meg az intézet munkássága második szá ­zadát. Üdülő harcosaink közül Buda­pestről Bezerédy-uccai hadikórházból, háromszáz vitéz érkezett vasárnap a Szentendre gőzhajón Dömösre. A Magyar Folyamhajózás dömösi kikötő állomását dus girlandokkal és nem­zeti lobogókkal díszítették. A délu­tán érkezett hajót azonban már kora reggel bejelentette az a két gulyás ágyú, mely a Duna partján meg is kezdte működését. A falú ünneplő népe és az előkelőség tömérdek friss virággal és viszhangos éljenzéssel fogadta a gőzhajót, a honnan ara­nyos jó kedvvel szállóit ki a sok föl­lábadt fiatal harcos, a katonazene­kar kíséretében. A kirándulás tanyá­ját a főkáptalani kert végen ütötték föl. A községből három hordó aján­dék sör gurult ki a vitézek örömére. Valóban boldog órákat töltöttek fesztelenül dalolva, tréfásan ado­mázva gondtalanul táncolva. A de­rék üdülő harcosokat tisztikar ki­sérte néhány ápolónőn kivül. A man­kós és botos legények pajzánul meg­táncoltatták zord szerszámikat a ve­rőfényben. Rengeteg levelező lapot küldtek azután a különféle fegyver­nemhez tartozó fiuk a szélrózsa minden irányában. Végre lefotogra­fálták a változatos csoportot, mely vidáman és mégis katonai fegye­lemmel szállott föl estefelé a gőz­hajóra sok szép emlékkel és még több ováció között. Törvényhatóságunk a király előtt. Mint értesültünk tegnap uta­zott el Meszleny Pál főispán, dr. Perényi Kálmán alispán, dr. Revicky Gábor szolgabíró és Müller N. bi zottsági tag, hogy részt vegyenek a rály előtti hódolatnak. Vármegyei közgyűlés. A vár­megye új termében gyülekeztek a törvényhatósági bizottság tagjai mult hó 30-án. A teremben egy kis asz­tal s néhány szék képviselte a vár­megye bútorzatát és amilyen gazdag volt a bútorzat, oly népes volt a közgyűlés is, mert a hivatalos urak­kal együtt a karzati közönséget is beleszámítva alig volt 50 résztvevő. Az egyhangú közgyűlésnek tulajdon­képen nem is igen volt érdekes tár­gya az élelmezésen kívül. A vár­megye élelmezéséről, illetve liszt ellátátásáról Esztergom város kivé­telével ugy gondokodott az alispán, hogy az esztergomi járás liszt ellá­tását rábízta a helybeli fogyasztási szövetkezetre, a párkányit pedig a párkányi Franki cégre. Mivel a vár­megye községeiben nem termett min­denütt annyi buza, amennyi vető­magra szükség volna ; bejelenti az alispán, hogy mindent elkövetett a vetőmag idejében való szállítás érde­kében. Több segély kiutalás, a nem­zeti áldozat készségszobrára 300 K. megajánlás és sok tudomásul véte­len kivül a vármegyei segéd és ke­zelő személyzetnek 2 havi fizetést engedélyezett a közgyűlés segély cimen, valamint jóváhagyta a városi tisztviselők és tanítók drágasági pót­lékát és elutasította a városi tanítónők fellebbezését. Végül elfogadta Brutsy János indítványát, melyben kéri a törvényhatóság a kormányt, hogy a mezőrendőri törvényt szigorítsa. Má­sodszor volt közgyűlés a vármegye új termében és ismét bebizonyoso­dott, hogy ott tárgvalni nem lehet, mert a beszédből semmit hallani nem lehet, mivel a halk beszédnél is olyan hangzavar keletkezik, amely lehetetlenné teszi a megértést. Győr segit Esztergomon. Esztergom^vármegye alispánja távirati­lag fordult Győr városhoz, kérve, hogy a város adjon kölcsön három waggon lisztet. Esztergomban nincs liszt s mivel most nem lehet szerez­ni, a város nagy szükségben van. Győrött ilyen eset egy pillanatig sem merült fel. Hála a helyes városi köz­igazgatásnak, nemcsak szükség nin­csen, hanem még a városnak mód­jában áll ily kérés teljesítése is. A mai tanácsülésen Szauter Ferenc dr. előterjesztésére elhatározták, hogy Esztergomnak adnak három waggon lisztet oly feltétellel, hogy azt termé­szetben köteles visszaszolgáltatni. Igy olvassuk ezt a „Győri Hirlap "-ban rólunk. Őngyilkoság. Egy jó nevü iparosunkat súlyos csapás érte a mult napokban. Szerencsétlen gon­dolkozású leánya egy megondolatlan pillanatában fegyvert fogott fiatal éle­te ellen. Súlyos sérülésével a Ko­lozs korházban fekszik. Vasárnap is lehet dolgozni a mezőn. A belügyminiszter rendele­tet küldött a vármegyék alispánjai­hoz, amelyben arra kéri őket és a néppel érintkező közigazgatási tiszt­viselőket, hassanak oda, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó nép az idén kivételesen vasárnap is dolgoz­zék. A vasárnapi munkára, ha a háborút nem tekintjük is, a rossz időjárásra való tekintettel igen nagy szükség van. A miniszter rendeleté­nek végrehajtására a lelkészeket és a tanítókat is felkéri. Hány tanár, tanitó esett el? Az. iskolák lapja ximű uj tanügyi újság összegyűjtötte a hadbavonult tanárokra, tanítókra vonatkozó ada­tokat, amelyek szerint eddig több mint 500 tanító és tanár esett el a haza védelmében. A lap első szá­mában meg is kezdte a névsor köz­lését. Azonkívül nagyon sok fogoly, sebesült hadbavonult nevét is felso­rolja. A zár alá vett gabona is le­foglalható. A hivatalos lap szerint a zár alá vett buza, rozs, kétszeres, árpa és zab zár alá vétele a végre­hajtás utján való lefoglalást nem akadályozza. Az igy lefoglalt termé nyéket azonban csak akkor szabad eladni, ha azoknak a közélelmezés céljára való megszerzése iránt ható­sági intézkedés nem történik. A rész­letes eljárást a rendelet külön sza­bályozza. Hadifoglyok visszaszállítása. A földmivelésügyi miniszternek ren­delete szerint az engedélyezett hadi­foglyok az iletékes katonai .parancs­nokságnál való előzetes felmondás nélkül a fogolytáborba vissza nem indíthatók; a felmondásnak nyolc nappal meg kell előznie azt az idő pontot, mikorra a foglyok szállítását az illető község vagy magános ki vánja. A hírlapok előfizetési dijá­nak felemelése. A Vidéki Nyom­datulajdonosok Országos szövetsége augusztus 20-iki igazgató-választ­mányi ülésén megjelent vidéki lapki­adók végre az elkerülhetetlen előfi­zetési díjemelések kérdésében olyan megállapodásra jutottak, hogy a Hírlapkiadók Országos Egyesülete vidéki szakosztálya elé viszik az ügyet, hogy az előfizetési díjemelé­sek nagyságát vidékenkint az álla­pítsa meg — lehetőleg október 1-től — a kiadói érdekek és a vidéki lapelőfizetőic érdekeinek kellő és mél­tányos mérlegelésével. A beszállásolás és a politi­kai hatóságok. Gyakran előfordult, hogy a katonaság korház vagy be­szállásolás céljaira lefoglalt egyes épületeket a politikai hatóságok meg­kérdezése nélkül, holott, erre nézve szabályrendeletek állanak fenn, ame­lyek szerint csakis a politikai ható­ságok beleegyezésével használhatók fel az egyes épületek korház vagy beszállásolás céljaira. Ezen rendelke­zésekre — mint a Külügy-Hadügy Írja, — most ujolag felhívták a ka­tonai hatóságok figyelmét és a ren­delet ellen vétőket szigorúan felelős­ségre fogják vonni. Felhívás a rokkanthoz. Fel­hivatnak a város területén lakó, a jelen háborúban megsérült, de a katonaságtól már végleg elbocsájtott csonka és béna katonák, hogy saját érdekükben a polgármesteri hivatal­ban sürgősen jelentkezzenek. Megszűnt járvány. A szent­györgymezői árvaházban kanyaró miatt beszüntették az óvodát, mely most, mivel a járvány teljesen meg­szűnt ismét megnyílik. Nagy lopás a határban. Özv. Brenner Józsefné jelentést tett a ren­dőrségen, hogy Öregtéglaháznál levő gyümölcsöséből 250 koronát megha­ladó értékű gyümölcsét ellopták. Ugyancsak Lepcsán Jánosné is felje­lentést tett, hogy határban levő diófájáról 80 kor. értékű dióját lop­ták el. Hát igazán nem tudna, a vá­ros elöljárósága gátat vetni ezen ázsiai állapotoknak? Ha ez igy megy tovább is, még megérjük, hogy a tulajdonos a már leszüretelt szőlőjét nézheti könnyező szemekkel s utána mehet fizetni mezőőri adót. Az amerikai magyar. Bár mily messzire szakadjon is el hazá­jától a magyar ember, mindég haza gondol és ha bajban van hona, siet annak segítségére. A hazaszeretet szép példáját olvassuk az amerikai „Sza­badságiban. Az itthon levők épü­lésére közre adjuk azon levelet, melyet Surin Mihály honfitársunk in­tézett Dobay clevlandi bankárhoz : Tisztelt Dobay ur i Becses tudomá­sára adom, hogy én is akarok egy 100 koronás hadikölcsön kötvényt venni és itt küldöm 15 dollár 70 centet. En is kiakarom segíteni a magyar hazánkat, igaz, hogy sze­gény ember vagyok, mert a munka viszonyok rosszul mennek, tehát hí­jába. Ilyen nagy borzasztó háború­ban szent kötelességünkben áll utolsó centünket is feláldozni a ma­gyar hazánkra, mert egyebet nem tehetünk innét Amerikából. Ezekután maradok kiváló tisztelettel Surin Mi­hály, Smithdale, Pa. Olvasóink figyelmébe. A mai lapunkban közölt közgyűlési referá­dán kivül a vasárnapi számban ön­álló kritikánk fog megjelenni városi ügyeinkről. A kenyérkereső nők száma legnagyobb Németországban, ahol a mezőgazdaság 2.720,000 nőnek biz­tosítja a megélhetését. A gyárakban majdnem ugyananyi: 2.680,000 nő talál foglalkozást. Az irodai munka is sok nőnek ád kenyeret a könyv­vezetésben, gépírásban, gyorsírásban 480,000 nő működik; egyéb üzleti pályákon pedig 270,000; tanítónő van 89,000, ápolónő 72,000, állami hiva­talnoknő 12,000. A színpadon min­denféle minőségben szintén 12,000 nő keresi kenyerét. A német egye­temekre 1913-ban 2600 nő rendes, 1200 pedig rendkívüli hallgatónak iratkozott be. Összesen több mint hat millió nő tartja fenn magát saját erejéből. Magyar birtokok és a kül­földi bérlők. Pozsonyvármegye köz­igazgatási bizottsága tudomást szer­zett arról hogy a gödingi cukorgyár a pozsonynádast, brunoci, felsőko­rompai, magyarbéli és szenei bérgaz­daságain olyan gazdatiszteket alkal­maz, akik sem nem magyar állam­polgárok, sem nem felelnek meg az 1900. évi XXVII. t.-c. követelményei­nek. A vármegyei közigazgatási bi­zottság ennek folytán felhívta a gö­dingi cukorgyárat, hogy három hó­napon belül a fent felsorolt bérgaz­daságokon magyar honos okleveles gazdatiszteket alkalmazzon. A gödin­gi cukorgyár bizonyára tudomással bírt arról, hogy létezik törvény, mely külföidi földbirtokosokat és földbér­löket arra kötelez, hogy ilyen gaz­daságokat csak minősített magyar gazdák kezelhetnek. És ennek da­cára fittyet hányt a törvénynek, hol­mi importált embereket alkalmazott, a magyar gazdatisztek pedig állas nélkül nézik, hogyan gazdagodnak a külföldiek a magyar földön s hogy rongyolódnak le a magyar gazdatisz­tek, mert a magyar föld nem ad neki többé kenyeret és megélhetést. A közigazgatási bizottság tehát na­gyon helyesen cselekedett, hogy egy régi visszaélést meg szüntetni ipar­kodik. Zongora Bőzendorfer gyárt­mány, kitűnő jó karban jutányos áron eladó. Stein Testvéreknél Bátorkeszin. A passaréti lövészárok. Az Ország egyetlen hadilátványossága. Néhány nappal ezelőtt Budapesten a trónörököspár megnyitotta azt a lövészárok látványosságot, amel/et az Auguszta Alap Lónyay Sándorné ügyvezető igazgató indítványára lé­tesített a pasaréten. Ez a lövészárok teljesen hü mása a tomasovi harc­térnek. Az oroszokkal vívott nagy háborúnk alatt a tomasovi mezőn folyt a leghosszabb ideig tartó álló­harc, hős katonáinknak idejük volt a modern teknika minden eszközét felhasználva, kiépíteni lövészárkukat. Oly sokat olvasunk a lövészárok harcokról, a fedezékekről, a futóár­kokról, a földalatti lakásokról, akna­mezőkről, a lövészárkok birtokáért duló ádáz harcokról és fogalmunk sem volt eddig ezekről az uj harcá­szati eszközökről és formákról. Most minden az egész harctér a maga természetes alakjába látható Buda­pesten a Pasaréti Lövészárokban. Megpróbáljuk vázlatosan leirni, hogy mi mindenből áll ez a lövészárok. A Pasréti lövészárok a zugligeti és

Next

/
Oldalképek
Tartalom