Esztergom és Vidéke, 1915

1915-08-29 / 68.szám

Tanítóképzőnk. Az érseki intézet értesítőjét Klinda Károly id. igazgató adta ki. A háborús év Háber János rajztanár Pbsfay Sándor gazda tanárt szólította a harctérre. A tanitás az egyházmegyei könyvtár néhány helyiségeiben folyt le. Valláserkölcsös nevelésével, elméleti és gyakorlati képzéssel, gazdasági és kerti foglalkozással, gyakorlati tüzolti tanlolyamával, Mária-kongregációjával és önképzőkörével és gyakorló iskolájával a nehéz viszonyok közt is sikert aratott tanítóképzőnk., A segitő-egyesület vagyona 26.567 kor. A tapintézet kamatja 2537 K. Beiratkozott 142 tanuló. Ezek közül a harctérre került 56. Illetőség szerint esztergomi volt 50, nyitrai 20, pozsonyi 14 és pesti 13. Érdekes szorgalmi statisztika, hogy az első évesek közül 25, a'II. 24 és a III. 12 volt elégtelen, ami kielégítő eredményt jelent. Kisdedovónő-képzőnk. Az érseki intézmény értesítőjét Számord Ignác igazgató közölte. Magvas értekezése n

A róm. kath. kisdedovónö intézetek foglalkoztató anyagának tervezete" , melyet a buzgó igazgató a Kat. Tanács megbízására irt. Az intézet a háborús évben napközigyermek-otthonban gondozott 150—200 elhagyatott gyermeket naponként és a harcba vonult katonák családjait támogatta. Habár a kisdedovóképzőben nem volt internátus, a növendékek mégis kora reggeltől késő estig az intézetben tartozkodttak. Szállásukról pedig az igazgató gondoskodott. A növendékek kitartóan gyakorolták a gépírást, a főzés mesterségét, sőt a praktikus ruhavarrást is és a kisdedóvás gyakorlatát a kisdedovóban sajátították el. A háborús világ miatt a tanulmányi kirándulások csakis városunk vidékére szorítkozhattak. Az intézet első jótevője dr. Csernoch János biboros hercegprímás 8400 K.-át, a nemes főkáptalan 4000 K.-át adományozott. A szegény növendékek összesen 14.260 korona segítségben részesültek. Kisdedovónői oklevelet kapott 41, tanuló közül: 6 kitűnő, 13 jeles, 13 jó és 9 elégséges. Érdekes adat, hogy az egyházmegyei tanfelügyelő engedelmével az első osztályból dr. Heinrich Jánosné magánvizsgálatot tett. Aranyos időkről. (Esztergomi nemoár.) Az emlékezés az életet édessé, a feledés pedig lehetségessé teszi. Ez volt a mi mottónk három évtized előtt, mikor még nem kerestünk a napban foltot, hanem csakis verőfényt. Három évtized előtt csoportosult tehát, a nevezetes jelige alatt, az akkori esztergomi aranyifjúság. Ez az új nemzedék új társadalmi életet teremtett. Egyetemet vagy akadémiát végzett, ambiciós ifjak voltak többnyire. De számos sokoldalú tehetség is akadt köztük. Olyan kitűnő műkedvelő, mint Szabó Misi, Szabó Gyula vagy Lányi Adolár még a legjobb színészek dicséretét is megérdemelte. Sőt az esztergomi arénában ünnepelt Blaháné szintén elismerte a fiatal urak ritka szép tehetségét. Ki tudott akkor pompásabban szavalni, mint a merengő hangú Szabó Gyula, az örökké elegáns Adonisz? A Tetemrehivás-sal vagy Pokainé-val valóban gyakran sok gyémontot varázsolt a legszebb esztergomi leány szemekbe. Ki irt fölségesebb ódákat Földváry Pistánál, a ki azokat azután elragadóan el is tudta ám szavalni ? Ki zongorázott magyar nótákat meghatóbban, mint a köitőlelkű és daliás Perényi Kálmán ? Kotta nélkül, szívből játszott. Kik táncoltak elegánsabban, udvaroltak szellemesen, szórakoztattak attikai sóval és teremtettek olyan harmonikus és választékos társadalmi életet, melyet a szomszéd megyék szép közönsége is megirigyelt ? Ebben az időben hegedült Esztergom hires cigányprímása: Jónás Pali. Mikor Vízvári Gyulát léptettük föl vendégszereplésre és a kiváló művész tiszt.létére a Fürdő vendéglőben banket eztünk, Jónás Pali ritka szép nótái annyira megtetszettek neki, hogy a kivételképen takarékos művész, öt forintot gyűrt össze és azt kézszorítással a Pali kezébe csempészte. Akadt kivételképen köztünk egy rendkivül szeretetreméltó és müveit fiatal kereskedő Müller Gyula, ki a Bisitzky-féle yasüzletet és házat vette át. Tökéletesen .beleillett az aranyifjúságba. Szerény és vidám modora mindenkit megnyert. Az esztergomi aranyifjúság tagjai majd mindennap fölkeresték az előzékeny és vendégszerető barátot a hatalmas üzlet irodájában, a hol valódi francia konyakkal és egyiptomi cigarettákkal szolgált látogatóinak. Itt találkozott a vármegye és a város valamennyi fiatal tisztviselője. Ez az iroda lett a közvélemény forrássá. Oiykor velünk vacsorált és akkor Schleifer Lajossal vizes palackban hozatta a pezsgőt, hogy azt föltünés nélkül élvezzük. Az aranyifjúság kötelékébe került nemsokára sok derék katona tiszt, a ki azután, velünk váll-vetve, megvalósította azt, hogy a tiszti zártkörű bálakon necsak kincstári hölgyek, hanem az összes esztergomi úrnők 'is mulassanak. Ekkor szűnt meg valahára az a farkasszemet néző áldatlan egyenetlenség, mely végtelen sok kellemetlenséggel még tömérdek kard affért is okozott a civakodó társadalomban. Grivicic ezredes örvendett leginkább az aranyifjúság áldásos sikereinek. Mert ekkor a katonatiszti bálokon mar esztergomi művészek és művésznők is közre működtek. Szívesen fogadtuk a főszékesegyház akkori zseniális, de zárkózott karnagyát, az érdekes fejű Takács Imrét, aki otthonában fönséges zongora és hegedű játékával bájolt el minket. Sőt ujabb szerzeményeit rajtunk próbálta ki. Hasonió t. b. tagunk lett Felsenburg Gyula az ezermester. Nagyszerű virtuóz a zongorán, fölséges rendező és közreműködő. Különleges humorista is keveredett hozzánk. A joviális és nyájas Wallfisch Gyula eredeti ötleteivei gyakran megkacagtatta a közönséget. Még a hires Simor-udvar speciális francia szakácsa Blaha Károly szintén beolvadt társaságunkba, holott nem is beszélt magyarul. Nagyszerűen citerazott műtermében, a hol (a mai Vöröskereszt kórház helyén) saját koncert szerzeményeit is bemutatta ujabb festményeivel. Bellovits Ferenc volt akkor az esztergomi zenevilág napja, delelőben. Az aranyifjúság nemzedéke mellett az ő lelkes kertészkedésével az esztergomi termékeny humuszból gyönyörű virágszalak nőttek ki. A hires dalárda már országos sikereket aratott, mikor a mester ifjú leány tanitványaibül uj Amazon-légiót alkatott. Zongorás és énekes növendékei nagyszerű eredményeket mutattak be a hangversenyeken. Ekkor az a külön urleány-társaság husz tagja még eszthetikai előadásokat is elvezett. Az aranyifjúság egyesülete, az Esztergomi Kör gyakran istápolta szegényebb sorsú egyetemi tagjait előadásai jövedelméből. Több vergődő színtársulat Teszpisz-koráéját is kisegítette a. kátyolból, a tagok közreműködésével. Bármelyik kedvelt műkedvelő ifjúnk mentő fellépése biztosította a telt házat. Az obiigát farsangi vigalmakat külön alkalmi lapokkal, ugy zenemüvekkel és friss ötletekkel avattuk változatosabb nivóra. A téli szezonban gondoskodott az aranyifjúság több arra való tagja a gondozott jégpálya örömeiről. Nyáron hires majálisokat, piknikeket vagy egyéb intim családi összejöveteleket eszeltünk ki. Müller Gyula egy izben meghívott minket süttői kirándulásra. Valami hatan ki is bicikliztünk. Hanem barátunk bátyja vendégszerető házából alig bírtunk elbúcsúzni. De külön tanulmányi kirándu lást rendeztünk, mikor a szomszéd megyékben ismerős gazdatiszti és földbirtokos családokat látogattunk meg. A vicces Szabó Géza és ikertestvére, a lord Gyula társaságában indult meg gondtalan ekszpediciónk néhány szép napra. Érdekes tanulmány utunkon ekkor csillagászattal foglalkoztunk. Mert valóban sok szép hajnali csillag ragyogott mindenfelé, a mint faiuról-falura kocsikáztunk. Hozzánk csatlakozott Huroczy Lajos, a zamatos dsentri. Egy aranyosmaród fotográfus örökítette meg ekkor a mi kvartettünket, aratás idején buzakalászos kalappal kévéken. Milyen üde tavaszi emlék az a csoportkép is az aranyos idők illusztrálására. Kezet fogott tehát az akkori aranyifjúság korszakában majd minden irodalom, művészet, társaság és sportkedvelő fiatal ember. Mikor ez a buzgó szántó-vető munka elvégződött, nemsokára szép aratás kecsegtetett. Az uj nemzedék uj lapot, a mi orgánumunkat teremtette. Uj szellemet, uj tónust honosítottunk meg. A helybeli lelkes és a fővárosi kedvelt Írótársak egy csapásra egészen uj közönséget varázsoltak. Az akkori énekes urleányok közül Perényi Margit a színpadokon mint primadonna ritka szép sikereket aratott; mig végre saját galambházába nem repült vissza. Feigler Janka, Rudolf Etelka, Felsenburg Blanka pedig kitűnő zongorás művésznők lettek. Teljesítettük tehát " társadalmi kötelességeinket és sikeresen bevégezhettük hivatásunkat. Es ha a mai nemzedékre tekintünk mi, az aranyos idők veteránjai, most fiainkat vagy tanítványainkat üdvözöljük a csatatereken, hol már néhányan hősi halált is haltak. A nagyháború végén talán a gyémántos idők fogják túlszárnyalni a mi nemzedékünk aranyos korszakát. Dr. Kőrösy László. Jü| HÍREK, mi Adomány. Dr. Csernoch János hercegprímás, arra való hivatkozással, hogy a háborús viszonyok °következtében a jótékonyságból magukat fenntartó intézmények legelső sorban érzik meg a hivek adakozásának csökkenését, — 2500 K. adományozott a péliföld-szentkereszti szalézi intézet felsegitésére. Hindenburg és muzslaiak. Zlattnyánszky János muzslai plébános saját és hivei nevében a következő üdvözlő iratot küldötte latin nyelven minden közelebbi címzés nélkül a nagy hadvezérnek: „Excellenciás Uram! Excellentiad kezeit, valamint hadverő kardját legmélyebb alázattal csókolják a muzslai hivők és azok lelki vezetője. A becsületes posta kézbesítette a levelet a melyre pár nap multán e válasz érkezett: Főtisztelendő Uram! Ő Excellentiája Hindenburg Pál a legnagyobb örömmel vette üdvözlő sorait és azokért a legmélyebb köszönetét nyilvánítja.