Esztergom és Vidéke, 1915

1915-07-08 / 53.szám

HÍREK. Gróf Széchenyi Alajos hősi halála. Esztergom szab. kir. város országyülési képviselőjét, gróf Szé­chenyi Emilt mély gyász érte egyet­len fiának Széchenyi Alajos grófnak a harctéren bekövetkezett hősi halá­lával. A nemes fiatal gróf hősi el­hunyta alkalmával a helybeli mun­kapárt elnöksége következő részvét­irattal condolealt a város képviselő­jenek: Méltóságos gróf SZÉCHENYI EMIL országgyűlési képviselő úrnak BUDAPESTEN. Mély megdöbbenéssel és fájda­lommal értesült Pártunk azon ret­tenetes csapásról, mely Méltósá­godat Alajos fiának hősi halálá­val érte 1 Engedje meg, hogy e nehéz napjaiban mi is, kiket a párthű­ségen kívül a szeretet is Méltósá­godhoz, mint Esztergom város képviselőjéhez kapcsol, felkeressük résztvevő szavainkkal I Fia, a fiatal nemes Gróf, egy szent eszme, egy dicső cél szol­gálatában adta oda ifjú életét a hazaért, mindnyájunkért: Ha va­lami képes súlyosan érintett atyai szivét megvigasztalni — ez a gon­dolat megnyugvást adhat! . Engedje a jóságos Isten, hogy a nemes vér ne hullott légyen hiába, s nyomában országunk szebb jövője fakadjon. Engedje az Ég, hogy Méltósá­god is megtalálja megvigasztalását a Hazáért hozott nagy áldozatért, ez orazág szebb jövőjében, mely­nek kiépítéséhez immár vérével is járult! A hősi halált Haltnak nevét megőrzik a késő századok is és a gróf Széchenyiek dicső történe­tének egy új, fényes lapja tanítja a kortársakat és utódokat, hogy ez a nemes főúri család, minden időben életével és halálával is or­szágunknak szolgalatára volt! Esztergom, 1915. július 3. Hazafias üdvözlettel és mély tisztelettel vagyunk Bogisich Mihály c. püspök, praelatus kanonok, diszelnok. dr, Berényi Zoltán Bleszl Ferenc titkár. elnök. A fenti részvétiratra kedden a következő távirati válasz érkezett: Esztergom városi és megyei nemzeti munkapárt Elnökségének, Fogadják szeretett fiam hősi halála alkalmával kegyesen küldött jóleső részvetiratukért leghálásabb köszönetemet. gróf Széchenyi Emil Gróf Széchenyi Emil gyásza. Városunk országgyűlési képviselőjét gróf Széchenyi Emil cs. és kir. ka­marást mint már jelentettük fájdal­mas csapás érte, Alajos fia halálával aki az északi harctéren ifjúsága vi­rágjában hősi halált halt. — A gyá­szoló apához a város részvéttávira­tot intézett s arra most a következő válasz érkezett a polgármesterhez: „Fogadja nagyságos Polgármester ur és tolmácsolja kérem Esztergom. sz. kir. város közönségének, tanácsának és tisztviselői karának hálás köszö­netemet, meieg részvétükért azon mérhetetlen veszteség alkalmából, mely engemet és családomat ért. Az a felemelő tudat, hogy fiamból egy a királyáért és hazájáért meghalni tudó hőst neveltem, ha nem is nyújt vigaszt, de megkönnyíti, hogy Isten kifürkészhetetlen akaratába belenyu­godjak. — Fakadjon hős fiam ha­lála ^nyomán áldás édes hazánkra. Gróf Széchenyi Emil." Maros Antal. Mult számunk­ban röviden emiékeztünk meg egy tevékeny élet végéről. Maros Antal az esztergomi társadalomban minden szerénysége mellett is oly megbe­csülésnek volt részese, amilyennek kevesen. Mikor boldogult sógora Mik­lóssy József utan átvette az iparos tanonciskola igazgatóságát, azt olyan fokra emelte amilyen fokon csak na­gyon kevés iparos tanonciskola all az országban, amit a felsőbbség az­zal honorált, hogy a tanerők szamba vétele mellett a legmagasabb szub­vencióban részesítette á várost. Ez Maros érdeme. És ha valaki, ugy tölti be hivatását mint ő töltötte be, ha vala«i oly egyenes, be­csületes jellemmel helyezkedik el a társadalomban, az megérdemli, hogy emieke éljen ne csak az őt becsülő es azerető kartarsaiban, tanítványai­ban, hanem az egész közönségben is. Maros Antallal sirba szalu nem­csak a minta szorgalmú, melyen val­lásos tanitó, hanem a legritkább csa­ládapa is. — Hosszas gyomorbaja a mult pénteken nirtelen nagyon sú­lyosan lepett fel. Orvosai tanácsára Budapestre szállítottak, hol szomba­ton hajnalban megoperálták. A mű­tét utan a beteg megkönnyebbült, de sajnos a déli Ávé Mariát mar az Ur zsámolya előtt mondotta nemes lelke. Vasárnap szállította hülttetemét csaladja haza és hétfőn fel 11 óra­kor kísérte nagyszámú tisztelője az örök nyugalomra. A temetési szer­tartást dr. Fehér Gyula praelatus kanonok végezte. Nyaralás. Dr. Klinda Teofil és dr. Machovich Gyula praelatus ka­nonokok vasárnap utaztak el nyári pihenésükre Grác mellé. Koperniczky Ferenc praelatus kanonok pedig Fran­zensbadba utazott. Halálozás. Metzger György köz­alapítványi ny. főpénztáros, városunk fia f. hó 4-én Budapesten az új Szent János-kórházban 65 éves ko­rában meghalt és 7 én temették Vac­hartyánban. Adomány a Vörös kereszt­nek. Piszke község érdemes elöljá­rósága a Vörös Kereszt kórház ré­szére 9 drb. férfiinget és 13 drb. lábravalót juttatott hozzám. — Ezen adományok az emiitett kórháznak átszolgáltatván, annak vételét nyil­vánosan is elismerem. Vimmer Im­réné. Verbó Károly. A Pesti Hirlap keddi számában egy ép oly szép mint gyászos hirt olvassunk Verbó Károly ütegparancsnokról. Avatott tollal megirt jelentés teljesen méltó a 4. tüzérezred egyik kiváló tisztjé­hez, akit Érsekújváron bizonyára so­kan fogják az ezredén kivül is mint hőst gyászolni. Verbó Károly — Verbó Pál volt barti jegyző fia volt. Adomány. A Kolos-kórhazban elhelyezett harctéri sebesültek részere a lefolyt két het alatt a következő adományok érkeztek: Csupor Ist­vánnétól 2 drb. ing, Nedeczky Mar­gittól 1 doboz cigaretta, Stampay Jánostól 5 kg. cseresznye, Szarkásy Gizelláttói 4 kg. ribizli, Bitter Róza­tói 1 drb. irrigator és kötszerek, Re­viczky Gaborne útján 24 par férfi harisnya, 21 db. olvasni való könyv, 8 drb. zsebkendő, 2 drb. kézfelkötö kendő, 2 pár papucs, 1 csomag le­vélpapír, 3 pakli dohány, "2 drb. kis vánkos, 4 drb. kis vánkos huzat, 1 rózsafüzér, 4 drb. törülköző, 3 drb. borogató ruha, tépés, Gönczy Bélá­nétól ,500 drb. cigaretta. A szives adományokért ez uton mond köszö­netet á kórház igazgatósaga. Szabad az őrlés. Majdnem fél esztendei korlátozás után a kormány végre felszabadította vámórlő mal­mokban az őrlést. Mindenki szaba­don, keverés nélkül őröltethet egye­lőre, ha van mit. Mert új előtt a rendeletnek nincs SOK értelme, mi­után meglehetős kevés az őrölni való. Rendeiet különben igy szól : „A köz­fogyasztásra szánt buza, rozs, árpa es tengeriiiszt előállításának és íör­galombahozatalán^k szabályozásáról 1113—1915. M. E. szam aiatt ki­adott rendeletnek 10. §-ban a vám­őrlő malmok tekintetében megállapí­tott rendelkezések hatályon kívül he­lyeztetnek. Ehhez képest a vamőrlő malmok ezentúl buzat és rozsot sza­badon őrölhetnek es az őröltető fel nem köteles árpát vagy tengerit őr­les végett egyidejűleg magával nozni vagy a vamőrlő malomtól besze­rezni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s hatálya a magyar szent korona országainak egész terü­letére kiterjed, Hus fogyasztás korlátozása. A kormány rendeletileg tiltotta meg hetenkint kedd és pénteken a hús árusítását, valamint vendéglökben va­ló felszolgálását. Önkénytelenül is eszembe jut egy régi közmondás: Könnyű olyant elfelejteni amit az ember sohasem tudott, tehát köny­nyü olyant tiltani, amit ugy sem vesz a közönség, Hetenkint kétszer ne együnk hust ? Hat eszünk 5-szőr hetenkint? Bátran merem állítani, hogy a közönség 80% a egyáltalán nem eszik hust. No ez a rendelet igazán be lesz tartva! Mi lesz a piaccal? A tűrhetet­len állapotok végre is tevékenységre inditoták a hatóságot. Csányi József rendőrfogalmazó Komáromba utazott a mult napokban, hogy a piac meg­rendszabályozását, valamint az ára­kat tanulmányozza. A polgármester­hez intézett terjedelmes jelentésbe volt alkalmunk betekinteni és meg győződtünk róla, hogy Komárom után az árakban nem érdemes men­nünk. Hanem annál kívánatosabb Csányi ama előterjesztése, hogy egy árszabályozó vegyes-bizottság alaki­tassék és ennek határozatát azután a rendőrség majd tömegesen és szi­gorúan fogja végrehajtani. Magunk részéről csak annyit füzünk az elő­terjesztéshez, hogy mindenesetre aka­dályozzák meg bizonyos időpontig a közvetítők bevásárlását. A harctéren elesettek haza­szállítása. A honvédéimi miniszter következőkben informálja a közön­séget az övéik hazaszállítására vo­natkozólag. Az exhumálás és elszál­lítás iránt való kérelmeket a kérvé­nyező tartózkodási helye szerint az illetékes katonai parancsnokságnál kell benyújtani. Az illetékes hadse­reghadtápparancsnokság azután — a hadtápfőparancsnokság által a fertő­zött holttestek szállítására vonatko­zóan kiadott rendelkezések figye­lembevétele mellett — az illetékes elsőfokú közigazgatási hatósággal egyetértően határozatot hoz és enge­délyezés esetén felhívja a kérvénye­zőt, hogy az időpontot, amidőn az exhumálást óhajtja, idejekorán táv­iratilag tudassa. Exhumálni csak egyes sírokból lehet. Megjegyzendő azonban, hogy Ausztriában a kiüté­ses hagymázban, himlőben, ázsiai kolerában vagy pestisben, Magyar­országon pedig ezenkívül meg a vörhenyben és diftériában elhaltak hulláinak a kiemelése, illetőleg el­szállítása csak az elhalálozás utan egy év múlva engedhető meg. A hulla kiemelese az e célból kikül­dött katonai megbízott jelenléteben, aki a vonatkozó hullaszállitási ok­mány is láttamozni fogja, szigorúan az erre vonatkozó belügyminiszteri rendeletek hatarozmanyai szerint tör­ténik meg. A holttest szállításra vo­natkozó szabályokat a monarchia belsejében szigorúan meg kell tar­tani. Olyan holttestek exhumálása és elszállítása iránt való kérvények, amelyek oiy helyen vannak elte­méivé, ahol még elsőfokú közigaz­gatási hatóságok, illetőleg katonai kormányzóságok (körlet-parancsnok­ságok) nem működnek, elvileg el lesznek utasítva. Egyébként a kato­nai megbízott jelenlétére vonatkozó határozmány csak a most fenforgó viszonyokra és csakis a hadsereg­körletben nyer alkalmazást. A lesze­relés után való időben az exhuma­lásra nézve a bekében fennálló sza­bályok érvén/esek. A közönséget ezekre a határozatokra figyelmezteti a honvédelmi minisztérium, de egy­úttal kijelenti, hogy kívánatos, hogy az eiesettek és harctéren elhaltak exhumálása és a hullák elszállítása á háború utáni időre halasztassék. A vasúti kezelőségek olyan elszállí­tásokra, amelyek csak a hadjárat befejezte után hajtatnak végre, ötven százalék szállítási engedményt is ki­látásba helyeztek. Gyümölcslopás. A helyi lapok állandó rovatot nyithatnak ennek az éppen nem megbecsülni való dolog nak. A határban valóságos anarchia uralkodik. Eddig is történtek lopá­sok, eddig is meglopták torkosság­ból a gyümölcsöt, hanem most az ugy látszik kereset forrássá kezd ki­alakulni. Oly tömegekben fordul elő gyümölcs és zöldségiopás a határ­ban, hogy ebből, valamint a felnőtt emberre következtetni engedő láb­nyomok nem mutatnak mást, mint azt, hogy a drága piacon kerül el­adásra az a lopott portéka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom