Esztergom és Vidéke, 1915

1915-06-03 / 43.szám

a Bakács-kápolnában Bogisich Mihály püspök sz. misét mondott a kirán­dulás tagjainak. Mise után a bazili­kát, Szent István-kápolnát nézték meg Bogisich püspök szakavatott magyarázata kíséretében. A primási képtárban Gróf Pongrácz Frigyes fő­szentszéki jegyző fogadta a társasá­got, mely nagy érdeklődéssel tekin­tette meg az érdekes műkincseket Gerevick egyetemi m. tanár műértő kalauzolásával. Déli 1 órakor a „Fürdő"-ben társasebéd volt, melyen mint meghívott vendégek Bogisich püspök s Keményfy plébános is részt vettek. Az ízletes ebéd alatt több szép toaszt hangzott el. Bogisich püspök a biboros-hercegprimásra, Gorzó Gellért premontrei Bogisich püspökre, az egyetemi tanárokra s Keményfy plébánosra mondott szép felköszöntőt. Beöthy Zsolt a kirán­duló egyetemi ifjúságot éltette. Ke­ményfy K. Dániel pedig a bölcsész hölgyeket. Délután 3 órától fél 5-ig a főegyházi könyvtárt látogatták meg. Keményfy K. Dániel kellő magya­rázattal mutatta be a sok szép mű­kincset. A könyvtárból a primáskerti kioszkba uzsonnára vonultak s há­romnegyed 6-kor a bécsi hajóval az esztergomiak előtt kedves emléket hagyva, visszatértek a fővárosba. Női kadétok. Két budapesti pillangó kirándult a napokban vá­rosunkba, de hogy kellemetlenségük ne legyen a rendőrséggel, fess ka­détnak öltöztek. Ugy látszik azon­ban Rezső Lajos detekűvnek nem imponált az uniformis, mert hát — „Gyere be rózsám, gyere be . . ." és a rendőrségre vitte őket. Búcsúzás. A rendőrség tagjai kedden d. e. vettek búcsút Peterdy Kálmán rendőrkapitánytól. A rendőr­ség részéről Csermák Béla rendőr­alkapitány búcsúztatta el a rendőr­ség volt főnökét és 6 évi főnöksé­gének emlékéül egy remek kivitelű, ó német stílű, álló, aranyozott ezüst órát nyújtott át emlékül Peterdynek. Hivatalátvétel. Dr Brenner An­tal városi tanácsjegyző, akit a fő­ispán helyettes rendőrkapitánnyá ne­vezett ki, kedden d. e. vette át a rendőrkapitányi hivatalt, miután a város tanácsa előtt az esküt letette. A város érdekében egy ívet köröznek, melyen rendkívüli köz­gyűlés megtartását kérik a városi képviselők. Mint értesülünk a rend­kívüli közgyűlés tárgya az Unger­ügy lesz és célja az, hogy a ked­vező alkalom megragadásával a kép­viselő testület enyhítsen a várost anyagilag nagyon megterhelő ügyön. Egy távirat Chabarowskból. Kún Lászió sárisápi segédjegyző táviratozott Pisúth Kálmán főszolga­bírónak Chabarowskból és kéri, hogy értesítse feleségét hollétéről. Ugy látszik más úton nem tudott hirt kapni neje felől. Vandalizmus. A rendőrséghez napról-napra feljelentések érkeznek, hogy a temetőben a sírokról el­lopják a kegyeletből odavitt virágo­kat. A sírásók már állandóan lesik a tetteseket, de csak nem tudják el­csípni az illetőket. Igazán nem ért­jük, miért nincs a temető felső és az ut melletti része rendesen be­kerítve. Ha a temetőbe csak 1 egy ajtón volna a bejárat, könnyű lenne megfigyelni a ki- és bejárókat és elejét lehetne venni a sirfosztogatá­soknak. Adományok. A Kolos közkór­házban elhelyezett harctéri sebesül­tek részére a következő adományok érkeztek: Magurányi Józsefné utján a szemináriumban felügyelő hölgyek­től 6 drb töltött kalács (pünkösdi ajándék), Havasi Jolántól 20 korona cigarettára, Reviczky Gáborné utján az Oltáregyesülettőí 500 drb. ciga­retta, 3 csomag játszókártya. A szi­ves adományokért ez uton mond köszönetet a kórház igazgatósága. Magyar Nők Korona-Alapja. A honvédelmi ministerium Hadse­gélyező Hivatala a vitéz katonáink özvegyei és árvái érdekében a há­ború kitörése óta folytatott humani­tárius munkájába aktiv munkatársul kívánja bevonni a magyar női társa­dalmat. Az eddigi gyűjtés eredmé­nyétől teljesen külön álló alapot óhajt teremteni a Hadsegéiyző Hivatal. Az özvegyek és árvák életbevágóan fon­tos érdekeinek felkarolására Magyar Nők Korona-Alapja néven indul hó­dító útjára ez a nemes és szép akció, mely méltó kifejezője lesz a magyar társadalom asszonyai és leányai pél­dátlan nagylelkűségének, a nagy idők szellemétől való ihlettségének es igaz hazafiságának. Az akció or­szágos jellegű, nem maradhat ki ab­ból egyetlen magyar asszony, egyet­len magyar leány sem. A Magyar Nők Korona-Alapjának tagjává válik mindenki, aki legalább egy (1) kor. adománnyal járul az alaphoz. Le­gyen ez az uj alap minél hatalma* sabb, hadd lássa mindenki, hogy a magyar nő méltó az ő páratlanul álló jó hiréhez, hadd igazolják a té­nyek, hogy a magyar nőt a jóté­konyság szolgálatában sem lehet fölülmúlni. Akik a Magyar Nők Ko­rona-Alapjához egy (1) koronás ado­mányaikkal nagylelkűen hozzájárul­nak :• művészi emlék-szelvényt kap­nak. Hogy e nemes mozgalom miné szélesebb körben elterjedten, a ma­gyar női társadalom vezető-tagjai egy nagy választmány keretében csoportosultak. Ők veszik kezükbe ennek a gyönyörű akciónak az inté­zését. A nagy-választmány Budapes­ten alakul meg, mintegy központi szerveként az egész nagyarányú or­szágos mozgalomnak, de már a leg­közelebbi időben az ország minden városában és községében is hadse­gélyező hölgy-bizottságok alakulnak, programmjukba véve a koronás em­lék-szelvények árusítását. Nincs két­ség aziránt, hogy e hölgy-bizottságok a legélénkebb agitációt fogják kifej­teni a hősök özvegyei és árvái érde­kében. Az emlékszelvény-füzetek­ért (á 20 korona) vagy az egyes szelvényekért (á 1 korona) a Hadse­gélyező Hivatalhoz (Budapest, kép­viselőház épülete) kell fordulni, e szelvény-füzetek Budapesten a nagy­választmány tagjainál, továbbá a tiszti-kaszinó (Váczi-ucca 38.) máso­dik emeletén és a Kossuth Lajos­ucca 20. szám alatt lévő persely­osztályban, vidéken pedig a hadse­gélyező hölgy-bizottságoknál s azok tagjainál is kaphatók. Egy megérdemelt kinevezés. Nem régiben adtunk hirt róla, hogy O eminenciája a bíboros hercegprí­más dr. Gróh József esztergomi ügyvédet, ügyészévé nevezte ki. A rendkivül szimpatikus, törekvő fiatal ügyvéd, aki már a város életében is szerepet játszó képviselő, rövid idő alatt oly kitűnő szolgálatokat tett az egyházmegyének, hogy a bíboros fő> pap rendkívüli szolgálatainak jutal­mául főegyházmegyei jogtanácso­sává nevezte ki. Magunk részéről őszinte örömünknek adunk kifejezést a kinevezés alkalmával és üdvözöl­jük dr. Gróht az uj kineveztetése al­kalmával, nemcsak mint társadalmi életünk kitűnőségét, városi közigaz­gatásunk tevékeny faktorát, hanem mint lapunkhoz közel álló férfit is. Érettségizett úrinő. Dr. Csinos Albin reáliskolai tanár neje, aki kü­lönben oki. tanítónő, neki vágott az érettségi vizsgálatnak és azt jeles eredménnyel le is tette. Dr. Csinos Albin maga is már mint esztergomi tanár szerezte meg a doktorátust és nem lehetetlen, hogy rövid idő alatt neje is követni fogja férjét. Elment a katonákkal. Bábszky Ferenc szentgyörgymezői gazdálkodó lovait a legutóbbi lóosztályozás al­kalmával elvitték katonáékhoz. A lo.^ vakat 15 éves Ferenc fiú vitte be, akinek már egy bátyja a harctéren van és annyira megtetszett neki a katona élet, hogy elment a lovakkal együtt. Szülei hívták vissza, de a fiu menni akart, mire anyja egy főtt sonka, atyja pedig néhány koroná­val útnak engedte. A 15 éves fiu azóta a ménét zászlóaljjal valame­lyik harctér felé tart kedves lovaival együtt. . Hir a hadifogságból. Nem ré­giben adtunk hirt Hágen" József táti tanitóról, hogy hónapok óta végre februárról keltezett levelező lapot ka­pott özv. édesanyja. A lap még Przemyslből jött, de azóta az erőd orosz kézre került és Hágenről sem­mi hir nem érkezett. — A mult na­pokban végre jött tőle értesítő lap, melyben édes anyját megnyugtatja és megírja, Tschvdsehuj orosz vá­rosban fogoly. Jól érzi magát s ugy látszik a koplalást annyira kiheverte, hogy a régi 100 kgr. testsúlyát ismét visszanyerte. A főreáliskolában az érettségi szóbeli vizsgálatok e hő 4 én és 5 én tartatnak meg Kemény Ferenc fő­reáliskolai igazgató elnöklete alatt. Uj orvos. Néhai dr. Simonyi Adolf esztergomi orvos fiát, Simonyi Imrét, ki egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini és a boroszlói egye­temen végezte, s jelenleg a 7. hon­véd ágyuezrednél teljesít katonai szolgálatot, május 28-án ,a buda­pesti egyetem orvosdoktorrá avatta. Mi mindent nem lopnak el? Özv. Holop Ferencné panaszt tett a rendőrségen, hogy május 30-ról 3l-re virradó éjjel ismeretlen tettes lekap­csolta utcai ablakának két szárnyat és elvitte. Talán nem is annyira lo­pásnak lehet minősíteni, mint gonosz csínynek az ablaklopást. Eljegyzés. Vince László cipész mester eljegyezte Horák Etuskát Szabadkáról. Madárpusztítás. Városunk egyik tanítója fordult hozzánk azzal a pa­nasszal, hogy középiskolai tanulók és iparossegédék egész hajtóvadá­szatokat rendeznek a szentgyörgy­mezői határban a madarakra. Cso­portonkint rándulnak ki flobertekkel és lövik hasznos madarainkat. Sőt még a nádasokat sem kímélik, ha­nem könnyű csolnakot vittek ki és vizivadászatot rendeztek. Hogyan jutnak patronhoz ? Meghalt és él. Laczkó Mihály 7. honvédhuszárezredbeli huszárról azon hivatalos értesítés érkezett, hogy az északi harctéren mult év aug. 17-én hősi halált halt s mint ilyent a vonatkozó halotti anyakönyvben el is könyvelték s a rendes hagya­téki bírósági eljárást folyamatba tet­ték, miközben felesége férjétől f. évi április 18-án kelt lapot kapott, mely­ben értesíti, hogy „hál' Istennek egészséges és hogy hadifogoly" Ros­dolnoeban, Wladiwosztok mellett. Természetes ezekután, hogy a ha­gyatéki eljárás beszüntetve lett és a halotti anyakönyv is kiigazításra szorult. Lépfene elleni oltás. A föld­mívelési miniszter tekintettel arra, hogy az állatorvosok nagy része ka­tonai szolgálatot teljesít, nehogy ezek híján az állatállomány lépfene ve­szélynek legyen kitéve, üdvös ren­deletet bocsájtott ki. Rendeletében megengedi az okleveles gazdáknak, hogy az óvintézkedések szemelőtt tartásával lépfene elleni oltást vé­gezhetnek. Uj kétkoronás bankó. Az Oszt­rák Magyar Bank a jelenlegi forga­lomban levő kétkoronás bankjegye­ket bevonja és helyettük művészi kivitelű bankjegyeket hoz forgalom­ba. A mult év augusztus havában az aprópénz hiány idején kibocsátott kétkoronásokat ugyanis ismételten hamisították, ezenkívül a kétkoroná­sok egy tekintélyes része már elron­gyolódott s a közforgalomban egy­általában n.m kedvelt ez a papír­pénz, a köznép csak „jancsibankók­nak" nevezi, ugy hogy tanácsosnak látszott uj kétkoronás bankjegy ké­szítése. Nem változnak a tankönyvek. A különböző iskolák tanítótestületei minden év május 'hónapjában köte­lesek megállapítani a következő tan­évre szóló tankönyvi változásokat. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter most elrendelte, hogy a tantestü­letek az idén ne tartsák meg erre vonatkozó értekezletüket és további intézkedésig a tankönyvekben semmi változásokat ne tegyenek. Ennek oka részben az, hogy meg akarják kí­mélni a családókat az uj könyvek beszerzésével járó kiadásoktól, rész­ben pedig az, hogy s háború által okozott változások a jövő tanköny­veiben nagy fontossággal fognak szerepelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom