Esztergom és Vidéke, 1915

1915-05-20 / 39.szám

Esztergom. 1915. XX XVII. évfolyam. 39. szám Csütörtök, május 20. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ FÖZLFMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNKATÁRSAK: D R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS WEG JELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ROY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EQYES SZAM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Északi fény. (Dr. K. L.) A mostaninál tökéletesebb fegyverzetű, gya­korlottabb szakértelmű, vesze­delmesebb gépekkel harcoló tö­megesebb és nagyobb szabású hadjáratot valóban nem ismer a világtörténet. Husz millió katona áll szem­ben egymással. Hatalmas csa­tákat láttunk már, de még döntő ütközet nélkül. Az óriási mérkőzés mindamellett óriási veszteségekkel jár. Ha az abszolút értékű né­met és orosz területfoglalásokat tanulmányozzuk, akkor azt ta­pasztaljuk, megnyugtatásunkra, hogy Németország meghódította Belgium közel harmincezer négyszögkilométernyi területét és északnyugati Franciaország­ísztajom és Vidéke" tárája, Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. — Gyóni Géza przemysli versei — .Irta: Kurbély Vince. Áhítattal vettem kezembe e könyvet . . . Ugy éreztem: üzenet ez viharból a csendbe, tűzesőből a harmatos rétre . . . Áhítattal veszem kezembe a tollat, hogy most róla írjak . . . Egy kis verses levelet ajáltam a szerzőnek. És íme 1 A válasz : egész egy kötet! Igazi, magas hála ! Tégy jót a magyarral ^és meglásd : nem nyugszik addig, mig százszorosan vissza nem fizeti. És minő kötet! Mintha nem is irva volna. Mintha csak tűzvirágok csengő csatasora volna. Hogy lehet egy kötetben ennyi édes illat, ennyi szép virág ?! A lengyel mezőkön járva fűzte ily üdén harmatos csokorba ? Hogy lehet egy kötetben ennyi tűz, fény, erő ?! A tábortűz mellett verődött papírra ? Hisz' oly sok ezren járták a lengyel mezőket, s pihentek melegedve tábori tűz mellett! Mi avatta épen ból megszállott húszezer négy­szögkilométert. Ezzel a tétellel szemben a franciák Elzászból alig néhány száz négyszög kilométernyi te­rületet vettek el. Oroszországban a németek és vállvetve velük mi, körül­belül negyvenötezer négyszög­kilométernyi területet hódítottunk meg, az oroszok pedig Galíciá­ból hatvanezer négyszög kilo­métert foglaltak le. Tehát a végső szám arány ez: kilenc­venötezer négyszögkilométer áll szemben hatvanezer-rel. A mi követeléseink eszerint sokkal súlyosabbak és igy béke­kötéskór kedvezőbbek, mint ellenségeinké. A világtörténet tanulságai­ból most csak két példára hi­vatkozunk. A hét éves háború Gyóni Gézát a mostani harcnak dalosajkú hegedősévé ? Az a két izzó Nap, mely költészetének egén ragyog, tündököl: a benne hősi fokban meg­nyilatkozó magyar lélek és haza­szeretet . . . Azért minden sora, minden betűje a tettek tüzében égő hazaszeretetének egy-egy csillogón szikrázó darabja és e hazaszeretet prizmáján meleg színekre tört magyar lelkének egy­egy sziporkázó gyémántszeme . . . Hogyan szólhatna szebben a hazaszeretet, mint ezen — a világ Magvetőjéhez intézett — gyönyörű sorokban : . . . Eletemet, a drága pohár, zengőt, Csordultig vérrel kezedbe adom : Öntözd vele a boldogabb jövendőt, Jövő világa nyíljék gazdagon . . .• És ő még ennél is többet szeretne tenni. Másokban is szeretné átönteni mindent lebíró lelkesedését, mikor azt irja levelében : „ . . . vágyódom, hogy ott lehessek mindenütt, ahol csüggedést kell elverni és ahol a sziveket meg kell mozgatni . . ." Rab volt — przemysli várban, mégse rabmadárként énekelt. Vérbe lépett, és járt, mégse a halálnak jegyezte el magát . . . Szabadság és vagy a napóleoni hadjáratok utan jórészt visszaállították a régi állapotokat. Ez az elv fog diadalmaskodni békekötéskor. Annyi már. most is bizo­nyos, hogy ez az óriási erőfe­szítés, ez a kíméletlen véreng­zés, ez a páratlan véráldozat az egész világot gondolkodóvá teszi, ha meg nem valósulna az a végső cél, hogy az egyik hadakozofél legyőzessék. És ak­kor a nemzetek jobbjai a béke föntartására fognak baráti job­bot nyújtani egymásnak. Legforróbb vágyunk azon­ban mégis csak az, hogy az oroszokat és az angolokat ki­küszöböljük az európai államok védő- és béke-szövetségeből. Minket valóban senkisem vádolhat béketöréssel vagy hó­dító szándékkal. Mert mig va­Élet vonzotta csak őt, azért találko zik lépten-nyomon e nagy küzdelem­ben Petőfi lelkével ... Helyzetének kevés változatosságu képével szemben élénk különfélesé­get mutat költeményeinek tárgya. Lelke, mint érzékeny mimóza, meg tudja érezni a körülötte történő dolgok költőiséget es finom hajlé­konysággal tud a hangulathoz si­mulni és azt költői alakba lehellni... Ezt a nagyértékü verseskötetet (Ára 1 K.) mindenki vegye meg, akit igaz hazaszeretet hevít, hogy hazaszeretete igazibb legyen; mindenki, aki magyar lélek éltet, hogy lelke magyarabb legyen ! . . . Álljon itt mutatványul egyik legszebb költeménye: MAGYAR KATONÁK DALA. — Lányi Ernőnek ajánlva — Lángoló vörösben Lengyel hegyek orma. Látlak-e még egyszer Szülőfalum tornya ? Kinyilík-e még rám Egy kis ablak szárnya ? Meglátom-e magam Egy szelid szempárba? Vigye a levelem Búgó galamb szárnya, lamennyi ellenségünk gyara­podni akar, addig mi csak ha­zánk létéért küzdünk. ;Éz a végzetes háború azon­ban a hazaszeretet hatalmas is­kolája, melyben megnemesedik erkölcsi fölfogásunk és kinyilik a szemünk multunk hibáinak megismerésére. Mig egyrészt kiábrándulunk a nyugat-európai álkulbuszból, addig megismerjük saját erőinket is. Hiszen ez a háború fölma­gasztalja népünket. És a nép is többre lesz hivatba, mert a há­borúból oroszlán részt vett ki magának. Bármilyen súlyos terhet is ro reánk ez a háború, mégsem tartjuk egyenesen Isten ostorá­nak. Annál inkább ráillik ez az elnevezés a polgárháborúra, mely valóban nem egyéb test­Az én édesemnek Szép Magyarországba. Mondja el fenszóval: Semmi bajom nincsen. Mondja el halkabban I Megszakad a szivem. Mondja el fenszóval : Erdei haraszton Édes-csöndes álmát Fegyverben virrasztom. Mondja el halkabban : Járok piros vérben; Esti harangszókor Imádkozzon értem. Viszi már levelem Búgó galamb szárnya, Hozza is a választ Kilenced napjára; Esti harangszókor Talpig hófehérben Gyönyörű virágszál Imádkozik értem. Járhatok már, pajtás, Térdig piros vérben : Az én édes párom Imádkozik értem. Vissza is imádkoz Az ég meghallgatja : Ha nem karácsonyra, Virágvasárnapra. fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom