Esztergom és Vidéke, 1915

1915-05-16 / 38.szám

kath. tanító árvaháznak. A kenyér kereső adjon helyet a nélkülöző árvának. Mikor igy csoportosítottam az uj épület hivatásának mellék, de nem kevésbbé lényeges céijat, tulajdonképen nem tettem mást mint körüljártam egy központot, az érseki tanítóképzőt, mely minden porcikájában modern és minden téglájában hirdetője lesz a magyar kaih. népnevelés magasztosságanak. Az épület egész kivitelében pedig hirdetni fogja a magyar kath. világ bíboros főpapjának apostoli gondolkozását, mely lény esen dokumentálja, hogy a katholikus nevelésben él az egyház. Magáról az épületről, mely ket szárnnyal bir, két emeletet és egy manzartot foglal magában, beiső beosztása minden igénynek megfelel, csak annyit, hogy a kék Duna habjai, az idegenek szemei gyönyörködni fognak benne és az Isten dicsőségét hirdető ősi Sión istenháza kiegészítő részt kap a magyar katholikus kultúra ezen templomában. Vitái István. A Kárpátokból. (Eredeti tudósítás.) Oltósy Oszkár a 26. gyalogezred zászlósa irta a harctérről a következő érdekes tudósítást: Húsvéthétfőn délután ötödfél órakor eléggé jól elsáncolt állásban voltunk. Meglehetősen bele fáradtunk már a küzdelembe. Dúsan hullottak reánk az orosz húsvéti tojások vagyis a srapnelek és a gránátok. En akkor az öreg Lengyel őrnagynál adjutánskodtam, tehát állandóan, a földalatti tábori telefont kezeltem. Az oroszok ezenközben, a fedett területen lappangva kúsztak felénk és hirtelen négyes-ötös rajvonalban rohantak állásunkra. Az óriási tömeg elől természetesen gyorsan el kellett menekülnünk. Az utolsó telefon jelentést leadva, a támadók már husz lépésnyire voltak tőlünk. Őrnagyom ekkor sebesült meg a vállán, de azért megmenekült. Lejtőn kellett futnunk. Mögöttem két lépésnyire rohant hűséges inasom akit meglőttek. Ekkor már tíz lépésnyire ordítottak és lövöldöztek az oroszok. Menekülés közben belebotlottam valami akadályba és akkor szaltó mortálét bukfenceztem. ~ Valóságos cirkuszi mű ugrást végeztem ! Mikor ismét földet értem, folytattam a szabadulás nehéz útját. Talán épen ez a különös halálugrásom mentett meg az orosz golyóktól. Vagy talán az otthon szerető szülői szívek forró imájának köszönhettem életemet. Végre előbbi állásunk mögött négyszáz lépésnyire újból elhelyezkedtünk és a kijelölt ideig visszatartottuk az oroszt. Minden tévhit elhárítása végett szóvá kell tennem, hogy elhagyott állásunkat is csak este hétig kellett volna tartanunk és mi már ötödfélkor távoztunk onnan, de új vonalunkat este kilencig tartottuk. Tehát taktikai szempontból nem vesztettünk semmit sem. Ilyen volt a mi húsvétunk ! Némi pihenőre hazánkban, S . .. lakon tartózkodtunk. De nem sokáig pihenhettünk. Néhány nap múlva új riadó harsogott. Egész divíziónk vaggonokba helyezkedett. A ket ezred M . . . réten szállt ki. Itt értesültünk arról, hogy az orosz éjjeli rohammal benyomta a mi raj vonalunkat és elfoglalta a K . . .-hegyet. Ez az 1133 méternyi magaslat taktikai szempontból rendkivül fontos, tehát ennek binoklása valódi életfeltételünk lett. Erről a magaslatról ugyanis szemmel tarthatja az ellenség egy nevezetes vasúti vonalát, sőt ágyúival meg is semmisítheti a vasúti közlekedést és ezzel tönkre tenné csapataink élelmezését és lőszerellátását. Ez volt tehát a parancs: „K.hegyet bármi áldozat árán, vissza kell foglalni!" A 26. és a 19. gyalogezredre várt ez a nagy feladat. A hasig érő hóban az őserdő járhatatlan utain kell majd törtetnünk. Most kezdődött az igazi haddelhadd, a valódi szenvedés. És mégis teljesítettük a szigorú parancsot: szórul-szóra. Egy új aranylappal gazdagodott ezredünk történet könyve 1 Boldog vagyok, hogy ebben a fényes győzelemben a legelső vonalon harcolhattam. Szeretném az egész eseményt leírni, de ahhoz egész könyv kellene. Csak néhány részletre szorítko zom. Éjjel érkezett a parancsolat a támadó indulásra. A koromsötét éjszakát még gazdagabbá avatta az ólmos eső, dermesztő hóval vegyest. Végre éjfél előtt tizenegy órakor érkeztünk a nevezetes hegy lábához, ahol bokáig érő sárban ideiglenes takarásokat kellett ásnunk. Ezekre gallyakat és sátorponyvát rakva azután bebujtunk. Ujjnyi magas vízben, nyomorúságosan pislogó tűz mellett dideregtünk hajnali négy óráig. A hajnali szürkületben alaposan ázva és átfázva, azután megindultunk rajvonalakban az orom felé. Iszonyú nehéz utunk akadt. Majd minden embernek utat kellett törnie, a fába kapaszkodva, mellig hóba süppedve. Ilyen keservesen haladtunk előre délig, mikor ellenséges járőrségre bukkantunk. Némi puskaropogás után, a húsz orosz eldobálva fegyverét, föltartott kézzel, üvöltve felénk törtetett. Látszott a szegény párákon, hogy megörültek nekünk, mert biztosítottuk életüket. Ezektől értesültünk, hogy az ormon gépfegyveres négy orosz ezred tartózkodik. Épen kétszerannyian, mint mi és hozzá még jól megerősített helyen! Hanem a parancs mégis csak parancs ! El kell foglalni a hegyet az orosztól! (Vége köv.) A magyar becsület és kötelességérzet parancsolja, hogy mindnyájan résztvegyünk a hadikölcsön jegyzésében !! A katholikus főpapság és az új hadikölcsön. Köztudomású dolog, hogy a magyar katholikus főpapság vagyonának arányában kiveszi részét most is a haza mentési munkájában. Amint a fővárosi sajtó utján értesülünk dr. Csernoch János biboros hercegprímás 1.700,000 K-t és az esztergomi főkáptalan 1.500,000 K hadi kölcsönt jegyzett. Füsttelen nap eredménye. Minden drágaság dacára szép eredménynyel járt e nap gyűjtése, amennyiben 979 korona 20 fillért jövedelmezett és még két gyűjtő nem számolt be. Péliszentkereszten, május havában gyülekezik össze tömérdek bucsús. Tehát a mai rendkívüli időkben is rendkivül látogatott az ősi kegyhely. A három napos nyitányon tizenkét lelkiatya végezte váltakozva a szent miséket és a szent beszédeket. A gyónásokat hajnaltól éjfélig végezték a hivek.. A növendékek három hangú vegyes karban harmonikusan énekeltek. Polleri latin miséjén került sorra két Tantum ergo (Antolisei és Breidenstein), egy Ave Maria (Antolisei), egy Ecco Panis (Polleri). A hétfői mise Propriumát Nagymarosi Mihály szerezte. A népes körmeneteken az új zenekar szintén sikerrel működött közre. Az esti lampionos és fáklyás körmeneteken a szent kúthoz vagyis a Lurdi házban tömérdek gyertyás bucsús vett részt. Azóta majd minden nap érkeznek budapestiek és az ország világtájairól a buzgó búcsúsok. A madarak és fák napjának jubileuma. A madarak és fák napjának tizedik évfordulóját jelzi az 1915-ik év. Az Országos Állatvédő Egyesület, melynek kérelmére gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1906-ik évben a madarak és fák napját, mint évenkint visszatérő iskolai ünnepnapot az ország valamennyi népiskolájában rendszeresítette, igen nagy súlyt vet arra, hogy ezt a szép és minden vonatkozásában felkarolásra méltó intézményt tiz éves fennállása alkalmával minél lelkesebb szellemben ünnepeljék meg. Az egyesület azért a legmelegebb kéréssel fordul az ország nagyérdemű és magasztos feladatának színvonalán álló tanítóságához, hogy célzatát rokonszenves odaadással támogassa. — Az esztergomi tanítótestület eddig is minden évben szép ünnepség keretében tartotta meg a napot, mely csak kidomboritása volt mindig a madárés favédelem szolgálatában álló egész évi buzdításának. Ha nem is ért teljes célt, de eredménye mindenesetre van törekvésének. Ez évben a nehéz viszonyok között is f. hó 18-án a Kioszk-kertben tartja meg az ünnepélyt. Templom rablás. A helybeli ev. ref. tembplomban f. hó 13-áról 14-re virradó éjjel lelke, len betörő járt. Az udvar felőli gyenge ajtót benyomta és igy hatolt be az Ur hajlékába. A templom hátsó részében egy bádog persely volt elhelyezve, melybe a katonai árvák és özvegyek felsegélyezésére gyűjtöttek filléreket s mellette egy fapersely a templom céljára tartalmazott néhány koronát. Az előbbit a templomban, az utóbbit a kertben fosztotta ki a betörő és a vaskerítésen át kivül az utcára menekült. A rendőrség részéről Rezső Lajos detektív nyomoz erősen s már a helyszínén állapított meg bizonyos dolgokat, melyek nyomra vezetik az igazságszolgáltatás embereit. Háborús paedagogiai kiállítás. A főreáliskola tanári kara a tanév befejeztével pünkösd ünnepének két napján a tanuló ifjúság háborús tárgyú gyűjteményeiből, rajzaiból, kézimunkáiból, emléktárgyaiból, valamint iskolai rajzaiból kiállítást rendez. A kiállítás érdekesen szemlélteti majd azt, milyen hatással voltak a rendkívüli .háborús viszonyok mind az iskolára és annak munkájára általában, mind a tanulói ifjúságra ; továbbá azt, hogy mit tett az ifjúság a háború érdekében, mi keltette fel érdeklődését, stb. A kiállítás a Bottyán János-uccai elemi népiskola két emeleti termében lesz bemutatva. Ünnepélyes

<(

*megnyitása pünkösd vasárnapján d. e. 11 órakor lesz és a két ünnepen egész nap nyitva marad. Mindkét napon d. e. 11 —12 és d. u. 5—6 óra közt az ifjúság hangversennyel szórakoztatja az érdeklődő közönséget. A belépőjegy ára mindössze 20 fillér, mely egyszeri belépésre és a kiállítás megtekintésére, valamint egy hangverseny meghallgatására jogosít. Külön meghívókat nem bocsát ki az intézet, de tekintettel arra, hogy a kiállítás minden jövedelme hadi jótékony célra megy, az ifjúság és tanügy minden barátjának szives érdeklődését kéri. Hírek orosz fogságból. Kertész Ödön gyivai állami tanító már 9 hónapja, hogy hadifogságba esett, mely idő óta csak a mult napokban kapta tőle felesége Razdolneóból az első értesülést. Érdekes játéka a sorsnak, hogy Kertész Ödön mostoha fia Pathó Pál 26. gy.-ezredbeli zászlós ugyancsak most sürgönyzött Kertésznének, hogy Razdolneóban van, de úgy látszik még a távirat feladásakor nem tudtak egymás felöl. Fried Béla tartalékos vártüzér zászlós ki Prezmisl mindkét ostromában részt vett, táviratot küldött édes atyjának Fried Sán dor nánai lakosnak Astrachan-