Esztergom és Vidéke, 1915

1915-05-13 / 37.szám

Esztergom. 1915. XX XVII. évfolyam. 37. szám Csütörtök, május 13. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RESZET ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNKATÁRSAK: D R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D R KÓRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. MYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA üjra a szövetkezetről. Tárgyilagos megvilágítás szempontjából szívesen közöl­jük a hozzánk intézett levé4 közérdekű részeit, mivel szol­gálatot vélünk ezzel tenni ma­gának a szövetkezet ügyének. Minél több oldalról van egy ily nagyarányú közös intézmény megvilágítva, annál jobban dom­borodnak ki annak oldalai és annál jobban biztosítva véljük a közönségre nézve a közös jót De hadd szóljon maga levél: Esztergom és Vidéke tek. Szer­kesztőségének. „Az Esztergom és Vidéke április hó 29-én megjelent szá­ma „A Szövetkezet." cim alatt foglalkozik az Esztergomi Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet működésének feltételeivel. Mivel a közlemény a szövetke­zeti eszme őszinte barátainak táborában számos félreértésre adhat alkalmat, kötelességsze­rűen a t. Szerkesztőség figyel­„Esztengom és Vidéke tárcája. Ének a háborúról. Irta: Sebők Zsigmond. (Folytatás.) A leány szeme ugy örült most, hogy nem látja x a másikat. Mert hátha az is ilyen fényben ragyog ? Az asszony szeme sokáig ott maradt a szobában. Társáról meg is feledkezett, csak járt-kelt. bolyongott egyik sarokból a másikba, kihúzo­gatta a szekrények fiókjait, kutatott bennük s ha megtalálta a keresett dolgot, boldognak, szinte megvi­gasztalódottnak tetszett. Egy darab papirosnak, melyen valami ákom­bákom volt, különösen megörvendett s megjegyezte magának, melyik fiók­ban van. Ide bizonyosan gyakran be fog surranni. És valahányszor az asztal felé pillantott, a fiuk mindig nagyobbak voltak. Egyszer azonban eltűntek. A szem, a múltban való utazá­sában elért abba az időbe, mikor a gyermekszoba elveszti lakóját. mébe ajánljuk az alábbiakat azzal, hogy az abban foglaltak­nak b. lapjában helyet adni szí­veskedtek. Cikkíró, — noha az Esz­tergomi Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet még meg sem kezdte működését —, már [is annak felszámolásáról beszél. Kár volt ezt megtennie, mert hiszen ha a szövetkezet virág­zásának feltételei nem volnának megadva, akkor Schiller Hen^ rik ur bizonyára nem lett volna azon, hogy a szövetkezet meg­alakitassék. A felügyéletet illetőleg az ötszörös felelősséget a jelenlevő tagok mindannyian célszerűnek tartották, annak dacára, hogy a központ kiküldötje Meskó Pál igazgató kijelentette, hogy a mennyiben ezt aggályosnak és veszedelmesnek tartanák, eláll az ötszörös felelősségtől, noha 1200 „Hangya" szövetkezetnél meg van ez az ötszörös szava­tosság. Az ötszörös szavatosságra — Zenét hallok, — mondta egyszerre. — Én is, — felelt a leány szeme s megrezzent, mert ez a zene már azt a szűk határt érintette, mely­ben az a tenger zúg. — Táncolnak. — Táncolnak, — pillantott föl merengően a leány szeme. — Gyerünk oda. Ahová most kerültek, az egy nagy terem volt. Cigány. Táncoló párok. Vagy harminc jókedvű le­gényke járta ugyanannyi lenge le­ánnyal. — Emlékszel ? — kérdezte az asszony szeme a leányétól. — Ez az érettségi után való muri. — Emlékszem. — Te is ott voltál. — Tudom. Az anya szeme tüstént a fiához tapadt. Gyönyörködve futott utána a boszton forgatagában. De egyszerre vadul megvillant és a társához fordult. — Ott van. — Ki? leginkább azért van szükség, hogy a tagok ne tekintsék el­intézettnek a szövetkezetbe való belépésüket azzal, hogy 25 ko­ronát befizettek, de szükség van rá azért, hogy érezzék felelős­ségüket nagyobb mértékben s hogy törekedjenek a szövetke­zet fenmaradását minél hatha­tósabban biztosítani. A közgyű­lésen jelenlevő tagok 'mérlegelve a dolgokat és az alapszabályok intézkedéseit, belátták, hogy ez helyes s nem félnek attól, hogy az ötszörös felelősség rájuk nézve anyagi kárt jelentene, mert hiszen az alapszabályok és kereskedelmi törvény értel­mében minden bekövetkezhető kárért elsősorban az igazgató­ság és felügyelő-bizottsági ta­gok viselik a felelősséget. Ki­zárt tehát az az eshetőség, hogy az ötszörös szavatosságot a ta­gokkal szemben érvényesíteni kellene, ha az igazgatóság'-és felügyelőbizottság teljesitik kö­telességüket. A napibiztosi intézmény a — Majd ha erre fordul, meglátod. Egyenesen a szive tájára nézz. i A fiú gyönyörtől, életkedvtől, fia­talságtól mámoros szép arca erre fordult. És a fehér ingmell mögött látni lehetett a szivét s abban egy sötét foltot. A golyót. — S nézd a fekete frakkos .'tán­cosok közül háromnak is a szivében, mellében sötétlik az orosz golyó . .. A zene szólt. Harsogva meg el­lágyulva, tombolva meg susogva. Az ifjúság gondtalan, röpke oszlopa ugy ringott a zene hullámain, mint a tarajló patakon egy raj barna és fehér vízimadár. És a vidám sereg­ben, a fehér ingmell mögött, néhány orosz golyó, mely az ujjongó, repeső szivekkel együtt röpködött a csillogó jövő e rapszódiájában. A leány szeme mélyen lebocsáj­totta pilláit. Az életét odaadta volna, ha megláthatja a vőlegényét, de csak a saját maga öt év előtii alakjára mert tekinteni, amint vele táncolt. Mert hátha neki is ott van a szivé­ben a halál jegygyűrűje, a jövő föl­gyújtott világából feléje repült golyó ? szövetkezetnél sem volna rossz, ha egyáltalán keresztül volna vihető, mert arra csakugyan nem vállalkoznak az igazgató­sági és felügyelő-bizottsági ta­gok, hogy havonként egyszer, vagy kétszer reggeltől estig a boltban felügyeletet gyakorol­janak. A napibiztosi intézmény­nél sokkal megfelelőbb, ha gon­doskodunk a kellő anyagi és erkölcsi biztosítékkal rendelkező üzletvezetőről és gondoskodunk olyan állandóan az üzletben tar­tózkodó pénztárosról, aki az üzleti pénzforgalmat lebonyo­lítja, Ezek ketten együtt nyit­ják a boltot és együtt zárnak s igy egymást ellenőrzik és a fe­lelősséget viselik. A legfőbb ellenőrzést min­den „Hangya" szövetkezetnél maga a központi „Hangya" gyakorolja, ahonnan számos el­lenőr járja az ország szövet­kezeteit. Ellenőriznek, leltároz­nak, a könyveket vizsgálják, a hibákat kifürkészik s az eset­leges visszaéléseket leleplezve, Azután egyszerre kietlen, havas or­szágúton lelte magát a két szempár. A leányszem meglepetve szólt: — Nini te vagy ? — Én. — Hova tartasz? A másik szempár hallgatott. A leány folytatta: — Én a vőlegényemet keresem. A harctérre' megyek. — Én is. Talán meglelem a fiam sírját. — Szegény, te 1 — suttogta a leány szeme, de olyan halkan, mint a lepke lebegése. A nyugodt, mégis meghallotta, mert a kőkemény tekin­tete oly ibolyaszinüvé sötétedett, mint a szikla az esti árnyékban. * Azután feltűnt a harcmező, az a nagy misztikum, melyet folyton meg­rajzol, kiszínez magának az otthon­ülő képzelet, hogy azután mindennap lemossa a vászonról, mint a tehetet­len festő, aki fantáziájának égi játé­kát csak torz vonásokban látja az ecset alul előrajzani. A kapuja egy leégett város; Ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom