Esztergom és Vidéke, 1915
1915-05-13 / 37.szám
Esztergom. 1915. XX XVII. évfolyam. 37. szám Csütörtök, május 13. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RESZET ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNKATÁRSAK: D R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D R KÓRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. MYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA üjra a szövetkezetről. Tárgyilagos megvilágítás szempontjából szívesen közöljük a hozzánk intézett levé4 közérdekű részeit, mivel szolgálatot vélünk ezzel tenni magának a szövetkezet ügyének. Minél több oldalról van egy ily nagyarányú közös intézmény megvilágítva, annál jobban domborodnak ki annak oldalai és annál jobban biztosítva véljük a közönségre nézve a közös jót De hadd szóljon maga levél: Esztergom és Vidéke tek. Szerkesztőségének. „Az Esztergom és Vidéke április hó 29-én megjelent száma „A Szövetkezet." cim alatt foglalkozik az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működésének feltételeivel. Mivel a közlemény a szövetkezeti eszme őszinte barátainak táborában számos félreértésre adhat alkalmat, kötelességszerűen a t. Szerkesztőség figyel„Esztengom és Vidéke tárcája. Ének a háborúról. Irta: Sebők Zsigmond. (Folytatás.) A leány szeme ugy örült most, hogy nem látja x a másikat. Mert hátha az is ilyen fényben ragyog ? Az asszony szeme sokáig ott maradt a szobában. Társáról meg is feledkezett, csak járt-kelt. bolyongott egyik sarokból a másikba, kihúzogatta a szekrények fiókjait, kutatott bennük s ha megtalálta a keresett dolgot, boldognak, szinte megvigasztalódottnak tetszett. Egy darab papirosnak, melyen valami ákombákom volt, különösen megörvendett s megjegyezte magának, melyik fiókban van. Ide bizonyosan gyakran be fog surranni. És valahányszor az asztal felé pillantott, a fiuk mindig nagyobbak voltak. Egyszer azonban eltűntek. A szem, a múltban való utazásában elért abba az időbe, mikor a gyermekszoba elveszti lakóját. mébe ajánljuk az alábbiakat azzal, hogy az abban foglaltaknak b. lapjában helyet adni szíveskedtek. Cikkíró, — noha az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet még meg sem kezdte működését —, már [is annak felszámolásáról beszél. Kár volt ezt megtennie, mert hiszen ha a szövetkezet virágzásának feltételei nem volnának megadva, akkor Schiller Hen^ rik ur bizonyára nem lett volna azon, hogy a szövetkezet megalakitassék. A felügyéletet illetőleg az ötszörös felelősséget a jelenlevő tagok mindannyian célszerűnek tartották, annak dacára, hogy a központ kiküldötje Meskó Pál igazgató kijelentette, hogy a mennyiben ezt aggályosnak és veszedelmesnek tartanák, eláll az ötszörös felelősségtől, noha 1200 „Hangya" szövetkezetnél meg van ez az ötszörös szavatosság. Az ötszörös szavatosságra — Zenét hallok, — mondta egyszerre. — Én is, — felelt a leány szeme s megrezzent, mert ez a zene már azt a szűk határt érintette, melyben az a tenger zúg. — Táncolnak. — Táncolnak, — pillantott föl merengően a leány szeme. — Gyerünk oda. Ahová most kerültek, az egy nagy terem volt. Cigány. Táncoló párok. Vagy harminc jókedvű legényke járta ugyanannyi lenge leánnyal. — Emlékszel ? — kérdezte az asszony szeme a leányétól. — Ez az érettségi után való muri. — Emlékszem. — Te is ott voltál. — Tudom. Az anya szeme tüstént a fiához tapadt. Gyönyörködve futott utána a boszton forgatagában. De egyszerre vadul megvillant és a társához fordult. — Ott van. — Ki? leginkább azért van szükség, hogy a tagok ne tekintsék elintézettnek a szövetkezetbe való belépésüket azzal, hogy 25 koronát befizettek, de szükség van rá azért, hogy érezzék felelősségüket nagyobb mértékben s hogy törekedjenek a szövetkezet fenmaradását minél hathatósabban biztosítani. A közgyűlésen jelenlevő tagok 'mérlegelve a dolgokat és az alapszabályok intézkedéseit, belátták, hogy ez helyes s nem félnek attól, hogy az ötszörös felelősség rájuk nézve anyagi kárt jelentene, mert hiszen az alapszabályok és kereskedelmi törvény értelmében minden bekövetkezhető kárért elsősorban az igazgatóság és felügyelő-bizottsági tagok viselik a felelősséget. Kizárt tehát az az eshetőség, hogy az ötszörös szavatosságot a tagokkal szemben érvényesíteni kellene, ha az igazgatóság'-és felügyelőbizottság teljesitik kötelességüket. A napibiztosi intézmény a — Majd ha erre fordul, meglátod. Egyenesen a szive tájára nézz. i A fiú gyönyörtől, életkedvtől, fiatalságtól mámoros szép arca erre fordult. És a fehér ingmell mögött látni lehetett a szivét s abban egy sötét foltot. A golyót. — S nézd a fekete frakkos .'táncosok közül háromnak is a szivében, mellében sötétlik az orosz golyó . .. A zene szólt. Harsogva meg ellágyulva, tombolva meg susogva. Az ifjúság gondtalan, röpke oszlopa ugy ringott a zene hullámain, mint a tarajló patakon egy raj barna és fehér vízimadár. És a vidám seregben, a fehér ingmell mögött, néhány orosz golyó, mely az ujjongó, repeső szivekkel együtt röpködött a csillogó jövő e rapszódiájában. A leány szeme mélyen lebocsájtotta pilláit. Az életét odaadta volna, ha megláthatja a vőlegényét, de csak a saját maga öt év előtii alakjára mert tekinteni, amint vele táncolt. Mert hátha neki is ott van a szivében a halál jegygyűrűje, a jövő fölgyújtott világából feléje repült golyó ? szövetkezetnél sem volna rossz, ha egyáltalán keresztül volna vihető, mert arra csakugyan nem vállalkoznak az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok, hogy havonként egyszer, vagy kétszer reggeltől estig a boltban felügyeletet gyakoroljanak. A napibiztosi intézménynél sokkal megfelelőbb, ha gondoskodunk a kellő anyagi és erkölcsi biztosítékkal rendelkező üzletvezetőről és gondoskodunk olyan állandóan az üzletben tartózkodó pénztárosról, aki az üzleti pénzforgalmat lebonyolítja, Ezek ketten együtt nyitják a boltot és együtt zárnak s igy egymást ellenőrzik és a felelősséget viselik. A legfőbb ellenőrzést minden „Hangya" szövetkezetnél maga a központi „Hangya" gyakorolja, ahonnan számos ellenőr járja az ország szövetkezeteit. Ellenőriznek, leltároznak, a könyveket vizsgálják, a hibákat kifürkészik s az esetleges visszaéléseket leleplezve, Azután egyszerre kietlen, havas országúton lelte magát a két szempár. A leányszem meglepetve szólt: — Nini te vagy ? — Én. — Hova tartasz? A másik szempár hallgatott. A leány folytatta: — Én a vőlegényemet keresem. A harctérre' megyek. — Én is. Talán meglelem a fiam sírját. — Szegény, te 1 — suttogta a leány szeme, de olyan halkan, mint a lepke lebegése. A nyugodt, mégis meghallotta, mert a kőkemény tekintete oly ibolyaszinüvé sötétedett, mint a szikla az esti árnyékban. * Azután feltűnt a harcmező, az a nagy misztikum, melyet folyton megrajzol, kiszínez magának az otthonülő képzelet, hogy azután mindennap lemossa a vászonról, mint a tehetetlen festő, aki fantáziájának égi játékát csak torz vonásokban látja az ecset alul előrajzani. A kapuja egy leégett város; Ez