Esztergom és Vidéke, 1915

1915-05-06 / 35.szám

ez milyen hatalmas feladat, azt eléggé bizonyítja ez az egy számadat ; egy százezer főből álló hadseregnek, ami a mai vi­szonyok között nem is mond­ható igen nagynak, kereken 500 vonatra, vagyis 500 mozdonyra és mintegy 25,000 kocsira van szükség. A hazai vasutak ré­szére u. n. vonalparancsnoksá­gokat állítanak fel, mig a harc­tér vasutai számára egy kato­nai vasutigazgatóságot. Ahol a két vonalsinek találkoznak, azok az átmeneti állomások. Ezek az átmeneti állomások rendesen a tápvonalak kezdőpontjai, ahol nagy raktárakban halmozzák fel a készleteket. Az ellenséges or­szágban levő végállomás, vi­szont a főélelmezési állomás, ahonnan már az jegyes csapa­toknak osztják szét, a készle­teket. A tápvonalak igen érzékeny szervek. A legkisebb zavar, vagy hiba, — nem is szólva, valami komolyabb támadásról — igen nagy károkat okozhat. Épen ezért, mint láthattuk nálunk itt­hon is őrzik a hidakat és pá­lyaudvarokat, az idegen terüle­ten pedig egész csapatok álla­nak a tápvonalak parancsnok­ságának rendelkezésére. Erre főleg a népfelkelőket használ­ják fel. Ez a látszólag kényel­mes munka azonban néha bi­zony harcra is kényszeríti a népfelkelőket, mert az ellenség rendesen igyekszik a tápvona­lakat szétrombolni és a csapa­tokkal meg is kell ütközni. Hogy milyen nagy csapato­kat bocsátanak rendelkezésére a tápvonalak védelme számára, azt az 1870-iki porosz-francia Rendkívül érdekes volt házassága. Dr. Károly Tivadar bajor kir. her­ceg, a híres szemorvos fenkölt szép­ségű leányát, Erzsébetet vette fele­ségül. Magyarországon azért üdvö­zöltük akkor a belga herceget, mert menyaszonyának atyja fivére volt a mi dicsőséges emlékezetű Erzsébet királynénknak. Még keresztnevét is örökölte. Z De Albert eljegyzésekor, 1870-ben még csak belga herceg volt. Érde­kes előzménye, hogy Lipót király valami megbízással Bécsbe küldötte a herceget, ki a bájos hercegnőt első látásra megszerette. Sőt nem is rej­tette el titkát szivében. Ezért kellett még két évig küzdenie, mig szive választottját végre Parisban, a meny­asszony nénjének, a nápolyi király­nénak palotájában, eljegyezhette. 1900-ban tartották meg az eskü­vőt Münchenben. Kilenc év múlva, II. Lipót halála után a boldog fiatal pár elfoglalhatta Belgium trónját. Három gyönyörű gyermekük van. Az első szülött Lipót trónörökös, a bradanti herceg 1901-ben született; Károly Tivadar herceg a flandriai gróf 1903-ban és Mária hercegnő pedig 1906-ban következett. háború adataiból következtet­hetjük. — 1870 novemberében ugyanis a tápvonalakat 25 ba­taillon gyalogság, 14 eskadron lovasság és két üteg védte, ami mutatja a tápvonalak fontossá­gát. Ma természetesen sokkal nagyobb erőket kötnek le a táp­vonalak, de a szállítás és ellá­tás természetesen a fejlettebb vasúti hálózat és az automobil segítségével még tökéletesebben megy, mint annak idején. A párkányi vöröskereszt egyesület hangversenye. Az országos magyar vöröskereszt egyesület párkányi fiókja folyó évi május hó 1-én este kitűnően sikerült hangversenyt rendezett a háborúban megvakult hősök segélyalapja javára. A párkányi nagyvendéglő díszterme zsúfolásig megtelt előkelő közönség­gel, Esztergomból is nagy társaság jelent meg, ott láttuk a hangverse­nyen Meszleny Pál főispánt is. A hangverseny Marmór Sámuel a % 89. gyalogezred hegedű szólistájá­nak gyönyörű játékával kezdődött. Ártót: Sanweiner de Bellini és Grieg: Ases Tód című zenedarabjait adta elő kifejlett művészettel. Ezután dr. réthei Prikkel Marián a bencés rend tudós tanára tartotta meg szellemes felolvasását, nyelvészkedése lekötötte a művelt közönség figyelmét s ha­talmas tapssal köszöntötték, mikor befejezte fél óráig tartott előadását. Most Kuffier Frida, a párkányiak dédelgetett kedvenc zongoristája ját­szotta el Beethowen gyászindulóját és az Eccosaise-t. Kuffier kisasszony­ról már több alkalommai megírtuk, hogy kiváló zongorista, nagy techni­Amilyen boldog volt \ családi körében, olyan boldogtalan má a királyi pár hontalanságában. A nagy háború nagy katonává avatta a belga királyt, aki elszántan harcolt és küzd a lövő árkokban és a csatatereken. Boldogtalansága azonban közelebb hozza Albert királyt a szivekhez. Mi őszinte részvétet érzünk iránta. De a franciák már szent Lajos koro­nájával szeretnék megvigasztalni. \ A francia hadsereg rojalista tiszt­jei inkább vonzódnak Alberthez mint a tétlen Bourbon vagy bonapartista trónkövetelőkhöz. A francia történet gazdag a meg­lepetések fejezeteiben- Vájjon a hi­tetlen Joffre vagy az Istentagadó Poincaré adhat-e annyi nimbuszt a megtépázott dicsőségű országnak, mint a szenvedések közt megneme­sedett hontalan belga király ? Ez a romantikus ábránd kell ma a fran­ciának ! Albert király tehát ma nem a le­dőlt belga trónra gondol, hanem a franciák délibábos tervére, mely di­csőséget kinál. kával, tudással, átérzéssel rendelke­zik, most is virág erdővel vette kö­rül a tisztelők s jó barátok serege. Előadását zúgó taps köszöntötte. A műsor 4-ik száma Prandl Brúnó a 89. gy.-ezred vitéz kapitányának gyö­nyörű éneke volt, a gitár kíséretet ő maga látta el. Mint egy középkori trubadúr jelent meg a pódiumon hangszerével a nyakában s mikor felcsendült gyönyörű baritonja, élve­zettel hallgatta a közönség s taps­orkán kisérte annak befejezését. A hangverseny második részét lstvánfty Elemérné imája nyitotta meg, majd Zichy Géza gróf „teme­tés külföldön" melodrámáját szavalta el oly szépen, oly mély érzéssel, hogy neki is, de a közönségnek is könnybe volt a szeme. A bájos asz­szony nagy közvetlenséggel előadott szavalását még egy kis német vers­sel toldotta meg, mely figyelmet há­lás tapssal köszönt meg az idegen nyelvű tisztikar. Marmor Sámuel vezetése mellett katonai vonósnégyes Hay du szere­nádját adta elő nagy tetszés mellett, mire aztán Rótsching Ilonka lépett a kis színpadra. Három kedves dalt csicsergett el mosolygó arccal, ked­ves éneke oly annyira tetszett, hogy ráadást kellett adnia. — Marmor Sá­muel hegedű játéka fejezte be á hangversenyt, Beriot: Scéne de bal­ett és Lehár : magyar fantáziáját hegedülte el, a frenetikus tapsot, mely játékát kiserte, valóban kiér­demelte. : A hangverseny 800 koronát ho­zott a vak katonáknak* Palkóvics László főszolgabíró, László István és Brenner Géza, a vörös kereszt ve­zetői büszkék lehetnek a fényes sikerre. A hangversenyt a Vörös-kereszt megbízásából Lukács Bela járásbiró rendezte, a műsort ő állította össze, az egész hangverseny zongora kísé­retét ő látta el. Lukács járásbiró nagy tudása muzsikus, kiváló kar­mester hírében áll, zongora kísérete diszkrét, de mégis kifejező volt, a közönség hálás tapssal köszönte meg síkeres, nagy fáradozását. Megemlítjük még, hogy a Pár­kányban székelő grodeki 89. gyalog­ezred tisztikara kiváló figyelemmel támogatta a hangverseny rendezését. ok, hogy a főpásztor az illetékes kö­rök figyelmét reá felhívta. Nagy fe­lelősséggel járó, széleskörű tudást igénylő uj állásában bizonyára telje­sen érvényesülni fog a magyar ka­tholicizmus javára. A magas kineve­zéshez miüőn őszinte szívből gratu­lálunk, sajnálatunknak is kifejezést kell adnunk a felett, hogy elhagyja a palotát — a várost. Mindazokat a kiknek csak egyszer is volt dolguk vele, lekötelező modorával teljesen megnyerte. Az uj állásában bizonyára oly szeretettel fogadják, mint amilyen­nel mi búcsúzunk tőle, azon remé­nyünk kifejezésével, hogy nemsokára ismét örvendetes hirt Írhatunk fe­löle. Őfelsége dr. Walland Ferenc katonalelkészt, a szentkereszti sza­lézi intézet igazgatóját, az ellenség előtt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásáért a II. oszt. lelkészi ér­demkereszttel fehér-piros szalagon tüntette ki. Egyesitett könyvtár. Dr. Cser­noch János bibornok hercegprímás intézkedése következtében a Simor könyvtár és a főegyházmegyei könyv­tár egyesittetett. A két könyvtár, mely 180 ezer kötetet számlál, külön-kü­lön való rendeletének meghagyása mellett — uj prefektust kapott dr, Klinda Teophil praelatus kanonok személyében. Könyvtárőrök Kemény­ffy K. Dániel és segéd őri teendőkkel Pathy Gyula bízatott meg. A 26-osok köszönete az üd­vözlésre. Az uzsoki szorosnál kiví­vott győzelem alkalmából, mint an­nak főrészeseit a 26-os gyalogezre­det a város meleg szeretettel üdvö­zölte, amelyre következő válasz ér­kezett : A cs. és kir. 26. számú „Schreiber" nevet viselő gyalogezred. Nagyságos Polgármester Ur! Utolsó fegyvertényünk alkalmá­ból hozzánk intézett szívből jövő jó kívánságai valóban örömet okoz­tak. Friss erőt és újult bátorságot ad azon tudat, hogy odahaza sor­sunk iránt oly melegen érdeklőd­nek és sikereink felett örvende­nek. Mint ezredparancsnok bizto­síthatom Önt igen tisztelt Polgár­mester Ur, hogy a mi esztergomi katonáink mindenkor kitűnően tart­ják magukat és szülővárosukra tovább is dicsőséget fognak hozni. Arra kérve, hogy az igen tisz­telt városi tanácsnak az ezred köszönetét tolmácsolja, maradok Nagyságos Polgármester Urnák Harctér 1915. április hó 27-én. igaz hive: PLASKAL sk. ezredes ezredparancsnok. Az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetősége kéri azon „Részjegy" jegyzőit, akik a részjegyek árának befizetésekor ideiglenes nyugtát kaptak, hogy a nyugtákat csütörtökön és kedden d. u. 3—5 óráig és vasárnap d. e. 11—12 óráig a már megérkezett Részjegyekkel a kir. adóhivatal he­lyiségében cseréljék ki. Egyben érte­siti a „Részjegyet" jegyezni óhajtó­kat, hogy ugyanazon időben befize­Uj miniszteri osztálytanácsos. A hercegprimási udvar ismét magas rangú tisztviselőt adott a kormánynak. Ő Felsége a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister előterjesztésére dr. Breyer István hercegprimási iroda­igazgatót, a közoktatásügyministerium első osztályának főnökévé nevezte ki osztálytanácsosi ranggal. Dr. An­dor György halála következtében ár­ván maradt osztály méltó utódott kapott a törekvő, rendkívül szimpa­tikus fiatal irodaigazgatóban. Tudása és munkaszeretete, melynek fényes tanújelét adta hercegprimási iroda­igazgató korában, volt bizonnyára az

Next

/
Oldalképek
Tartalom