Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-28 / 25.szám

folyt évben kevésbé mondható ki­elégítőnek, mert bár egyes iparágak nagyobb szorgalmat fejtettek ki s többszöri gyűlésen foglalkoztak ér­demlegesen ügyeik fejlesztésével, bi­zonyos iparágak egyáltalán össze sem jöttek. Nem mintha idejük nem lett volna, hanem a közöny, a ke­vésbé törődömség miatt — ami ál­talános baja iparosainknak. Azok, akik a rendszeresen tartott gyűléseken megjelennek, tudják leg­jobban megítélni a társulás, össze­tartás hasznát és tudják mérlegelni azokat az előnyöket, amelyek a ko­moly tárgyalások nyomán egyes szak­mákra nézve annyira kívánatosak. El kell jönni annak az időnek, hogy egyik iparos a másikban ne pusztán versenytársakat, hanem ke­belbarátot, iparostestvért lásson és ismerjen. Csak ily alapon lesz elér­hető az egyes iparszakmák boldo­gulásának elősegítése. A kath. legényegyesület érde­mes elnökségének szives utánjárása és kérelmére állami tanfolyam ren­deztetett március havában a cipész­ipariszabástanitás ügyében, melyen a cipészsegédeken kivül több buzgó iparos tagunk is résztvett; a záró­vizsga 29-én tartatott oly szép és kedvező eredménnyel, hogy köteles­ségünknek ismerjük a kath. legény­egyesületi elnökség iránt érzett őszin­te köszönetünknek e helyütt is ki­fejezést adni. Esztergom város méltányolva testületünk hatósági voltát és műkö­dését a kegyesen megszavazott vá­rosi segély esedékes 300 kor. évi részletét ez évben is pénztárunkba juttatta. Az ipari kontárkodások el­lenőrzésére testületünk előljárósági tagjait Toidy János építőiparos ja­vaslatára igazolvánnyal óhajtottuk ellátni, ez a kérdés azonban bár­mennyire fontos, a beállott háborús viszonyok folytán véglegesen elin­tézhető nem volt. Vallásos és hazafias kötelmei­nek szintén igyekezett testületünk megfelelni s igy résztvett testületi leg zászlaja alatt a márc. 15-én tar­tott szabadságharc évforduló ünne­pélyen s kegyelettel adózott az el­hunyt hősöknek. Továbbá részt vett ugyancsak testületileg és zászló alatt a legfel­ségesebb Urnapi körmeneten és jun. 21-én Jézus szentséges Szivének tiszteletére tartott ájtatosságon. A tanonchiány pótlásának ki­elégítésére sikerült megoldást találni oly alakban, hogy a kath. legény­egyesület szívességéből tanonc-inter­nátus létesült, mely intézmény több tanulót helyezett el már tagjainknál. Igaz, hogy az első lépés minden té­ren nehézkes s igy a tanulók közül többen elhagyták helyeiket, de to­vábbra e kérdés mindig jobb anya­got nyerve erősebb alapokon fog állani úgyannyira, hogy kilátásunk van megfelelő tanulókat szerezhetni az internátusból. Az uj munkakönyvek miniszte­ri rendelettel 1914. év folyamán lép­tek életbe s ezekben az illető ipa­ros segédnek elemi iskolai képzett­sége is beírandó a végzett legutolsó osztály eredménye alapján. Ez az uj választási törvény folytán vált szükségessé. A szavazati jog az önálló ipa­rosoknál ugyanis 3 osztályba van sorozva. 1. Választási joggal birnak azok az önálló iparosok, kik az ele­mi iskola Vl-ik osztályát, vagy a gimnázium, reál vagy polgári iskola 11-ik osztályát, illetve az iparos ta­nonciskola 111-ik osztályát elvégez­ték. Vagy az elemi iskola IV-ik osz­tályán felül az iparos-tanonciskola Il-ik osztályát is elvégezték. 2. Akik ezen iskolákat nem vé­gezték, de írni olvasni tudnak, vá­lasztói joggal birnak, ha legalább 1 segédmunkást állandóan alkalmaznak vagy 1 adónemből legalább 10 kor. egyenes állami adót fizetnek. 3. Ha sem irni, sem olvasni nem tudnak, ugy a választói jogo­sultsághoz legalább 40 k. államiadó fizetés szükséges. Állandó figyelemmel kisérte tes­tületünk elnöksége és elöljárósága az iparostanulók ipari és iskolai elő­haladását is. Résztvett az iskolai ün­nepélyeken is az osztályok záró­vizsgáin. Örömmel kell jelentenünk, hogy az iparosifjuság szellemi veze­tése Maros Antal igazgató és a ta­nítótestület személyében oly kiváló és gondos kezekre van bizva, hogy a sikeres eredmények előtt megha­jolni kötelességünk. Az anyagi jövedelem gyarapí­tása, részben pedig az elszegénye­dett iparosok segélyezésére táncvi­galmat tartottunk febr. 14-én tom­bolajáték, ének és szinielőadással. Az e téren kifejtett tevékenységet szép siker koronázta ugy erkölcsi szempontból, mint anyagilag. (Vége köv.) Uralkodó házunk tagjai a há­borúban szintén kiveszik részüket. Az első közöttük Frigyes kir. her­ceg, hadseregünk főparancsnoka. A katonák apjuknak nevezik, mert apai jósággal gondoskodik a derék vitézek jólétéről. Károly Ferenc József kir. herceg, népszerű trón­örökösünk, a főhadiszálláshoz van beosztva. A buzgó fiatal kir. herceg az összes tiszteket ismeri a fronton kívül. A Kárpátokban mosolyogva osztogatta a .vitézségi jelvényeket, puskagolyók között. József kir. her­cegünk a hetedik hadtest parancs­noka valóban megérdemli Jóska Apánk címét vitézeitől. Sok csatában harcolt, több diadalt aratott. Most a Kárpátokban folytatja sikereit. Jenő kir. herceg szintén jó ismerős ha zánkban. A balkáni sereg daliás új parancsnoka még a jövő embere. József Ferenc Ferdinánd kir. her­ceg a negyedik hadsereg parancs­noka, aki már szintén babért szer­zett a harctéren. Péter Ferdinánd kir. herceg Deutschmeistereivel a Nida part­ján dolgozik eredményesen. Károly Ist­ván kir. herceget néha az orosz harcté­ren, néha pedig tengerészei közt ta­láljuk. Fia: Károly Albrecht kir. herceg tüzérhadnagy Dankl hadse­regében. Henrik Ferdinánd kir. herceg a negyedik hadsereg őrnagya. Miksa kir. herceg, a trónörökös fürge öccse, egy lovasosztályban, mint hadnagy, parancsőrtiszti szol­gálatot végez. Végre Lipót Szalvátor kir. herceg a Vörös-Kereszt fővédője, aki azonban tüzérei után is érdek­lődik a harctéren. Házi ezredünk köszönete. Mint annak idején megírtuk Esztergom vármegye, háziezredünket hősi visel­kedéseért melegen üdvözölte. Ezen üdvözlésre Plaskal Lajos ezredes következő levélben válaszolt: „A cs. és kir. „Schreiber" nevet viselő 26. sz. gyalogezred. Méltóságos Meszlényi Pál úrnak, Esztergom vármegye fő­ispánjának. Esztergom. Harctér, 1915. márc. hó 11. Amikor meleghangú és hazafias soraiért igaz köszönetet mondok, örömmel értesítem, hogy ezredem a harcok mezején jól érzi magát s hazájáért múltjához hű hősiességgel küzd. Nekem jutott a szerencse átvehetni az Önök derék házi ezredének vezetését a mult év decemberének 6-ik napján ellenséges földön, kemény, de sikeres harcok idején Suloszován. Épen szent ka­rácsony napján, az Égből hozott béke idején vezettem harcra ezrede­met a békebontó ellenség ellen, ami­kor vitéz katonáim legendás magyar vitézséggel, halált megvető bátorság­gal támadták meg az ellenséget, fé­nyes győzelmet arattak, melyért a Hadseregparancsnokság az ezredet különös dicsérettel jutalmazta. De különösen szép példáját mutatta hazaszeretetének, hősiességének az utóbbi hetekben, .amikor az édes haza szentelt rögét védve, hófedte, járatlan utakon, kemény, zord idők­ben, számtalan veszélyben, minden fáradságot zokszó nélkül tűrve a ma­gyar hazát fenyegető ellenséget több csatában — a helységek nevét még nem hozhatom nyilvánosságra — legyőzte s elöljáróinak legfelsőbb elismerését s dicséretét többször ki­érdemelte. Ezért büszkeségem e de­rék ezred, s legszebb, legszívesebb kötelességemnek fogom tartani, ezre­demről — mint atya gyermekéről — erőmhöz körülményeimhez képest gondoskodni. Örömmel hozhatom Méltóságodnak s ezredem minden hozzátartozójának s érdekeltjeinek tudomására, hogy vezető tisztjeim fáradhatatlan buzgósága folytán az ezred ellátása elsőrangú s egészségi állapota kifogástalan. Tisztjeim s le­génységem hangulata lelkes, emel­kedett s igaz ügyünk diadalmas si­kerébe vetett biztos reménykedéssel, a magyarok istenének segítségében bízó erős hittel teljesíti tovább ma­gasztos kötelességét: küzd szeretett uralkodónkért és drága magyar ha­zánkért. Fogadja Méltóságod ismé­telten ezredem nevében hálás köszö­netemet szíves érdeklődéseért, va­gyok Méltóságodhoz kiváló tisztelet­tel : Ludwig v. Plaskal s. k. ezred­parancsnok. Ujabb adományok a vörös­kereszt részére. Esztergomi Oltár­egyesület (özv. Reviczky Gáborné úrnő, elnöknő utján) a vöröskereszt tartalék-kórház házi szükségleteire készpénz 100 korona. 2) Magyaror­szági református egyház egyetemes konventje Budapest, 10 csomagban vallásos és hazafias irodalmi alkalmi könyveket műveket küldött a sebe­sültek szórakoztatására. Fenti ado­mányokért az egyesület vezetősége leghálásabb köszönetét nyilvánítja. Katonai kitüntetések a 26-osok­nál. Hochwalli Plaskal Lajos ezre­desnek Őfelsége az ellenséggel szem­ben vitéz és eredményes magatartása elismeréséül a vaskorona rend hadi­ékítményes 3. osztályát adományozta díjmentesen. Ugyancsak az ellenség­gel szemben tanúsított vitéz maga tartása elismeréséül Neüvihrer László századosnak és az ellenség előtt ele­sett Antal Adler Béla hadnagynak a katonai érdemkereszt hadiékítmé­nyes 3. osztályát adományozta. A legfelső dicsérő elismeréssel tüntette ki az ellenség előtt vitéz magatartá­sukért Fehér Antal és Sipos Aba főhadnagyokat és Bély Gyula tan. hadnagyot. Sipos Atilla 26. gy.- e. főhadnagyot a király az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeré­séül a katonai érdemkereszt hadi­ékítményes 3. osztályával tüntette ki. Juhász Mihály, a 76. gyalogezred főhadnagya pedig az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért a 3. oszt. katonai érdemkeresztet kapta a hadiékítménnyel, Kopocsy Sándor és Stöhr János hadnagyok pedig a leg­felsőbb királyi elismerésben részesül­tek. A húsvéti szertartások sor­rendje a bazilikában. Virágvasár­nap. D. e. 9 órakor ünnepélyes bar­kaszentelés, tartja dr. Csernoch Já­nos bibornok hercegprímás. Utána szentmise passióval, tartja: dr. Ko­perniczky Ferenc prelátus kanonok. Nagyszerda. D. u. 3 órakor zsoltárok éneklése lamentációkkal. Ez utóbbi­akat a növendékpapok éneklik. Nagy­csütörtök. Reggel 8 órakor ünnepé­lyes szentmise, s ennek keretében olajszentelés, körmenet és lábmosás, tartja dr. Csernoch János bibornok hercegprímás. Délután 3 órakor zsoltá­rok éneklése lamentációkkal. Ez utób­biakat a succentor és a karkáplánok éneklik. Nagypéntek. D. e. 9 órakor ünnepélyes csonka mise passióval és keresztleleplezéssel, tartja: ár". Rajner Lajos püspök, ált. érseki helytartó. Utána szentbeszéd, mondja: Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegy­házi plébános. D.u. 3 órakor zsoltárok éneklése lamentációkkal. Alamentáció­kat főkáptalan tagjai éneklik. Nagy­szombat. Regyel 7 órakor tűz, víz és a húsvéti gyertyaszentelése a Bakács kápolnában, végzi Brühl József pre­látus-kanonok, főszékesegyházi plé­bános. D. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise, mondja: Brühl József prelátus kanonok. — Este 7 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom