Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-06 / 2.szám

adót kellene fizetnünk, mégis több fedezet jutna a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem valamint a nevelésügy felvirágoztatására. Csak most látjuk át, midőn hazánk fiait a 18 évesektől fölfelé számítva mind besorozzák katonának és viszik a csatatérre, hogy hazánk független létének kivívásáért életüket feláldozzák, csak most látjuk át, hogy a nemzetünk sorsát intéző állam férfiak helyesen intézkedtek, midőn éveken át készülődtek a bekövetkezett világháborúra. A hatalmas Isten nem fogja engqdni, hogy az igazságos ügyünkért kiszolgáltatott véradónk a telhetetetlen nagy moloch szájában megsemmisüljön. Kérjük a hatalmas Istent, hogy áldozatul adott véradónknak édes hazánk fiainak adja meg a fényes győzedelmet, hogy mielőbb családjuk körében élvezhessék a béke nyugalom napjait. Pataky Béla. Használjunk hadisegély postabélyeget. Háborús kenyér. A polgári élet sokfele viszonyának változtával egy új fogalom ékelődött be a köztudatba az asztalunkra kerülő mindennapi kenyerünk révén. Eddig figyelemre sem méltattuk, mert megszokott volt, hogy a magyar kenyér lukacsos, ízletes és foszlós legyen, de a gabona magvakban való észszerű takarékosság szüksége a háborús viszonyok közepette alkalomszerűvé tette a kérdést. A háborús kenyér, nem tiszta buza vagy rozsból készül, minthogy ilyent a nagymalmok már nem is állithatnak elő, hanem meghatározott arányban árpa vagy kukorica liszttel ke verteinek. Az igy kevert lisztből készült tészta rugalmassága jóval alatta áll a réginél és igy a vele való bánás is más módozatokat kivan ; a tészta erjesztése hosszabb lefolyású lesz, az előtészta készítés és bedagasztás többszörös, míg az érett tészta kisütése forróbb kemencét igényel. Manapság a pékipari készítmény sok helyen elfeledtette a kenyér helyes, régi magyaros előállítási módját és a házi kenyér, mert sietve készült bizony sok helyütt tömött Katonai egyenruhákat:: a legszebb kivitelben jutányos árban szállít Békéi Fülöp :: Nyitra katonai felszerelési cikkek raktára, Tóth Vilmos u. 24. bélű és lapos, sőt a felső héja sokszor elválik a belétől. Helyesen úgy készül a házi kenyér, hogy előző este a megszitált liszt közepébe fészket készítünk, belekeverjük a mult sütésből visszatartott és langyos vizben feláztatott kovászt, melyből kevés liszttel hig tésztát, — előtésztát — készítünk s ezt reggelig állani hagyjuk. Reggel hozzáadva a szükséges sót (köményt, 3 kgr. lisztre legfeljebb 1 kgr. burgonyát) az egész lisztmennyiséget mindaddig erősen dagasztjuk, míg a tészta már kezeinkről leválik s nem ragad s 2i/a—3 óráig állni hagyjuk, miközben a tészta megkel és eredeti térfogatának kétszeresére emelkedik. Ekkor újra összedagasztjuk s kenyeret formálva belőle kosárba helyezzük s mindaddig állni hagyjuk, míg ismét annyira megkel, hogy ha ujjúnkat rányomjuk, a nyomás helye visszasimul. Ha a tészta lágy, vagy igen meleg helyen siettettük a kelesztést, akkor összeesik és szalonnás kenyeret kapunk. A megkelt tészta 250 C° hőnél sül meg. A kenyér készítés a tészta erjesztésével • függ össze, mert ha a vizzel dagasztott tésztát közvetlenül a kemencébe tennénk, ehetetlen kenyeret kapnánk. A kelesztés, vagyis erjesztés a tésztába egy széndioxidgáz és alkohol termelő folyamatot idéz elő, minek következtében a kemence melegében a gázok és gőzök elillanni törekednek és a tésztának anyagát lazítva, likacsossá teszik. A tészta erjesztését kovász helyett főként ipari üzemekben élesztővel látják el, mely két eljárás lényeges különbséggel jár, de a kettői egyesíteni is lehet. A mai gyorsan pergő világban a sietve készült pékkenyér, gyakran magán viseli az idő takarítás jellegét és az élesztő szagát, mert az igazi jó kenyér kevesebb élesztővel, de annál több idő alatt, többszöri megmunkálás utján jöhet csak létre. A pékműhelyi munka az óraműhöz hasonló s bármi akadályán, a sietősség folytán, csak az élesztő segít. Régente az időt olcsóbban mérték, tészta megérésére több idő maradt, kevés élesztőt használtak sok előtésztával és a tésztát többször munkálták meg, mert jóizű kenyér akkor sül, ha a tésztának erőltetés nélkül adunk kellő időt arra, hogy a benne lefolytatandó szükséges vegyi átalakulások tökéletesen és bizonyos határig simán lefolyhassanak. A háborús kenyér készítésénél pedig főként nem szabad sietni sem a péknek, sem otthon á gazdasszonynak, mert az árpa vagy kukoricával kevert lisztek határozottan gyengébbek lettek a pótanyagok révén, a kelesztési eljárással szemben gyengébb ellenállásuak és tészta alakjában gyorsabban erjednek, mint a tiszta dunamalmi házi lisztek. Az ujlisztből készült tésztát hosszasabban és így hidegebb, alacsony hőmérsékű vizzel kezelve, kevesebb élesztővel erjesztve kell dagasztani. Rozsliszthez semmi burgonyát sem^keverjünk. Az előtésztát lehetőleg több izben kell dagasztással nevelni, jól megkelni hagyni és csak aztán véglegesen keményre bedagasztva, ez eddiginél forróbb kemencébe kisüttetni. Mert a háborús kenyér nem valami ijesztő szörny, kellő igyekezettel s gyakorlattal épen oly jóizű kenyeret kaphatunk, mint azelőtt. Einc&inger Sándor sütőmester. HÍREK. rcegprimás a királynál. Csernoch János dr. biboros-hercegprimás titkára, Lepold Antal dr. kíséretében Bécsben volt, hol hétfőn délelőtt 11 órakor kihallgatáson jelent meg Ő Felségénél. Vízkereszt. Ma ünnepli a kath. egyház a Vízkereszt ünnepét. A főszékesegyházban ez alkalommal d. e. 9 órakor az ünnepi nagymisét dr. Csernoch János biboros-hercegprimás mondja, a szentbeszédet pedig Brühl József prel. kanonok, főszékesegyházi plébános fogja tartani. Uj kanonok. A király az Andor György dr. prelátus halálával megüresedett mesterkanonoki stallumot a főkáptalan tagjainak fokozatos előléptetésével töltötte be s az ily módon megüresedő javadalmat Csárszky István dr. hercegprimási irodaigazgatónak adományozta, akit az esztergomi főkáptalan mesterkanonokjává nevezett ki. A hivatalos lap egyik legközelebbi száma fogja közölni az erre vonatkozó legfelsőbb kéziratot. Katonai előléptetés. Szoleczky László 15. honv. gyalogezredben hadnagyot főhadnaggyá léptették elő a legutóbbi katonai csillaghullás alkalmával. Az ország felajánlása Jézus Szivének. Újév estéjén ezrekre menő ájtatos közönség jelenlétében folytak le azon felemelő szertartások, melyek keretében dr. Csernoch János biboros-hercegprimás, Magyarországot és annak ügyét a Jézus szent Szivének felajánlotta. A felajánlási ájtatosságot egész napi szentségimádás előzte meg a bazilikában. Este 5 órakor kezdődött a szép templomi ünnepség, melyet Dr. Lepold Antal szentszéki tanácsos, hercegprimási titkár ódai szárnyalású remek szentbeszéde nyitott meg. A prédikáció után litánia volt, melynek szövegét Pauer Károly karkáplán a szószékről olvasta fel a főszékesegyház minden részét betöltő népseregnek. A litánia befejezését követte a felajánló ima, melyet a biboros-főpásztor a primási stallumból mondott el érces hangon. Az imádságok után a főszékesegyházi énekkar a Buchner-Szepessy-féle „Ima a hazáért" c. énekszámot adta elő vegyeskarra, melynek végeztével Schiffer Ferenc prel. kanonok Te Deumot intonált. A hercegprímás ezután áldást adott az Oltáriszentséggel. Szentségbetétel után a nép az „Oh szép Jézus, ez újesztendőben" kezdetű egyházi ének hangjai mellett távozott az emlékezetes ájtatosságról. Katonai kitüntetések. Laposs Géza volt 26. gy. ezredbeli, jelenleg 65. gy. ezredbeli századosnak, Klaus Béla, Korn Elemér és nagysaági Saághy-Russek Dezső főhadnagyoknak, Szabó Lajos hadnagynak, Stróbl Lajos tart. hadnagynak a 76. gy. ezredben az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül, úgyszintén Szőnyi György orvostudornak a 76. gy. ozredben az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül őfelsége a legfelső elismerés kifejezését adatta tudtul. Hálaadó ájtatosság. Szilveszter estéjén a város minden templomában népes hálaadó ájtatosságok tartattak. A főszékesegyházban tartott ájtatosságon dr. Csernoch János biboros-hercegprimás is megjelent. A bazilikái szent beszédet dr. Ernszt Sándor p. kamarás, népszövetségi igazgató mondotta, az ezt követő litániát pedig dr. Koperniczky Ferenc prel. kanonok tartotta fényes segédlettel. Kinevezések. Lakatos Gedeon dr. a helybeli főreáliskola helyettes tanára, a budapesti kir. törvényszékhez vegyésszé neveztetett ki, ennélfogva tanári állásáról lemondott. — Dr. Kuzmich Gyula budapesti törvényszéki jegyzőt ugyanazon törvényszékhez albiróvá neveztetett ki. Nyugdíjazás. A vármegye törvényhatósági bizottsága Apáthy Gyula kesztölczi körjegyző nyugdíjaztatását — betegségére való tekintettel — elhatározta. Hadifogságban. A hadvezetőség most kapja meg a hadifoglyok névjegyzékeit és igy a veszteségi lajstromok ujabb kiadásai főleg ezeknek kimutatását tartalmazzák. A 89. veszteségi kimutatás szerint Róka Lajos 26. gy. ezredbeli tart. hadnagy Akmolinskben hadifogságban van. Névmagyarosítás. Gyurovits Jenő főgimnáziumi tanuló családi nevének „ Gyulai"-ra való változtatását a belügyminiszter engedélyezte. Szilveszterest a dorogi kaszinóban. A dorogi kaszinó termeiben az itthonmaradott dorogi intelligencia hagyományos módon, meghitt körben ünnepelte a gyászos 1914. év elmúlását. Schmidt Sándorné úrasszony, a bányaigazgató fenkölt lelkű neje ez alkalommal gyűjtést indított az esztergomi Vörös Kereszt egyesület javára. Mindenkitől csak pár fillért kért, azonban a szerénynek indult gyűjtés mégis 35 koronát jövedelmezett. A begyült összeget lapunknak küldötte meg, melyet Dr. Perényi Kálmánné úrasszony kezeihez juttattunk. Jegyzőválasztás Nyergesújfalun. Nyergesújfalu község derék jegyzőjének, Ridly Istvánnak nyugdíjaztatása folytán megürült jegyzői állást f. hó hó 4-én töltötte be a képviselőtestület Pissuth Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt. A jelenvoltak egyhangúlag Balogh János helyettes jegyzőt választották meg, aki a hivatali esküt nyomban le is tette a képviselőtestület szine előtt. Ez alkalommal az elnöklő főszolgabíró az így megüresedett segédjegyzői állásra helyettesül Kappenstein Jánost nevezte ki. A választás eredménye az egész községben megelégedést és őszinte örömet keltett. Újévi üdvözletek. Az újév alkalmából Dr. Csernoch János biboroshercegprimást számosan keresték fel jókivánataikkaL akik a primási palotában kitett ívre jegyezték nevüket. A vármegyeházán Dr. Perényi Kálmán alispánt előbb a vármegye, majd a város tisztikara üdvözölte az újév alkalmából. A vármegyei tisztikart Pongrácz Kázmér főjegyző, a városit Vimmer Imre polgármester vezették. Vimmer Imre polgármesternél a városi tisztikar nevében Dr. Prokopp Gyula főügyész tolmácsolta az újévi jókivánatokat.