Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 12. szám

1914. február 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 mint a józanság. Akadnak azonban duhajkodó részegek is, akiket undor­ral kerül ki a hölgyek, úrleányok és úrfiak társasága. A mámoros botrány űzőket még inkább megvadítja az a körülmény, hogy nincsen kéznél csendőr. Tehát hová való a csen­dőr ha nem az ekszponált Dömösre, ahová több nyaraló is jönne üdülni, ha a közbiztosság elemei megvolná­nak. Kérjük tehat megyénk alispán­ját 9s a járás főszolgabiráját, hogy könyörüljenek meg ezeken a tűrhe­tetlen mizériákon és kérelmezzenek és szervezzenek, hivatásuknál fogva, Dömösön csendőrőrsi állomást. Tréfás meghívó. Az „Eszter- gom-Szentgyörgymezői Kath. Olva­sókör“ érdekes meghívót bocsájtott ki f. hó 15-én megtartandó tréfás estélyére. A meghívó prózai részét itt közöljük: Elmúlt az a csúf tizen- hármas esztendő! ! Efeletti örömé­nek az „ Észté rgom-Szentgyörgyme- zői kath. olvasókör sem késik- kifejezést adni. Vigalmi bízott Ságunk elhatározta, hogy a világra­szóló eseményt nagy hacacáré es­tély rendezésével teszi emlékezetessé. — Összehívta egész Esztergom vá­ros kipróbált műkedvelőit és a nagy napon, vagyis a letűnt „Óh esz­tendő“ halálának 46-ik napján 1914. évi február hó 15-én (vasarnap) este 7 órakor megmutatja a világnak, hogy dacára a magas pótadónak, a nagy husdrágaságnak, a borsos kvó­tának, a roman paktumnak, a sajtó­törvénynek és a legújabb választó­kerület-beosztásnak : dacára az ala­csony búzaáraknak, a beállt Duná­nak, a silány termésnek, a kevés esőnek és az erős fagynak ; dacára minden dacarandónak csak azért is csinál olyan beszélő és daloló mozit a kör helyiségében, hogy csak úgy fuj utána! Ez lesz az igazi mozi, nem Edisoné! Felülfizetés tilos — de a jegyekért szabad többet is fi­zetni. — A felesleget azonban a házalap javára tesszük félre, épen azért ez nem számit. Azért csak egy hely jut mindenkinek. A mozi után táncra perdülünk és küldjük a sok képeslapot városunk szépeinek, kik közül hárman kedves ajáudékban is részesülnek. Ugyanekkor rikkancsaink a „Hacacáré újság" friss hireivel fognak kedveskedni igen tisztelt ven­dégeinknek. A tánc reggel 4 óráig tart, amikor a kakasok már kukoré­kolni kezdenek. A műsor stílszerűen a népszerű Hacacáré-nóta dallamára van megszövegezve s a refrénje, melyről következtetést vonhatunk a humoros érzékkel egybeállitott mű­sorszámokra is, a következő : Hacacáré estély Sikerült lesz, ne félj, Fájdul a nézők marka, Elhagy a csizmád sarka .. Hacacáré — perdülsz, Nevetéstől feldülsz ; Száz évig varhatsz, Mig ilyet lathatsz : Hej ! Ha — ca—ca ! E meghívó is sejtetni engedi, hogy az estélyen résztvevőknek va­lóban jókedvű és élvezetes mulat­ságban lesz részük. Újabb ajándékok a múzeum számára. F. év febr. 1-től a követ­kező tárgyak érkeztek : Dvihally Gé- zánétól himzési minták 1839-ből; Hercegh G. Lajosnétól a Hercegh- csalad nemesi okiratai (letét); Tóth Lajos megyei irodatiszttől pandur- lándsa ; Gonda Ferenc csendőr-törzs­őrmestertől zsandár-sisak a Bach- korszakból; Bakos Jánostól néhai Simor János hercegprímás karlsbadi porcellán ivópohara 1887-ből; özv. Ligeti Józsefnétől egy röpirat 1790- ből és a szegedi vár képe; Czibor Istvántól egy üvegben faberakásos munka és 4 drb. Kossuth-bankó; Baják Mihálytól tajtékpipa 1818-ból és régi mécses ; Gerendás Istvántól guzsaly és régi pénzek ; Gutray Sán­dortól régi imakönyv, borotva, réz­tál, olló és kanalas; Nemesszeghy Győzőtől és ifj. Vitái Istvántól ős állatcsontok; Kosa Ferenciül Párkány egy régi cseréppipa és pénzek ; Ko­sa Rózától egy virágos tál; Bandor József és Pásztor Józseftől régi pe­csétnyomók, egyéb régiségek, pén­zek ; Magyarovits Józsefnétől régi kávédaráló. Bálint János (Párkány), Bencze Endre, Domaniczky János és Hiros Lajos régi könyveket és pénzeket; Horváth Mihály, Ház Já­nos, Czibor Mariska, Kuti Sándor, Búkor Gyula, Gartay Ferenc, Schmidt György, Jelinek Lipót, Kertész Sán­dor, Kribusz József, Palotai János és Orbán Sándor pedig régipénzeket ajándékoztak. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor, esetleg folytatólagosan d. u. fél 4 órakor közgyűlést tart. A Dunaviz használata. Az al­ispán a kolerajárvány megszűnte folytán a Dunaviz használatára vo­natkozó tilalmat megszüntette ugyan, de mindamellett figyelmezteti a kö- zöoséget és nevezetesen a gyárak­ban és egyéb ipartelepeken lakó munkásokat, hogy a Dunaviz hasz­nálatától továbbra is óvakodjanak, mert e viz használata az egészséget mindig veszélyezteti. Az ehető gombák száma rop­pant nagy. Magyarországon a legis­mertebbek ezek : Csiperkegomba, Cserepesgereben, ehető galambica, kucsma-, édesnyelü-, szarvas-, gely- va-, hegyes kucsma-, kenyér-, kese­rű , lasa-, lóposzogó-, medvefark-, mezei galócza-, őzláb-, paprika-, pi­ruló galócza-, rizike-, róka-, sárga tinóru (vagy vargánya)-, szarvas-, szegfű- és zsemlyegomba. Az ösz- szes gombafajok azonban meghalad­ják a 700 darabot, beleértve a mér­ges gombákat is. A Katholikus Gyermekvéde­lem IV. évfolyamának 5. száma Ke- ményfy K. Dániel szerkesztésében most jelent meg következő változa­tos tartalommal: 1. A gyermekvéde­lem és a társadalom. Dr. Rajner La­jostól. 2. Jézus gyermekvédelme. Lu- kacsy Istvántól. 3. A katholikus pat­ronage működéséről. Dr. Erődi Ti- hamertól. 4, Külföld. 5. Tárca. Bi- garreau. Hodács Ágostontól. 6. Egye­sületünk. A keresztény gyermekvé­delemnek ezen hétöltő s a gyermek- lélekmentés aktualitását szem előtt tartó orgánumot szívesen ajánljuk az ügy érdekeben felkarolásra Előfize­tési ára 2 kor. Szerkesztőség Esz­tergom. A farsangról. Ki hinné, hogy a báltermek puha, parfümös, bársonyos melegségén is végigsuhan néha egy- egy jéghideg szellő-fuvalom, amely nem az arcokba csap, hanem a szi­vekbe vág. A sok-sok lengő édes női alak, a sok nevető szem, mo­solygó ajk, derül tekintet, dallamos nevetés, beszédes hallgatás, halk be­szélgetés melegséget áraszt a bálte­remben ilyenkor farsang idején és ki hinné, hogy sok apa, sok férj sze­retne felzokogni ebben a boldogságot hazudó miliőben. Szeretne a terem közepére állani és kikiáltani, hogy mit ámítjuk egymást; az anyagi gon­dok vércséje belekarmol mindnvá- junk leikébe, ne fokozzuk az őrült fényűzést, térjünk vissza anyáink tisztes egyszerű korába, amikor nem ismerték mi a flancolás, az anyagi romlásba vezető fényűzés ? De ezt nem meri elmondani senki, hanem — hogy meg ne szólják — huzatja a cigánnyal s pezsgőt is rendel s oda­haza a kis leánykaja álmodik az uj ruhácskáról, amit egyelőre hiába vár a kis csöppség: a papa pezsgőt ren­delt, mert nem a családunknak élünk ma már, hanem a világnak, a lát­szatnak. Lövések az uccán. A múlt hé­ten Valek István és Vojacsek Mi­hály kesztölczi lakosok világos nap­pal forgópisztollyal lövöldöztek a kesztölczi templom közelében. A csendőrség kérdőre vonta e vesze­delmes kedvtelés oka felöl és pisz­tolyaikat elkobozta. A lövöldözők mentségükre semmi okot sem tud­tak felhozni. Az esetről jelentés ment a központi főszolgabiróságnak. Két éves katonai szolgálat. Nagy öröm ütött be a kaszárnyák falai közé. Ezután már csak két évig tart a gyöngyélet; mert a két éves katonai szolgálatra vonatkozó uj véd- törvény végrehajtását a besorozott újoncok nagy számánál fogva a had­vezetőség már most — igaz, hogy csak átmenetileg — foganatosítani fogja. A rövidebb szolgálati idő ked­vezményében csak a közlegények részesülnek, mert az altiszteknek, káp­lártól felfelé, ezután is három eszten­dőt kell szolgálni. Ezért az egy évért a hadvezetőség kárpótolni fogja az altiszteket. Külön törvényt fognak al­kotni a kiszolgált altiszteknek a pol­gári életben való előnyös alkalmazá­sára nézve. A Történelmi múzeum ma nyitva van d. e. 10—1-ig. Ügyele­tes : dr. Brenner Antal tanácsjegyző, aki a múzeum számára érkező aján­dékokat is átveszi és nyomban ki is állítják. Belépődíj nincs. Szinielőadás Dömösön. A dö- mösí „Dalárda“ február 15-én saját alapja javára Urbán János vendéglő­jében tánccal egybekötött szinielő- adást rendez. Kezdete pont fél 8 óra­kor. Belépődíj a két első sorban 2 kor., a többi sorban 1 kor. 50 fill. Színre kerül: a „Csikós“ három fel- vonásos népszínmű. A tangó őrület. Valóságos őrü­letté fajult már a tangó-tánc. A tánc­iskolákban tangót járnak, a színhá­zak, az orfeumok tangóval csábítják a közönséget, még a mozik is a tan­góval hívogatják a publikumot. Egy tánc sem hódított eddig annyira, mint a tangó. Hiába tiltakozott ellene az egyház, az előkelő magasabb világi hatóságok, a tangó tovább hódított és valóságos őrületté fajult. A tangó­láz megszüntetésére minden tilalom­nál hatásosabb lesz az egyik párisi nagy képeslap közleménye, amely­nek kapcsán bemutatja a legfanatiku­sabb tangó-táncosnők arcképét, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy a tangó idő előtt megöregiti azt, aki neki hó­dol. Ez a tudat pedig alaposan el­veszi a kedvét a hölgyeknek a tangó­tánctól. Hihető ugyanis, hogy a fe­szült figyelem, amelyet a táncosnak a legkomplikáltabb táncmozdulatok egymásután való ellejtésére és az ezzel járó különös testtartásra állan­dóan fordítani kell, előmozdítja a ránc­képződést az arcon. Ezt a vészkiál­tást alighanem messzebb meghallják, mint minden tilalmat. Mikor lesz a sorozás ? A folyó évi ujoncozási tervezet szerint Esz­tergom vármegyében a sorozások a következő rend szerint tartatnak meg: A párkányi járásban március 19, 20, 21, 23 és 24-én. Az esztergomi já­rásban április 27, 28, 29 és 30-án. Esztergom városban április 23, 24 és 25-en. A sorozásra felhívott I—III. korosztálybeli állitáskötelesek száma Esztergom városban 334, az eszter­gomi járásban 737, a párkányi járás­ban 763. A sorozó bizottság polgári elnöke dr. Perényi Kálmán alispán, polgári orvosa pedig dr. Seyler Emil vm. tiszti főorvos lesz. Nagyobb uccai lakás 4 szoba, veranda, fürdőszoba, angol kloset és mellékhelyiségekkel május elsejére kiadó Deák-Ferenc-ucca, Timár-féle ház, bejárat Horánszky-ucca 21. Az özvegyi nyugdíj. Vitás volt eddig, hogy a tanító özvegyének nyug­dija a férj halála napjától számított félévre, avagy azt követő hónapban válik-e esedékessé. A m. kir. köz- igazgatási bíróságnak 318/1913. szám alatt hozztt határozata értelmében a tanító özvegyének segélypénze (öz­vegyi nyugdija) a férj halála napjá­tól számított félév letelte napján vá­lik esedékessé, nem pedig e napot követő hónap elsejétől. Katonai károk Kesztölcön. Kezstöc község határában 1912. évi május hó 11 -én nagyszabású kato­nai gyakorlatok voltak, melyeket a cs. és kir. 86. gy. ezred két zászló- alja végzett. Az okozott károk meg­térítése végett a község a várme­gye alispánjához fordult, ki határo­zatiig intézkedett is afelől, hogy a felbecsült károk a hadügyi igazga­tás részéről megtéríttessenek. A ha­tározatot a 4. hadtestparancsnokság azonban megfellebbezte a honvé­delmi miniszterhez, de egyidejűleg a károsultakkal a barátságos megegye­zés útjára lépett. A megegyezés si­került s igy a megfellebbezett ha­tározatnak a kártérítésre vonatkozó része tárgytalanná vált. A miniszter azonban az eljárási költségekre vo­natkozó alispáni határozatot meg­változtatta s csupán Gogola Rezső csévi jegyző és Gúla Mihály csévi lakos szakértői diját és útiköltségét állapította meg a hadügyi igazgatás terhere s egyben kimondotta, hogy a becslő bizottságban eljárt tisztvi­selők napidijai és útiköltsége annak a közigazgatási ágnak a- javadalma­zásából fedezendők, amelyhez azok tartoznak, mivel a becslők által tel­jesített szakértői működés csak a helyszínen való megjelenésre és egyszerű szemlére szorítkozott. A miniszter a szakértői dijak megál­lapításánál a vármegyei gazdasági egyesület véleményét vette alapul. Cimbalom oktatást kottából és cigányosan elfogad Lakatos Zsiga cimbalmos Rózsa-ucca 13. Kereskedelmi törvények elő­készítése. Arról értesülünk, hogy az általános polgári törvénykönyv élet- beléptetésével kapcsolatban az igaz­ságügyi minisztériumban megindultak a kereskedelmi jog általános revízió­jára vonatkozó előmunkálatok, de reformálni szándékoznak a kereske­delmi törvénynek egyes részeit is. így elkészítették már a szövetkezeti ügyre vonatkozó tervezetet és mun­kában van a kereskedelmi ügynökök­ről, valamint a korlátolt felelősségű társaságok életbeléptetéséről szóló ter­vezetek. Az igazságügyminiszter el­rendelte továbbá a részvényjognak gyökeres reformját, előmunkálat fo­lyik ezenkívül a biztosítási ügy szer­vezeti szabályozását tárgyaló tervezet kidolgozása dolgában, ezt megelőző­leg, tehát a biztosítási törvény teljes kodifikálását megelőzőleg egyes ha­laszthatatlan kérdéseket novelláris utón fog szabályozni a miniszter. Az igazságügyi miniszter munkaprog- rammjában ott szerepel végül a csőd­ügy törvényes szabályozása és ezzel kapcsolatban, amiről egyébiránt már említést tettünk, a csődön kívüli kény- szeregyesség ügyének törvényes ren­dezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom