Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 14. szám

ts914. február 15. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 Az IpartestUlet jótékony célú báljára- tombolatárgyakat ajándékoz­ni szívesek voltak : Kitzinger József, Kitzinger Irmuska, Sztachovits Jenő, Schweiczer János, Adorján János, Farkas Elek, Erdélyi Lajos, Grósz Dezső, Miller Imre, Laiszky Jenő, Farkas Adolf és Fia, Janik Jánosné, Marosi Józsefné, Porgesz Béla, Por- gesz Béláné, Dr. Walter Gyula, Schenkengel Gyuláné (Lábatlan), Egyesült tégla- és cementgyár (Lá­batlan), Weisz és Fischer cég (Bu­dapest), Révész Mórné, Kósik Fe­renc, Jalkóczy István, Osváth Violka, Iványi Gézáné, Büchler Náthán né, Müller József, Pelczmann Lászlóné, Pelczmann László, Király Mór, Or- szágh Kálmán, Waldvogel József, Vichor József, Lővinger Sándor, Pachl Lajos (Süttő), Nagy Juliska, Jelinek Adolfné, Dr. Drahos János, Magyary László, Jedlicska Rezsőné, Heischmann Ferenc, Marosi Ferenc, Weixler Vilmos, Pásztor József, Me­rényi Gyuláné, özv. Hercegh G. La- josné, Búri Józsefné, Schmidt Gyu­la, Schmidt Lujza, özv. Simhardt Károlyné, Fritz Annuska, Fritz Ma­riska, Heckl János (Budapest), Tol- dy János, Molnár Gyula, Tölgyesy Irmuska, Einczinger Sándor, Csuba János, Kubányi Sándor, özv. Vörös Józsefné, Brenner Antalné, Fuhrman Ede, Lábadi Mariska, Csókás Her- minke, Miinek Zsigmondné, Miinek Emmuska, Miller Irmuska, Fejes Mariska, Beck János, Glúth Fini, Brilli Gyuláné, Draxler Alajos, Gieg- ler Ferenc, Komáromi Ferenc, Bar- talos Vincéné, Lővvy Izidor, Bukov- szky Mária. Böhm István, Sátori Imre, Preszler János, Dukáth Kál­mán, Kotra Irénke, Hegedűs Márta, özv. Schleiffer Lajosné, Gabanitz Juliska, Till István, Draxler Vezér Mariska, Uhlárik Jánosné, Philipph Konrád, Kuti Sándorné, Kuti Sán­dor, Schrank Béla és Ödön, From­mer Géza, Dudás Anna, Németh Adolf, Németh Mariska, Schweitzer Vilmos, Oltóssy Ferencné, Ékessy Berta, Heiling Ferenc, Heiling Fe­rencné, Heiiing Janka, Heiling Mar­gitka, Keresztes János, Kleppek Ala­jos, Laiszky Jánosné, Pach Jolán ka, Igaly Annuska, Dudás Rózsika, Gaz- dagh Ferenc, Iványi Gyula, Iványi Mariska, Dr. Perényi Kálmán, Kotra Kálmánná, Német Vencel, Toldy Ma­riska, Brutsy Gyula, Mayer János, Magyarász Béláné, Nedbalek Emil, Meizler János, Haáz Ödön, Kiffer Józsefné, Milakovszky László, Varga Annuska, Meitner Ilka, Henning Ja­nos és Fia, Steinpacher Mariska, Szerkál Aranka, Guzmann János és neje, Prommer István, Prommer Mariska, Wawrovits Ferenc, Mihalik András, Lieb Aranka, Farkas Adolf­né, Jakobek Jenő, Cserő Zsigmond, Szatzlauer Gyula, Krizmanits János, Neuman Gyuláné, Sziklay Ödön, Tatarek József, özv. Rothnágel Fri- gyesné, Kulich Károly, Neubauer Janos, Korentsy Mihály, Havas Sán­dor, Beszédes lmréné, „Jó egészség szerkesztősége“, „Érseki felsőbb né­pnevelő intézet főnöknője“, Krausz gnác. Az elnökség ezúton mond a nagylelkű adományokért hálás kö­szönetét s közli, hogy a nyertes számok az Esztergom és Vidéke febr. 19-iki számában, valamint Pelc- mann László ur kirakatában lesznek közzétéve s a tárgyak febr. 15-től febr. 22-ig naponkint d. e. 9 — 12-ig d. u. 3—6-ig ugyancsak Pelczmann László urnái lesznek a nyertes tom­bolajegyek ellenében átvehetők. Az addig át nem vett tárgyak az ipar­testület tulajdonába esnek a jóté­konycél javára. Rendőrbál. Az „Esztergomi rendőri alkalmazottak nyugdijpótló és segélyző egyesülete“ 1914. évi febr. hó 18-án, szerdán a „Fürdő“ szálloda összes termeiben világpós- tával és tánccal egybekötött jóté­kony célú családias estélyt rendez. Belépődíj személyenkint 2 korona. Rendkívüli államsegélyek. Ipo­lyi Mária volt óvónő és özv. Szat- máry Endréné részére a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 40- 40 K rendkívüli államsegélyt enge­délyezett. A Történelmi múzeum ma nyitva van d. e. 10 — 1-ig. Ügyele­tes : Osváth Andor városi főjegyző, aki a múzeum számára érkező aján­dékokat is átveszi és nyomban ki is állítja. Belépődíj nincs. Legurult a kő. Meszner Márton 35 éves bányamunkás f, hó 10.-én a dorogi bányában dolgozott, midőn egy nagy darab kő legurult és bal lábát összezúzta. Súlyos sérülésével Esztergomba hozták és a „Kolos“ kórházban ápolják. A Turista Dalárda vezetősége ezúton értesíti igen tisztelt tagjait, hogy kedden este 8 órakor a pró­bák ismét rendesen megkezdődnek. Táncpróba. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület tánctanuló ifjúsága 1914. évi február hó 22-én (vasár­nap) este 8 órakor, az egyesület he­lyiségében táncpróbát tart. Belépődíj személyenkint 1 korona 20 fillér, családjegy (3 személyre) 2 korona 60 fillér. Karikatúrák betiltása. A bel­ügyminiszter bizalmas rendeletet in­tézett a városokhoz, melyben eltiltja a miniszterek karikatúráinak muto­gatását a mozgófényképszinházakban. A szászvári kőszénbánya rész­vényei. Az értéktőzsdén az utóbbi időben állandó kereslet mutatkozik az esztergom-szászvári részvények iránt. A két hét előtt még 385 koronán álló részvény ma 428 koronán került for­galomba. Ezt az emelkedést a tőzs­dén azzal magyarázzák, hogy a ta­valyi 15 koronás osztalékkal szem­ben a vállalat 18 koronát fog rész­vényeseinek fizetni. Egy másik forrás­ból úgy halljuk, hogy sikerült a tár­saság szászvári telepének azt a ré­szét. ami még viz alatt van, attól men­tesíteni és ezáltal vastag kőszénré­tegre bukkantak. A salgótarjáni tár­cájában 16,000, a Kereskedelmi bank és Wiener bankvereinnél körülbelül 5600—6000 részvény van. A szabad forgalomban alig van néhány ezer. Állattartó gazdák figyelmébe. A polgármester a földmivelésügyi miniszternek az állatorvosok részére kiadott rendelete értelmében felhívta a rendőrkapitányt, hogy az állattartó gazdákat utasítsa az udvarokon levő trágyának, mint állati ragályfogó telepeknek a földekre való kihordá­sára és elteregetésére. A kihordásnak még a tél folyamán kell megtörténnie büntetés terhe mellett A rendőrkapi­tány a rendelet végrehajtását ellen­őrizni is köteles. Tűz Ebeden. Múlt vasárnap Szabó András ebedi lakos istállója ismeretlen okból kigyulladt. A tűz­nek, mely egész éjjel tartott, két ló és egy tehén esett áldozatául, össze­sen 1600 korona értékben. A rendőrség államosítása. A rendőrség államosításáról szóló tör­vényjavaslat teljesen elkészült és sokkal hamarabb kerül a parlament elé, mint azt gondolják. Téves az a hit, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg terjeszti be. Az államosítás megelőzi az 1913 —14. évi budget benyújtását, már azért is, mert a költségvetésbe úgyis csak a reform fedezésére szolgáló végösszeget állítja be a pénzügymi­niszter egy összegben, a részletes költségvetésről maga a rendőrtör­vény gondoskodik. A javaslat leglé­nyegesebb része, amely közvetlenül érdekli a varosokat az, hogy a jö­vőben a rendőr-szociális ügyeket mind a közigazgatás hatáskörébe utalja és a rendőrség csak tisztán policiális feladatokat végez. Az alap­elvek, sőt a részletes intézkedések is francia mintára készülnek és ezért az államrendőrség megszabadul sok olyan munkától, amelynek elvégzése eddig elvonta tulajdonképeni felada­tának teljesítésétől. Az utlevélügyet kivéve, a többi, tehát a cseléd-, sze­gény-, állategészség-, ipar- és katona­ügyek, mint nem szorosan vett ren­dőri reszortok a közigazgatáshoz ke­rülnek. Ennek megfelelően francia mintára történik a rendőri funkciók megállapítása is. Nem igaz, hogy a táblák székhelyén lesznek egy-egy rendőri körzet felett álló főkapitá­nyok, hanem a főispánok kezében összpontosul a rendőri hatalom. Mel­lette egy rendőrtanácsosi ranggal be­osztott rendőrtiszt lesz az előadó, mig a mostani főispáni hivatal sze­mélyzete, tehát titkár, kiadó, iktató, írnok stb. megmarad. Mint legfel­sőbb hatóság, ő ítélkezik harmadfo­kon a hatáskörébe utalt ügyekben. Az egyes városok rendőrségének élén rendőrtanácsosok és rendőrka­pitányok állanak, aszerint, hogy tör­vényhatósági, vagy rendezett taná- csu-e a város. Hogy kiket vesz a rendőrtiszti státusból az állam és kiket vesz át a városi státusba, az elsősorban pénzkérdés, másodsorban attól függ, vájjon az lesz az irány­elv, hogy a kvalifikációt, vagy pe­dig a szolgálati időt veszik figye­lembe. Inkább ez utóbbit és csak igen jól minősített fiatal tisztviselő­ket soroz be a kvalifikáció alapján. Közgazdaságunk január hó­ban. Januar hó folyamán az időjá­rás száraz hideg volt s lehűlés időn- kint oly nagy volt, hogy a megye egyes helyein a hőmérő 20 fokra is lesülyedt. A gazdasági munkálatok ennek folytán csupán a trágya, jég és fahordásra és a belső majori munkákra szorítkoztak. A vetéseket boritó hótakaró, a nagy hideghez képest vékony s igy azok valószí­nűleg szenvedni fognak. Mivel azon­ban a vetések ősszel kitűnő erőben, sőt helyenkint tulbuják voltak, na­gyobb aggodalomra eddig nincs ok. Az állatállomány istállón tartatik, a takarmány mennyisége általában ki­elégítő. A vármegye gazdasági fel­ügyelősége január hó folyamán sem bikát, sem kant nem osztott ki. En­nek oka egyrészt a mindenfelé fel­lépett ragadós száj és körömfájás, másrészt az utak rosszasága. A munkás viszonyok normálisak, szo­ciális mozgalom nem fordult elő. Fiatal apacsok. A legutóbb több laptársunk felemlítette, hogy egy szenttamási fiú abban leli bete­ges örömét, hogy a nálánál kisebb óvódás és iskolás gyermekeket az uccán ütlegeli. A kerületi orvos a fiú viselkedését abnormisnak találta. Újabban ez esetből kifolyólag ismét hasonló jelenség miatt panaszkodnak a szülők S. E. nevű IV. elemista, ki a helybeli izr. iskolába jár, szintén avval szórakozik, hogy kisebb tár­saival szemben a lehető legbrutáli- sabb tréfákat engedi meg magának. E tréfák közül legenyhébbek, hogy a kis fiúkat leülteti a sárba, arcul- üti, a vízbe, vagy a kirakatüvegek­hez löki, szombaton reggel pedig egynek az orrát törte be. A járóke­lők okosan teszik, ha ilyen esetek szemlélésekor a kis apacsokat lefü­lelik és nevét megtudakolva, beje­lentik a szülőknek és tanítóknak, mert úgy látszik, hasonló dolgok erősen kezdenek lábrakapni az elha­nyagoltan, felületesen nevelt iskolás­fiuk körében. A sorozás elhalasztása. Múlt számunkban már közöltük röviden a hirt, hogy az idei sorozásoknak már megállapított határidejét a további intézkedésig elhalasztották. Ez okból a cs. kir. hadügyminisztérium a m. kir. honvédelmi minisztériummal egyetértőleg most a kövétkezőket rendelte el : A fősorozás elhalasztása következtében az állandó sorozóbi­zottságok az ország területén márc. és április hónapokban a szükség szerint többször is működjenek. Az 1914. évi I. II. III. és magasabb kor­osztályú állitáskötelesek, saját kérel­mükre a március és április hóban működő állandó sorozóbizottsagnál tehetnek eleget állítási kötelezettsé­güknek, ha személyazonosságuk két­ségtelenül megállapítható. Az ilyen állításkötelesek soroztatását azonban semmiesetre sem tekintik önkéntes belépésnek. Az állitáskötelesek, akik az állandó sorozó-bizottságnál óhajt­ják magukat soroztatni, kötelesek ebbeli kérvényüket az illetékes poli­tikai járási kiegészitőhatóságnál be­terjeszteni, amely az illetők sorozta­tását az állandó sorozó bizottságok valamelyikénél elrendeli. Az állandó sorozóbizottság Esztergomban már­cius 12-én és 27-én valamint április 15-én és 27-én fog működni az esz­tergomi hadkiegészítési parancsnok­ság elfogadott javaslata értelmében. Amennyiben a fősorozás március vagy április folyamán mégis kezde­tét venné, természetesen elmarad az állandó bizottságok működése azokon a napokon, amelyek már a fősorozás idejére esnek. Robbantás közben. Marcusz Costa, 33 éves kőbányamunkás a dömösi kőbányában volt alkalmazva. A napokban robbantottak a banyá­ban, mely reá nézve szerencsétlenül ütött ki, mert egy, robbantás közben kirepült kő baloldalába ütődött és bor­dáját betörte. A szerencsétlenül járt munkást az esztergomi „Kolos“-kór­házban ápolják. „Vigyázzunk az egészségünk­re!“ Nikotinmentes dohányárút (ál­talános jövedék és különlegesség) árusít a „Denikó“ r. t. Budapest, V. Szent István-tér 2. A társaság ár­jegyzéket és leírást ingyen küld. gummisarok előnyei; Rendkívül tartós, kiválóan ruganyos* formája ideális. Bersoimiüvek VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom