Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 63. szám
1914. augusztus 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 lőtt aratni, hordani, csépelni, állatokat gondozni, egyszóval minden munkát végezni, amit eddig férjeik végeztek. Legszebb megoldása a nők egyenjogúságának ! A magyar nők nemzetünk ezredéves küzdelmében sokszor adták bizonyságát szivük nemességének és honleányi erényeiknek — most is veszedelemben vagyunk, csak az ellenség más és több, de talán egyszer végre mégis össze fogunk tartani! Fel kell szólítani a cselédasszonyokat, aratók feleségeit, vállaljanak munkát a mozgósítás idejére; és természetesen dijazni kell őket. Elő kell venni az arra alkalmas kegydijasokat, amint a katonaságnál is behívják az alkalmas nyugdíjas tiszteket, ma minden ember dolgozzék, mert ez most több, mint kötelesség 1 Ebből a háborúból pedig csak úgy fogunk győzelmesen kikerülni, ha mindenki megteszi a kötelességét. Pedig Isten segítségével ki kell erőszakolnunk a győzelmet, ha továbbra is magyarok akarunk maradni. Mind a gazdaságok, mind az erdészet kezelő tiszturait figyelmeztetem, hogy az ilyen háborús világban, kiváltképpen ha az hosszasabban tart, bizonyos erkölcsi lazulás lesz érezhető minden vonalon. Előrelátható, hogy szükség, szegénység Ínség lesz a következménye. Éber szemmel ügyeljenek tehát arra, hogy a primási vagyon, értékek kárt ne szenvedjenek, s a mezőt, erdőt ne tekinthessék senki jószágának. Meg kell védelmezni a hercegprímás vagyonát, mert azzal a nemzet vagyonának egy részét védelmeztük meg; és ha a kegyelmes Isten megadja élnünk ennek a háborúnak a végét, az lesz a legszebb jutalmunk, hogy azt épségben megtarthattuk ! Törhetetlenül bízom Isten kegyelmében, hogy ha megsegített az első évek úgyszólván leki zdhetetlennek latszó nehézségei és bajai orvoslásában, most sem fog elhagyni és a primási tisztikar épen úgy kitart velem együtt Ő Hercegsége érdekeinek szolgálatában, mint eddig dicséretesen kitartott. A központból minden nélkülözhető tiszt urat kiküldők külső szolgálattételre a mozgósítás idejére, mert most az a fő, hogy olt menjen a dolog, inkább maradjon el idebenn alkalmasabb időkre. Isten óvjon és segítsen meg mindnyájukat és őrizze meg az eltávozottakat! Esztergom, 1914. julius hó 29-én. Hajdú István primási jószágigazgató. Hercegprímás a trónörököspárnál, Károly Ferenc József főherceg, trónörökös és felesége, Zita főhercegasszony kedden délután negyed három órakor dr. Csernoch János, biboros-hercegprimást magánkihallgatáson fogadták. A főpásztor a kihallgatás után titkára kíséretében ismét visszajött Esztergomba. Kinevezések háziezredünknél. Őfelsége a király a Teréziánum katonai akadémia végzett növendékei sorából Radvány Ottót hadnaggyá, Baczó Jenőt és Kovács Jenőt zászlósokká a 26-ik gyalogezredhez kinevezte. Adomány a Vörös Keresztnek. A Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyesületének az esztergomi főkáptalan tízezer koronát adományozott. Kinevezés. A pénzügyminiszter a helybeli kir. számvevőséghez Buchler Adolf magyaróvári és Ulreich Rezső soproni számgyakornokokat számtisztekké nevezte ki. A rendőrkapitány berendelése. A belügyminiszter Peterdy Kálmán rendőrkapitányt szolgálattételre a határrendőrséghez rendelte be. Halálozások. Özv. Heischmann Ferencné, szül. Hulényi Anna úrnő folyó hó 1-én, életének 67. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 3-án d. u. fél 5 órakor volt a Jó Pásztor kápolna sírboltjába általános részvét mellett. — Békszegi Gotthard Edéné szül. Pintér Róza rövid szenvedés után életének 85-ik, boldog házasságának 56-ik évében, Dorogon július 30-án reggel elhunyt. Temetése július 31-én d. u. 5 órakor történt a dorogi róm. kath. temetőben. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Dobozy-emlék leleplezésének elhalasztása. A pilismarón Dobozy- emlék-bizottság a háborús időre való tekintettel az augusztus hó 9-iki leleplezési ünnepélyt bizonytalan időre elhalasztotta. Az izraeliták jótékonysága. Az esztergomi izraelita hitközség jótékonysági egyesületei vasárnap 1000 koronát adtak a katonai szolgálatra bevonultak helybeli hátrama- radottainak felsegélyezésére. Az adakozásban a zsidó szent egylet, az izr. jótékony nő egylet, az izr. beteg - segélyző egylet, a Talmund Tóra egylet és az izraelita jótékony leányegylet vett részt egyenkint 200 koronával. A pénzt a város polgármesterének kezéhez jutatták azzal, hogy abból kizárólag helybeliek segélyez- tessenek. A személyhajójáratok beszüntetését a Dunagőzhajózási r.-t. nem f. hó 1-től foganatosította, mint múlt számunkban tévesen jeleztük, csakis tervbe vette. A beszüntetési határidőt még nem állapították meg biztosan, s igy a személyhajó Esztergom és Budapest között egyelőre még a rendes menetrend szerint közlekedik. Bevonulás Párkányból. Párkányból szombaton délután vonultak be a behívott hadkötelesek ezredeik- hez. A bevonulok d. u. 6 óra tájban nemzeti zászlók alatt ' a községháza előtt gyülekeztek, majd a tűzoltó- banda zenekisérete mellett a Szózatot énekelték el. A nehéz útra indulókhoz Palkovits László főszolgabíró, majd közkívánatra Ivanits Gyula pár kányi főjegyző intéztek buzdító beszédeket, melyek után a Himnusz eléneklése következett. A rövid, de bensőséges kis ünnepély végeztével a bevonuló csapat zeneszó mellett indult el, útközben a királyt, a hazát és a^ háborút éltetve. Életmentés a Kisdunában. Nemesszeghy Kornél, a helybeli főgimnázium V. osztályának végzett növendéke e hó folyamán már a második emberéletet mentette ki a Kisduna habjai közül. Hétfőn délelőtt 11 óra tájban a Kisduna szigeti részén, a Pázmány-ucca torkolatánál lévő parkkal szemben egy fáradságtól eltikkadt házaspár telepett meg ; Hóz Konrád és felesége, Török Ágnes bényi lakosok, kik Budapesten, a Krisztina-téren piaci árusítással foglalkoznak és Esztergomban gyümölcs áru beszerzése végett tartózkodtak. Az asszony a lábuknál folydogáló Kisdunában meg akarta kissé mosni izzadt arcát, miközben elvesztette az egyensúlyt és a meredek partról a mély vízbe zuhant. Szerencsére a túlsó parton tartózkodott Nemesszeghy, ki a segélykiáltásokra haladéktalanul a vízbe vetette magát és kitűnő úszó lévén, pár pillanat múlva a már-már elmerülő asszony mellett volt. A kövér asszonyt ugyancsak fáradságába került, mig a partra segítette, hol már várta egy kisebb összesereglett csoport sziverősitővel és vigasztaló, megnyugtató szavakkal. Jellemző a hangulatra, hogy a túlsó- parti tájékozatlan nézők körében ezt a szerencsétlenséget is a háborúval hozták összefüggésbe, sőt volt olyan is, aki a nálánál később jövőknek már azt hiresztelte, hogy egy katona ugrott bele a Dunába öngyilkossági szándékkal. A bajóti és nyergesujfalui hadbavonultak családtagjaiért. Bajótról jelentik: Szép példát adott a hadbavonultak hátrahagyott családtagjainak segélyezésére dr. Delmár Emil budapesti ügyvéd, ki Bajóton az érsekség egyik erdőrészét vadaszat céljaira bérli. Miután ő maga is bevonul, levelet irt, amelyben értesíti Bajót község elöljáróságát, hogy Bajót és Nyergesujfalu községek zászló alá behívott szegénysorsu katonáinak segélyre szoruló családjai részére vadaszai által szarvasokat és vaddisznókat fog lövetni s azokat az igényjogosultak közti méltányos szétosztás végett a község rendelkezésére bocsájtja. Ha e szép példát birtokosaink követnék, az itthonmaradottak iránt való gondoskodás mindjárt meg | lenne könnyítve községeinkben. Kémek a megye területén. Múlt számunkban jeleztük már városunk környékén négy gyanús egyén elfogatását s most Ersekkétyről jelentik a következőket : Ersekkéty községben múlt hó 31-én elfogtak egy orosz kémet, kinél a terepre vonatkozólag különféle rajzokat találtak. A gyanús egyént a községi elöljáróság kisérte figyelemmel és az idejében értesített csendőrségnek sikerült is őt letartóztatnia. Vallatás közben tagadta ugyan a kémkedést, de a nála levő rajzok, melyek szakértelmet árultak el, bizonyságot tettek a gyanú alaposságáról. Elfogatása után röviddel Nagyölved községből is kém el- fogatásáról érkezett jelentés, mire azonban a csendőrség odaérkezett, az elfogott egyén megszökött. Minden honpolgár hazája iránt való kötelességét teljesiti, ha a gyanúsnak tartott egyénekre figyelmezteti a hatóságot, amelynek joga van ilyeneket igazolásra szólítani és a gyanú alapossága esetén a katonai hatóságnak átádni. Bevonulás Fámádról. Fámádról írja tudósítónk: A mozgósítás hire természetszerűleg megdöbbenést keltett az első percben, de ezen érzelmet csakhamar az oroszok és szer- bek ellen való elkeseredés váltotta fel. Az uccákat a község diszzázsló- jának elővitele mellett zenekarok járták be s mint a méhkas, zsongásba jött az egész község. A hadkötelezettek otthagyva mindent, bátor elszántsággal gyülekeztek a községháza előtt a nemzeti zászló körül, s a cigány- zenekar hazafias zeneszámai közt indultak neki ‘a nagy útnak. Az első kocsira kitűztek nemzeti zászlót s a haza éljenzésével indult meg a kocsisor. Hasonlóképen indult el másnap, vasárnap reggel a népfelkelők bátor csapata is. A kora reggel óráiban a zenés felvonulás újra lelkesedésbe hozta a népet. A községháza előtt újból lejátszódott az előtte való napi lelkes tüntetés. A családtagok bárha sírva váltak is el a hozzátartozóiktól, ez nem lohasztotta le a harcba indulók kedvét. Ők is kitűzték kocsijukra a nemzeti lobogót és megindult az ünnepies jellegű díszes menet. Megható, komoly hangulat feküdt a vasárnapi misére. A templomban alig volt férfi, csupa nő, kik dr. Kun István plébános buzdító s bátorító szavaira, melyet az oltár elől intézett a néphez, hangos zokogásban törtek ki. Felolvasta az elöljáróságnak a község lelkészéhez intézett körlevelét, melyben felkéri az itthon maradottakat, hogy elsősorban a hadba ment fiaink gabonáját hordják be, hogy veszendőbe ne menjen, s ő maga is készségesen bocsátotta két fogatát a község rendelkezésére. Szívek, nyíljatok meg! Múlt számunkban e címmel közölt cikk még akkor íródott, amikor az általános mozgósítás még el sem volt rendelve. Azóta százszorta aktuálisabb annak a cikknek mind en szava, minden betűje. A szent ügyért való lelkesedésünkben csak örvendeni tudunk annak, hogy szerdán délután 6 órára a velünk együttérző jó szivek népgyülést hívtak egybe a Kath. Legényegyesület nagytermébe, melyen a hadba vonultak hátrahagyott és sok nélkülözés előtt álló családtagjainak intenzív segélyezéséről tanácskoztak a megjelentek. Ezúton ismételten felkérünk minden jó hazafit és nemeslelkű emberbarátot, hogy pénz vagy természetbeni adománnyal vagy esetleg munkaalkalom adásával siessen e nemes cél támogatására. Figyelmeztetés katonatisztek nejeihez és tanítónőkhöz. Esztergom és környékének hölgyei közül annyian jelentkeztek önkent egy újabb (Il-ik) vöröskeresztes ápolónői tanfolyamra, hogy a jövő hét elején azt meg is nyitjuk. E tanfolyamra harmincnál több jelentkezőt fel nem vehetünk, s ez a szám a jelentkezők által már tulajdonképen be is van töltve, mindazonáltal, ha katonatisztek nejei és tanítónők is óhajtanának jelentkezni, a Vörös Kereszt egylet központjának kívánságára ezeknek nyújtunk előnyt, s az eddig jelentkezettek közül csak annyit veszünk fel, hogy a jelzett szám ki legyen egészítve. Az idő rövidsége miatt, a mikor az önkéntes ápolónőkre szükség lehet, s a körülmények rendki- vülisége folytán, amikor az önkéntes ápolónőknek tényleg ki is kell állni a tűzpróbát, kérnem kell a m. t. hölgyeket, hogy csak azok jelentkezzenek, akik az ápolás vállalásával járó köteleségből folyó minden, még a legkényesebb munkára is képességet, erőt és egészséget éreznek magukban ! Rövid az idő, mely a tanításra rendelkezésre áll, s azért csak lelkes csapattal mehetünk e komoly munkába! Szívesen fogadunk minden ilyen jelentkező hölgyet, mert ha időnk és viszonyaink engedik, hazafias kötelességünknek fogjuk tartani, hogy további tanfolyamok keretében minél több gondos kezet avassunk be azoknak ápolásába, akik véráldozalukat már meghozták hazánknak. A tanfolyam hétfőn délután a gimnázium dísztermében veszi kezdetét, a hölgyeket egyenkint fogják értesíteni. Esztergom, 1914. augusztus 4-én. Kiváló tisztelettel Dr Gönczy kórházigazgató főorvos. Háború esetére szóló életbiz- tositáspkat azonnali érvénnyel köt a Triesti Ált. Biztositó Társulat (Assicu- razioni Generali). Ilyen életbiztosítások feladhatók a biztositó társulat esztergomi képviseleténél: Fried Arnold és Fia Cégnél. Ezen valóban coulans és a nagyközönség érdekeit szolgáló biztositó társulatra felhívjuk olvasóink figyelmét. A küszöbön lévő drágaság egyik oka. A háborús idők következtében fellépő drágaságnak és a pénzforgalom megakadásának egyik oka az is, hogy az építkezések mindenfelé abbanmaradtak. A hadi szolgálat ugyan igen sok épitőmunkást fegyverbe szólított, de itthon még mindig maradtak annyian, hogy a
