Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 11. szám

Esztergom. 1914. XXXVI. évfolyam. 11. szám. Csütörtök, február 5. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM $ TELEFON 21., * HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI T ES HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. t 4 FELELŐS SZERKESZTŐ : DK GRÓH JÓZSEF FŐMŰNKATARS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ LAISZKY JÁNOS. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. * * 4 t i 4 ELŐFIZETÉSI ARAK EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE NEGYEDÉVRE 3 K 6 K EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. Ä piaci drágaság ellen! Arról a drágaságról van szó, melyet a társadalom minden rendű és rangú osztálya érez többé-kevésbé. Erősen szorít a csizma. Panaszkodtunk is már eleget miatta; de tenni ellene eleddig mit se tettünk A cse­lekvést mindig másoktól, leg­többször a hatóságoktól vártuk A hatóságok pedig, tudjuk na­gyon jól — nem nagyon tör­ték és törik magukat, hogy a drágaságot, különösen a piaci drágaságot gyökeresen javítsák, esetleg megszüntessék. Társa­dalmi térre kell tehát vinnünk a küzdelmet, mint már megtették a szomszédban: Ta­tán, hol a polgárság gyűlést tartott, hogy megbeszélje a már szinte elviselhetetlenné váló piaci drágaság elleni küzdelmet. Az „Eszfceígom es Vidéke“ tárcája, A visszavarázsolt verőfény. (Budapesti családi kép.) Irta: dr. Kó'rösy László. Az ebédlőben ünnepélyes léptek­kel megjelenik először a komor papa, komoly fiával. Helyet foglalnak olyan csöndesen, mintha templomban vol­nának. A terített asztal kíváncsian bámészkodik rájuk. Három pere múlva bevonul a fe­jedelmi méltóságú mama meglehető­sen unatkozva, szórakozott leánya kíséretében. Ekkor a szobalány ügyesen be­hozza a levest. Csak az evőeszközök társalognak és a tányérok csereinek néhány eszmét egymással. Jön a második fogás. Es megjön a mama kifogása a marhahús színe és felszeletelése ellen, de ezt csak szembeszéde fejezi ki. A begyakorlott szobalány átlejt a papához, aki két szeletet rak ki tá­nyérára. így cselekszik jóétvágyu fia is. Midőn a tál a kisasszonyhoz ér, egy mutatóujjával távolítja el, mert a mama leánya minden izében szo­kásában. 1 értekezleten különösen a házi­asszonyok voltak nagy szám­mal képviselve, ami érthető is, mert ők érzik első sorban a rettenetes nagy piaci drágaságot. Az élelmiszerek ára az utóbbi tiz év alatt hatvan százalékkal emelkedett. A konyhapénz azon­ban maradt a régi, sőt legtöbb helyen kevesebb. Ily körülmé­nyek között a háztartás fölötte komplikálttá vált. Valóságos művészet kell ahhoz, hogy há­ziasszonyaink konyhapénzüket úgy osszák be, hogy jusson is, maradjon is a hónap végére. Arra buzditjuk tehát gazd­asszonyáinkat, hogy nehéz vi­szonyainknak megfelelően ők is indítsanak mozgalmat a pi­aci drágaság ellen. Bizonyos, hogy egyértelmű elhatározásu­kat győzelem fogja koronázni. Hiszen van is már rá példa. Megérkezik az illatos borjupecse- nye. A mama pikánsan válogat. A papa ellenkezőleg jó nagy kirakattal díszíti örvendező tányérját. Ugyanezt cselekszi fia is. A kisasszony meg­elégszik egy szerény vese részlettel. Ugyanígy jár a salata. A süteményre gyanús pillantást vet az úrnő. Tehát leánya is előre jólakik belőle a szemével. A papa és méltó utóda azonban két-két darab almás rétest emelnek ki és emelkedett hangulattal élvezik. Mig a fenséges mama és ünnepélyes leanya az ebédlő falait díszítő családi festményeket ta­nulmányozza. Megjelenik a csemege is. Ebből a mama kiszed az ezüst csiptetővel há­rom szem malagát. A papa és fia kibányássza a sajtot és az almát. A kisasszony szintén három szem ma­laga szőlőt csip ki a tálból. Végre a teljes egy órai csöndet megtöri a szobalány, midőn úrnője elé lejt és igy szól: — Nagysaga kérem, egy névje­gyet hoztak. Az úrnő előkelő gráciával veszi át, egy büszke pillantást vet reá, azután ásítva tányéra mellé teszi. — Mit mondjak kérem ? — kér­dezte ijedősen a szobaleány. Az úrnő balkeze mutatóujját mél- tóztatott fölemelni. Ez azt jelentette: semmit. Makó városa a felállított ható­sági mészárszékkel rövid egy hónap alatt harmincöt száza­lékkal csökkentette a húsárakat. Természetes azonban, hogy a gazdasszonyok küzdelme egymagában sikerre még nem vezethet. Szükség van a ha­tóság segítségére is. Mi úgy gondoljuk. megoldhatónak e kérdést, hogy a hatóság hívjon össze a társadalom minden osztályából gazdasszonyokat. Ez nem exkluzív társadalmi kér­dés; itten külön-külön társa­dalmi osztályok nem helyez­kedhetnek el. Ez a kérdés egy­aránt érdekli az úrnőt, az ipa­rosasszonyt és a polgár felesé­gét. A hatóság az összehívta háziasszonyok értekezletén tá­jékozást kapna, micsoda helyi bajok vannak piacunkon, és mért van az, hogy bár a ter­A papa étkezés után a fiára te­kint, mintha valami mondanivalója lenne. A fiú pedig szemével kíván kedves egészséget. A mama leányára pillant, a kis­asszony pedig engedelmesen anyjára. Végre egyszerre fölemelkednek és az ebédlő két ellentétes ajtaján jobb­ról balra eltűnnek. Keletre és nyu­gatra a némaság verőfénytelen orszá­gából. És igy éldegélnek már hetek óta. Azelőtt nem uralkodott ilyen cso­dálatos szélcsend a remek ebédlőben. Hanem azóta heves nézeteltérések miatt kellemetlen összeütközések is kerültek az ételek közé, úgy hogy a szobalány sohasem tudta miért törik el annyi monogrammos pohár és drága tányér. Ez a csatatér titkai közt maradt. A folytonos háborús világban persze folyton változtak a cselédek. A nagyságos asszony azzal vádolta szobaleányait, hogy titkos levelezést továbbit. A szakácsnőt pedig azzal, hogy összejátszik az urával es a fiá­val mindenféle titkos ügyben. Alig kaptak már minden héten más cselédet úgy hogy a budai szer­zők hoztak újabb vértanukat a per- patvaros házba. A kölcsönös családi harcok után természetesen kölcsönös lett a vere­ség, sőt a kényszeredett békekötés is. meló olcsón adja áruit a köz­vetítő kereskedelem túlkapásai miatt az élelmiszerek szörnyű drágák. iMihelyt konzultálva van a betegség, a gyógyítása mind­járt könnyebb lesz. Ha házi­asszonyaink egyesülése össze­hoz minden rangú elemet, ak­kor a városi képviselőtestület is bizonyára foglalkozni fog azokkal a hatósági intézkedé­sekkel, melyek a piaci árak ol- csóbbitására vezethetnek. Ha minden városi képviselő fele­sége — már t. i. akinek van felesége —• lelkes tagja lesz a háziasszonyi tömörülésnek, sze­retnék látni azt a hatóságot, a mely ellen tudna áilani ezen üdvös áramlatnak, mely a piaci drágaság elleni küzdelemben ne teljesítené a reá váró hivatali feladatot! Megszűnt már az élő szó. Nincs tehát olaj a tűzre. És igy keletkezett két ellentétes párt. A jobb párton volt a mama : a kormány. A balpár­ton a papa : az uralkodó. A mama kormányozta a házi gon­dokat. A papa teremtette a terveket és ezekhez a szükséges pénzt. Érde­kes ország, ahol nincs adófizető, csak fogyasztó. A fiú, Arthur, teljesen papapárti lett és igy hivatalosan hadilábon ál­lott kedves mamájával és nővérével. A két amazon ellen két gigász küz­dött. így történt, hogy Mártha kisasz- szonynak csakis az édes anyja né­zete imponált. így keletkezett a házi boldogság glóbuszán az északi és déli sark. Sulyossabá tette a válságos csa­ládi helyzetet az, hogy Arthur prae- maturus lett az idén, nővére pedig az Angolkisasszonyoknál mint első eminens végezte felsőbb tanulmányait, így tehát Trója falai még erősebbek voltak ostrom idején. Hihetetlennek tűnik föl, ha azt merjük állítani, hogy erről a különös családi életről semmi tudomása sem volt a világnak. A távoli rokonok rit­kán jelentkeztek. Ha pedig valame­lyik jó társaság került hozzájuk, rög­tön megszűnt a szótlanság fogadalma. És igy senki sem tudta, hogy mi és

Next

/
Oldalképek
Tartalom