Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 9. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. január 29. bözőbb munkával keresi meg saját neveltetési költségét. A nyári vaká­ció a szénakészitési, aratás-cséplési munkálatokkal, gyümölcsszedés és befőzés körüli foglalkozással millió és millió tanulónak ad keresetet. Kü­lönös előszeretettel, sőt mondhatnám, valóságos sportszenvedéllyel kere­sik fel a 18—26 év körüli fiatal em­berek a prériket, hol 4—6 hónapig mint csikósok, gulyások, pulyka­pásztorok lóháton őrzik az állatokat. A gazdag családok nem egy elké- nyezteiett ficsurja veti magát alá ennek a nemzeti demokratikus kú­rának. A mezőgazdasági' munka nem­csak mint „Sommer job“ vagyis mint nyári pénzkereső munka, mi­ként az amerikai diákok szokták ne­vezni, hanem mint egészséges, test­edző sport is közkedveltségnek ör­vend. Maga az exelnök Roosevelt is szivesen töltötte vakációit a cow- boyok között, kik mint Roosevelt rough rider-jei, mai napig is ragasz­kodnak hozzá. Még több tanulónak ad nyári munkát az ipar, kereskedelem és személyes szolgálat. Princeton város egyik kiváló pro­fesszora diák korában a kovácsmű­helyben a kohó és pöröly kezelése közben vetette meg alapját éles filo­zófiájának. Chicagóban megismerkedtem egy jogásszal, ki úgy tartotta fenn magát tanuló éveiben, hogy tejcsárnokot nyitott, hol a közeli farmerek tej- szállitmányait értékesítette. Közben pedig látogatta az előadásokat. Utazgatásaim folyamán megis­merkedtem egyszer egy fiatal em­berrel. Missionárius volt, mellékesen pedig életbiztosítással foglalkozott, meg mezőgazdasági gépügynökség­gel. Anélkül, hogy hivatását elha­nyagolta volna ! Jó növésű, csinos diákok mint divatügynökök utazgatnak nyári szünidőben. Nem kevésbbé kedvelt a szinmüvészkedés is. Orfeumok, vaudevilleszinházak az éneklő és táncoló diákcsoportoknak állandó keresetet nyújtanak. Az orvostanhallgatók a gyógy- és luxusfürdőket keresik fel, hol nem­csak gyakorlatot, hanem igen tekin­télyes pénzt is keresnek. — Mint temetkezési vállalatok ügynökei, mint halottöltöztetők sokan tekintélyes keresethez jutnak. Amint tapasztaltam : a legtöbb amerikai egyetemnek megvan a „Bu­reau of student employement-je“, vagyis diák munkaközvetítő hiva­tala ; igy van a Harward, Jale, Colum­bia, Chicago, Michigan, Amherst, Bowdin és a californiai Berkeley egyetemen. Az amerikai diák nem válogat a munkában. Legfeljebb csak azt né­zi, hogy hol lehet többet keresni. Nincs az a jó Ízléssel és erkölcsi- séggel megegyeztethető munka, a melyre ne vállalkoznék és azt fér­fiasán el nem végezné. Oly általános a diákmunka, hogy azt nemcsak létfenntartási célból, ha­nem kényelembiztositás céljából még a vagyonosabbak is űzik. — Egy egyetemi hallgatóról beszélték ne­kem a tanarai, hogy mig atyja igen gazdag üzletember volt, ő diáklaká­sát nagy kényelemmel és pompával látta el. Mikor pedig atyja üzleti bukása után nélkülözni volt kényte­len a szülői segítséget, akkor sem adta fel a fényes háztartást s nem költözött közismert padlás szobába, hanem megtartotta fényes lakását, a drága szőnyegeket, festményeket, dí­szes könyveket és bútorokat. De a fényes háztartás költségeit azután maga kereste meg. Mint nevelő, zongoratanitó, hírlapíró és karika- turarajzoló kereste sokszor nehéz kenyerét. Kétségtelenül szilárd elhatározás, kitartás és az álbüszkeség félretétele kell ahhoz, hogy az intelligens em­ber bármilyen fizikai munkát elvál­laljon kenyérkeresés céljából. Több gazdasági iskolát látogat­tam meg mind az Egyesült Álla­mokban, mind Canadában, hol a hallgatóságot meg is fizetik egyúttal a gyakorlatképpen végzett munká­kért. Ezen iskolák hitelt is nyújta­nak a tanulóknak, melyet a munka­bérrel törlesztetnek. South Carolina egy gazd. iskolájában átlag minden 7-ik tanuló ily „self supporter“ ön­fenntartó, egy texasi iskolában pedig 804 tanuló közül 268 teljesen saját keresetére volt utalva. Az amerikai leánytanulók közül a többség szintén self supporter Pá­ratlan elhatározottsággal és kitartás­sal vállalják el a legkülömbözőbb munkát, hogy neveltetési költségü­ket megkeressék. Elismert dolog, hogy a leányta­nulók helyzete sokkal nehezebb, mint a fiatal embereké, dacára, hogy sok természetes női foglalkozásban van módjuk válogatni. Sok helyen volt alkalmam meg­figyelni a dolgos leánydiákokat s bámulni azt az erős akaratot, pá­ratlan munkabecsülést, szilárd jelle­met, melyről az amerikai leánydiák ismeretes. Valóban nem tudom ked- vességüket-e, szépségüket-e, vagy jellemüket csodáljam jobban ! Chicagóban egy leány egyetemi hallgató a napnak bizonyos órájá­ban magáncsaládnál vállalt házi munkát s azzal kereste meg élelmét és lakását. Egyik egyetem aulájában a hir­detési tábla mellett egy kis jegyző­könyvet találtam függve. Ennek első lapján azt olvastam : „Mending and darning neatly done. Leave your order. Work called for and delive­red. Prices reasonables.“ Vagyis fol tozást és stoppolást csinosan vég­zek. Adj megrendelést. A munkáért beszólok és készen át is adom. Mél­tányos árak. Természetes, hogy csupa kíván­csiságból én is megrendelést Írtam a könyvbe. Az ember holtig tanul ! Nagyon sok diákkisasszony igy stoppolja magát keresztül az egye­temen, s talány volt előttem, hogy mikor lelik idejét a tanulásnak. Csakhamar erre is rájöttem. Öt­hat leány dolgozik kézimunkáján, egy társuk pedig hangossan olvassa nekik a leckét, s ezt a felolvasót közösen fizetik, mert hiszen ez a „Mentor“ szintén self supporter. Mint szakácsnők, bonnok, mani- cureok, öltöztetőnők is sokan talál­nak alkalmazást. A leányok részéről azonban sok­kal nagyobb kitartást, bátorságot és önmegtagadást kíván a diákélet küz­delme, mint a férfiaktól. Mégis mind­egyre szaporodik az ilyenek száma. Mit gondolnak tisztelt olvasónőim, vagy olvasóim, vájjon azok, kik a munkaalkalom beneficiumát élve­zik tanuló éveikben, nem lesznek-e edzettebb, függetlenebb harcosai az életnek azoknál, akik az alapitvá- nyos puha ágyakból kikelve kegy­koszton felnőve, a lekötelezettség érzetével lépnek ki az életbe ? Az amerikaiak nem kegyes ala­pítványt, hanem munkaalkalmat nyújtanak a fiatal generációnak. A szülőktől örökölt, s az iskoláktól be­léjük nevelt munkatisztelet- és sze­retet válik a társadalmi jólét egyik alapkövévé s a politikai független­ség, nemzeti önállóság egyik bizto­sítékává. A gazdaságilag független diák a férfikorban is jó gazda lesz. „In the education of her people lies the safety of the country“ mondja Carnegie, vagyis : a nép ne­velésében rejlik a haza jólétének egyik biztosítéka. Ez nemcsak Ame­rikában igazság, hanem Magyaror­szágon is. Farsangi naptár. Jan. 31-én. Erzsébet' nőegylet vigestélye a Fürdőben. Febr. 1-én Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör műsoros táncmulat­sága a Magyar Királyban. „ 2-án. Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tánc­estélye a Magyar Királyban. }, 7-én. Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztályának kabaré es­télye a Magyar Királyban. „ 14-én. Az Esztergomi Ipartestületnek a szegény iparosok segélyezésére tombolával egybekötött műsoros táncestélye a Fürdőben. ,, 15-én. Szentgyörgymezei Kath. Olvasó­körnek tréfás estélye saját he­lyiségében. ,, 18-án. Rendőrbál. „ 22-én. A Belvárosi Kath. Olvasókör műsoros táncestélye. „ 24-én. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. Kinevezés. Meszleny Pál főis­pán, a vármegye igazoló választmá­nyának elnökévé a folyó évre Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót ne­vezte ki. Saczelláry György ünneplése. A fővárosnak négy előkelő sporttes- tülete, a Hungária Evezős Egyesü­let, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, a Budapesti-csepeli Atlétikai Club és a Magyar Si Szövetség dí­szes banket keretében meleg ünnep­lésben részesítette Saczelláry György országgyűlési képviselőt, mint az egyesületek elnökét, illetve tiszteleti elnökét abból az alkalomból, hogy a király az udvari tanácsosi cimmel tüntette ki. A Hungária szállóban lefolyt lakomán kétszázan vettek részt. Uj egyetemi tanár. A hivatalos lap vasárnapi száma hozta a követ­kező kinevezést : Vallás- és közoktatásügyi mi­niszterem előterjesztésére dr. Trikál József esztergom-egyházmegyei ál­dozópap, budapesti központi pap- nevelő-intézeti tanulmányi felü­gyelő, egyetemi magántanárt, a budapesti tudományegyetemhez a hittudományra előkészítő második bölcseleti tanszékre nyilvános rend­kívüli tanárrá a VII. fizetési osz­tályba, a törvényszerű illetmények­kel kinevez«m. Kelt Bécsben, 1914. jan. 21-én. Ferenc József s. k. Dr. Jankovich Béla s. k. A kinevezés hire élénk örömet keltett városunkban is, mert dr. Trikál József 1898-tól 1900-ig mint eszter- gom-vizivárosi káplán, majd négy évig mint atanitóképző-intézet és a ví­zivárosi zárda hittanára általános nép­szerűségnek örvendett. Buzgó lelki­pásztori működése teremtette meg városunkban a Női Mária Kongre­gációt Prohászka Ottokár akkori sze­mináriumi tanarral karöltve, s ugyan­csak az ő lelkesedésük szervezte újjá a tanítóképző Mária Társulatát is, mely már annyi apostoli lelkületű kath. tanítót adott a hazának. Váro­sunkban szerkesztette a „Magyar Sion“ c. nagy múlttal biró egyház­irodalmi folyóiratot, mely az ő Buda­pestre távozásával szűnt meg. Leg­felsőbb kineveztetése alkalmából va­rosunkból is számosán keresik fel az uj egyetemi tanárt üdvözletükkel, kikhez mi is lelkes szívvel csatlako­zunk. — Az uj egyetemi tanár, mint értesülünk, még e héten elfoglalja katedráját és a természetbölcseletből hetenként 6 órás kollégiumot tart. Angyal kellett . . . Eggenhofer Jenőke, Eggenhofer Jenő tokod-üveg- gyári tisztviselő 3 hónapos gyermeke f. hó 25-én meghalt. A bánatos szü­lők leljenek vigaszt a vallás enyhítő balzsamán kívül azon őszinte rész­vétben is, mely az őket ért nagy csapás alkalmából széles körben meg­nyilvánult. Szerenád. Közéletünk egyik ér­demes tagjának, Brutsy János me­gyebizottsági és városi képviselőtes tületi tagnak volt kedden a névnapja. Ez alkalommal kedden este az esz­tergomi turista dalárda, melynek Brutsy János az elnöke, szép szere­náddal lepte meg az ünnepeltet. Sze­renád után Sinka Ferenc Pál, a dalárda alelnöke szép beszéddel üd­vözölte a dalkör áldozatkész, lelkes elnökét és a tagok őszinte szereteté- nek jeléül egy gyönyörű viráglantot nyújtott át neki nagy ováció mellett. A bensőséges kis ünnepélyt vidám társasvacsora követte, melyen szá­mos felköszöntő és dal hangzott el. A vacsorán résztvett a dalarda tisz­teletbeli karnagya, ifj. Buchner An­tal főszékesegyházi karnagy is, ki­nek legújabb szerzeményét, egy tré­fás turista kánont, itt mutatták be először a dalkör tagjai. Halálozás. Walch Mátyás ma­gánzó, városunk egyik tipikus régi polgára hétfőn 82 éves korában meghalt. Temetése szerdán délután 3 órakor volt a Jókai-utcai gyász­házból nagy részvét mellett. Halála alkalmából az Esztergom vidéki

Next

/
Oldalképek
Tartalom