Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 96. szám
1914. november 29. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 tási napló vezetése, fogalmazástan, és szavalás. Mindehhez természetesen szakszerű vezetés lenne szükséges. Mindenképpen fontosnak tartjuk a zenei képzést, mig a kézimunkát és festészetet csak kisebb mértékben folytatnók, mert az elsőhöz elegendő alapot szereznek már a polgáriban, az utóbbi pedig inkább csak észre- vevő és ítélőképességüket fokozza, s felsőbb fokon művészi képek szemléltetésével és magyarázásával lenne pótlandó. (Megjegyezzük, hogy csak általánosságban beszélünk és a különös hajlamot és tehetséget minden esetben tovább fejlesztendőnek tartjuk.) Hogy miért vetünk mindezekre nagyobb súlyt, annak könnyen érthető okai vannak. A nőnek sorsa ugyanis a lehető legnehezebb. Őneki a magános életre epenúgy elő kell készülnie, mint a férjhez menésre; a kenyérkeresetre épúgy mint, a háziasszonyi teendőkre; lelkének finomításával pedig a különböző természetekhez való ügyes alkalmazkodásra s a mások nevelésére. Bizony súlyos és nehéz feladatok, de annál fontosabbak, mentül nagyobb hiányokat találunk e téren a férfiak előkészületében és nevelésében. A „házasság iskolája“ úgyszólván ismeretlen fogalom, a házasságnak Isten- és hazaszeretet- kijelelte céljait az önzés, kényelem és egyéb kárhozatos okok semmisítik meg. És kiktől várhatjuk a helyzet javítását, ha nem azoktól, kiknek leikéhez könnyebben hozzáférhetünk, s akiknek úgyszólván egyedül van hatása és varázsa a férfiakra ?! És gondoljuk meg, hogy a szellemileg műveltebb nő előtt a nemes élvezeteknek mennyi új tárlata nyílik meg ? ! De szükséges a nőnek kellő iskoláztatása azért is, hogy necsak csodálója legyen a férfinak, hanem megértője. Hamis felfogás, hogy a nőnek csak a vegetativ élethez van köze, mert szerintünk a boldogsághoz több szükséges: legyen a nő jó szelleme, szerényen irányítója, értelmes tanácsadója férjének. Mindez nem veszi el a férfi akaraterejét és elhatározó képességét, de igenis nemesebb légkörbe emeli, életének több tartalmat és szépséget adhat, sok botlástól megmentheti és számára az otthont nem az unalom tanyájává, hanem munkás és egyúttal baráti körré avatja. S ha valaki mindezek után is azt vetné ellen, hogy a nőnek mégis csak a háztartás helyes beosztásához és a főzéshez kell jobban értenie, mint a tudományhoz, annak tökéletes igazat adnék. Miért nem veszem fel tehát a magasabb képzés tárgyai közé a konyhaművészetet? Én bizony feltétlenül fölvenném, ha nem is a főzéstan alakjában, de az ételek tápláló hatásának, emészthetőségének, s egészségesebb elkészítésének tárgyalásában. A többire, a gyakorlati tanulásra, kell, hogy eddig is fordított légyen időt, az iskola elvégzése után pedig alaposan hozzá kell látnia, mert az a férfi, aki 8—12 évig készült pályájára, elvárhatja, hogy élettársa is megfelelő képzettséget hozzon a házhoz, mert hát az többet ér minden más hozománynál. (Folyt, köv.) Szivart; cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesülteknek ! Az esztergomi Ferenciek megrenovált temploma. A mai napon Esztergom szép műemlékkel lett gazdagabb ; készen van a szentferencrendiek temploma, mely több mint félév óta el volt már zárva a benne foganatosított alapos renoválás miatt. Ra sem ismer, aki a renoválás előtt látta. A templom térben, stílben, szépségben csak nyert a megújítás által és egyes részletei valósággal nem sejtett művészi szépségeket tárnak az áhitatos szemlélő elé. A renováció az első tervek szerint csak a főoltárra irányult, amidőn kitűnt azonban, hogy a templom többi részei is ugyancsak kívánják a restaurációt, az agilis hazfőnök P. Scheirick Bonaventura, bízva Isten segítségében és az esztergomi hívek áldozatos szeretetében, az egész templom belsejére vonatkozólag a megújítás mellett döntött. A templom kifestésén kezdték, melynek terveit a buzgó házfőnök és Papp Nándor főgimnáziumi rajztanár dolgozták ki. A templom egész átalakításának vezérgondolata annak kidomborítása volt, hogy a templom Szent Ferenc rendjének tulajdona. Ennélfogva a mennyezet valamennyi freskója a nagy Szent dicsőítését célozza. A szentély hatalmas mennyezet-freskója a Porciunkula búcsú kieszközlését ábrázolja Papp Nándor kompozíciója alapján. A nagyszabású kép szénvázlata az ő kezemunkája, sajnos azonban, hogy a kitört háború a művészt is harcmezőre szólította s így a freskó kidolgozását Krikler József fővárosi festőművész eszközölte. A többi freskók (számszerint 8), a mennyezet jobb és baloldalán felváltva foglalnak helyet és Sz. Ferenc életének főbb jeleneteit ábrázolják a következő rendben: 1. Sz. Ferenc lemond a világról. 2. A pápa megerősíti a rend szabályait. 3. Az első Bethlehem. 4. A stigmatizáció. 5. Sz. Ferenc az állatok között. 6. A marokkói vértanuk. 7. Sz. Ferenc utolsó éneke. 8. Sz. Ferenc halála. A gyönyörű képek egy hírneves külföldi illusztrátor műveinek hű másolatai, melyeket Fintor Lajos festő, a renoválást elvállalt Jukari Károly nyitrai templomfestő egyik kiválóan ügyes alkalmazottja vetített fel a mennyezet megfelelő helyeire. Épen az utolsó kép megfestésekor szólította őt is fegyverbe a háborús mozgósítás. A freskók keretei és általában a mennyezet és a falak dekorativ munkája magának Juharinak nagy invencióra valló alkotásai. Juhari Károly nem hozott magával kész sablonokat e munkára való meghívásakor, hanem minden egyes díszítményt a szükség és a stilus követelményei szerint a helyszínen maga tervezett, rajzolt, sőt részben maga is dolgozott ki. Ezért tesz oly harmonikus hatást az egész mennyezet áttekintése. Juharinak e templom renoválása mintegy nyolcvanadik enemű munkája és csak gratulálni lehet a mesternek ezen legújabb alkotásához. Az oltárok átalakítását szinten Juhari vitte végbe a házfőnök utasításainak megfelelőleg. A főoltár homlokzata, mely eddig befejezetlen volt, alkalmas záradékot kapott, mely kiválóan sikerült része az átalakító munkának. Az átfestett oltárkép mellett két új barokkfejű oszlop létesült úgy, hogy most négy oszlop van a főoltáron. A két nagy angyal-szobor később villanylusztert fog tartani. A szentségház is megújultan tekint végig a templomon. Az eddigi forgatható belseje helyett ajtókat kapott, tetején pedig igen szép új trónus áll az Oltáriszentség számára. A mellékoltárok hasonlókép nagy változáson mentek keresztül. Az eddigi Sz. Ferenc oltár „Jézus szive“, a Sz. Anna oltár pedig „Segítő Szűz Mária“ tiszteletére lett átalakítva s az utóbbin a kedvelt Mária-kegykép, mely eddig a templom egyik sarkában volt elhelyezve, igen szépen érvényesül. A régi Jézus szive és Sz. Antal oltárokat egészen eltüntették s az így szabaddá vált üres templomfülkék most levegősebbé, téresebbé teszik az egész templomot. Ide különben a templom fűtésére szolgáló kályhák kerülnek, Az eddigi „Olva- sós Mária“ oltár főhelyére most Sz. Ferenc szobra kerül. A szobor a nagy rendalapítót abban a helyzetben ábrázolja, amint őt a megfeszített Krisztus egyik karjával átöleli. A régi nepomuki sz. János oltárra páduai sz. Antal szobrát helyezik el, mely pendantja lesz az előbb említett Sz. Ferenc szobornak. A sárkányölő szent György oltára, amely előtt Vaszary bíboros esztergomi bencéstanár korában napi szentmiséit szokta mondani, csak átfestést kapott, egyébként a régi állapotban maradt a vele szemben levő alkantaraí Sz. Péter tiszteletére szentelt oltárral együtt. A bejárattól balra levő Segítő Mária oltáron most barlangszerű üregben a íourdesi Szűz Mária szobra áll, jobbra tőle, a templom másik felén pedig (a régi Kereszt oltáron) hasonlóképen barlangszerű keretben a megostorozott és oszlophoz kötözött Jézus szobra figyelmezteti a szemlélőt a bűnök, különösen pedig a káromkodás bűnének gyalázatos voltára. Alapos átalakításban részesül a „lorettói kápolna“ is, melyet tudvalevőleg Kucklünder generális építtetett magának családi sírboltul. A falak festése a lorettói szent Ház megkopott falait utánozza, az oltárra pedig a lorettói „szerecsen Mária“ szobra kerül megfelelő keretben. A templom egész padozata teme- naui (Morvaorsz.) cementlapokkal van borítva. A szép munkát Juhari tervei szerint Rontanék Frigyes helybeli építési vállalkozó eszközölte. Különös említést érdemelnek még a templom szép üvegfestésű ablakai melyek Palka József üvegfestészeti műintézetéből kerültek ki. Az egyes ablakok képei a következők : 1. Szent Lajos király (Lovag Matlyasovszky Lajos adománya.) 2. Szent Alajos. (Schmidt testvérek adománya). 3. Árpádházi szent Erzsébet. (Draxler Alajos és neje Viola Julianna adománya.) 4. Szent Benedek rendalapító. (A pannonhalmi szent Benedek- rend adomanya.) 5. Szent Bonaventura. (Az esztergomi hívek adományából.) 6. Keresztelő Szent János. Graeffel János prelátus-kanonok adó manya.) 7. Oltáriszentség (Teller Teréz.) 8. Kehely a sz. ostyával. (Scheirich György Etyek.) 9—10. Jézus és Mária szive. 11. Szent Cecilia. (Palka üvegfestő adománya a kóruson.) A bejárat szintén alapos változásban részesült. A jól záródó ajtók, melyek a hideget nem engedik a templomba, továbbá az erős és csinosan befestett deszkafalak, melyek nem recsegnek ajtóbecsukáskor, a a renoválásnak különösen praktikus részei. A templom három év híján már 200 esztendős és 1700-tól 1717-ig épült. Az akkori kuruc-labanc háborúk alaposan hátráltatták az építés munkáját, de végül mégis csak készen lett a tekintélyes nagyságú templom, amelybe az akkori városi tanács fehér zászló alatt vezette be a ferenc- rendi atyákat a hívek nagy sokaságától kisérve. 1823-ban a templomot alapos restaurálás alá vették, amely után Rudnay Sándor prímás consecrálta. Legutóbb a 80-as években festették át. A mostani renoválás mintegy 30 ezer koronába került, mely összeg nagyobb részét már ki is fizette a szerzet. A kifestes és az oltárok átalakítása 14.400, az ablakok 7.344, a kövezés 5500 korona költséget emészt fel egyéb aprólékos kiadásokon kívül. A templom felszentelése ma délelőtt fél 10 órakor kezdődik. A szen- telési szertartást P. Olsovszky Mansz- vét tartományfőnök végzi. Felszentelés után körmenetben a templomba hozzák az Oltáriszentséget, majd pedig az ünnepélyes nagymise kezdődik. Evangelium után P. Buttykay Antal, az országos hirű egyházi szónok mond ünnepi szentbeszédet. A mai naptól kezdve a ferenc-
