Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 92. szám
1914. november 15. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 sonló tervünk van Hessen és Nassau fejedelemséggel is. Mert ez a térképi hatalmas ék szükséges a keleti és nyugati Poroszország közé. Dániára is tekintettel leszünk. Ez az ország ép úgy megkapja Schlesviget, mint Franciaország a poroszoktól elkobzott Elsasz-Lottharin- giát. Még inkább gyöngítenők a porosz nagyravágyást, ha Bajorországot megbővítjük. Nem szükséges ehhez egyébb, mint csak egyszerűen hozzája csatolni az ausztriai bajor elemet, tehát Tirolt is. A cseh-morva királyság önállósítása is atyai gondunk. Vájjon Szerbia, Bosznia, Hercegovina és Dalmácia Magyarországhoz vagy Ausztria délszláv országaihoz csatoltas- sék-e, ez is olyan függő kérdés, melyet csak a háború dönthet el. Ami azonban Magyarországot illeti, az megmaradhat egyelőre két dualisztikus államnak. Nyugati fele ugyanis, hol a magyarság túlnyomó, legyen a magyar királyság; keleti része pedig, ahol a román elem az uralkodó, legyen román királyság. Ez a két új állam azután — szláv területek nélkül — ismét dualizmusba szövetkezhetnek. Természetes, hogy Galicia nyugati része és a ruthének földje Oroszországhoz vágyódik. Az orosz birodalom nagyhatalmi érdeke még, hogy a küdtek a vár szép úrnőjének ott fo rog eszeveszett táncai az őszi szél, felkavarva a terem szögleteiből a porladó kövekről lehullott százados freskók szét mállóit millió atomjait. Amint boszorkány tánccal őrülten végig futja a hatalmas termet a kísérteties széltánc, a vakolat és a hosszú idő pusztító enyészettől meglazult falakról leomló kőtörmelék úgy hangzik az üres teremben, mintha csak a vitézek sarkantyús csizmáinak ütemszerü zaja vegyülne az elemek zűrzavaros tánctól hangos terem pokoli zsivajához. Nyöszörög a fal a keresztül si- vitó szél nem szűnő támadásai alatt s a láthatatlan ellenség föltartóztat- lanul süvít keresztül az őrizetlen kapukon, hogy pillanatnyi győzelme után mint száműzött démon tovább rohanjon a láthatatlan végtelenségben. Irtóztatóan fenséges az elemek éjjeli küzdelme, ott fen a magasban a romladozó várromok között, a folyton dúló emberfeletti küzdelem lassan emészti meg az ősi büszkeséget; a nagy tivornya ősztől — tavaszig tart, hogy azután új ellenség poriassza a maga perzselő melegével az évszázadok zivatarjától acélos falakat. A Bradák hires sasfészke pusztul a nagy lassú enyészettel. B. Fekete-tenger az ő kijárataival, Konstantinápollyal, a Márvány- és Egei-tengerrel orosz tulajdonná váljék. Ugyanez a politikai érdek követeli, hogy Anatóliából kikergessük a törököt, mert ez az orosz kapu Szíriába és a Szuezi-csatornához. Az új orosz térkép a Kárpátok koszorúját három foszlányra tépi. A nyugati és észak- nyugati Magyarországot a Cseh- Morva [királyság kapja ajándékba. Az északkeleti Kárpátok Erdéllyel együtt természetesen a románokat illeti. * * * Amilyen impozáns a mostani világháború, épen olyan impozáns az oroszok nagyra- vágyása. Ez az orosz sakkhúzás játsza tehát most a nagy háborút. Hogy a petrográdi moszkvai muszka térképnek csak az angolok, a franciák, a néhai belgák, a szerbek és monte- negróiak bizonyosan örvendenek, azt úgyis tudjuk. De hogy ezt az iszonyú hazárdjátékot mégis csak megsemmisíti a mi halálra Ítélt szövetségesünk Németország Ausz- tria-Magyarországgal karöltve, az legbizonyosabb, mert a világtörténet örök igazsága marad, hogy a fenhéjázás a bukás kezdete ! Használjunk hadisegély póstabélyeget. A kém. Hogyan tört be a Timók hadosztály ? Hazatérő sebesültek határszéli városok idevetődött lakói hírül hozzák a háború epizódjait. Egymagukban elvesznek, mint kicsinységek a világot elborító tűztengerben, feljegyezve, összegyűjtve, mint mozaik adják a háború tükörképeit, mely hol a borzalmasság ijesztő darócában, hol a derű libegő fátyolköntösében jelennek meg. Itt zord erő, ott magát veszélyeken könnyű szerrel túltevő élelmesség. Égy helyütt vértezetlen, nyíltan küzdő hős, ott álcázott, szinváltoz- tató kém. Mindegyik mutat csodálatosat, érdekeset. A mi természetünk a nyíltságé, talán ezért vált ki belőlünk oly különös érzelmeket a kémek üzelme. Vagy tán inkább azért, mert akiket ez a haza táplált, azok között akadt áruló. Az a kém, aki az övéi érdekében, leszámolva mindennel, indul el az ellenség felé, hogy híreket szerezve, legyen segítségére övéinek, lehet hős. De aki elárulja a saját megbízóit, az a hitványok hitványa, kíméletet nem érdemel. Annak idején általános lelkesedést keltett a hozzánk áttört szerb katonák eleinek, a Timók-hadosz- tálynak megsemmisítése. Csak egy maradt érthetetlenül. Oly erőseknek hitték magukat a szerbek, vagy any- nyira gyengéknek bennünket, hogy véghez merészelték vinni a vakmerő támadást ? Egy úriember, aki azon a vidéken azóta megfordult, megfejtette a szerb vakmerőségnek indító okát, a szerb betörés előzményeinek közlésével. A betörés színhelyén vasútállomás van, ahova igen sűrűn futottak be a katona vonatok. Valahányszor a vonattal munícióval megrakott kocsi jött, a vonatra a szerb oldalról mindig tüzeltek s megfigyelés szerint minden esetben a municiós kocsira irányították a tüzelést. Megkísérelték, hogy az állomás előtt cserélték fel a vasúti kocsik beosztását, azonban ez sem segített, a célpont mindig az a kocsi volt, a melyen a lőszert szállították. A vasútállomáson egy alkalommal a szolgálatot teljesítő főhadnagy, mikor a vonat ismét municiós szállítmánnyal érkezett be, figyelni kezdte a vasúti alkalmazottak munkáját. E közben észrevette, hogy az állomásfőnök elosont, lement a pincébe. A főhadnagy meglepődött. Nem akarta gyanúsítani a főnököt, akit mindenki megbízhatónak tartott, de alig pár perc múlva megkezdődött a szerbek lövöldözése a municiós kocsi felé. A főhadnagy jelentést tett felleb- valóinak s ettől fogva az állomásfőnököt állandóan figyeltette. Másnap egy tábornok vezetésével katonai bizottság jelent meg az állomásfőnöknél s a tábornok felszólította a főnököt, hogy vezesse le őket a pincébe. Remegve mutatta az utat az állomásfőnök. A pincében megtalálták a telefont. A generális kemény hangon vonta felelősségre az állomásfőnököt: Aki ennek az országnak kenyerét eszi, hogy vetemedhetik ily alávaló árulásra. Tudja-e, mi lesz ennek a következménye ? Az állomásfőnök kegyelemért kö- nyörgött. — Jól van — mondta a tábornok — egy esetben. Ha azonnal áttelefonál a szerbeknek, hogy az orosz betört Magyarországba oly félelmes erővel, hogy az eddig itt elhelyezett csapatokat is felvezényelték és a csapatok már el is vonultak innen, tehát szabad az út. Az állomásfőnök erre is hajlandó volt. Egy szerbül beszélő tisztünk ellenőrizte, amint a főnök telefonon beszélt. Az eredmény meg volt. A Timók- hadosztály hősies vakmerőséggel betört a védelem nélkülinek gondolt helyen. Elvette büntetését a Timók-had- osztály és az — állomásfőnök. A győri keresk. és iparkamara felhívása. Nagy hullámokat ver a hadiköl- csön jegyzésére irányúló mozgalom. Az ország polgárságának hazafisá- gához méltó arányokban indul és kétségtelen, hogy teljes sikerre fog vezetni, annál is inkább, mert az elhelyezett tőke teljes biztonsága mellett nagy jövedelmet is nyújt. A győri kereskedelmi és iparkamara az alábbi felhívást bocsátotta ki gyárosokhoz, kereskedőkhöz, iparosokhoz, amelyben tudomásul adja, hogy a nyugdíjalap rendelkezésre álló vagyonát, hatvanezer koronát befekteti a most kibocsátandó kötvényekbe : A felhívás a következő : FELHÍVÁS a győri kamarai kerület kereskedőihez és iparosaihoz ! A magyar kormány a legközelebbi napokban az 1912. évi LXIII. évi t.-cikkben nyert felhatalmazás alapján a hadi szükségletek fedezése céljából kölcsönt szándékozik kibocsátani. A ránk kényszerített küzdelemben dicső hadseregünk hősiesen állja meg helyét s teljes bizalommal tekinthetünk a végleges győzelemmel kivívandó nagy sikerek elé. Azt a hős feladatot, melyet vitéz katonáink a vérrel áztatott harcmezőn betöltenek, támogatnunk kell hadikölcsön megszerzésére irányuló akció fényes eredményének biztosításával. Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a magyar nemzet egységesebb, mint valaha volt s áldozat- készsége minden téren megnyilvánul. De midőn a kerület gyárosaihoz, iparosaihoz és kereskedőihez szólunk, nem is beszélhetünk áldozatkészségről, mert ezúttal oly előnyös befektetésről van szó, mely 6T8 % ot kamatoz s az állam garantálja a teljes névértéknek öt év múlva történő kifizetését. Hisszük és reméljük, hogy a kerület kereskedői és iparosai vagyoni képességük mérvéhez képest kiveszik részüket a nagy nemzeti feladatból s erős a bizalmunk, hogy a nemzet a magyar üzleti világban nem fog csalódni, sőt ismét fényes beigazolást fog nyerni az a tény, hogy a magyar iparos és kereskedő most is méltónak bizonyul a nagy időkhöz. A mi sorsunk elválaszthatatlanul egybe van forrva szeretett hazánk sorsával. Vagyonunk értéke hős hadseregünk kellő felszerelésétől, harckepességétől, végleges győzelmétől függ. Aki ezt a minden bizonnyal bekövetkező szép eredményt elősegíti, saját vagyonának értékét biztosítja. A kamara a nyugdíjalap rendelkezésre álló vagyonát hazafias készséggel fekteti be a kibocsátandó kölcsönkötvényekbe s 60,000 korona névértékű zárolt kötvényt fog jegyezni. Gyárosok, iparosok, kereskedők ! Kövessétek példánkat és segítsétek nemzetünk szent ügyét diadalra ! Jegyezzetek a nemzeti hadikölcsön kötvényekből mindnyájan vagyoni képességtek szerint s mutassátok meg a külföldnek, hogy
