Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 91. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. november 12. szalézi-intézet vezetője volt, New- Yorkba nevezték ki, hasonló rang­ban, de a közlekedés bonyadalmai miatt kénytelen a háború végét Szent­kereszten megvárni. Dr. Schaubnak az ellenőrző vezetésen kívül heti tizennyolc órája van. Az újmisés dr. Cseparits lett a prefektus, ki az anyagi gondok nagymestere. Még egy újmisés Czuczor, úton van. A négy fölszentelt papon kívül öt papnöven­dék is közreműködik, mint oktató és felügyelő. Ezek mindnyájan már dr. Schaub tanítványai voltak Olasz­országban. A növendékek száma 36 a négy osztályban. Az iparkodó és jómagaviseletű növendékek bizony­nyara sikert fognak aratni. Mióta a szalézi-rend meghonosodott Szentke­reszten, a bucsújárók áhítata és száma is gyarapodott. Az új intézet még mindig a kezdet akadályaival küzködik. Jobb időkben azonban bi- zonnyára jobb sorsuk lesz. Esztergom vármegye és a hadikölcsön. Esztergom vármegye alispánja felhívással fordult Eszter­gom város polgármesteréhez, a járási főszolgabirákhoz, valamennyi község elöljáróságához, a számvevői kiren­deltséghez, végül valamennyi várme­gyei és városi tisztviselőhöz, mely­ben a m. kir. belügyminiszternek körrendeletét, tudomásulvétel, mihez­tartás és a legszélesebb körben le­endő közhirrététel végett közli s egy­ben a hadiállapot eddigi tartalma alatt is oly jól eső és megnyugtató érzéssel tapasztalt és kipróbált haza- fiúi magatartásuktól remenyli, hogy a címzettek valamennyien, kiki a saját hatáskörében, a közönség kellő felvilágosítása, nagy arányú társa­dalmi agitáció megindítása és minden más rendelkezésre álló eszközzel oda fognak hatni, hogy a hadikölcsönre való aláírási felhívásnak minél na­gyobb eredménye legyen. „Nagyvárosi“ legény katona­ruhában. Vasárnap éjjel Kara János, Szedmer Ferenc és Szabó Cimbal­mos Ferenc esztergom-belvárosi le­gények, kik jelenleg a „császár“ ru­háját viselik, boros hangulatban za- jongva jöttek egy külvárosi korcs­mából befelé a városba. A polgárőr­séggel, melynek e tájra beosztott tagjai Farkas Elek vezetésével Brilli Gyula és Laiszky Kázmér voltak, a Szent Anna zárda előtt találkoztak. A berúgott katonák a polgárőrségre különféle sértő megjegyzéseket tet­tek, mire a polgárőrség a rendőrsé­gen már civilkorukból jól ismert had­fiakat rendreutasította és jóakaratú- lag figyelmeztette, hogy csendben menjenek haza. E figyelmeztetésre azonban még inkább nekivadultak, úgy hogy a polgárőrség sípjelzéssel rendőri segítséget kért. Az adott jelre Vérén János rendőrbiztos két rend­őrrel a helyszínére sietett és a leg­jobban garázdálkodó legényt, Kara Jánost két rendőrrel a kaszárnyába kisértette. Útközben Karának sikerült á katonakabát alatt lévő oldalfegy­veréhez férkőzni, melyet Brigán Jó­zsef rendőr oldalába döfött. A rend­őr súlyos sérülésével a Kolos kór­házba vánszorgott, mig a legényt a katonai őrség azonnal lecsukta. Bri­gán sérülése életveszélyes. A kato­nai parancsnokság teljes szigora Kara ellenében, azt hisszük, hosszú időre elvenné a kedvét hasonszőrű társai­nak is a garázda viselkedéstől. Üd­vös lenne, ha a hatóság szombaton és vasárnap este kilenc órán túl nem engedné nyitvatartani a külső korcs­mákat és így bizonnyára nem for­dulnának elő hasonló esetek. A tűzoltók gyűlése. Az Eszter­gomi Önkéntes Tűzoltó Egyesület vasárnap Vimmer Imre polgármester elnöklésével megtartotta rendes évi közgyűlését a városház nagytermé­ben. A közgyűlés legfontosabb tár­gyát az egyesület tulajdonát képező Simor uccai teleknek a Belvárosi Kath. Olvasókör részére való telek­könyvi átírása, továbbá a jövő évi költségelőirányzat megállapítása ké­pezte. A közgyűlés minden emlí- tésreméltóbb esemény nélkül folyt le. Tűz Párkányban. Vasárnap éjjel 1 óra körül Párkányban kigyul­ladt Krizsán Janos jégverme. A tüzet a párkányi tűzoltóság idejekorán lo­kalizálta. A kár igy is 400 koronát tesz ki. A tűz oka ismeretlen. Közigazgatási bizottsági ülés volt szerdán d. e. 10 órakor a város­ház nagytermében, melyen a szoká­sos havi jelentések megtétele és egyéb folyó ügyek voltak napirenden. Házi perpatvar az erdőben. Salik Ipoly csévi lakos mér régebben különváltan él feleségétől. A minap mindketten a község erdejében jártak és egész véletlenül találkoztak. Fel- ujultak a régi rossz emlékek mind­kettőjük lelkében, szó-szót ért, végül Salik egy nagy fadarabot ragadott fel, hogy avval bizonyítsa igazát. A súlyos argumentummal azután úgy elverte az asszonyt hogy az húsz napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. A verekedő férjet a csendőrség feljelentette a komáromi kir. ügyész­ségén. A hadifoglyoknak levelet, pénzt és csomagot lehet kül­deni. A hadifoglyok nemzetközi tuda­kozó ügynöksége közhírré teszi, hogy a hadviselő államok kölcsönösen megengedték egymásnak, hogy a hadifoglyoknak leveleket, pénzt és csomagokat lehessen küldeni és hogy ezen az utón a hadifoglyok hozzá­tartozóikkal érintkezhessenek. Hygiénikus szájápolás a tá­borban. Sokszoros kívánságra a tá­borból, az ismert Odol szájvíz, most egy külön tábori csomagolásban jött forgalomba. Portótakaritás miatt a fél üveges Odolt választották erre a célra (portó 10 fill.) Egy csinos fém­lemezdobozban van csomagolva, mely a háború tartalma alatt ingyen lesz hozzá adva, bizonyára mindenkinek a táborban egy ilyen ajándék üdi- tésül és a száj hygiénikus ápolására, kedves lesz. A munkásbiztositás válsága. Az állami munkásbiztosnó hivatal ki­mutatást tett közzé, hogy a pénztá­rak biztosított tagjainak száma 277347 fővel csökkent. A kimutatásban fel­sorolt városokban, illetve kerületek­ben a taglétszám-csökkenés 18 és 55 százalék között változik. Verselő katonák. A rózsaszínű tábori lapok mintha csak arra vol­nának teremtve, hogy szerelmes ver­seket küldözgessenek rajta a tüzes hadfiak itthonmaradt kedveseiknek. Amily kedvesen fogadják a rózsa­színű lapokat mindenütt széles e ha­zában, szinte hihetetlennek tetszik, hogy vannak helyek mégis, ahol egy csöppet sem örülnek e vidámarcú kártyáknak. Ezen helyek a szerkesz­tőségek 1 Mert sajnos, éppen azokat a lapokat szállítja a posta a redak- ciókba, amelyeken versek vannak ; míg az érdekesebb tartalmú lapok rendesen a szép leányok keblén ta­lálnak pihenőre. Holott azt hisszük, összes laptársaink is, — velünk együtt, — szívesebben vennénk, ha megfordítva lenne. Mindezeket most abból az alkalomból bocsájtjuk előre, hogy a héten ismét két verses tá­bori lap érkezett szerkesztőségünkbe, mindkettőt egy jó ismerősünk, P. S. K. u. K. Inf. Reg. 52. közlegény írta azon kérelemmel, hogy verseit te gyük közzé, azután a címére tiszte­letpéldányt küldjünk. Közzétesszük e verseket, de nem azért, mert a csataté­ren születtek, hanem mert a körülmé­nyeket figyelembevéve, jóknak ta­lálta őket (mások verseivel szemben) szigorú házi poétánk is. Az első lev. lap okt. 21-ről keltezve a következő költeményt tartalmazza : Amikor hazámért Küzdők lelkesedve, Nem gondolok a vad Tűzben szerelemre. De amikor mégis Van egy szabad percem, Te gyújtsz új tüzekre, Elhagyott szerelmem 1 A második lap verse még lel­kesebb : Menydörög az ágyú, Hull a srapnell, gránát, Átrepülik hosszan A kék hegyek hátát. Magyar zászló áll fenn A hegy tetejében, Alatta teszem fel Kockára az éltem. És jöjjön felém a Halálok-halála, Csak te élj örökké Magyarok hazája 1 A háború poézise. A háború­nak is meg van a maga jóleső, me­leget keltő sápadt poézise, mint ahogy nincsen börtön, dohos levegőjű átkos cella, melybe néha-néha egy enyhe sugár, a szeretet napjának egy kis fénye be ne szökne. így tarkítják e borzasztó öldöklést enyhülést hozó kedves epizódok s így vonja könnybe szemeinket sokszor néhány apró eset, naiv kis történet . . . Mikor meg­mozdult a nagy lavina, mikor lábra- kaptak a hegyek, mikor befűtötték a népet hengerlő otromba orosz masi­nát, elmentek a fiaink dalos jókedv­vel, vig Istenhozzáddal, bízva, re­ménykedve . . . S mire ősz lett, — régi magyar nevünk újra fényben ragyog, kardunknak acélja javítja a múltat s felzeng a győzelem öröm- riadása 1 E győzelem kivívásához az apró női kezek is segítettek, a szor­galmasan pergő kötőtűk, melyek gyorsan készítették a sok télre valót, melyre katonáink már oly nagyon vártak. Esztergom hölgyeinek lelkes munkáját már sokszor megdicsértük, de még mindig kevésszer . . . Mégis nézzünk egy pillanatra szét a szom­szédba is, ahol szintén részt kérnek a nemes munkából . . . Egyik lap­társunk közli, hogy a móri hölgyek ugyancsak sok fehérneműt, kötött ruhadarabokat készítettek katonáink részére. S miután kíváncsiak voltak, hogy kik használják majd e dolgo­kat, mindegyik hölgy saját nevét is belevarrta az általa készített ruhába. Most pedig jönnek a rózsaszínű kö­szönő lapok. Érdekesebbnél-érdeke- sebbek. Esetlen írású, szarkaláb be­tűk vitéz közlegényektől. „Áldja meg az Isten mind a két kezüket . . .“, „jólesik, hogy mégis gondoskodtak rólunk“ . . . Közben pedig udvarias lapokat írnak a tisztek, akik a höl­gyek hósapkáiban rohannak győze­lemre. És míg ezt így elgondoljuk, egy pillanatra meleget érzünk a szi­vünk környékén s jóleső büzkeség- gel gondolunk a kedves, találékony, lelkes és szorgalmas honleányokra. Állások fentartása a háború utánra. A kereskedelmi miniszter humánus és hazafias rendeletet bocsá­tott ki. A rendelet szerint a vasutak azokat az állásokat, amelyeket a tör­vény az igazolványos altisztek szá­mára rendel fentartandóknak, csak feltétlen szükség eseteiben és akkor is csak ideiglenesen tölthetik be azért, hogy a háború végeztével, a további katonai szolgálatra képtelenekké vált, de polgári szolgálatra már alkalmas és felgyógyult sebesültek alkalmazást kaphassanak. Nem lesznek háziipari tanfo­lyamok. A háziipari tanfolyamok és téli előadások tartásához a földmi- velésügyi miniszter, a háborús viszo­nyok miatt, e télen nem ad segélyt ; ennek következtében a gazdasági egyesületek nem is fogják azokat megtartani. Tekintettel arra, hogy a kisgazdák nagyrésze a harctéren van, a tanfolyamok és előadások nem is igen számíthattak volna látogatott­ságra. A gazdasági egyesületek, a viszonyoknak megfelelőleg, fokozott mértékben a ségitségre szoruló kö­zönség érdekeinek ellátásánál fejthet­nek ki üdvös tevékenységet. Kesztölci fogorvos. A csend­őrség feljelentette Velmóczky Mihály kesztölci lakost az esztergomi kir. járásbíróságon, mert üres óráiban fá­jós fogak kihúzásával foglalkozott s ebbeli szórakozását a bizalommal hozzázarándokló páciensekkel meg is fizettette. A kir. járásbíróság min­den bizonnyal alaposan ki fogja ok­tatni Miska bácsit, hogy számára a foghúzás nem lehet mellékfoglalko­zás. Összeírják az elesettek hátra­maradottjait. A belügyminiszter utasította az összes városok és vár­megyék hatóságait, hogy sürgősen írassák össze a harctéren elesett hő­sök hátramaradottjait, mert ezeknek a törvényben meghatározott életjára­dékokat ki fogják utalni! M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. nov. 1-tól nov. 7-ig. Születtek: Huber Lajos földm. fia, — Erős Erzsébet földm. leánya, — Kertész Mihály sirásó fia, — Mundi János József házicseléd fia, — Pivarcsek Irén Margit tkpénztári könyvelő leá­nya, — Nagy Imre Károly várm. hajdú fia, —Kicsindy Erzsébet Anna posta- és távirdaszolga leánya, — Boros Erzsébet földm. leánya, — Németh Rozália földm. leá­nya. Házasságot kötöttek: Kern Alajos 76. gy. e. közlegény Wien és Borbély Róza Esztergom, — Újvári Mihály földm. és Labanc Terézia (özv.)Esztergom. Meghaltak: Bognár Borbála 2 éves, — Bélafi Béla 19 éves tkptári tisztviselő, — Réthy Pálné Schottola Angyalka 42 éves, — Tillman János 37 éves sze­mináriumi inas, — Berger Margit Mária Anna 14 hónapos, — özv. Hnád Lászlóné Kunz Mária 32 éves, — Mundi János 3 napos, — Dudás Anna 3 hónapos, — Vodicska Ignác 1 hónapos. egyleti kaptárakban jól betelelve, költözkö­dés miatt eladók. JAKSICS, KESZTÖLC. 1200/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom