Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 91. szám
Esztergom. 1914. XXXVI. évfolyam. 91. szám. Csütörtök, november 12. POLITIHRI és TBR5RDF1LMILFIR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNKATÁRSAK: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ LAPTULAJDONOS ÉS A SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. Vásároljunk hadiköl- csön-kötvényeket. Ez a felkiáltás kell, hogy minden igaz magyar ajkán éljen most, midőn az állam az ország népéhez fordul, hogy a háború okozta költségek fedezésére áldozatkészségét kérje. Amilyen megingathatlan a hitünk, hogy ez a háború csak a mi győzelmünkkel végződhetik, ép oly biztosra vesszük azt is, hogy e hívó szónak hazánk minden hű fia vonakodás nélkül eleget is tesz. Hiszen testvéreink, gyermekeink, magyar véreink életüket áldozzák az ellenségeinkkel folytatott ádáz tusákban, kell tehát, hogy mi, kik fegyverrel nem szolgálhatjuk hazánkat, ily módon vegyük ki részünket minden erőnkkel a körülöttünk folyó kemény küzdelemből. És mi is tulajdonképen az az áldozat, melyet az ország jóléte tőlünk most kiván ? Mindössze annyi, hogy szedjük elő félelem okozta első felindulásban elrejtett és gyümölcsözet- lenül heverő tőkéket, vagy a magasztos cél érdekében vonjuk el a szétforgácsoltán fekvő, csekély hasznot nyújtó pénzeket jelenlegi helyükről és hadi kölcsön-kötvények vásárlásával helyezzük el oly helyen, hol a teljes biztosság mellett állandó igen jelentős anyagi hasznot is hajtanak számunkra, mert, hogy az államnak ezúttal kölcsönadott összegek valóban tekintélyes nyereségeket biztosítanak gazdáiknak, az a kölcsön feltételeinek megismerése után kétségtelen. Vegyük csak első sorban azt, hogy a kötvények 6 %-os kamatot hoznak. Már ez a körülmény maga is igen alkalmassá teszi a kölcsönt a jelenlegi viszonyok között a tőke- befektetésre. De tényleg még 6 %-nál is nagyobb a befektetett tőke kamata, mert hiszen az a 6 % a névérték után szá- míttatik, már pedig a beszerzési ár a névértéken alul marad. Azután figyelembe veendő, hogy a kamatozás már 1914. november hó 1-én kezdődik, jóllehet a tényleges befizetés csak jóval később következik be. Ez tehát ismét csak a vásárló anyagi előnyére szolgál. Módjában áll ezenkívül a kötvény birtokosának az is, hogy a magas kamatozáson kívül még jelentékeny tőkenyereségre is szert tegyen. Az a kötvénybirtokos ugyanis, aki a vásárolt kötvényeket öt e zároltatja és a zárt ezen idő alatt fel nem oldja, a kölcsönt az ötödik év utolsó negyedében felmondhatja, amikor is a kincstár az árfolyam- értéktől függetlenül a kötvény teljes névértékét visszafizeti. Ily módon tehát a kötvény tulajdonosa jelentős haszonhoz jut. De tegyük fel, hogy valaki ép a fentebb említett kedvező körülmények következtében nagyobb összegű kölcsönkötvé- nyeket szerez be és ekkor valamely előre nem látott oknál fogva készpénzre van szüksége. Vájjon nem érheti-e őt ily esetben érzékeny veszteség? Nem, mert a kölcsön kibocsátásakor még erre az esetre is a legmesszebbmenő gondoskodás történt, mely a károsodást teljességgel kizárja. A közelmúltban „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Szent viharok! Kavargó szél zúöja-búája : Itt a vihar, itt van. újra, Észak és dél szele szárnyal, Tusára kel fény az árnnyal, Halljátok-e vad zúzását, Nyugat réme, hideg átok Jeges tőre mered rátok 1 Körülöttünk bőszült népek, lyiint valami bomlott gépek, (Jalambűző, fékevesztett, Miket gazság eleresztett: Titkon, lopva megindultak Zsákmányolni jövőt, múltat. Magyar lelket, magyar álmot, Délibábban rengő rónát, Picsőséget, szabadságot. Ébredjetek, alvó lelkek! Nincs még késő — gyertek! [gyertek! Közönyötök éjjelébe Világít a rpultak fénye, Múltak fénye, csodás jövő — Üj időknek új lelke jő, •A Pégi is ha visszajár : fészket, lel a Turul madár. „Most vagy soha“ elérkezett, Minden magyar fogjon kezet S egész világ csodájára Tomboljon a vihar árja. Ezer a harc ha édes teher: Ezer évre jön új ezer És fölvirrad valahára Ä magyarra, a hazára ! Tuba Károly. Erős akarat. (Elbeszélés.) Irta: Dr. Kőrösy László. A világháború világraszóló eseményeket teremt. Egészen más a levegője mint a békés időknek. Emberei is mások. Óriási átalakulás mindenben. A béke korszakának első férfiai utolsókká válhatnak és az utolsók az elsők közé küzdhetik föl magukat ott, ahol csak az erős akarat uralkodik. Ez a világháború azonban a világ természetes földrengése. Mert már régóta összegyülemlett pokoli gyűlölet kitört lávája rengette meg most az egész világot. Ez a rettenetes földrengés pusztító tornádóval egyesül. Városok és nemzetek veszhetnek el. De végre elpusztulnak a nemzetek iszonyú halálos bűnei is : az ádáz nagyravágyás, az olthatatlan gazdagsági szomjúság, az égbekiálltó kapzsiság vétkei most meztelenül megjelentek előttünk. Ezeket kell elsöpörnünk millió szuronynyal, millió karddal, millió ágyúval, millió golyóval és erős akarattal. Tisztuljon meg valahára Szodomái átkaitól a világ, pusztuljon a zsarnokoskodó erkölcstelenség és győzzön végre a szent igazság, mikor majd a becsület diktálja a világbékét. Ezt érezzük most mi, akik a harctérre indulnak erős akarattal. Érezzék azonban azok is, akik itthon maradtak. Legyen minden magyarnak része a nagy diadal óriási küzdelmében. Én, jól tudom, hogy csak egyetlen falevél vagyok a mi hadseregünk rengetegében. De élhet-e cserfa levél nélkül ? Az erdő parancsol a fáknak és a leveleknek. Tehat az én akaratomat is alárendelem a közérdek erős akaratának. Sőt még érzéseimet is a hadsereg szelleme irányítja. Így búcsúzom most a társadalom csöndes berkében és igy indulok erős akarattal az őserdőbe, Hatvani úr. Ezt mondta az igazság lázas hevével Várday Zoltán július végén, mikor már a világháború első elfojtott villámai végig cikáztak Európa sötét fellegein. A derék önkéntes valóban megérezte és megértette a közelgő háború szellemét. Nem családi körében adta elő mindezeket, hanem főnöke irodájában, ahol legnehezebb elbúcsúznia erős akarata szerint. Hatvani Rudolf, a büszke és vagyonos bankár, figyelemmel végig hallgatta a lelkes fiatalember szives szavait, azután szokott keleti nyugalmával, udvariasan szivart kínált és igy nyilatkozott: — Tudomásom van róla, hogy Várday úr szívesen teljesiti hazafias kötelességeit a harctéren, mert tudja, miért küzd. Nekünk is marad itthon kötelességünk egyéb áldozatokkal. — Szabad-e az önáldozat kézségére nekem is számitanom, főnök úr. A bankár rögtön megfejtette a fiatalember szándékát. Diplomatikusan ezt felelte : — Kedves Várday, most ne tessék Kornéliára reflektálni, hanem csak a háború után. — Ne biztosítsam tehát nyugalmamat erős akarattal a háború előtt, hogy el ne jegyezhessem ? — Erre most még nincsen szükség kedves Zoltán. Hiszen teljes bizalmammal rendelkezik. Én is teljes
